Az a válasz, amelyet Einstein eredetileg kiötlött (nincs éter), nem vált be, mert ő maga cáfolta meg később.
De ha van éter, akkor felmerül a kérdés: mozdulatlan-e az éter, amelyben a Föld kering.
Ha igen, akkor az MM kísérletnek ki kellett volna mutatni. De nem mutatta ki.
Ha viszont az éter elmozdulhat, akkor csak úgy adhat negatív eredményt az MM kísérlet, ha a fényközeg együtt halad a Földdel. De erre Einstein nem jött rá. De még Jánossy sem.
Viszont rájöttek mások.
Ezt a verziót nem cáfolja sem a csillagászati aberráció, sem Fizeu folyadékos kísérlete.
Ráadásul, a Michelson-Gale kísérlet (1925) ténylegesen ki is mutatta a fényközeg létezését.
Ezekkel a kísérletekkel nem tud mit kezdeni a modern fizika.
Nagyon nem akarsz válaszolni a szóban forgó kérdésre.
Pedig te tetted fel:
"A kérdés az volt, hogy az MM kísérlet miért nem mutatta ki az étert . . . "
A te kínkeservesen kinyögött válaszod:
"Amikor a Föld a keringés során viszi magával a fényközeget, akkor valójában a fényközegben haladó fényhullámokat is magával viszi." "Ez a helyes magyarázata az MM kísérletnek, és a csillagászati aberrációnak is."
Ám erről megmutattam, hogy megbukik az aberráción, mert arra így épp fordított irányú eltolódás adódna.
Mire elkezdtél mákolni:
"Bradley nem is távcsővel mért. . . "
Erről is bebizonyítottam, hogy hazugság. De lényegtelen is, mert az évszázadok alatt még sokan megmérték, és tudjuk, hogy mindig menetirányba tolódik, nem fordítva.
No ezt a felsülést akarod eltakarni, ezért próbálsz folyton más témákra tekeregni.
"Korábban azt állítottad, hogy Einstein ismerte fel, hogy a gravitáció nem távolhatással működik."
Soha nem mondtam ilyesmit, hanem azt állítottam hogy a gravitációt erő helyett téridő geometriával magyarázta. Csak te nem vagy képes megérteni még egy egyszerű jelzős szerkezetet se.
Most ezzel a kamuval akarod elterelni a figyelmet arról, hogy a fényközegeddel
nem tudod megmagyarázni a csillagászati aberrációt.
És lebuktál azzal is, amit Stokesről meg Bradley távcsövéről hazudtál.
Mint az előbb is írtam, Badley egy függőlegesen rögzített zenitműszerrel mért, aminek szemlencséjét az optikai tengelyre merőlegesen mozgatni lehetett. Tehát nem kellett az egész tubust dönteni.
De ez egyébként teljesen indiferens is, hisz az eredméneit a későbbi évszázadokban sokan, sokféle dönthető távcsővel is ellenőrizték.
Te meg öt éve itt vergődsz belesülve az ostobaságaidba, és az elterelő hazugságaidba.
Consequently, when Bradley and Samuel Molyneux entered this sphere of research in 1725, there was still considerable uncertainty as to whether stellar parallaxes had been observed or not, and it was with the intention of definitely answering this question that they erected a large telescope at Molyneux's house at Kew. They decided to reinvestigate the motion of γ Draconis with a telescope constructed by George Graham (1675–1751), a celebrated instrument-maker. This was fixed to a vertical chimney stack in such manner as to permit a small oscillation of the eyepiece, the amount of which(i.e. the deviation from the vertical)was regulated and measured by the introduction of a screw and a plumb line.
The instrument was set up in November 1725, and observations on γ Draconis were made starting in December. The star was observed to move 40″ southwards between September and March, and then reversed its course from March to September. At the same time,35 Camelopardalis, a star with a right ascension nearly exactly opposite to that of γ Draconis, was 19" more northerly at the beginning of March than in September.] The asymmetry of these results, which were expected to be mirror images of each other, were completely unexpected and inexplicable by existing theories."
Bradley nem tudta mozgatni a távcsövet, mert rögzített zenitműszerrel mért. Így a csillagok egy elnyújtott ellipszisen látszottak mozogni az év során. De ahhoz, hogy félév különbséggel is épp a szálkeresztben maradjanak, Bradley óta rengeteg más csillagásznak kellett épp úgy döntenie a távcsövét, ahogy az ábrán látszik. Vagyis pont fordítva, mint amit a te állításod szerint a Föld közelében magával ragadott éter indokolna.
Szóval megint lebuktál szuperfizikus.
Csak beblöffölted, hogy ezzel a részben magával ragadott éterrel indokolni lehetne.
Na és akkor valójában merre kell dönteni?
Ha a csillag (Földről látszó) iránya eltér a Föld Nap körüli pálya menti haladásának pillanatnyi irányától, akkor az éves aberráció esetében a távcsövet mindig a Föld morgásiránya felé kell dönteni. Így félévenként ellenkező irányba.
"Amikor a Föld a keringés során viszi magával a fényközeget, akkor valójában a fényközegben haladó fényhullámokat is magával viszi.
Ez a helyes magyarázata az MM kísérletnek, és a csillagászati aberrációnak is.
De ezt már a jó öreg Stokes is tudta."
De amint látod, a magával ragadás nem magyarázhatja az aberrációt, csak valami elképzelt visszafelé áramlás, pl. ahogy Stokes képzelte:
Ám ezt meg az MM kísérlet cáfolja, hisz így csak napkelte és napnyugta táján adna negatív eredményt.
Pár éve azzal a csacskasággal akartad megmenteni a magával ragadási elméletedet, hogy az aberrációban pont fordítva kell dönteni a távcsöveket, mint ahogy évszázadok óta minden csillagász döntötte.
Csak éppen szuperfizikus, nem hogy kiállni mások elé, de még leírni sem mered, publikálni (súlyos röhögés) a görcsös, önstimuláló szerepjátékod szegényes, mert torzó fogalom- és mondatkészletét.
Harmadik nekifutásra sikerült kinyögnöd, hogy mit is akartál írni.
Szép teljesítmény.
"Az áltrel alapgondolata az a felismerés, hogy a testek gravitációját nem valami erő okozza, hanem a környezetük geometria szerkezete. "
A gravitációt nem az erő okozza, hanem a gravitáció (tömegvonzás) maga az erő. Ezt helyettesítette Einstein valami misztikus görbe tér-idő geometriával. De nagy tévedés volt, mert később bevallotta, hogy téridő valójában nem is létezik, csak mint a mező strukturális minősége.
Hogy ez mi a lófütyit jelent, azt senki nem tudja. De annyi kiderül belőle, hogy téridő a valóságban nem létezik, csak a gravitációs mező. Ezzel a görbe téridő meg is bukott.
Az igazság az, hogy a tömegvonzás valóságos vonzóerő, amelyet a gravitációs mező közvetít. Ilyen egyszerű , nem érdemes elmisztifikálni.
Már nem is csodálkozom rajta, hogy a második nekifutásra se sikerült megértened ezt az egyszerű mondatot:
"Az áltrel alapgondolata az felismerés, hogy a gravitáció nem valami speciális távolra ható erőben, hanem a lokális környezet geometriai szerkezetében áll."
Kénytelen vagyok hát annyira leegyszerűsítve a szádba rágni, ahogy egy súlyos értelmi és tanulási zavarral küzdő gyermek számára szükséges:
Az áltrel alapgondolata az a felismerés, hogy a testek gravitációját nem valami erő okozza, hanem a környezetük geometria szerkezete. Amit az ott (és a környéken) lévő anyagok határoznak meg.
Megint csak szalmabábot csépelsz, mert szándékosan félreérted a világos mondatokat. Senki se állította, hogy Einstein geometriai elméletén kívül ne volna más magyarázat, ami elkerüli a közvetlen távolhatást. A 20. század elején számos olyan elmélet született, amelyek valamiféle gravitációs erőtér (mai nevén mező) feltételezésével oldották meg a dolgot. Csakhogy ezek a távolhatás kiküszöbölésén kívül semmi újat, semmi pontosítást nem hoztak.
"Einsteintől csak az a (valószínűleg téves) gondolat származik, hogy a gravitációs hatás is fénysebességgel terjed"
Ez a mondatod pedig nevetséges léptéktévesztés, és tárgyszerűen is téves. A buta sikertelen kisember irigy köpködése a géniuszra.
"A Riemann geometria pedig nem a 4D-s görbe téridőt írja le, hanem a 3D-s gravitációs mező inhomogén szerkezetét."
Ez pedig a te tudatlanságod tükre.
A Riemann geometria egy metrikus sokaság, amiben minden infinitezimális koordinátakülönbségre értelmezve van a metrikus tenzor, azaz a távolság fogalma.
Ugyan mi értelme lenne egy gravitációs mezőben a távolságnak?
Továbbá egy inhomogén mező leírásához miért volna szükség görbült geometriára. Az inhomogén elektromágneses mező leírásához se kell semmiféle görbült geometria.
"Az áltrel alapgondolata az felismerés, hogy a gravitáció nem valami speciális távolra ható erőben, hanem a lokális környezet geometriai szerkezetében áll."
Egy fenét. Azért, mert a gravitáció nem távolható erő, abból még nem következik, hogy valamiféle misztikus téridő geometria lenne, mint ahogyan Einstein kitalálta.
Egyébként még Newton sem hitte, hogy távolható erő lenne a gravitáció. Ezt írta:
"Hogy a gravitáció ... melynek révén egy test egy másikra vákuumon keresztül hatást gyakorolna bármi másnak a közbejötte nélkül, ami az erőhatást az egyiktől a másikhoz közvetítené, mindez számomra oly nagy képtelenségnek tűnik, hogy úgy hiszem nincs ember, aki elfogadja... (Newton levele Richard Bentleyhez)
De Faraday sem hitt abban, hogy a gravitáció távolható erő lenne, ugyanis ő vezette be a mezőfogalmat, és így került be a fizikába a gravitációs mező. Persze mindezt neked nem tanították.
Szóval nem Einstein és nem az átrel találmánya az, hogy a gravitáció nem távolhatással, hanem közelhatással működik. Tőle csak az a (valószínűleg téves) gondolat származik, hogy a gravitációs hatás is fénysebességgel terjed, amire persze semmiféle bizonyíték sincs.
Folyamatosan butaságokat beszélsz, mert ezt verték a fejedbe.
Tanulj meg gondolkodni, és tájékozódj.
Ne elégedj meg a sablon magyarázatokkal.
A gravitáció nem téridő geometria, hanem valóságos fizikai jelenség.
A Riemann geometria pedig nem a 4D-s görbe téridőt írja le, hanem a 3D-s gravitációs mező inhomogén szerkezetét. De ez már neked kínai, mert káosz van a fejedben.
Einstein nem valami orákulum, nem szentírás minden mondata.
Végképp nem szentírások az efféle ontológiai fejtegetései.
De Einsteintől teljesen függetlenül mások lételméleti fejtegetései se fontos operaív részei a fizikának. Ez ilyen filozófiai elgondolások egyéni ízléstől függenek, nem osztanak és nem szoroznak a fizikai számolásokban és kísérletekben.
Ha te eddig még nem hallottál róla, akkor ugyan honnan tudod ilyen megfelebezhetetlen magabiztossággal, hogy baromság?
De a megértéshez nem a te szokásos bugyuta grammatikai behelyettesítéseid vezetnek el, hanem az általános relativitáselmélet megértése. Pl. annak a megértése, amiről Einstein azon a leindeni előadásán beszélt.
Az áltrel alapgondolata az felismerés, hogy a gravitáció nem valami speciális távolra ható erőben, hanem a lokális környezet geometriai szerkezetében áll. Amit az ott (és a környéken) lévő anyagok határoznak meg. Így aztán ezen a helyen a fény is kénytelen ebben a speciálisan görbült téridőben terjedni, ahelyett, hogy olyan Minkowski téridőben terjedne, amit az anyagmentes üres helyeken megszokott.
Miközben homályosan folyton arra utalgatsz, hogy a fényközeget a gravitációs erőtér határozza meg (bár soha nem mondod meg mi módon), én igazán csodálkozom, hogy soha nem vetted még észre, az áltrelben is éppen a gravitáció formázza a fény hordozóját. Persze nem azon a mesemondó szinten leírva, ahogy te szoktad sugalmazni, hanem matematikai egzaktsággal. De mivel az áltrelben a gravitációt nem valami erőtér, hanem egy téridő-geometriai struktúra hordozza, a gravitációs erőtér funkcióját ez a görbült Riemann sokaság valósítja meg. Ebben áll hát az, amit te baromságnak neveztél:
"Az új "éter" a Riemann téridő"
"A specrelben nincs Riemann téridő"
Ugyan, ugyan! Megint nem tudod, miről beszélsz. A Minkowski téridő az általános görbült Riemann téridő egy speciális esete, az, amiben mindenhol nulla a görbület.
Einstein szerint a téridő fizikailag nem létezik. Akkor hogyan lehetne a téridő az "új éter", vagyis a fényközeg? Nyilván sehogy. Ezt írta Einstein 1952-ben:
"Meg akartam mutatni, hogy a tér-idő nem olyan valami, aminek önálló létet lehet tulajdonítani...
A téridő önmagában nem tarthat igényt a létezésre, csak mint a mező strukturális minősége."
Az a baj, hogy te magad sem érted, amit bizonygatsz.
Nem két lehetőség van itt, hanem csak egyetlen bizonyosság: Te nem érted azt, amiről beszélni próbálsz. De ez nem nagy újdonság, sok-sok éve nyilvánvaló már.
Pedig többször is elmagyaráztam már, de láthatóan meghaladja a felfogóképességed.
Azért beszélek a gravitációról, mert az a dolog, amit Einstein abban az előadásban új "éternek" nevezett, az a Riemann téridő. Ami csak gravitáció jelenlétében különbözik a Minkowski téridőtől. Tehát itt egy továbblépésről van szó a speciális relativitáselméletről a gravitációt is tartalmazó általános relativitás felé. Amit te persze képtelen vagy követni, mert reménytelenül beleragadtál egy 19. századi elgondolásba, miszerint a fényközegben úgy terjed a fény, mint valami anyagban a hang.
Az MM kísérletnél pedig azért érdektelen a fényközeg mozgásállapota, mert a jelentéktelen gravitáció miatt az a "fényközeg" semmi egyéb, mint egy homogén (mindenhol és mindig egyforma) téridő geometria, tehát ennek a mozgásával semmi se változik.
Míg egy görbült geometriai szerkezet mozgásai nyilván befolyásolják a benne terjedő fényt.
