Hát várjál csak... pontosan nem emlékszem mióta volt a Gizi néni vegetariánus, de olyan 40 éves korában már biztos, mert arra emlékszem, hogy mikor jött hozzánk vendégségbe, neki anyám gombát rántott és nem csirkét. Egyébként az 1910-es évek elején született. És mint említettem, meghalt már.
a lánynak A-.val kezdődött a kersztneve, a férjének meg L.-el a keresztneve, a vezetéknevüket elfelejtettem.
Azt írod, hogy a következményeket viselnünk kell... ez a szöveg csak azért nem tetszik nekem, mert manapság nem lehet a klasszikusan vett értelemben egészségesen élni. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy letelepedjen egy olyan helyen ahol még nincsen környezetszennyezés, és bioételeken éljen, legyen az zölkdség-gyümölcs avagy húsféle. Én inkább azt mondanám, hogy a civilizációnak kell viselni a következményeit. Kétségtelenül az is egy életprogram, hogy valaki mindig azt tartsa szem előtt, hogy az adott körülmények között hogyan is éljen egészségesen, de sajnos ennek mára már több a vadhajtása mint a haszna.
Bármikor szólj közbe, nem kell ezért bocsánatot kérni. Ez egy ilyen fórum... ;-)
Szerintem is van aki jobban kedveli a húst, mint a zöldség-gyümölcsöt. ;-)
Miért ne gyártanánk elméleteket? Jó unaloműző... ;-)
Mindenki egye azt amit kíván... Hosszú-hosszú téma, kezdve az ember szabadságától, a tudatosságtól illetve nem tudatosságtól, következmények viselésén, a világképeken át, a halálig, esetleg azutánra is. Külön mese a val-filiben. Röviden: igen, de a következményeket, akármik is azok, viselnünk kell, akár tudunk róla, akár nem.
Csak hogy pontos legyen: lakto-ovo vegetáriánus volt a nagynénéd; a vegetarianizmus mint eszme és kapcsolódó mozgalom a 19. század végén jelent meg hazánkban, így erősen gyanítom, hogy nem a nagynénéd volt az első úttörője a vegetarianizmusnak itthon - bár lehet hogy százéves vagy és nagynénéd százharminc lenne most, és akkor akár még stimmelhet is. ;-) Mikortól volt vegetáriánus nagynénéd?
Érdekes, hogy van egy lány ismerősöm, akire nagyjából stimmel a leírás, csak az ördög a részletekben lakozik, és nem teljesen 100%-ban ugyanaz a dolog, mint amit leírtál, mindenesetre azért nem lehet túl gyakori eset. Lehet, hogy ugyanarról a lányról van szó, és akkor én azért máshogy ismerem a történteket, de lehet hogy ez egy másik történet.
1./Csak kötözködésképpen: nincs olyan, hogy majomalfaj. A majom - bárhogy nézzük is - faj feletti kategória, vannak majom fajok, de alfajai csak az egyes fajoknak vannak. Amúgy rendszertani kategóriaként a majmok (Anthropoidea) alrend szintű csoport.
2./Pár példa a - teljesség igénye nélkül - kizárólag növényi táplálékon élő majmokra: gorilla (Gorilla gorilla), a pókmajmok (Atelinae) alcsaládjának mind a hét faja, a szakállas sátánmajmok (Chiropotes) nemének mindkét faja, az uakarik (Cacajo) nemének mindkét faja...
3./Az emberiség minden gond nélkül túlélhette volna a jégkorszakot vadászat és húsevés nélkül is, mivel például Afrikában a növénytermesztéshez kiválló volt a klíma abban az időben.
4./A XVIII.-XIX. sz. környékén a módosabb paraszti réteg megjelenésével, illetve a polgárság tehetősebbé válásával az úri mintát követve terjedt el szélesebb körben a rendszeresebb húsfogyasztás. Ez előtt a népesség döntő hányada évente csak pár (2-3) alkalommal - jelentősebb ünnepekkor - evett húst. A háziállatok jelentős értéket képviseltek, tartásuk költséges volt, ezért a népesség nagy részét kitevő jobbágyság csak nehezen engedhette meg magának, elfogyaztásukat pedig nagyon meggondolták. Például a magas kultúrrájukról híres ókori görögöknél még a tehetősebbek is csak az évente néhány alkalommal az Isteneknek bemutatott állatáldozatokkor ettek húst, ez évi egy-két kilót jelent fejenként, amúgy főként gabonán éltek.
5./Szervezetünkben nincs meg minden enzim, ami a hús teljes lebontásához kell, például hiányzik a húgysavat professzionálisan bontani képes enzim.
A szemfogunk arányaiban tekintve a legkisebb a főemlősők között, még a gorilláknak is nayobb van, pedig ők kizárólag növényt esznek. Amúgy rengeteg növényevőnek van szemfoga, néha akár tekintélyes méretű is (pl.: viziló, kancsil szarvasok, stb.)
A szarvasmarháknál valóban rövidebb a bélrendszerünk, de ezek az állatok a növényevők közt - kizárólagos levélfogyasztásuk révén - eléggé specializálódott táplálkozásúaknak tekinthetők. Sok növényevő nem, vagy csak elenyésző mennyiségben fogyaszt levelet, így nincs szükségük a nagymennyiségű cellulóz bontására alakult hosszú bélcsatornára. A NÖVÉNYEVÉS NEM EGYENLŐ A FŰEVÉSSEL! A magvakat, gyümölcsöket evő állatok is növényevők, és az ő belük nem olyan hosszú, mint a szarvasmarháké. Ők is a szarvasmarhák és a tigrisek közt helyezkednek el.
Ettől a hozzászólástól - az evolúcióbiológiával foglalkozóként - égnek állt a hajam, és belső kényszert érzek a reagállásra.(Amúgy Darwin nagyon foroghat a sírjában.)
1./Egy populációban valamilyen tulajdonság elterjedését vagy kiveszését sok tényező befolyásolja, ezek közül csak az egyik, hogy a tulajdonság elönyös-e vagy hátrányos. Egy előnyös tulajdonság is "pillanatok" alatt el tud tűnni a populációból. Ezzel kapcsolatban tudom ajánlani az egyetemeken mindenki által ingyenesen hallgatható kurzusokat, illetve ebben a témában megjelent cikkeket (egy részük az interneten is elérhető), valamint remek könyveket (főleg Szathmáry Eőrs, John Maynard Smith, Ernst Mayr és Richard Dawkins munkáit)
2./A hosszabb élet nem feltétlen előny, mivel a szaporodásra képes életszakasz utáni élet sikeressége csak nagyon közvetett módon hat a küvetkező generációra. Az utódok gondozására az élőlények meghatározott időt szánnak, amitől az élethossz megnövekedésével sem térnek el. Ez az emberre is igaz, harminc éves korra az emberek jó része már saját családdal rendelkezik, a szülők támogatása (néhány kivételes esettől eltekintve) ilyenkor már nem jár evolúciós előnnyel.
Az embereknél az utódszám nem az élethossztól, hanem a társadalmi körülményektől függ.
3./Rengeteg, az egyed számára káros tulajdonság terjedt el az élőlények között az evolúciónak köszönhetően, mivel az evolúció nem az egyed túlélőképességét, hanem az egyed rátermettségét "nézi", valamint nemcsak egyed szinten működik.
Az emberek között nagyon sok olyan dolog terjedt el főleg - de nem kizárólag - a társadalmi elvárások hatására, ami az egyénekre káros (pl.:kölönböző testtorzítások (koponya, száj, nyak, derék, láb, stb.), egyes viselkedésminták (cigaretta, alkohol, kokalevél rágás, stb.), táplálkozás (pacalpörkölt, stb.)).
szerintem az EGÉSZ-séges életmód nem ezt jelenti, amit a horror történetedben leirtál... Ez csak szimpla emberi hülyeség.
Ilyen történetekből bármelyik oldalon kismillió van. Ez nem minősit semmit.
Sajnos az orvosoknak amugyis hajlama van mindent a vegaságra fogni ha kiderül... Egy nő mesélte hoyg vesegyulladása lett és hát természetes, hogy attól hogy nem eszik tejterméket. Ez marha tudományos...
Sajnos a mai embernél nem müködik az hogy azt kivánja ami a testének kell... Ezzel is csak kábitjuk magunkat. Ha igy lenne akkor nem lenne alkoholfogyasztás, meg dohányzás. (meg husevés se:))
Bocs hogy közbeszólok, de tapasztalatom szerint van aki jobban szereti a zöldség-gyümölcsöket, és van aki jobban szereti a húsféléket. Miért kellene ehhez elméleteket gyártani? Mindenki egye azt amit kíván - én már csak úgy vagyok vele, hogy az ember szervezete jelzi mire van szüksége no.
Apám nagy húsevő volt, 84 éves korában halt meg, hogy úgy mondjam makkegészségesen, álmában elaludt örökre. Ilyen halált kívánok magamnak is. Anyám a zöldség-gyümölcsöt szerette jobban, csakúgy mint a férjem, és az egyik lányom, a másik valamivel több húst eszik, de annyira nem húsevő mint én vagy az apám pl.
Anyám érszűkület stb keringélsi elégtelenségekkel halt meg 75 éves korában. Huga aki (azt hiszem most úgy mondják, hogy lakto-vegetariánus, lényeg, hogy csak azt evett amit az állat önként ad, azaz tej, tojás) 70 éveskorában kapott egy olyan agyvérzést, ami miatt még vagy 8 évig élt a földi purgatóriumban, azaz kiszolgáltatva másoknak... ő volt az első uttőrője a vegetariánus kosztnak hazánkban.
És kénytelen vagyok még egy rémes történetet elmesélni. Nagyobbik lányom (aki főleg zöldséget és gyümölcsöt eszik, de nem vegetariánus) egy időben sáska kungfu-ra járt. Volt ott egy lány (én is láttam, egy buliban nálunk is volt), gyönyörű, egészséges mint maga az élet. Évekkel később hallottam róla - áttért az EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD-ra. Magvak, bioételek, homeopátia, minden amit akartok. Született egy kislánya, akit ezek szerint nevelt. A gyerek állandóan csontsovány volt. Szülei, anyósa apósa mindenki szörnyűlködött, de ő mindenkit lehurrogott. Egy éves korában a kicsi tüszős mandulagyulladást kapott, természetesen antibiotikum szóba sem jöhetett, csakis homeopátia meg ilyesmi... meghalt a gyerek. Azóta a férje elvállt tőle és ideggyógyászhoz jár, mert nem tudja megbocsájtani magának, hogy ezt hagyta, a lány valami lepusztult lakásban él magából kifordultan, csontsoványan, a szülei kitagadták, de még mindig az EGÉSZSÉGES életmód híve.
Te is leírtál egy kulcs kérdést: mennyi az annyi?
Rövid válasz: tudom is én, mondja meg a dietetikus.
Hosszabb válasz: Szerintem itt fogunk valahol megállni, mert ki vagy mi az az autentikus forrás, amit mindkettőnk elfogad, pl: miért kellene nekem a mai természettudomány eredményeit szentírásnak vennem? [Most nem nyilatkoztam arról, hogy annak veszem-e, elfogadom, vagy elutasítom, csak egy kérdés volt. (Ami végül is arra utal, hogy közös alapot kell találni, hogy legyen miről vitatkozni, ehhez viszont közös ember és világkép kell. Nem lesz könnyű... ;-) )]
Az általános kérdésem ezügyben: elfogadható-e autentikusnak az a tudomány (természet-, orvos- stb.), mely nem tudja megmagyarázni, hogy működik az ember minden szinten, nem tudja meggyógyítani a betegségek jó részét, sőt, bizonyos módon maga járul hozzá; ami kísétleti nyulaknak használja az embereket, meg mindent amit a környezetében fellel. (Ez is csak kérdés, nem válasz.)
Szerintem már régen rossz, ha valamilyen "készítmény"-t eszel. Miért rosszabb a sörélesztőpehely vagy por, mint a máj? Próbáltad már?
A szintetikus vitaminokat meg igyekezzük felejteni, mert pl. abban sem értek egyet, hogy teljesen úgy viselkednek, mint a természetes vitaminok.
Hiánybetegségek kapcsán személyes vélemény: szerintem sokkal több a hiánybeteg a nem vega táplálkozók körében. Egyébként egyszerű a válasz: szponzoráljon valaki egy általános felmérést és teljes kivizsgálást a vegetáriánusok illetve vegánok körében, kiderül, hogy minek kapcsán jogos az aggodalom.
Vas: köszönöm a leírásokat, tudom, hogy káros a túl sok vagy túl kevés vas, ennek elég régen utánanéztem, pont a vegetáriánus táplálkozás miatt... A buddhai/krisztusi/arany közép mindenhol jelen van... ;-) A kérdés pedig az, hogy kinél mennyi a sok, meg kinél mennyi a kevés. Persze általános szabály lehet...
A szemelyeskedo hozzaszolasoktol eltekintve, eleg sok jo informaciot is ossze lehet szedni ebbol a vitabol, szivesen olvasom...
Egy dolgot azonban szeretnek megjegyezni, mindket tabor szamara (es ha mar itt olyan szivesen irjatok, hat csendben megjegyzem, hogy kutato biologuskent)....
A human kiserletek, es elsosorban a felmeresek igen nagy szazaleka olyan, amely tudomanyos szempontbol nem tekintheto megfelo modon elvegzettnek.
A legnagyobb problema az osszehasonlithatosag letjogosultsaga, elsosorban a megfelelo kontrolcsoport hianyaban.
Pelda (direkt nem vega pelda)...
Tobbszor elhangzottak a keleti szerzetesek..lehet vitatkozni, hogy a hosszu eletkor elereseben mely tenyezok milyen szazalekban jatszanak szerepet. Pontosan azonban megallapithatatlan, hiszen nincs megfelelo kontrolcsoport. Ha a szexualis elet hianyat nezzuk, akkor pl. ugy lathatnank ennek a szerepet, ha lenne ugyanazon kolostorban egy olyan szerzetes csoport is, akik teljesen ugy elnenek mint tarsaik, csak eppen ellentetben a tobbiekkel, rendszeres szexualis eletet elnenek. Ebben az esetben, hosszu evek soran, generaciok eletkorat osszegyujtve, talan le lehetne vonni valami kovetkeztetest arra vonatkozoan, hogy jo is-e az onmegtatroztatas a hosszu eletkor eleresehez, avagy sem. De meg ekkor sem biztos, hogy pontos, szazalekokban merheto valaszt kapnank, de valamivel kozelebb lennenk az igazsaghoz...
Mindezt csak azert irtam, hogy mindenki (a laikusok is lassak), hogy egy human targyu kiserletet vagy felmerest bizonyos keretek kozott a kutatok ugy magyaraznak, ahogy azt epp a megyozodesuk diktalja, azaz keves a valoban objektiv felmeres. Igy ezt mindig figyelembe kell venni, es az emberekkel vegzett felmereseket kritikus szemmel kell nezni (akarmilyen targyban is szuletnek..).
Még egy gondolat, csak hogy Darwin ne nyugodjon békében :)
A darwini kiválasztódás szerint, ha egy tulajdonság (ez legyen esetünkben a vegetarianizmus) számottevő előnnyel jár az egyed számára (a hosszabb élet nyilván az, hiszen tovább tudod gondozni/segíteni az utódaidat), akkor már réges-régen a teljes Emberiség vegetáriánus lenne, mindenesetre teljesen a gyümölcsevésre álltunk volna át.
Ennek ellenére Ti, vegetáriánusok még mindíg elenyésző kisebbség vagytok.. ;-))
1.) " az étkezési szokások ebben 50 % azt bízd a kutatókra, hogyan választják el a többi tényezőtől "
Mivel én is kutató vagyok, nem bízom a kutatókban, csak ha alá tudják támasztani az állításukat. Análkül csak hipotézis. Ld. a hidegfúziót is sokszor "felfedezték" már kutatócsoportok, és utólag mindíg kiderült, hogy semmi alapja.
2.) " az ember nem a majomtól származik, csak őseink közösek. Pontosan, de ezek az ősök gyümölcsevők. "
Őseink továbbá a baktériumok is, hiszen ezek jelentették a földi élet kezdetét. Az emberek, és a majmok más-más irányba specializálódtak, elég csak megnézni a különbséget az egyes majomalfajok között. (pókmajom - csimpánz - gorilla).
Az ősembert nem véletlenül illetik a vadászó-gyűjtögető jelzővel. Az emberiség nem élte volna túl a jégkorszakot (sem), ha nem vadászik, és nem fogyaszt húst. De írtám már, hogy tudtommal az _összes_ majomfajta fogyaszt (alkalmanként, ahogy hozzájut) húst.
3.) "olyan zöldséget , gyümölcsöt, gabonátgabonát, ami eltartható , vermelhető. ezt nagyanyáink még jól tudták. ezért ettek télen hüvelyeseket, kását gyökérzöldségeket. "
..és tartották a disznótorokat.
Nagyanyáink csirkét vágtak, kacsát vágtak, libát vágtak, stb., a disznóölések ideje pedig a zöldségben-gyümölcsben szegény tél volt.
Nagyanyáink idejében egy falusi majorság ugyanúgy elképzelhetetlen lett volna tyúkok-csirkék nélkül, mint a tél disznóvágás nélkül.
Ezeket az állatokat egyértelműen a húsukért tartották - cáfolj meg, ha nem.. :)
4.) " itt a legalacsonyabb az átlagéletkor 30-40 év, míg a vegetáriánus hunzáknál 100. Te melyiket választod? "
Sajnos nem választhatok, mivel nem vagyok sem eszkimó, sem hunza, magyarként a kaukázusi-nordikus népcsoporthoz tartozom, akinek az ősei (magyarok=lovas nomád nép) nem voltak vegetáriánusok.
Ha tisztán vegetáriánus életre lennénk "programozva", akkor hiányoznának a szervezetünkből a hús lebontásához szükséges enzimek, nem lenne szemfogunk, és a bélrendszerünk is jóval hosszabb lenne. Nézz csak meg egy szarvasmarhát, egyértelmű, hogy csak növényevő: a fogazata, tápcsatornája, lebontó enzimei (+bendője). Nézz meg egy ragadozót, pl. tigris. Aztán egy embert. Mindenben a két véglet között helyezkedünk el.
Az 5.) pontban egyértelműen alátámasztod, amit Thulya-nak írtam. T.i. hogy minden tápanyagra/nyomelemre/vitaminra lehet találni olyan növényt, amiben az kimutatható a modern analítikai módszerekkel, a kérdés az, hogy milyen mennyiségben kellene:
sörélesztőt, kantalupdinnyét, lucernát, pórsáfrányt, olajözönolajat, szójaolajat, tengeri hínárt (?!?!?!), barackmagot, nagycsalánt, ánizsgyümölcsöt, tengeri algát (?!?!), vizi tormát (?), mentát, avokádót, szójababot, és hikoridiót (???) ennünk..
Kedves Petike!
1.íme a gondolataim a szerzeteseknél az összes tényező (tiszta környezet, nyugodt életmód, önmegtartóztatás az étkezésben és minden egyébben) egyszerre jelentkezik, ezért nem jelenthető ki, hogy melyik tényezőnek milyen hatása van. Egyedül az örökletes tényezőket tudjuk "kigolyózni", hiszen nem egy családból származnak, így más-más tulajdonságokat örökölnek.
igaz. de az étkezési szokások ebben 50 % azt bízd a kutatókra, hogyan választják el a többi tényezőtől
2.
húsevő: az aki évente 1x húst fogyaszt "
a Defínició az antropológiából származik és így mint te is tudod Nem vonatkozik a majmokra hiszen őket másként kategorizálják), csak az emberi fajra( , antropológia = embertan
3.Charles Darwin 1882-ben meghalt,
Igaz, de ez nem cáfolja azt a tényt, hogy felfedezése hatására lett vega. ( másrészt Einstein is meghalt, mégis használjuk a tudományos eredményeit) a halál csak az életből kizáró ok ( néha onnan sem lád poltergeiszt:))))) , de a tudományban a meghalt tudosok eredményeit is figyelembe veszik, néha nem árt visszamenni a gyökerekhez, annyi minden rakódott rá.
t.i. az ember nem a majomtól származik, csak őseink közösek. Pontosan, de ezek az ősök gyümölcsevők.
3.
Tehát az ember nem gyümölcsevő,Ez nem következik logikusan a fenti állításaidból ( ld Arisztotelész) de nem akarok offtopic lenni) avagy szerinted mit kell(ene) ennie az embernek a -gyümölcsökben meglehetősen szűk- téli hónapokban..? olyan zöldséget , gyümölcsöt, gabonátgabonát, ami eltartható , vermelhető. ezt nagyanyáink még jól tudták. ezért ettek télen hüvelyeseket, kását gyökérzöldségeket.
4. Az eszkimók a rendkívül mostoha életkörülmények között is megélnek, noha a táplálékukat zömében fóka, rozmár, bálna, és rénszarvasHÚS alkotja.
A Te elméleted szerint gyümölcsöt kellene enniük..
ilyet nem mondtam. Írtam már, hogy vegetáriánus életforma nem való mindenkinek, az eszkimók is ebbe a kategóriába tartoznak. Élettani és antropológiai tény, hogy emésztésük, anyagcseréjük kicsit más, minta mienk pl. genetikailag több HDL van a vérükben, ami érvédő szerepet is betölt. (ld. a sózott halas példámat is)egyépként talán itt a legalacsonyabb az átlagéletkor 30-40 év, míg a vegetáriánus hunzáknál 100. Te melyiket választod?
5.Melyik gyümölcsben van A vitamin ? D vitamin? F vitamin? K vitamin?
a zöldségek és gyümölcsök együtt adják a vitaminbevitelt. Íme néhány péda ( a vitaminok kémiai neve is szerepelannak, akit érint)
Vitamin Miben
A Répa, paradicsom,keláposzta, spenótlevél, brokkoli, sárgabarack áffonya, sárgadinnye,csipkebogyó, zeller, petrezselyem, cékla, kelkáposzta, fokhagyma csalán zöld és sárga főzelékfélék margarin
B1 tiamin Olajos magok, dió, mogyoró, gesztenye, búzacsíra, napraforgó, paradicsom, uborka, kelkáposzta, répa csalán sörélesztő, hántolatlan rizs, korpás búza, zabliszt, amerikai mogyoró
B2 riboflavin Gabona, búza, kukorica, burgonya, sörélesztő, saláta, káposzta, aszaltszilva sörélesztő
B3 niacin Nyers zöldség, karalábé, paradicsom, füge, szilva, dió, búza, búzacsíra, amerikai mogyoró, avokadó, datolya, füge, szilva
B5 pantoténsav, pantenol, kalcium- pantotenat Méhpempő, narancslé, búzacsíra, sörélesztő magvak, büzacsíra, korpa
B6 piridoxin Krumpli ( héjában sütve is), búzacsíra, sörélesztő, napraforgó, káposzta, vöröshagyma, kantalupdinnye búzakorpa
B12 Sörélesztő, búza, malátaméz, barnarizs, szójalecitin
B13 ortosav gyökérzöldségek
B15 pangamsav Sörélesztő, hántolatlan rizs, hántolatlan gabona, tökmag, szezámag
B17 laetril Barack, alma cseresznye, őszibarack, szilva,sima héjú barack magjaiban
B kolin Sörélesztő, búzacsíra
B folsav Sötétzöld főzelékfélék, sárgarépa, kantalupdinnye, sárgabarack, tök, avokádó, bab, teljes búza és rozsliszt
B inozitol Sörélesztő, limabab, kantalupdinnye, grépfruit, mazsola, búzacsíra, amerikai mogyoró, káposzta
C aszkorbinsav Citrusfélék, csipkebogyó, káposzta, brokkoli, nyers petrezselyem, paradicsom, kel, csalán, burgonya
D kalciferol, ergoszterol Zabpehely, búzacsíra csiperke !!??hidegen sajtolt olaj, sörélesztő
E tokoferol Naprafforgó, mandula, szójaolaj, dió, búzacsíra, brokkoli, kel, spenót, teljes gabona
F linolsav, linolénsav, arachidonsav Búzacsíra- olajlenmag- napraforgó- olajözön – szójabab – amerikai mogyoró- napraforgó- olaj, dió, hikoridió, mandula, avokádó
P, heszperidin, rutin, bioflavonoidok Citrus, szőlő, sárgabarack, paprika, szeder, cseresznye, csipkebogyó citrom haJDINA,
PABS para- aminobenzoessav Sörélesztő, gabona rizs, korpa, búzacsíra
H biotin Dió, sörélesztő,barnarizs, mák,mogyoró, lencse, ribizke
K menandion Csalán, lucerna, pórsáfrány, olajözönolaj, szójaolaj, tengeri hínár, zöld főzelékfélék
T szezámmag
U metil-metionin Csalán nyers káposzta
Nyomelemek
Se Lilahagyma, spárga, almaecet+ méz,, búzacsíra, korpa, hagyma, paradicsom, brokkoli SELENOR!!!
Fe Nagycsalán, kamillagyökér, ánizsgyümölcs ,erdei szamóca, mák csalán őszibarack, dió, bab, spárga, zabpehely
Ca Búza szezámmag, csalán, káposzta, petrezselyem, narancs, mandarin, hagyma, mák, szójabab, amerikaimogyoró, dió, napraforgó, szárazbab, zöldfőzelékfélék
Mg Zab csalán füge, citrom, grapefruit, kukorica, mandula, dió, magvak, sötétzöld főzelékfélék, alma, minden zöld növény
Mn Dió, zöld főzelékfélék, borsó, répa, szemes gabona
Md Főzelékfélék, gabona, hüvelyes
Na Árpa rápa, sárgarápa, articsóka,
P Mák, gabona, dió, magok
K Rozs citrus, kantalupdinnye, paradicsom, vízi torma, zöld főzelékféle, menta, napraforgó, banán, burgonya
Zn Rozscsíra, búzakorpa, zabpehely, mandula, datolya csalán
Cu Csalán szárazbab, borsó, teljes búza, szilva,
Cl Tengeri moszat olajbogyó
Cr Kukoricaolaj, sörélesztő
I Tengeri alga, hagyma alma, körte
S káposzta
egyellőre ennyi . a többit is megválaszolom, de most csak ennyi időm van
üdvözlettel Lady Vidia
/OFF
előszőr is üdv itt a neten, most vettem észre, hogy személyesen is ismerjük egymást: egy évig a vegy. karon voltam kutató és rendszergazda, Te pedig az eik-ban SysOp.. amikor átálltunk 5-ös Novelre :)
/ON
Természetesen a szervezet tud raktározni, de nem egy egész télen keresztül. Vízoldható vitaminokat (ide tartozik a B12) pedig ugyebár nem. A vas is gyorsan kiürül, bár vannak a szervezetnek vasraktárai (elsősorban a lép). Ez nőknél fokozottan játszik ugyebár (menstruáció, terhesség).
Leírtad a kulcs-gondolatot: természetesen minden tápanyagra, vitaminra, nyomelemre találhatunk olyan növényt, ami _valamilyen_ (bármilyen kis) mennyíségben, de tartalmazza, (vagy ha nem, akkor géntechnológiával elő lehet állítani) kérdés az, hogy: mennyi tormát, vagy algát kell(ene) megennem, hogy bevigyem a szervezetembe a szükséges napi mennyíséget ?
(mellesleg, ha tormából sokat eszel (tehát nem csak "ízesítéshez" szüks. mennyíséget), az eléggé gyilkolja a gyomrodat.. a torma tipikusan ízesítésre, és nem rendszeres, nagymennyíségű fogyasztásra szolgál.
" (pl. B12-re egyes algafajok, bizonyos élesztőkészítmények). "
Szerintem már régen rossz, ha valamilyen "készítmény"-t eszel. Akkor már ehetnél szintetikus vitaminokat is.
" Nem láttam még vegetáriánust fehérjehiánnyal bajlódni. "
Ahogy előttem is írták: ezek a hiánybetegségek külsőleg nem jelentkeznek radikális formában (leesik a fülem, stb.), hanem a szervezetet gyengítik. Az avitaminózis (teljes hiánya valamelyik vitaminnak) látványos (skorbut, pellagra, beri-beri, angolkór, stb.), a hipovitaminózis (amikor kevés van), már nem ilyen jól látható, de ugyanolyan káros.
" B12 vagy vashiány, illetve felszívódási probléma már jóval gyakoribb lehet szerintem "
A B12, vagy vashiány is "elég gond", pl.:
(idézet)
A vashiányos állapotok klinikai következményei.
A vashiány a haematológiai változásokon túlmenôen számos egyéb tünettel jár együtt. Terhes nôk hiányos vasellátottsága esetén nô a koraszülések gyakorisága, és a kis testtömeggel születôk aránya, jelentôs a perinatális halandóság is (2, 3). Vashiányos csecsemôk, kisgyermekek mentális és motoros aktivitása lelassul, az iskolás korú gyermekek teljesítménye elmarad az egészséges átlag eredményeitôl. A csecsemôkori vashiányos vérszegénység, hacsak rövid ideig is áll fenn, adequat vasterápia ellenére is a szellemi funkciók irreverzibilis csökkenését eredményezi (1). Zavart szenved a sejt közvetített immunitás, a leukociták baktérium fagocitáló funkciója, csökken a bakteriális fertôzésekkel szembeni ellenálló képesség, az állóképességet igénylô fizikai teljesítmény is (4).
(idézet vége. forrás:Országos Onkológiai Intézet, http://www.old.sote.hu/htsz/tulok.htm)
Szerintem ezt elfogadhatjuk hiteles, és pártatlan forrásnak.
" Nekem pl. vastöbbletet hoztak ki tavaly ősszel. "
Nincs olyan, hogy vastöbblet, a fiziológiás (szükséges) vasmennyíségen felüli mennyíség KÁROS.
Kiürülési zavar okozhatja (amit pedig a hiányos táplálkozás..)
(idézet)
A vastúlterhelés klinikai következményei
A vashiányos állapottal szemben a vastúlterhelés számos olyan patológiás elváltozást indukálhat, amelyek rizikótényezôként szerepelnek etiológiai szempontból egymástól távolálló kórképekben. A vastúlterhelés legnagyobb kockázata primer, genetikailag determinált hemokromatozisban van, ahol a gyomor-bél rendszer elvesztette vasfelszívódást szabályozó képességét, és ezért a korlátlanul felvett vas felhalmozódik a májban, hasnyálmirigyben, szívben és bôrben. A betegség hosszú idôn keresztül latens, majd különbözô klinikai képekben (pigmentált bôr, cirrhosis, diabetes, szívelégtelenség, artritis stb.) manifesztálódik. A legújabb kutatások eredményei összefüggést találtak a vasraktárak feltöltôdése és egyes daganatos megbetegedések elôfordulásának gyakorisága között is (5, 6). A vastúlterhelés segíti a tumorok növekedését, pozitív összefüggés tapasztalható a szérum ferritin koncentráció és a hepatocelluláris karcinoma között, bár nem növeli a tumoros halálozás kockázatát. A magas szérum transzferrin szaturáció esetén pedig megnövekedik a kolorectális és tüdôkarcinomák kockázata (1). A telített vasraktár és a magas szérum LDL koleszterin szint együttes jelenléte fokozottan növeli az akut miokardiális infarktus elôfordulásának gyakoriságát (7, 8). Az a tény, hogy a genetikai determináltságot kivéve a túlzott vasbevitel etiológia szempontból egymástól távolálló kórképekben patogenetikai tényezô lehet önként felvetette a kérdést, hogy a fokozott vasbevitel, milyen celluláris, sejtszintű károsodásokat idézhet elô. Napjainkban e ténynek egyik legelfogadottabb magyarázata a vas és a szabad-gyökök termelôdésének kapcsolata.
(idézet vége, a forrás ugyanaz)
Tehát: sem a túl sok, sem a túl kevés vas nem jó, meg kell találni az egyensúlyt ugyanúgy, mint a növényi és állati eredetü táplálékok között..
Tisztában vagyok vele, hogy műtrágyáznak. Igyekszem is kerülni azokat. A biopiacon még mindig finom almát kapok (tudom, hogy tápanyagértéke már nem az őszi).
Minden gyümölcs szezonális... ;-) Persze, hogy nem elég egyszer enni, de a szervezet raktározni is tud, főleg a zsírban oldódókat, a szezon pedig nem 1 napig szokott tartani, még dinnyéből sem. Mindamellett, te a gyümölcsforrásokra kérdeztél rá konkrétan, én csak azt soroltam. A sárgarépa például elég jól eloszlik az év során, ha az A vitamint nézzük.
Jómagam ott nem tartok, hogy itthon Magyarországon gyümölcsevőként éljek: eleve nem ezt adja az itteni éghajlat, a helyben megtermő növények. Azt legfeljebb délebbi területeken tudnám elképzelni.
Attól, hogy a legjobb forrás valamire a máj, attól még van alternatíva, ami a vegetáriánus számára elfogadható.
A hazipatika.hu pedig nem sorol alternatívákat (pl. B12-re egyes algafajok, bizonyos élesztőkészítmények).
horseradish: torma, cucumber: uborka , mind ritkán fordulnak elő idehaza... ;-) (Fordításhoz jó segítség: http://dict.sztaki.hu/index.jhtml).
Szerintem nem kell mindennap fogyasztani, hisz a szervezet tud raktározni, biztos vagyok benne, hogy van még jó pár forrás (lásd olajos magvak, gabonák). Nem láttam még vegetáriánust fehérjehiánnyal bajlódni. B12 vagy vashiány, illetve felszívódási probléma már jóval gyakoribb lehet szerintem. Bár ez is csak az étrend kérdése. Nekem pl. vastöbbletet hoztak ki tavaly ősszel.
A korábban hivatkozott táblázatban (http://www.naturodoc.com/library/nutrition/protein.htm) nem írják, hogy szárazanyagra vonatkoztatnak-e (pedig nyilván arra), pedig a gyümölcsök 50-90%-a víz, ezért 2-10x nagyobb mennyíség kell(ene) belőlük, mint amit a táblázat ír.
Teljesen igazad van, a nyomelem-, és vitamintartalom nagyon függ a termelés módjától (termőtalaj, földrajzi hely, stb.), akár nagyságrendi eltérések is lehetnek. Ugye Te is tudod, hogy a piacon/boltban kapható zöldségeket/gyümölcsöket nagyüzemileg termesztik, _rengeteg_ műtrágyával..?
Mindannyian ismerjük a hatalmas, majd kicsattanó almákat, paprikákat, paradicsomokat, amelyeknek semmi ízük..
Teljesen más a biológiai értéke egy "hagyományos", és egy "nagyüzemi" termesztésű gyümölcsnek.
> A vitamin: ananász, egyes dinnyék, faeper
Faepret (kövezzetek meg érte) még sohasem ettem (hol lehet venni?), az ananász is inkább a csemege kategóriába tartozik. Az "egyes dinnyék" (sárga, görög, ?) nagyon finomak, de azok is szezonálisak: egy fontos vitamint nem elég évente egyszer bevinni a szervezetbe.
> D vitamin: majd napozunk
Ez jó is lenne, ha :
1.) örök nyár lenne (nincs ősz és tél)
2.) nem kellene dolgozni :)
> A többit meg még nézni kell.
Nézem:
B12 vitamin: "Legjobb B12-vitamin forrásaink a máj és a hús. Kis mennyiségben van jelen a tejben és a tejtermékekben."
D-vitamin: "Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok.
Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét."
A-vitamin: "Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (tehát a máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. "
(mindhárom idézet forrása a www.hazipatika.hu)
Az általad idézett oldalon leírják az egyes aminósavak előfordulását, de ezek szerint nap-mint-nap kellene enni az alábbiakat:
avokádó, papaja, kókuszdió, tengerisaláta (Ulva Lactuca), horseradish (ez nem volt benne a szótárban), cucumbe (?), okra (?), vizitorma, dandelion greens (?), stb.....
De pont ez az, hogy egy fél - egy órai keresgetés után sem sikerült egy valamire való táblázatot találnom. Pláne többszörösen független forrással. Annyira meg nem érint a téma, hogy most emiatt könyveket szerezzek be. Amit publikálnak hivatalosan azzal úgy is bajom az, hogy szerintem a nyomelemtartalom erősen függ pl. a talajtól, aztán kenhetem a hajamra az eredményt, ha szelénszegény vagy -mentes talaj esetén (Magyarországon tipikus) akarok szelént felhalmozó növényt enni.
Láttam már más táblázatban is szárazanyag-tartalom relatívan megadott értékeket.
szerintem hitelesnek vehető bármely táplálkozástudománnyal / dietetikával foglalkozó szakkönyv, vagy honlap, amely nem elfogult egyik irányban sem.
(tehát nem www.vegetarianus.hu, de nem is www.ringa.hu :)
Tovább növeli a megbízhatóságot, ha két, vagy több független forrás is ugyanolyan (vagy hasnoló) eredményt szolgáltat.
Az általad hivatkozott oldalt csak átfutottam, de szerinted hihető, hogy a spenótnak (Spinach) a fehérjetartalma (Protein Content) 49 %, vagy a brokkolinak 46 % ?
Szerintem először azt kéne tisztázni Petikével hogy mik azok a források amiket hitelesnek ismer el, mert szeret söprögetni:)), neked meg leszárad a kezed a sok gépeléstől...
Nem is olyan könnyű ilyen táblázatot találni (a növényi forrásokra kerestem). Itt van egy. Hivatalosabbat nem igazán sikerült találni, valószínűleg ügyetlen voltam. Mindenesetre az a napi 40-60 g fehérje, amire az átlagembernek szüksége van, azért könnyen összedobható: emlékszem volt olyan, hogy a félkilós napsütöde napraforgómagos rozskenyeret vékonyan szeletelve, margarinozva egy étkezésre "bedobtam". ;-) (Na jó, ez nem egy jellemző diéta...)
Megjegyzem, relatíve nagy vegetáriánus ismerősi kör alapján, nem az eszenciális aminosavak okozzák leginkább a problémát...
A szóját jómagam sem tartom pártolandó tápláléknak, aki viszont a fokozatos átállást tervezi, annak egy köztes lépés lehet(ett) (amikor én átálltam - 13 éve -, akkor még nem volt oly sok alternatíva a megszokottak pótlására, mint manapság).
az "elég sok" növényben "relatíve magas" mennyíségű, és "elég sok" aminósav elég nehezen értelmezhető fogalom. Ha lesz egy kis időm, megkeresem Nektek az egyes növények aminósav-tartalmát.
(bár ezt bárki megteheti: google, altavista, stb.).
A szóját nem erőltetném, nem csak azért, mert a mi táplálkozásunktól idegen anyag, hanem mert megfigyelték, hogy serkenti a T3 és T4 pajzsmirigy hormonok termelését,
valamint az egyik izoflavonja, a daidzen nem-specifikus nemi-hormon serkentő hatással is bír.
A köles, és tönköly(búza) fogyasztását egyébként én is kívánatosnak tartom. Meg úgy általában a teljes kiörlésű (korpát is tartalmazó) gabonafélékből készült kenyérét is.
Nagyon szeretem az indiai konyhát is, de amellett a görögöt is, szerintem (ez csak privát véleményem) egy finom, ízletes suvlakival (nyárson sült bárány) semmilyen szójababtúró nem ér fel.. :)
5. Tudtommal azért elég sok növényben relatíve magas mennyiségű, jó minőségű és elég sok aminosav megvan, még az eszenciálisokból is (pl. olajos magvak, csírázó növények, szójadolgok - már ami nem savazással és vagy lúgozással előállított -, gabonák (quinoa, amarant, köles, tönköly).
Nem hiszem, hogy nagyon nyögvenyelősen kéne összeválogatni. A szervezet úgy is raktároz. Gabona, hidegen sajtolt olaj, zöldség. Rengeteg kombináció, nagyon sok ízféleség.
Jó pár népcsoport évszázadok vagy inkább évezredek óta vegetáriánus (lakto vagy akár vegán), nem mai tudományos alapokon dobta össze a kajáját, mégis itt van, egész jó kajáik vannak különösebb szenvedés nélkül. Nézzünk meg egy jó pár vegán indiai kaját. Változatosabb mint a jó mai magyar húst-krumplival esetleg krumplit-hússal...
