Ez most nem a peronoszpóra ellen hat, hanem azért kell, hogy a sebeket fertötlenítse és lezárja, mivel a réz széles spektrumú szer és vastagítja a zöld részeket.
Az amerikai szőlőkabóca azért különleges (és tud vektorként működni), mert a szervezetében nem csak életben marad az FD, hanem szaporodni is képes.
Elvileg bármely stádiumban (akár tojás alakban is) lehet fertőzött a rovar, de csak L3 lárvastádium fölött képes a szőlőt megfertőzni.
(Egyébként szőlészeti szempontból szerintem mindegy, hogy L3-ban és az alatt nincs jelen benne a fitoplazma vagy jelen van, de nem fertőz.)
Nyilván ez is egy vélemény, szerintem a szakembereknek (mikrobiológusok, rovarászok) sincs még egységes képük a fitoplazmák terjedéséről...
A másik, hogy rengeteg helyen van már az országban kabóca, de nem mind fertőzött FD-vel - hála Istennek!
És egy érdekesség: maga az FD fitoplazma őshonos európai élőlény, az erdei iszalagot például nagyon szereti. A szőlőre eddig azért nem jelentett veszélyt, mert nem volt, ami átvigye - ehhez "kellett" az amerikai szőlőkabóca (scaphoideus titanus) megtelepedése.
Egy kis kiegészítés: 40ml-es Spintor is kapható, III. kat-ban.
Én azt olvastam, hogy a lárva (L2-ig talán) még nem fertőzött FD-vel, hanem a szívogatás során kerül a szervezetébe, ahol is felszaporodik és azért tud továbbfertőzni. És ezért van az, hogy nem mindenhol lesz rögtön FD-s a szőlő. Most akkor ez mennyire igaz? Mert már elég sok dokumentációt végignyálaztam.
Annyit jegyeznék meg hozzá, hogy a Karate Zeont egy szezonban összesen max kétszer szabad használni (nem csak kabócára, hanem bármely, az engedélyokiratában felsorolt kártevő ellen), mert az összes rovarölő és ezen belül a piretroidok közül ez a szer az, amire a legkönnyebben alakul ki rezisztencia. A lengyeleknél a repcefénybogár ellen már hatástalan. Pedig a Karate Zeon használható a rügyodvasítók (különböző lepkék hernyói) ellen rügypattanáskor, szőlőmoly ellen, sőt a foltosszárnyú muslica ellen is, mivel egy-két nap alatt lebomlik (ezért is permetezik vele szívesen a teljes virágzásban lévő repcét, mert mire a méhész észreveszi, nem lesz kimutatható szer a repcén), ezért szüret előtt egy héttel is használható ellene (ezirányú felelősségvállalásom nélkül! A felhasználási utasítását okvetlenül elolvasni!)
Még a Spintor adagolásáról: az 5ml-es ampulla a házikerti dózisban 20l permetszerhez ajánlott. Nyilván (ahogy van-Persil valamelyik korábbi hozzászólásában írta) nagyon ajánlott figyelni, hogy ne a permetlémennyiséghez, hanem a lefedett tőkékhez igazítsuk a kiszórt hatóanyag mennyiségét, de ez irányszámnak azért jó lehet...
Ahogy 10-15 bejegyzéssel ezelőtt írtam róla: "Nyilván a térképen ott van adat, ahol vizsgálják. Szóval ahol semmi sincs (zöld sem), az nem azt jelenti, hogy nincs kabóca, hanem hogy nem nézték." :-)
Szóval ha pont azon a GPS koordinátán van zöld zászlócska, ahol te szőlészkedsz, akkor elég évente egy védekezés a 2-3 helyett (a NÉBIH hivatalos ajánlása/kérése/utasítása, hogy évi egy védekezést ott is csináljunk, ahol a csapdák nem találnak lárvát).
Június folyamán lárvastádiumban ható szerekkel lehet védekezni, a kabóca egyébként (bár folyamatosan hordozó) L3 lárvastádiumig nem fertőz. Ezt a fejlődési kort az idén nagyjából most érte el.
Nyilván rengeteg célnak megfelelő rovarölő készítmény létezik, a lehetőségek akkor szűkülnek be, ha ökológiai gazdálkodást folytatsz (vagy csak nem akarod a hasznos ízeltlábúakat pusztítani a területeden): ekkor két szer (egyetlen hatóanyag) áll rendelkezésre: a Spintor és a Laser (spinozad hatóanyag). A Laser 1 literes, a Spintor 1dl-es és 5ml-es kiszerelésben kapható, ez az ampullás kiszerelés III-as kategóriás (zöldkönyv nélkül beszerezhető).
Csak az a kabóca tud felkerülni erre a térképre, amit befogtak. Ha valahol nem csapdázzák a kabócát, ott gyakorlatilag nem is lehet befogni. Azaz, ha nincs feltüntetve valahol a kabóca, ott még előfordulhat. De az is lehet, hogy a mintavételező ember nem akar magának felesleges nyűgöt, ezért próbálja úgy intézni, hogy hivatalosan ne kerüljön kabóca a csapdájába.
Üdv. fórumozók ma elvégeztem a csonkázást és közben készítettem egy pár fotót,gondoltam megosztom veletek.Egyenlőre gombabetegséget nem vettem észre és remélem ez így is marad.
Néma olvasója vagyok a topicnak, de engedd meg hogy picit "magyarázkodjak". A forumtárshoz hasonlóan nekem is több töke szőlőm van, mint egy átlagos lugas a terasz előtt.
Van szerződéssem szaktanácsadóval/novenyorvossal. Nem csak az előírások miatt, hanem mert kb 20éve ismerem és nincs időm követni a technikai, technologiai és jogszabalyi ujitasokat. A tanácsait legtöbbször megfogadom, de nekem kell döntenem! Mert ez az én bulim, az én szőlőm, az én felelőségem. A növényvédelem egy külön szakma, szakmán belul. A döntés sokkal összetettebb, minthogy egy szer nevét kimondja az ember, amit megkap, kifizet es kiszór. Terulet nagyság, lémennyiség, az adott életszakasz st, millió dologtól függ, mikor mivelntörténik végül a védekezés.
Nálam még soha nem volt jégkár, soha, a múlt hétig! :-(
Szívem szerint topsint fújtam volna ki, végül Folpan lett, mert az volt polcon, a másik rendelésre és nekem azonnal kellett. Nálam kapott még jó rezes lombtrágyát is. Szerintem első körben sikerült megfogni, de még most is a sírás kerülget a sorok között járva.
minden könyvnek (papír, e-book stb) van vmilyen szerzői védelme, ami ... év után letelik. Addig minden egyes terjesztett példány után jogdíjat kell fizetni, vagy engedélyt kell kérni az ingyenes terjesztésre. Aki megvette a könyvet annak lehet limitált példányszámú "mentése" a könyvről, de azt sem lehet terjeszteni.
Nem ismerem ennek a fórumnak az erre vonatkozó részeit, de a legtöbb helyen tiltják az ilyen terjesztést.
Eléggé sajnálatos, hogy a tudás terjesztésénél is ilyen zárt kapukba ütközik az ember.
