"...én már magányos farkasként száz éve rajongó vagyok, de most végre feladhatom magányosságomat."
Te is abban a hitben éltél. mint oly sokan, hogy "rajtam kívül ki szereti a Solarist"? Ugye milyen jó érzés rájönni, hogy tévedtünk!
Valaha már arra is gondoltam, hogy a fekete lemezen emlegetett 40 éves jubilumi koncertre, ha megtartják a "srácok", öreg botos bácsiként és egyedül, de akkor is ott leszek. Hülye gondolatok mi?
Amúgy Fix.tv-ztem is, de még csak most próbálom felvenni a kapcsolatot a "Rock fun" műsor vezetőjével. Remélem sikerül és akkor láthatjuk a fiúkat egy március végi csütörtök estén. _REMÉLEM_
Hű, ez irtó jól hangzik! Drukkolunk ezerrel, hogy sikerüljön!!!
"Terveimben csakis tartós kapcsolat szerepel..." (Csinibaba :-D)
Szóval feltett szándékom, hogy mostantól aktívan résztveszek, bár látom az én infoim elég sekélyesek a Tieitekhez képest :)
Szóval a Marsbéli bakelit megjelenése óta azon ritka zenék közé tartozik a Solaris művészete számomra, amelyek minden körülmények között, bármely hangulati állapotomban pozitívan hatnak rám.
El tudjátok képzelni, amikor huszon éves srácként nyári éjszakán kihajolok a Kelenföldi-pályudvarra néző negyedik emeleti ablakunkból és az esti fényekben az Őrmezői lakótelepet, a pályaudvar lanyha nyüzsgését figyelve, nyári illatokat orromba gyűjtve, fejhallgatómmal a fejemen Solarist üvöltetek a fülembe? Hát nekem ez az élmény marad örökre. Bár azóta megjelent az újítás, amit CD-nek neveznek, de az élmény az eredeti maradt.
Húú de költői lett. Minnyá sírok :-)
A lényeg, hogy én már magányos farkasként száz éve rajongó vagyok, de most végre feladhatom magányosságomat. :)
Amúgy Fix.tv-ztem is, de még csak most próbálom felvenni a kapcsolatot a "Rock fun" műsor vezetőjével. Remélem sikerül és akkor láthatjuk a fiúkat egy március végi csütörtök estén. _REMÉLEM_
Ma délelőtt regeltem, de sajna fél órán át nem szólhattam hozzá a topichoz, utána dolgom volt. Be akartam írni nektek a Fiksz Rádió hírt, de látom hál' Istennek nem kerülte el a figyelmeteket. :) Arra kérlek titeket, hogy segítsetek, aki ébren van kérdezzen bátran SMS-ben, vagy telefonáljon be az adás idején. A számok a honlap alján láthatók, de majd természetesen el is hangzik.
A felvételről annyit, hogy feltett szándékaim szerint mindenképpen kiíratom lemezre a stódióban, lehetőleg jó minőségben.
Budapesti lévén, ha a felvétel sikerül, szívesen állok a topic tagok rendelkezésére, hogy átadjam akinek szüksége van rá. A BP-től távollakóknak is megoldom szükség esetén (posta). Persze biztosat majd holnap tudok mondani.
Dehogy nem volt ott semmi! Éjfél után 45 perccel és 45 mp-cel felkerült a cirrocumulus nagyszerű koncertsorozatának második epizódja, ami hálisten azóta még tovább is bővült. Nekem ez olyan mint egy zenei archívum, csak szövegbe öntve.
Hú ez tök ciki! Sorry! Hivatkozott hozzászólásomat Youwine 1548-as hozzászólására és nem az azt következőre akartam válaszolni. Ezt elkapkodtam, mégegyszer bocsánat!
Emlékszem lelkes szavaidra az első megjelent koncertleírás után, tehát nem is Rád gondoltam, hogy Téged esetleg nem érdekelne ez a sorozat. Fogalmam sincs miben egyezünk és különbözünk, de az biztos, hogy a Solarist szeretjük, és ezt a sorozatot kiváncsian és lelkesedéssel várjuk! :o)
Időközben fölkerült a FIKSZ Rádió honlapjára a február 21-én, kedden 00:00-kor kezdődő és 02:00 óráig tartóDiszk Harmónia című műsoruk beharangozója. Íme:
Diszk Harmónia
( Szigorúan hazai rock és blues )
Műsor napja: 2006.02.21.
Vendég a Solaris zenekar
A műsor vendége lesz a 80´-as évek egyik legismertebb progresszív rock zenekara:
„Még leírni is ijesztő, hogy huszonöt éve alakultunk! Négy érettségi találkozón vagyunk azóta túl, hat labdarúgó vébén, ugyanannyi olimpián, egy rendszerváltáson, egy Gorbacsovon, egy Reagenen, emlékszünk még a Szabad Európára, a hétfői adásszünetre, a kettő-nyolcvanas kolbászra, a Kossuth Lajos utcán grasszáló villamosra, arra, hogy Törőcsik majdnem leköpte a bírót az argentínok elleni meccsen, hogy nyugati lemezeket csak a Tangón vagy a Múzeum körúton lehetett szerezni, hogy akkor még Cseke László és Komjáthy György két külön világot jelentett, hogy azt hittük, Bartók Béla örökre velünk marad az ezerforintoson - és se vége, se hossza a dolgoknak, amiből a gyerekeink már úgysem érthetnek semmit.”
A zenekart Dr. Kollár Attila és Pócs Tamás képviseli.
1986. február 18. – Postás Klub (83 perc)1. Marsbéli krónikák
(taps és ováció)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük!
(taps)
- Nagyon szépen köszönjük, a Solaris együttes – tőlünk elszokott módon – Solaris számokat fog játszani ma este. Marsbéli krónikák c. Solaris-nagylemezünk első számát játszottuk az előbb, ez a Marsbéli krónikák volt, amit most játszottunk, és most következik a Magyar tánc című Solaris-szerzemény.
2. Magyar tánc
(taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük! Következő Solaris-számunk címe: Józsi Mátészalkára megy (derültség, taps)
3. Józsi Mátészalkára megy
(taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük! Hadd mutassam be zenekarunk legújabb szerzeményét: Pócs Tamás magát iszonyú költségbe verve beszerezte élete egyik legjobb basszusgitár-erősítőjét és hangfalát!
- Azt hiszem, ez a zenekarnak megér egy nagy tapsot, hogy összegyűjtöttük a rávalót!
(Laci kicsit alápörget, taps)
- S mindehhez Tamás mind feleségét, mind zsendületlen korú gyermekét rendszeresen elhanyagolja, és a próbateremben - eléggé el nem ítélhető módon – gyakorol Peavey TKO80-as számú erősítőjével.
A Viking visszatér lesz a következő számunk.
4. A Viking visszatér (A szám vége felé elment a világítás a színpadon.)
(taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük! És most akkor eljátsszuk legrégebbi számunkat, miután valaki visszakapcsolná a színpadi világítást itt hátul, mert sajnos, így sötétben nem látjuk, hogy mit játszunk. A szám címe: Solaris.
(taps)
CZIGI (a világítással kapcsolatban): - Kicsit sok lesz.
Tanakodás a színpadon, a közönség soraiból néhány segítő megjegyzés:
- (valaki egy picit illuminált hangon) Akkor ott azt a sárga kapcsolót, azt próbáld meg! (Nagy a derültség a közönség soraiban.)
- Pont nekidőltél. (Újabb derültség.)
(Először senkinek nem volt világos, hogy kinek is szólhatott ez a megjegyzés, aztán Tamás rájött, hogy mivel ő állt a fal mellett, ő nyomhatta meg a vállával a villanykapcsolót. Gyorsan felkapcsolta, Laci néhány taktussal díjazta, hogy ismét van fény a színpadon, és elkezdődhetett a zene.)
5. Solaris
(taps)
6. M’ars poetica, dobszólóval
A szám közepe táján egy 3 perces jó kis vehemens dobszólót hallhattunk Lacitól: nagyon jókat pörgetett, de cifrázta is rendesen, jó változatos dobszóló volt!
(nagy taps)
7. Szabad játék – szólókkal
(Ezen az estén nagyon nagy kedvvel és jó hosszan szólóztak a srácok, így majdnem 18 perces lett ez a szám, melyből a szólós rész 11 és fél percnyi volt.)
(taps, nagy ováció)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük!
(további taps)
- Egy kis Szabad játékot hallottatok.
(folytatódó taps)
- Nagyon szépen köszönjük!
Utolsó számunk következik. Előtte viszont feltétlenül szeretném bemutatni az előadó zenekar tagjait:
- billentyűs hangszereken Erdész Róbertet hallottátok (taps),
- doboknál Gömör László (taps),
- a basszusgitárnál Pócs Tamás (taps),
ROBI: - a szólógitárnál Cziglán István (taps).
- És még itt a legutolsó szám előtt szeretnék mindenkit meghívni: április 7-én – aki még nem hallott volna róla (a közönségből az előző illuminált hang: - BÚCSÚKONCERT!Nagy derültség a közönség soraiban, ami természetesen nem a hírnek, hanem ennek a hangnak szólt: amilyen hangsúllyal ejtette ki ezt a szót, az nagyon mulatságos volt)
ROBI folytatta: - igen (ő is alig tudott egy mosolyt elnyomni), a Petőfi Csarnokba, a SOLARIS zenekar utolsó fellépésére (ismét a kissé illuminált egyén hallatta a hangját, fájdalmasan felüvöltött – egyre mókásabb volt a dolog az illető hangja miatt, újabb nevetések innen-onnan, pedig amúgy nem voltak szívderítőek Robi szavai; Robi is elvigyorodott ismét, elég szaggatottan tudta csak elmondani a dolgot), erre a Búcsúkoncertre. (Ismét felnyögött ez az illető.) Tulajdonképpen ennyi a meghívás.
- És akkor még Kollár Attila hiányzik a tablóról.
(taps, mert láttuk, hogy érkezik Attila a szokásos karmesteri ruhájában. Egy kis várakozás, míg mindenki a helyére kerül a színpadon, aztán Attila intésére elkezdődik a zene.)
8. E-moll concerto
(nagyon nagy taps, ezalatt a srácok kimennek;
vastaps, visszázás, majd vissza is jönnek)
9. új improvizáció + Solaris – 1. ráadás
(És ezen az estén itt valami csoda történt! Rendesen, ilyenkor a Solaris c. számukat szokták játszani ráadásként. Pár hang, egész bizonytalanul most is elhangzott belőle, de valami „lehetett a levegőben” ott a színpadon, mert egyiküknek sem akaródzott a Solarist elkezdeni… Kíváncsian vártam, mi lesz ebből. Hát, egy akkora improvizáció vette kezdetét (nem hosszában – 6’20”-nyi volt, hanem töménységében), döbbenet volt! Az elején még egy kis „keresgélés” ment, majd elkapta őket az ihlet, Robi rátalált egy nagyon jó dallamkörre, ez ment a háttérben, Czigi lenyomott egy tök jó, kicsit filozofálgatós gitárszólót, majd Robi beerősített, közben Tamás is átvette ezt a dallamot, Laci is nagyon jót játszott mindehhez, és Robi egyre jobban belelendült: fantasztikus volt látni az arcát, hogy milyen átszellemülten játszott, egyre erőteljesebben, egyre nagyobb eksztázisban; egy rövid ideig szerintem nem is volt magánál. Döbbenetes, félelmetesen jó volt a játéka! Majd jött a lecsendesülő szakasz, és Czigivel együtt úgy fejezték be, mintha mi sem lenne természetesebb, hogy ezt így kellett befejezni. Közben Czigi gyönyörűen átkötötte (volna) a zenét a Solarisba, de nem tudta egy darabig folytatni, mert Robi még nem ocsúdott föl teljesen az átéltektől, Laci be is kocogtatott néhány taktust, aztán amikor Czigi látta, hogy Robi már „visszatért”, akkor újrakezdte a Solarist és innen már minden olyan volt, mint máskor…
(nagy taps, ováció)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük! A Solarist hallottátok.
(vastaps, ismét kimennek a srácok; folytatódó vastaps, visszajönnek)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük! Akkor játszunk még valamit.
(taps, közben Czigi újból bemutatja a zenekart)
- Erdész Róbert, Gömör László, Pócs Tamás, Kollár Attila és Cziglán István
(taps)
(Majd Laci és Robi elkezdik játszani az újabb ráadást, de leállnak, mert látják, hogy Czigi még akar mondani valamit.)
CZIGI: - Mielőtt még magunkba vagy belétek tuszmákolnánk az utolsó számot, amit fogunk játszani, előtte azért, hogy először ez hangozzék el nyilvánosság előtt, mert ennyit megér a dolog… A Robi az előbb elég félreérthetően mondta a dolgot: április 7-én a Solaris együttes befejezi eföldi tevékenységét és átmegyünk a köztudatba.
(A közönség soraiból valaki: - De márciusban…)
CZIGI: - Viszont igaza van a Gábornak, hogy márciusban itt még lesz Solaris Klub.
- És azért, hogy ez miért történt, azt el kell mondani, mert ennyit megér: a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat úgy döntött, hogy a Solaris együttesnek sem az 5., sem a 4., sem a 3., sem a 2. nagylemezét nem óhajtja a továbbiakban nyilvánosságra hozni, és ezt röviden azzal indokolták, hogy a … nem, indokolta az illető úriember, hogy az egyre nehezebb gazdasági körülmények között olyan zenekarokra … Szóval, akik begyűrűztek, igen - mondja a Robi -, ő ért hozzá, én nem, csak interpretálni próbálom a dolgot.
Szóval, a mostani gazdasági körülmények között olyan zenekarra, aki csak har…minc, szóval, aki csak annyi lemezt ad el, mint mi, és nem énekel, arra különösebben nincsen szükség. Mert olyanokra van szükség, amelyik – mint a Dolly Roll, vagy ilyesmi. Szóval, hogy azt a számot el lehessen játszani egy szál gitáron is, meg egy asztallapon is, és most a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ilyen zenekarokkal fog foglalkozni.
- Na most, egyet nagyon remélünk: hogy rajtatok kívül ők is ott lesznek április 7-én a Petőfi Csarnokban! Legalább utoljára hallgassák meg ők is, hogy erre biztos, hogy nincsen szükség!
Mi úgy döntöttünk, hogy tényleg ránk nincsen szükség!
Úgyhogy mindenkit sok szeretettel várunk márciusban itt az utolsó előtti Solaris koncerten
(Robitól megkérdezi: - Az lesz az utolsó előtti?), itt a márciusi Postás Klubban és április 7-én pedig a Petőfi Csarnokban.
- Na most, remélem, hogy baromi jó buli lesz, ellentétben az eddigi nem baromi jó bulijainkkal. És azt mondja a Robi, hogy új kompozíciókat is fogunk játszani azon a koncerten.
10. Egészséges optimizmus – 2. ráadás
(taps)
* * * * *
A Magyar Hamglemezgyártó Vállalathoz annyit, hogy hónapokkal később mesélte Tamás: a hivatalos meghívottak közül egyedül Wilpert Imre nem ment el a Búcsúkoncertre...
* * * * *
Ennek a fantasztikus improvizációnak pedig lett egy kis utóélete is: koncert után odajött hozzám Robi, hogy nagyon szeretné ott helyben visszahallgatni ezt a felvételemről, mert úgy érzi, hogy most valami nagyon jót sikerült csinálniuk! Közben odaszivárogtak a többiek is, visszahallgattuk együtt, újból végigbizseregtem az egészet; aztán Robi kölcsönkérte a kazettámat és azt mondta, lehet, hogy ebből egy új számot fognak írni. Aztán erre végül is már nem maradt idejük, hiszen az április 7-i koncertre készültek, de a gerincét megtanulták, és a hátralévő pár koncerten a fő motívumokat játszva improvizáltak közben.
Hová tegyem? Hová tegyem ezt a hozzászólást? Becs'szavamra nem értem! Én igenis lelkesen fogadtam Felhőcske koncertleírásait, már magát az ötletet is átlagon felüli fantáziával leírható elgondolásnak tartom. Hát minek van helye egy ILYEN fórumban, ha éppen nem ennek ???
Éretetlenkedek!
De vígasztaljon benneteket a tudat, hogy nemsokára tavasz és abban maradtunk, hogy a tavaszi napsugár első igazi jeleire a költöző madarak visszatérése okán mi is találkozunk.
Akkor most van egy 1545-ös hozzászólás, amire gondoltam és vártam. Ugye ennek előzménye úgymond az 1460-as ahol cirrocumulus elkezdett egy sorozatot a Solaris régi koncertjeinek leírásáról. Úgy hittem, hogy ez a sorozat minket, akik szeretjük a Solarist, érdekes dolognak fog bizonyulni, és számomra az is. Én pl. a Noabhoz megjelent füzetecskét is többször elolvastam, aztán a Solaris honlapon levő "Történet" fejezetet, mert olyan jó érzés ezekről a régi dolgokról olvasni. Ha túlságosan elragadott a hév, és mások nevében is fontosnak és érdekesnek gondoltam ezt a koncertleírásos dolgot, akkor Tőlük utólagosan kérek elnézést!
Még egy valami hiányzik a Solaris honlapról: bármiféle említése a NB-nak. Ami egy egészen kiváló zenekar volt, szvsz sokkal kevésbé "ciki", mint reklámzenét fabrikálni ... Ez miért van?
Madarak: mivel nem tudom, a Marsbéli krónikák II-III.-ban melyik részletre gondolsz a bluesos jellegű dallamvezetés megjelöléssel, erre így nehéz lenne válaszolni. Csak sejtem, hogy a szám első felében hallható némely részletre érted, de inkább írd le tól-ig, perc/másodperc bontásban, hogy könnyebb legyen beazonosítani a kérdéses részt. Ezen a koncerten egyébként a Madarak. c szám 6'47"-es hosszban hangzott el.
Ezt a számot '84-től elejétől kezdve - ahogy készültek a nagylemezre - már nem játszották a koncerteken, csak magát a főtémát, ami a lemezen a Marsbéli krónikák IV-VI. tétele lett.
A Nyikorgó idegen pedig a 3. korszakuk kezdeti koncertjeit leszámítva csupán bejátszásként ment a koncertek elején, erre szivárgott be a közönség még kint ragadt része, innen tudhattuk, hogy most már kezdődik a koncert :o) És ezalatt jöttek föl a srácok is a színpadra, majd elkezdték a koncertet a Körkörös romok/Marsbéli krónikákkal.
Dömdödöm: még soha nem hallott szám címe. Vajon ezt miért hagyták feledésbe merülni? Milyen hosszúságú szám volt?
Madarak: érdekes megmozdulás lehetett részükről ez a szöveges változat. Az lenne a kérdésem, hogy ebben a formájában is hallható-e az a bluesos jellegű dallamvezetés, mint a Marsbéli II.-III. részében? Valamikor talán pont emiatt nem tartozott a kedvenceim közé, aztán többszöri meghallgatás után már így tartom tökéletesnek. S talán, mert a Marsbéli volt az első lemezem, később nagyon furcsának tartottam, hogy koncertjeiken ezt a tételt mindig kihagyták. Gondolok itt a Planetáriumi lemezbemutatóra, ahol aNyikorgó idegen után a Marsbéli IV-VI része következett, vagy '95-ben LA-ben ahol csak a IV-VI részeket adták elő.
1983. február 15. – Postás Klub (58 perc)1. Nyikorgó idegen2. Körkörös romok (Egy évvel később már Marsbéli krónikák címmel játszották…)
(taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük!
Sok szeretettel köszöntünk mindenkit a Postás Klubban!
Következő számunk címe: Dömdödöm
3. Dömdödöm
(taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük!
4. Madarak (szöveggel)
(Ezt a számot Hitchcock: Madarak c. filmje ihlette. Ennek megfelelően sokat sejtető feszültséggel indul a zene, majd kb. fél perc után Czigit halljuk, amint egyre félelmetesebb hangsúlyozással mondja a szöveget, közben Robi különböző vijjogós effektekkel erősíti a hatást:
Az első napon a sasok jönnek, fekete szelek szárnyán a keselyű. Vijjogva csap le a földre és sikolt a rémület.Megáll minden óra, elhallgat minden rádióállomás, és a 7. nap reggelén a halott város üres utcáján nagyon csendben csipeget egy verébcsapat.
A hideg is kirázott mindig attól, ahogyan Czigi egyre borzongatóbban mondta ezt a szöveget, a végét már egész erőteljesen! És itt a szöveg csúcspontján indult el igazán a zene is!
Majd az 5. perc tájékán Attila folytatta a szöveget:
És a madarak szálltak, hasították az eget és halált hoztak.
Majd egy szép fuvolás átkötés után rövid kórusrészlet következett (Attila és Czigi), mellyel már ekkor ízelítőt kaptunk az egy évvel később megjelenő LP Marsbélis kórusából, és folytatódott a zene.)
(taps)
5. Egészséges optimizmus
(taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük!
Elhangzott számunk címe Egészséges optimizmus volt, és most hallgassátok meg azt a számunkat, amivel a zenekar annak idején útra bocsátotta önmagát. A szám címe: Solaris.
6. Solaris
(taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük!
Kicsit meleg van idefönt. Nem tudom, odalent is?
Most fuvolásunk szerzeményét fogjuk különleges zenekari hangszerelésben előadni – ketten, Vele, a szám címe ebből következik: Duó.
7. Duó
(Czigi kerített egy széket a színpadra, mert ülve gitározott ebben a számban.)
(taps)
8. XX. század
(Meglehetősen zaklatott (amilyen az a század is volt), de lendületes, dinamikus zene, némi fegyverropogás is belevegyül az egyik részben…)
(taps)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük! A XX. század című kompozíciónkat hallottátok.
Robi akar mondani valamit.
ROBI: - Most pedig befejezésül az a szám következik, amit múlt hónapban itt mutattunk be ebben a klubban először. Aki itt volt, az még emlékszik rá esetleg: akkor az Attila egy kicsit sokat váratott magára… Nos, azóta sokat gyakorolta az átöltözést és ma hamarabb fog megjelenni, mint a múlt alkalommal. Többször is kimértük: ez olyan 30 és 40 másodperc közötti időt igényel.
Addig bemutatnám a következő, egyébként E-moll concerto allegro con moto címet viselő komoly kompozíciónk előadására összesereglett kamarazenekart:
- Első gitáron Cziglán István fog játszani (taps), egyébként eddig is ő játszott gitáron, csak eddig nem hívtuk elsőnek ezt a gitárt;
- második gitáron Pócs Tamás (taps);
- az első dobfelszerelésen Gömör László (taps);
CZIGI: - első zenekarvezetőnk és billentyűsünk, Erdész Róbert (taps).
ROBI: - Miután itt mutatták oldalt, megbizonyosodhattam róla, hogy Attila elkészült…
Úgyhogy bemutatnám a ma este karnagyát: Kollár Attila (taps).
9. E-moll concerto allegro con moto
(Újabb szék a színpadon, mert ebben a számban nemcsak Czigi, hanem Tamás is ülve játszott. Rövid csönd, míg mindenki elfoglalta a megfelelő helyét, aztán Attila intésére elkezdődött a zene.)
(jókora taps)
ATTILA: - Nagyon köszönjük!
(folytatódó taps)
Czigi: - Nagyon szépen köszönjük! (És taps kíséretében levonulnak a színpadról).
(folyamatos taps)
(Kezdenek visszaszivárogni a srácok a színpadra.)
ROBI: - Köszönjük szépen! Hajlamos vagyok ezt a nagy tapsot arra vélni, mint a múlt hónapban: játszhatunk még… Mert akkor játszunk!
(nevetés, taps)
10. Egészséges optimizmus (ráadás)
CZIGI: - Nagyon szépen köszönjük, hogy eljöttetek!
(folyamatos taps közben)
ATTILA: - Nagyon köszönjük!
(további taps)
ROBI: - Köszönjük szépen!
(vastaps)
(Hátulról valaki bekiáltja: Magyar tánc, de nincs több ráadás.)
(folytatódó taps)
ROBI: - Nagyon szépen köszönjük! Akinek tetszett, avval szombaton találkozunk az E-klubban, illetve jövő hónap 15-én ugyanitt. Köszönjük szépen, szevasztok!
(taps)
* * * *
A MARSBÉLI KRÓNIKÁK c. lemez címadószámára lefordítva a koncerten elhangzott egyes számok:
Marsbéli krónikák I.: - Nyikorgó idegen
Marsbéli krónikák II-III.: - a Madarak c. szám szöveg nélkül, de kibontva - Robi csodaszép zongorajátékával;
Marsbéli krónikák IV-VI.: - a főtéma; ezt játszották koncerteken eleinte Körkörös romok, majd '84-ben már Marsbéli krónikák címmel.
Az az igazság, hogy nagyon bízom benne, a Madarak c. számuk rajta lesz a 3. Archív lemezükön, vétek lenne ezt a számot lehagyni: egyrészt szenzációsan jó - már csak Czigi szövegmondása miatt is - a koncertváltozat is, másrészt akkor igazán érzékelhető lesz, hogyan csináltak belőle másképpen, de szintén fantasztikusan jó stúdióváltozatot!
"a zenészek menüpontban hiányzik Kisszabó G és Czigi is"
Akik eddig szerepelnek, ők mindannyian tulképpen saját maguk iratkoztak fel, akár saját honlappal, akár rövid kis önéletrajzzal. Talán Gabesz még nem érzi, hogy teljesen készen áll vele. Ismétlem: talán. Czigi esete viszont nagyon nehéz. Ő már sajnos sohasem fog tudni magáról írni; és helyette elvállalni az egészet, hát az nagyon nehéz dolog lehet. Mert hát egyáltalán ki is? És akkor mit? Borzasztóan hálátlan feladat lenne úgymond helyette írni. Úgy gondolom, hogy ha erre mégis sort kerítenének, azt biztos hosszú és nehéz beszélgetések, sőt viták fogják megelőzni. Azt gondolom nagyon idevágó gondolatok Robi záró szavai a Noab füzetecske végén Czigiről.
