Csak éppen szuperfizikus, nem hogy kiállni mások elé, de még leírni sem mered, publikálni (súlyos röhögés) a görcsös, önstimuláló szerepjátékod szegényes, mert torzó fogalom- és mondatkészletét.
Harmadik nekifutásra sikerült kinyögnöd, hogy mit is akartál írni.
Szép teljesítmény.
"Az áltrel alapgondolata az a felismerés, hogy a testek gravitációját nem valami erő okozza, hanem a környezetük geometria szerkezete. "
A gravitációt nem az erő okozza, hanem a gravitáció (tömegvonzás) maga az erő. Ezt helyettesítette Einstein valami misztikus görbe tér-idő geometriával. De nagy tévedés volt, mert később bevallotta, hogy téridő valójában nem is létezik, csak mint a mező strukturális minősége.
Hogy ez mi a lófütyit jelent, azt senki nem tudja. De annyi kiderül belőle, hogy téridő a valóságban nem létezik, csak a gravitációs mező. Ezzel a görbe téridő meg is bukott.
Az igazság az, hogy a tömegvonzás valóságos vonzóerő, amelyet a gravitációs mező közvetít. Ilyen egyszerű , nem érdemes elmisztifikálni.
Már nem is csodálkozom rajta, hogy a második nekifutásra se sikerült megértened ezt az egyszerű mondatot:
"Az áltrel alapgondolata az felismerés, hogy a gravitáció nem valami speciális távolra ható erőben, hanem a lokális környezet geometriai szerkezetében áll."
Kénytelen vagyok hát annyira leegyszerűsítve a szádba rágni, ahogy egy súlyos értelmi és tanulási zavarral küzdő gyermek számára szükséges:
Az áltrel alapgondolata az a felismerés, hogy a testek gravitációját nem valami erő okozza, hanem a környezetük geometria szerkezete. Amit az ott (és a környéken) lévő anyagok határoznak meg.
Megint csak szalmabábot csépelsz, mert szándékosan félreérted a világos mondatokat. Senki se állította, hogy Einstein geometriai elméletén kívül ne volna más magyarázat, ami elkerüli a közvetlen távolhatást. A 20. század elején számos olyan elmélet született, amelyek valamiféle gravitációs erőtér (mai nevén mező) feltételezésével oldották meg a dolgot. Csakhogy ezek a távolhatás kiküszöbölésén kívül semmi újat, semmi pontosítást nem hoztak.
"Einsteintől csak az a (valószínűleg téves) gondolat származik, hogy a gravitációs hatás is fénysebességgel terjed"
Ez a mondatod pedig nevetséges léptéktévesztés, és tárgyszerűen is téves. A buta sikertelen kisember irigy köpködése a géniuszra.
"A Riemann geometria pedig nem a 4D-s görbe téridőt írja le, hanem a 3D-s gravitációs mező inhomogén szerkezetét."
Ez pedig a te tudatlanságod tükre.
A Riemann geometria egy metrikus sokaság, amiben minden infinitezimális koordinátakülönbségre értelmezve van a metrikus tenzor, azaz a távolság fogalma.
Ugyan mi értelme lenne egy gravitációs mezőben a távolságnak?
Továbbá egy inhomogén mező leírásához miért volna szükség görbült geometriára. Az inhomogén elektromágneses mező leírásához se kell semmiféle görbült geometria.
"Az áltrel alapgondolata az felismerés, hogy a gravitáció nem valami speciális távolra ható erőben, hanem a lokális környezet geometriai szerkezetében áll."
Egy fenét. Azért, mert a gravitáció nem távolható erő, abból még nem következik, hogy valamiféle misztikus téridő geometria lenne, mint ahogyan Einstein kitalálta.
Egyébként még Newton sem hitte, hogy távolható erő lenne a gravitáció. Ezt írta:
"Hogy a gravitáció ... melynek révén egy test egy másikra vákuumon keresztül hatást gyakorolna bármi másnak a közbejötte nélkül, ami az erőhatást az egyiktől a másikhoz közvetítené, mindez számomra oly nagy képtelenségnek tűnik, hogy úgy hiszem nincs ember, aki elfogadja... (Newton levele Richard Bentleyhez)
De Faraday sem hitt abban, hogy a gravitáció távolható erő lenne, ugyanis ő vezette be a mezőfogalmat, és így került be a fizikába a gravitációs mező. Persze mindezt neked nem tanították.
Szóval nem Einstein és nem az átrel találmánya az, hogy a gravitáció nem távolhatással, hanem közelhatással működik. Tőle csak az a (valószínűleg téves) gondolat származik, hogy a gravitációs hatás is fénysebességgel terjed, amire persze semmiféle bizonyíték sincs.
Folyamatosan butaságokat beszélsz, mert ezt verték a fejedbe.
Tanulj meg gondolkodni, és tájékozódj.
Ne elégedj meg a sablon magyarázatokkal.
A gravitáció nem téridő geometria, hanem valóságos fizikai jelenség.
A Riemann geometria pedig nem a 4D-s görbe téridőt írja le, hanem a 3D-s gravitációs mező inhomogén szerkezetét. De ez már neked kínai, mert káosz van a fejedben.
Einstein nem valami orákulum, nem szentírás minden mondata.
Végképp nem szentírások az efféle ontológiai fejtegetései.
De Einsteintől teljesen függetlenül mások lételméleti fejtegetései se fontos operaív részei a fizikának. Ez ilyen filozófiai elgondolások egyéni ízléstől függenek, nem osztanak és nem szoroznak a fizikai számolásokban és kísérletekben.
Ha te eddig még nem hallottál róla, akkor ugyan honnan tudod ilyen megfelebezhetetlen magabiztossággal, hogy baromság?
De a megértéshez nem a te szokásos bugyuta grammatikai behelyettesítéseid vezetnek el, hanem az általános relativitáselmélet megértése. Pl. annak a megértése, amiről Einstein azon a leindeni előadásán beszélt.
Az áltrel alapgondolata az felismerés, hogy a gravitáció nem valami speciális távolra ható erőben, hanem a lokális környezet geometriai szerkezetében áll. Amit az ott (és a környéken) lévő anyagok határoznak meg. Így aztán ezen a helyen a fény is kénytelen ebben a speciálisan görbült téridőben terjedni, ahelyett, hogy olyan Minkowski téridőben terjedne, amit az anyagmentes üres helyeken megszokott.
Miközben homályosan folyton arra utalgatsz, hogy a fényközeget a gravitációs erőtér határozza meg (bár soha nem mondod meg mi módon), én igazán csodálkozom, hogy soha nem vetted még észre, az áltrelben is éppen a gravitáció formázza a fény hordozóját. Persze nem azon a mesemondó szinten leírva, ahogy te szoktad sugalmazni, hanem matematikai egzaktsággal. De mivel az áltrelben a gravitációt nem valami erőtér, hanem egy téridő-geometriai struktúra hordozza, a gravitációs erőtér funkcióját ez a görbült Riemann sokaság valósítja meg. Ebben áll hát az, amit te baromságnak neveztél:
"Az új "éter" a Riemann téridő"
"A specrelben nincs Riemann téridő"
Ugyan, ugyan! Megint nem tudod, miről beszélsz. A Minkowski téridő az általános görbült Riemann téridő egy speciális esete, az, amiben mindenhol nulla a görbület.
Einstein szerint a téridő fizikailag nem létezik. Akkor hogyan lehetne a téridő az "új éter", vagyis a fényközeg? Nyilván sehogy. Ezt írta Einstein 1952-ben:
"Meg akartam mutatni, hogy a tér-idő nem olyan valami, aminek önálló létet lehet tulajdonítani...
A téridő önmagában nem tarthat igényt a létezésre, csak mint a mező strukturális minősége."
Az a baj, hogy te magad sem érted, amit bizonygatsz.
Nem két lehetőség van itt, hanem csak egyetlen bizonyosság: Te nem érted azt, amiről beszélni próbálsz. De ez nem nagy újdonság, sok-sok éve nyilvánvaló már.
Pedig többször is elmagyaráztam már, de láthatóan meghaladja a felfogóképességed.
Azért beszélek a gravitációról, mert az a dolog, amit Einstein abban az előadásban új "éternek" nevezett, az a Riemann téridő. Ami csak gravitáció jelenlétében különbözik a Minkowski téridőtől. Tehát itt egy továbblépésről van szó a speciális relativitáselméletről a gravitációt is tartalmazó általános relativitás felé. Amit te persze képtelen vagy követni, mert reménytelenül beleragadtál egy 19. századi elgondolásba, miszerint a fényközegben úgy terjed a fény, mint valami anyagban a hang.
Az MM kísérletnél pedig azért érdektelen a fényközeg mozgásállapota, mert a jelentéktelen gravitáció miatt az a "fényközeg" semmi egyéb, mint egy homogén (mindenhol és mindig egyforma) téridő geometria, tehát ennek a mozgásával semmi se változik.
Míg egy görbült geometriai szerkezet mozgásai nyilván befolyásolják a benne terjedő fényt.
Az MM kísérletet a Földön hajtották végre. Aminek felszínén bizony van gravitáció, csak épp olyan gyenge, hogy rövid távon nem befolyásolja lényegesen a fénysugarak pályáját. Ezért nem kellett figyelembe venni a téridő görbültségét, de nem is annak meghatározására találták ki. Így aztán nyugodtan el lehet eltekinteni a Riemann geometria görbületi tenzorától, és lehet a görbületlen, s mindenhol azonos Minkovski téridővel, vagyis a specrelben értelmezni a jelenséget. Ami pontosan azt jelenti, hogy a fény mindenhol és mindenhez képest azonos sebességgel terjed. Ez a 19. századi fizika szóhasználatával úgy mondható el, hogy a fény nem valamiféle olyan közegben terjed, amihez bármi mozgásállapot volna rendelhető. De csak akkor, ha a gravitáció elhanyagolható, nagy görbületű téridőben ez már nem igaz
De ne is szenvedj azzal, hogy megértsd ezeket, neked ennél sokkal alacsonyabb szinten húzódnak a határaid. Csak dédelgesd nyugodtan a rögeszméid, hogy Einstein ellentmondott önmagának, s egyébként is hülye minden fizikus, csak te vagy helikopter.
ha megjelenik a könyvem (már van is kiadó, aki legalább 10 000 példányt finanszírozna) a TV társaságok sorban fognak állni az ajtóm előtt. Majd válogatok közülük. :)))))))))"
szuperfizikus, a kiemelt részt, az adatokat ad hoc vigyorgásért így nem fogalmazod meg.
Ez a te eredeti, másokat etető hantázásod korábbról, és erre emlékszik a nyájas olvasó is. A TV társaságok itt került be először.
szuperfizikus, ez a vigyoros verzió jóval később került be tőled, mint az "eredeti" hantázás a könyvről, 10 ezres kezdőkiadásról. A vigyor a te tükörbe nézésed volt, hát így adtad ki magadból amit láttál.
Nincs ott mellébeszélés szuperfizikus. Iszugyi is mondta neked, előbb tanuld meg, amit kritizálni akarsz.
Tanulás nincs, mert sosem voltál rá képes, kb. 10 éves gyerek szintjén rekedtél meg. A korod előrehaladtával csak valami tagadó-túlélő csökevényes stílus és szóhasználat alakult ki nálad, de fogalmaid nincsenek, nem is lesznek.
Mellébeszélsz, mert fogalmad sincs a megoldásról. Mint ahogyan Einsteinnek sem volt.
Mivel Einstein sem tudta, így nektek sem taníthatták, ezért nincs róla fogalmad.
Einstein 1905-ben azzal magyarázta, hogy az MM kísérlet nem mutatta ki az étert, mert szerinte éter nincs. Azután 1920-ban meg azt mondta, hogy mégis van éter, mert nélküle nem terjedne a fény.
Miért nem mutatta ki az MM kísérlet ez éter, ha létezik éter?
