" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A j. naspolyád termett már kint valaha? Vagy dísznek tartod? Nekem is van kettő, már jó nagyok, de a termésről se akarok lemondani. Ha csak 3 évente teremne is elégedett lennék. hehehe :)
Igen, most olvastam utána a szaporításuknak, de nem túl lelkesítő! :) Az olajfát nagyon nehezen lehet csak(oltani gondolom könnyebb, mert nem annyira drága egy csemete, de nincs alanyom...), a teafa lehet sikeres! Félfás dugványt írnak. Hormonnal és kókusztrosttal látok rá esélyt. :)
Attila: Nekem csak natálszilvám van, nem termett még, de dísznek is szép, én szeretem. Vulkanikus, levegős talajban tartom, kevés víz kell neki és sok sok fény. Kivéve tavasszal, mert akkor ki kell szoktatni, ugyanis nagyon könnyen leégnek a levelei és oda a szépsége. :) Metszeni csak ritkítással szoktam, nagyon szép formát nevel ki magától is, sok elágazással. Én úgy vettem, hogy önporzó, máshol már azt olvastam idegenporzó.... lehet azért nem terem még a mérete ellenére sem. :)))Csinálok majd róla képet.
Levelei természetesen erősen megbarnultak, illetve a vékonyabb hajtáscsúcsok barnák. A vastagabb hajtások sértetlenek, nincs kéregrepedés stb. -22 fok érte, de elég jó déli fal előtt van.
Kivi:
Nem látszik károsodás, vékony hajtásai is szépek. -20-21 fok
A teát én is úgy kaptam, a kollégának is kint telel egy példány sikerrel. Egy jó fagytűrő típus lehet úgy tűnik.
Sajna szaporítani eddig nem sikerült, de ha gondolod a teát megpróbálhatom dugványozni, csak a dugványok érzékenyek egy kicsit gombákra, mag lenne a legjobb, ami nem lehetetlen, csak az utóbbi 1-2 évben folyton ősszel virágzik, de egyébként köt is, csak lefagy a kezdemény, elvileg nyár elején kéne virágozni, de elég összevissza idő volt mióta 2 éve kiültettem.
Az olajfát nehezen lehet gyökereztetni, nekem eddig nem sikerült hormonnal sem, de sajna az oltás sem volt sikeres még, de ha akarsz próbálkozhatsz vele majd.
Nagyon biztató képek, szép növények! Meg sem kottyant nekik látszólag... Akkor ezek szerint nem lesz olyan egyszerű a beszerzésük. Nem találtam meg magyar forrásból egyik fajtát sem. Te esetleg adsz majd el belőle szaporítványt, vagy oltóágat? Cserét fel sem merem ajánlani, ha nálad ilyen fajták vannak. :)
Bónusz kérdés: a teafa földje cserélve lett? Vagy csak javítva?
Látszik hogy még a legvékonyabb zöld hajtása sem sérült, a levelei sem, a levélszél barnulás az már ősszel is megvolt, egy kis tápanyaghiány miatt, amit kezeltem nyár végén.
Olajfa:
Ennek csak a legvékonyabb be nem érő hajtásai sérültek a nagy leveleken csak 1-2 pötty van, hajtások sérülésmentesek egyenlőre szemmel.
Az olajfa ez az extrém hidegtűrő Elit-1 fajta, sajna a terméskötésről, porzásról nincs nagyon info sehol, nem nagy még a növény így virág sem volt.
A teából sikerült elég fagytűrőt beszerezni, volt olyan fajtám ami -14 ben simán kinyiffant anno, de ennek a levele keskenyebb, a fagytűrőbbekén ilyesmi a netes leírások alapján.
Ez jó hír! Úgy látszik bővítve lesz pár ember kertje az eddig reménytelennek hitt fajtákkal! Feltéve ha tavaszig nem lesz meglepetés és minden így marad. :) A tea=camellia sinensis? Bár ha munkácson megterem, akkor itt miért ne? Ott sokkal hidegebbek vannak! Az olajfa milyen fajta? Termett is már?
Egész jól megúsztam a telet, bár vannak fagyások, de nem vészes. -20-22 fok volt minimumba, amit padlót fogott az a nagy rozmaringom, talán alulról kihajt.
A japánnapsolya egész jól bírta a -22-t levelei lebarnultak ugyan, de sztem csak hajtás végein lesz fagyási probléma, de ezt kiheveri hamar. A gránátok is tűrhetőek, a vastag hajtások mind zöldek megkaparva, pisztácián nincs sérülés.
Az enyhébb, -20 fokos részen a ház közelében sérülés nélkül bírta a tea takarással, ami igen impozáns. A babér viszont kapott egy kis fűtést, ezzel megúszta. Az olajfa viszont csak takarással szinte sérülésmentes. Kíváncsi leszek a gyümifák rügyeire mennyire bírták.
Ja a kivin sem látok sérülést, -20-at kapott ez is. Füge valszin vastag részig lefagyott, de ezen még nem megállapítható a kár mértéke. Majd nyomok képet.
Tavalyelőtt nagyon jó termés volt datolyaszilvából, így hát meghirdettem eladónak egy részét. Egyszer csak megjelent egy illető és az egészet elvitte. Megkérdeztem mi a célja vele, mire cefre készítést és pálinkafőzést jelölte meg. Elmondása szerint inteni finom pálinkát lehet belőle főzetni (főzni sk). Én még nem kóstoltam sajnos.
Zotya papát a "Fagytűrő déligyümölcsök" témában találod. Neki kb. 20 éve vannak káki fái. Elképzelhető hogy páleszt is főzött már, de nem tudom. keresd meg őt, segíteni fog tanácsaival.
A datolyaszilvának nincs olyan karakteres íze, hogy aromás pálinkát lehetne főzni belőle. Ellenben a császárkörte, az már igen! Annál finomabb, illatosabb pálinka kevés lehet.
Köszi. De, arra vagyok kiváncsi, hogy érdemes-e vásárolnom pl: 8db datolyaszilva oltványt direkt párlatkészítés céljából. Megéri- e a palinka íze a befektetést meg azt a 5- 6 ÉVET mire kipróbálom a készíkészitesét vagy érdemesebb e pl: körtét vagy cseresznyét ültetnem. Felér-e a belőle készült párlat a nálunk honos gyümölcsökével?
Nem korai még ? Nálunk úgy 2o cm engedett ki a talaj,lejebb csak csákánnyal ha tudnék valmit kikaparni.Talán ,ha a hétvégén mehenyhül annyira ,hogy kiengedjen.De akkor is kell még szikkadjon,mert nagyon sáros a kert,ráadásul ma reggelre 5 cm hó hullt.Pedig már majdnem felszikkadt.
Sziasztok. Épp a minap rendeltem gora rogers nevű datolyaszilvát, ami állítólag -27 fokig bírja és a termése 270 gramm. Van valakinek tapasztalata ezzel a fajtával pl: milyen az izé stb. vagy érdemesebb lenne vásárolnom nikita gift nevű kakyt. Koszi a választ előre is.
Ennek alapján ahogy leírtad igazad van. Én a dmkerttől szintén kétszer vásároltam, az őszi fügevásárlásomat meg is mutattam a fügés témában, ami - nem túlzok - döbbenetes volt. Még a legkisebb kiírt méretnél is kisebbet kaptam. 3 éve szintén nagyon megjártam a paw banánokkal. 2-őt vettem, mindkettő sokkal kisebb volt szintén a kiírt méretnél, nem emlékszem pontosan, tizenegy-két centi. Az egyik meg is adta magát. Ez több mint 6 ezer volt. Jó, tudom van aki szép árút kap tőlük, néha írják is, én csak a saját esetemről írtam. Az egzotikusból viszont sokkal nagyobb növényeket kaptam mint a kiírtak, és erőteljesen fejlődnek. Én velük vagyok elégedett, főleg így hogy van összehasonlítási alapom.
Szep a kinalatuk,de meregdraga a ceg.1 meteres Hayward kivi 4000ft tobb mint rablas kategoria.Aki ultetett mar kivit az tudja,hogy egy aprilisban kiultetett 30-40cm-es noveny siman felmegy 4 meterig augusztusig ha jo helyre kerul .DM kert-1850ft vagy Novenyshop--kivi par/Tomuri es Hayward/ 3250ft.Nem mindegy szerintem.
