E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
Keresztényi szeretet nincs. Emberi szeretet, függetlenül a vallási hovatartozástól.
Es a fold pedig lapos. Pusztan azert, mert egyesek el se birjak kepzelni, hogy masmilyen is lehet. Keresztyeni szeretet marpedig van, bar en inkabb isteni szeretetet mondanek. A halott ember azonban errol mit sem tud, de foleg keptelen erre. De aki Istentol uj eletet kapott, az mar tud igy is szeretni. Az a szeretet, amire a halott emberek kepesek, az onzo szeretet. Manapsag mar ez is nagy szonak szamit, de mondom, ez Isten elott eleg karcsu...
Keresztényi szeretet nincs. Emberi szeretet, függetlenül a vallási hovatartozástól. Nem kellene jelzőket aggatni rá.
A fő-ség kérdésében pedig egyértelműen fogalmaz a bibilia. A nő alávetett. Hogy mellette azt is odaírják, hogy szeretni kell? Szeretet nincs parancsra. A kiscicát is szeretik. Én viszont nem vagyok kiscica, akit meg lehet simogatni, dédelgetni, de semmi beleszólása nincs a saját életébe. Értelmes ember vagyok, aki történetesen XX kromoszómapárral születtem. És emiatt senkit ne rakjanak fölém, mert neki meg történetesen egy Y-ja van. A tétel szeretetre utaló résza a mézesmadzag a nők számára. De a mézet sem szeretm.
Többek között ezért kellene az egész bibliát újragondolni. A bibliát nem isten faxolta a menyországból. Emberek írták, sok evangélium közül választották ki azt a párat, ami most benne van. Esetleg meg kellene vizsgálni a többit is- ha meg nem semmísítették az évek során- hátha a mai korhoz jobban illő dolgok vannak bennük. Vagy írjanak új fejezeteket hozzá. De mindenképpen aktualizálni kellene.
Amit Jézus követel, az a mai értelmezés szerint személyi kultusz!
Azert van a Biblianak mas olvasata is, mint ahogy seszosefefelet-nel elhangzott. Nekem a szereto Jezus, a megbocsato Jezus szimpatikusabb, mit aki itt bemutatasra kerult.
Ezek után furcsa a keresztényi szeretetről beszélni. Nincs olyan.
Van. Hidd el: van. Errefele az apacarendek feloszlatasa utan is voltak szolgalo apacak, akik a keresztenyi szeretet neveben vegeztek apolasi es joszolgalati munkat. Sok szolgalt a nagy haboruban olyan korulmenyek kozt, amik nemhogy egy nonek, de egy embernek sem volt valo. Most is tudok (barati koromben van) aki a szeretet neveben szolgal. Mas iranyzathoz tartozo ember pedig a szabadidejeben latogatja a kornyek korhazait, a beteg, haldoklo gyerekeket es probal egy kis szint vinni az eletube. Amikor sogornom korhazba volt rendszeres volt, hogy egy r.kat pap latogatta az osztalyokat es felekezeti hovatartozas nelkul segitett, pedig nem is a korhaz "hivatalos" papja volt, hanem a sajat koltsegen es szabadideje rovasara csinalta. (kifaggattam...)
Vagy így kell értelmezni: Szeretet vanazok számára, akik behódolnak. A többi pusztuljon. Ugye?
Mondom: Van aki igy, van aki ugy ertelmezi az Isten vagy Jezus szavait. Az, hogy kie a hangosabb szo az nem vitas. Hogy kinek lesz igaza, az el fog dolni (hituk szerint).
Nem szabad es nem is lehet megitelni egy iranyzat vagy egy ember kinyilatkozattasa okan egy egesz, nagyon osszetett eszmeiranyzatot.
Figyeld meg a "feleseg feje" temaban van aki sok sok szot leir arrol, hogy miert csak O lehet a feje a csaladnak es van aki a masodik felere hivja fel a figyelmet, hogy annak tukreben kicsit mast is jelent. Van aki az elso felere teszi a hangsulyt, van aki osszesegeben nezi a dolgokat.
Röviden: Isten megteremti az embert, aki képes arra, hogy mellette, vegy ellene döntsön.
miert? miert adott szabadsagot erre? Nem lett volna egyszerubb belekodolni a teremteskor az Isten imadatat? Igy ugy nez ki, mintha egy kiserlet alanyai lennek.
Az a helyzet, hogy istentisztelet tényleg van máskor is, de többnyire csak egy hét múlva.
Az istentisztelet a fontos, vagy a hit? A szombat csak szombaton van, vagy minden nap? Van olyan nagyon vallasos ismerosom, aki azt valja, hogy a minden nap lehet szombat, ha az Ur a szivedben van. Nem a nap a fontos, hanem a hit es nem a gyulekezetbe valo monoton jarkalas, hanem az Isten befogadasa.
Szerintem Isten azért teremtette az embert, hogy megossza vele mindazt, ami az életben szép és jó... (Úgy látom, hogy ezt nem lehet megcáfolni a Bibliából...)
Isten nem várja el, hogy Őt imádjuk (Ő nem hiú dicsőség kívánó, mint az önzést befogadó ember), de ezt tanácsolja, hisz ha Ő fontosabb nekünk, mint az önző kívánságaink beteljesítése, akkor az Ő útját járjuk (ami az élet), és nem a magunkét (ami a halálba fut).
Ez már személyeskedő kérdés, de egy bizonyos pontig el lehet benne menni.
Nem annak szantam, inkabb a peldadbol levont logikus kovetkezetesnek. Erdekesnem tartom mindket fel viselkedeset, akar a ferfi akar a noet, mert nekem idegen az, hogy vallasi okok miatt valaki "fej"-ebbnek kepzelje magat es a masik meg el is fogadja.
Ez lehet figyelmetlenség, de lehet direkt gonoszság is.
ez igaz. bar akkor sarkalatosabb baj van a csaladban, ha ilyen elofordulhat. Mondjuk eleg sokszor tapasztalom, hogy a vallasos es az ateita ellentet meg sem kozeliti esetleg a ket klf. vallasi iranyzat kozti ellentetet. Pld. ocsem attert r.katolikus vallasra, mert a feleseg azt uzi, es a mi csaladunk elvileg evangelikus. Van olyan tavoli rokon, aki ezert meg most id fuj ra... Van ismereretsegi koromben olyan vegyes vallasu csalad, ahol a ket fel kulon temetoben vett sirhelyet, mert a konkurens vallasi temetobe nem ohajt fekudni...
De az a helyzet, hogy ez még mindig jobb, mint hagyni a híveket rosszul dönteni, végső soron pedig elkárhozni.
Ezt a szoveget ismerem... Ezt tobb diktatror is elmondta. :(
Arra egyiksem gondolt, hogy hiaba vannak a venek csurig toltekezve okossaggal esetleg tevedhetnek is, akkor meg mi van? A bibliat soka es sokfelekeppen ertelmezik ertelmeztek. Miert gondolja barki, hogy az ove az egy igaz ut?
akkor a Biblia azt tanítja, hogy faképnél kell őket hagyni.
megtenned? A kerdes csak elvi. EN nem. Marmint nem hagynam el Angyalt akkor ha pld. megterne es melyen vallasossa valna. Es ugy gondolom, hogy O sem engem ilyen okbol.
Ha nagyon akarod, beidézem neked a megfelelő igehelyeket, de szerintem te is rendelkezel már olyan bibliaismerettel, hogy belásd, a Biblia bizony néha nagyon radikális tanácsot tud adni.
igen. De en azt vettem eszre, hogy sokat betartanak es sokat meg megmaygaraznak, hogy azt megsem ugy kell erteni.
Olyan témát feszegetünk ezzel, amiben túl sok az ismeretlen.
Röviden: Isten megteremti az embert, aki képes arra, hogy mellette, vegy ellene döntsön. Ehhez meg kellett teremteni a Sátánt is (!???), hogy legyen választási lehetőség. Elvileg egy ilyen lehetőség magában foglalja az igenek és a nemek kb.50 %-os eloszlását. (de az elv és a gyakorlat...
Ráadásul mi ezt az egészet csak az idő egy bizonyos pontjából nézve szemlélhetjük, miközben Isten számára nincs ilyen korlát, tehát a teremtés pillanatában a végkifejlet is ismert volt számára.
( hát ez kissé zűrösnek tűnik, ráadásul keveset aludtam....:)))
Szóval azt mondod, hogy a teremtésünk egyetlen oka és célja egyben, hogy legyen rajongótábora Istennek? Nemes cél. Hát nem sikerült neki, be kell látnunk.
Isten imádata valóban a legtökéletesebb személyi kultusz!
(hogy fokozzam, Isten azért teremtett minket, hogy imádjuk Őt, és elvárja, hogy csak Őt imádjuk. A legsúlyosabb bűn, ha mást imádunk, és így talán az is érthető, hogy miért igaz minden emberre, hogy bűnös)
Igen. Nehéz megérteni. Amit Jézus követel, az a mai értelmezés szerint személyi kultusz! Ezek fényében akkor miért kell elítélni azokat, akik pl. a XX.században művelték?
Ezek után furcsa a keresztényi szeretetről beszélni. Nincs olyan. Vagy így kell értelmezni: Szeretet vanazok számára, akik behódolnak. A többi pusztuljon. Ugye?
Na, végre valaki, aki észreveszi, hogy Jézus nem egy mézes-mázos beszédű Lennon-képmás volt, hanem olyanvalaki, aki rendesen odamondta, ha kellett. De ha a Mester ilyen volt, akkor a tanítványokra miért tekint úgy a világ, mint valami erőtlen balekokra? Igen, a kereszténység harc! Jézus pedig fegyvert kínált. Nem emberek ellen, hanem a Sátán ellen. A keresztények harcosok. Meg kell szokni, hogy most már nem térden csúszkáló, imára kulcsolt kezű, félig alélt szentek képviselik a kereszténységet, hanem kőkemény ügynökök, akik ha kell, bizony megmondják, mit üzen a Biblia.
A kegyelem furcsa egy portéka. Az ugyanis senkinek sem jár, legfeljebb csak adható. Az viszont bárkinek, aki kéri. Az evangélium nagyszerűsége abban rejlik, hogy elárulja: kérhető. A lúzerek meg azzal cseszik el, hogy kérés helyett inkább azon keseregnek, hogy senkinek sem jár. Micsoda botrány! Kérni kell??? Akkor inkább nem kell!!! Egyébként pedig vesszenek az ügynökök!!! Oooouuuuuoooohhhhhrrrrrhhhhh
A Bibliát meg kell tanulni olvasni. Az idézett igehely így értelmezendő:
Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert - ha szükséges.
35. Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt; - ha szükséges.
36. És hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe - ha szükséges.
37. A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám. Attól még szeretheti őket is, csak én legyek az első helyen.
"de szerintem te is rendelkezel már olyan bibliaismerettel, hogy belásd, a Biblia bizony néha nagyon radikális tanácsot tud adni."
Például:
Máté Evangéliuma 10. rész
34. Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert.
35. Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt;
36. És hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe.
37. A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.
Csodálatos. Krisztusi szeretet. Valahogy nem kérek az ilyen szeretetből.
Tévedsz. Nekem szólnod sem kellett volna, magamtól helyet adtam volna. Ateista vagyok, nem bunkó. Még akkor sem, ha ez nálad szinoním fogalmak.
A névnapos példádra pedig balacy válaszolt részletesen- egytértek vele.
Úgy gondolom, hogy az isten a szívből jövő tiszteletet, imát elfogadja, akárhonnan. Nem szükséges istentiszteleten... Erre nem gondoltál? Ez egy olyan magamutogató tisztelet, nem?
Ismerek tobb hasonloan vallasos embert, de ott a csaladja is koveti a hiteben es nem kell rajuk kenyszeriteni.
Már megírtam máshová, de ez csak egy példa volt. Példámban szó sincs kényszerítésről. Asszony pillanatok alatt belátja, hogy rosszul válaszolt, mikor a meghívást feltétel nélkül elfogadta. A férj csak korrigálja.
ugy-e Te vagy a vallasosabb a csaladban es a felesegednek nem olyan fontos a vallas, mint neked.
A következtetésed logikus, mégis nem-mel kell válaszolnom. A példabeli családnál lehetséges, hogy így lenne.
a feleseged csaladja sem igazan akarja/tudja elfogadni a vallasosagodat?
Ez már személyeskedő kérdés, de egy bizonyos pontig el lehet benne menni. Ilyen is van, hogy nem fogadják el. Nálunk az elfogadás tény. Pusztán csak nem értik, ugyanúgy, ahogyan te sem érted, hogy mire jó ez az egész. A másik, hogy az Istenhez történő megtérést nem szokás megkonzultálni a felmenőkkel. A Biblia szerint semmiképpen. A vallás, az egyháztagság, az üdvösség nem családi örökség. Istennek csak fiai vannak, unokái nincsenek!
Mert akkor nem szombatra tette volna az esemenyt.
Ez lehet figyelmetlenség, de lehet direkt gonoszság is. Máshová már megírtam, hogy nálunk tizenakárhány év alatt megtanultak a szülők bizonyos dolgokat. Az, hogy nem értik, már az ő dolguk. Ha pusztán jóhiszeműség rejtőzik a szombati időpont mögött, akkor ugyanezzel a jóhiszeműséggel változtatni is fognak tudni. Más a helyzet, ha szándékos az időpont-ütköztetés. Ebben az esetben egyértelműen akadályozni akarják a gyerekeket az üdvösség útján. A Biblia erről azt tanítja, hogy akkor inkább Istennek kell engedelmeskedni, mint embereknek. Akkor is, ha itt a szülőkről van szó. Ha tényleg szándékos a szombati időpont-ütközés, akkor a példabeli családfő helyesen dönt, hogy inkább istentiszteletre mennek. Ha nem szándékos, megítélésem szerint kétféleképpen dönthet a családfő: névnap vagy istentisztelet. De a Biblia szerint még mindig lehet a jobbik részt választani... Egyben viszont egészen biztos vagyok: igei az, ha a feleség melléáll a férjének, akárhogyan is dönt az. Ezt te nem értheted meg, de nem is kell megértened. A Biblia így látja üdvösnek a dolgot, onnantól kezdve pedig nem számít az emberek véleménye.
szerinted a Te istened felrona neked azt, hogy akkor elmentettek volna a szuleihez? (tiszteld padat, anyadat...)
Nem. Nem róná fel. De a "tiszteld apádat, anyádat" sokadik helyen áll az "én vagyok az Úr" után, és a nagyparancsolatokban is csak a második helyezett csoportban szerepel.
mibol gondolod, hogy az egesz csaladnak (feleseged testverei, szulei stb.) a Te hitedhez kell alkalmazkodnia?
A Bibliából (Ki gondolta volna?). Aztán ott van a Szentlélek vezetése is: Az ige ismerete és a Szentlélek közösen bizonyságot tesznek bennem arról, hogy mi a helyes. Egy Szentlélekkel be nem töltött bibliatudósnak semmit sem ér a tudása, mert pont az hiányzik belőle, ami (aki) azt élővé és hatóvá tudja tenni. Ugyanígy egy betöltekezett hívő sem biztos, hogy helyesen tud dönteni, mert őbenne még nincs miről bizonyságot tenni. Hitben még gyermek. Utóbbiak szaladnak döntéshelyzetekben a gyülekezet véneihez tanácsért. Divat mostanság egyházakat azért szapulni, mert bevált gyakorlat ez náluk. De az a helyzet, hogy ez még mindig jobb, mint hagyni a híveket rosszul dönteni, végső soron pedig elkárhozni.
a Te hitedhez kell alkalmazkodnia?
Nem kell alkalmazkodniuk. Egyáltalán semmit sem kell tenniük. Viszont nincs megtiltva, hogy alkalmazkodhatnak. Simán megtehetik, hogy azt mondják, "jaj, bocsi, el is felejtettük, tényleg, legyen akkor inkább vasárnap". Ha pedig nem hajlandóak (itt a lényeg, hogy _nem_hajlandóak_), akkor a Biblia azt tanítja, hogy faképnél kell őket hagyni. Ha nagyon akarod, beidézem neked a megfelelő igehelyeket, de szerintem te is rendelkezel már olyan bibliaismerettel, hogy belásd, a Biblia bizony néha nagyon radikális tanácsot tud adni. Hogy ez vakhit? Az. Megfogalmazás kérdése. A Biblia egyszerűen csak hit-nek hívja.
Ez csak egy példa. Az én apósoméknak és a szüleimnek is van annyi eszük, hogy tizenakárhány év alatt megtanuljanak időpontot egyeztetni. Tehát ilyen nálunk nem fordulhat elő.
Istentisztelet van máskor is...
Biztosan találkoztál már emberekkel, akik minimális időpont-egyeztetési kultúrával rendelkeznek. Nyilván azért, mert van belőlük elegendő, sőt, még cégvezetők közül is kerülhet ki ilyen. De ne ebből induljunk ki! Számomra az ember értékes, akkor is ha elkötelezett keresztény, akkor is ha langyosan vallásos, akkor is ha megkeresztelt ateista, aki ide-oda csapódik, és akkor is ha kőkemény isten-ellenség. Csak ikunuku hülyékkel nem tudok mit kezdeni, de ezzel talán nem vagyok egyedül. Az a helyzet, hogy istentisztelet tényleg van máskor is, de többnyire csak egy hét múlva. Egy névnap viszont megülhető plusz-mínusz 8 napon belül bármikor. Itt most kinek van több lehetősége a rugalmasságra? Ki tud könnyebben engedni? És ugyan meddig tart engedni?
A minap, egy hétvégi délelőtt siettem a lépcsőházban lefelé. Meg voltam kicsit késve, így félő volt, hogy lekésem a buszomat. A kijáratnál szembe jött velem egy jól megtermett ember, támogatva egy igencsak rozoga, idős hölgyet. Mindennapos látvány az ilyen, gyakran találkozok is velük, tehát nem lett volna velük semmi bajom. Még az sem lett volna baj, hogy teljes szélességben elfoglalták a lépcsőt, csakhogy én most siettem volna. Meg is kértem a fickót, hogy engedjen el. Erre visszaszól, hogy nem látom, hogy most a nagymamit támogatja? Ő ugyan el nem enged, várjam meg, míg fölérnek a lépcsőn. Mindezt rettenetes bunkó stílusban. Erre elmondtam neki, hogy tisztelem-becsülöm azért, amit csinál, de ő könnyen van a dögnagy Mercédeszével (amivel odatolatott egészen a lépcsőházig), csakhogy nekem meg óránként jár a buszom, nekem most kellene azt elérnem. Ő már túl lesz árkon-bokron a Mercijével, mire nekem megy a következő. A legnagyobb megrökönyödésemre belátta, hogy tényleg összébb tudja magát húzni egy fél pillanatra, amíg én elmegyek mellettük, ő meg semmivel sem ér fel később a lépcső tetejére a nagymamival. [innen jelent meg a 1377-ben] Naszóval, ő értelmes kompromisszumot kötött velem. Szavaidból azt veszem ki, te az a fajta vagy, aki simán azt mondtad volna a fickó helyében, hogy igenis várjak 1 órát a következő buszig, mert nehogy má', meg így meg úgy, meg csak azértis, és egyébként is hogy' képzelem, meg irgumburgum. Jól értelmezem a hozzászólásodat?
