A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Tehát a relativitáselmélet alapjaiban hibás, mert Einstein ezt még a "nincs éter" elképzelésre építette.
Tehát újra bebizonyítottad, hogy halvány fogalmad sincs a relativitáselméletről.
A relativitáselmélet ugyanis nem a "nincs éter" elképzelésre van építve. A relativitáselmélet szempontjából ugyanis teljesen lényegtelen, hogy van-e éter vagy nincs. Ezt egyébként Einstein is elmondta sok helyen, pl. ugyanabban a beszédben is, amelyből kiragadott fél mondatot előszeretettel szoktál emlegetni.
De ezt neked nem muszáj tudnod, a bohócfizikád ostobaságait anélkül is bátran hirdetheted.
Hát lássuk, mi a helyes megoldása a Michelson-Morley kísérletnek!
"Georg Gabriel Stokes (1819-1903) és Dayton Clerence Miller (1866-1941) nevéhez köthető az az elképzelés, amely szerint a mozgó Föld magával sodorja az étert a közvetlen környezetében.[1] Stokes már 1845 körül azon a véleményen volt, hogy a Föld felszínének közelében az éter hozzátapad a Földhöz. Így a Föld, magával sodor egy néhány-száz méter vastag éterréteget. Nagyobb magasságban már csak részben sodorja magával, több kilométer magasságban pedig már egyáltalán nem. Így gondolta Miller is. Vagyis szerintük eleve helytelen a mozdulatlan éterben haladó Föld modellje, mert az éter nem mozdulatlan, hanem a felszín közelében együtt halad a Földdel. Szerintük ez volt az oka az MM kísérlet negatív eredményének.
A Földdel együttsodródó éterelképzelés tökéletes összhangban volt a Michelson-Morley kísérlet negatív eredményével. A kísérlet azt bizonyította, hogy akármilyen irányban mozog is a Föld, mindig nyugodni látszik az őt körülvevő éterben. Ha együtt mozognak, akkor ez természetes. Az akkori tudósok nagy része mégis elutasította ezt a logikus magyarázatot, aminek két oka volt. Az első, hogy a Földdel együttmozgó éter teljesen ellenkezett az ekkorára már uralkodóvá vált felfogással, mely szerint az éter tökéletesen mozdulatlan, így nem mozoghat együtt a Földdel.[2]
A másik ok, amiért a Földdel együtt sodródó étert elvetették egy korábbi kísérlet volt. Hippolyte Fizeau (1819-1896) francia fizikus 1851-ben elvégzett kísérlete szerint egy mozgó folyadék csak részben ragadja magával az étert, teljes egészében semmiképpen sem. Ebből tévesen arra következtettek, hogy a mozgó Föld sem sodorhatja magával teljesen a fényközeget, így az nem haladhat együtt a Földdel.
[1] Az inteneten a Drift Theory (sodrás elmélet) elnevezés terjedt el.
[2] Ehhez hasonló tévedést már egyszer átélt a tudomány. Amikor Galilei azt állította, hogy a Föld mozog, vagyis kering a Nap körül, a középkori bölcs tudósok nem hittek neki. Azzal érveltek, hogy ha a Föld mozogna, akkor orkán erejű szélnek kellene fújni a Föld felszínén. Nem tudták elképzelni, hogy a keringés során a Föld magával viszi a körülötte lévő levegőt. A fény közegével kapcsolatban ugyanígy tévedtek a bölcs tudósok, de ez a tévedés még ma is tart."
Ez az elképzelés alapjaiban helyes volt. De a Föld által magával sodort éterréteget túl vékonynak (néhány száz méternek, vagy max 1-2 kilométernek) gondolták. A Földdel együttmozgó fényközeg azonban jóval vastagabb.
A Michelson-Morley kísérletben tehát nem azért nem sikerült kimutatni a fényközeget, mert fényközeg nem létezik, hanem azért, mert a Föld felszínén a fényközeg együtt mozog a Földdel. Így eleve nem lehet közöttük sebességkülönbség, mozogjon bármerre a Föld, a Nap körüli pályán.
Tehát a relativitáselmélet alapjaiban hibás, mert Einstein ezt még a "nincs éter" elképzelésre építette.
Megjegyzések:
1. Einstein később (1920) rájött, hogy a "nincs éter" elképzelése hibás.
2. Volt 1925-ben egy másik kísérlet is, a Michelson-Gale kísérlet, amelyben már sikerült kimutatni a Föld és a fényközeg közötti sebességkülönbséget.
3. Az MM kísérlet negatív eredményét és a MG kísérlet pozitív eredményét jelenleg egyetlen más elmélet sem képes megmagyarázni, csakis a Szuperfizika.
Ha megtaláljuk a hibát Einstein feltevésében, akkor a helyes útra is rálelhetünk.
Csak szólok:Az MM kísérletet Anton Lorentz magyarázta ki (hibásan) az éter elméletet megmentendő.
Az einsteini magyarázatot kénytelen volt elfogadni. Az meg a te egyéni szocproblémád, hogy ezt a teóriát nem vagy képes megérteni.
De miért kell ezért itt is nyilvánosan bohócot csinálni magadból? Ha nem érted, hát nem érted. Attól még lehetsz zseniális a virágkötészetben, vagy a kézimunka szakkörben.
Ha a jövő fizikáját akarjuk megalapozni, akkor legelőször azt kell megvizsgálni, hogy hol tévesztett utat a "modern" fizikának nevezett relativista fizika.
Erről már volt szó korábban.
A relativitáselmélet karrierje a Michelson-Morley kísérlet hibás magyarázatával indult.
" A relativitáselmélet azoknak a kísérleteknek a során alakult ki, amelyek arra irányultak, hogy a Michelson-Morley féle kísérletek negatív eredményét megmagyarázzák." (Jánossy)
Ha megtaláljuk a hibát Einstein feltevésében, akkor a helyes útra is rálelhetünk.
"A Michelson-Morley féle kísérletek és hasonló kísérletek Einstein féle interpretációja logikai szempontból semmi esetre sem az egyetlen lehetséges magyarázat." (Jánossy)
Lássuk, mi volt Einstein hibás magyarázata!
A Michelson-Morley kísérlet során azt tapasztalták, hogy a fény mindig izotróp módon terjed, függetlenül attól, hogy hogyan mozog a Föld. Ezt általánosítva arra a következtetésre jutottak, hogy a fény terjedése egyidejűleg valamennyi rendszerben izotrop.
(izotrop = minden irányban azonos)
Ez volt Einstein téves következtetése:
"...a számos kudarcot vallott próbálkozás arra a következtetésre vezette Einsteint, hogy az elmélet megfogalmazásánál ... az étert teljesen ki kell hagyni az érvelésből. Ilyen módon feltételezi, hogy a K1, K2,...stb. inerciarendszerek, amelyek egymáshoz képest transzlációs (haladó) mozgásban vannak, teljesen egyenértékűek; a természeti törvények tehát bármely tetszés szerinti inerciarendszerre vonatkoztatva azonos formát öltenek." (Jánossy)
Évtizedek múlva így emlékszik vissza Einstein:
"Elfogadhatónak tartottam, hogy az éter egyáltalán nem is létezik."
Így jutott el a fiatal Einstein az fényközeg nélküli hibás relativitáselmélet alapgondolatához.
És mi a történet csattanója?
Bölcsebb korában rájött, hogy fényközeg mégiscsak létezik, amelyet "új éter"-nek nevezett el. Így ír:
"... a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény..."
"Még nem vagyunk tisztában azzal, hogy az új éter milyen szerepre lesz hivatott a jövő fizikájában..."
Meghalt az éter, éljen az új éter!
Ezzel a relativitáselmélet is megbukott.
De mi a jövő?
Milyen szerepe lehet a fényközegnek a jövő fizikájában?
"Jelenleg úgy gondolják, hogy a Föld mágnesessége nem a köpeny forgásából származik."
Soha ne is gondolták úgy. A Földnek a dipól mágnessége a folyékony mag áramlásából származik, ami a forgás következménye.
"Kőzettani leletekből kimutatták, hogy a Föld mágneses pólusai már többször átfordultak."
Nem a pólusok fordultak át, hanem a földkéreg mozog folyamatosan (úszik a folyékony magmán), ezért a kéregben lévő kőzetekben folyamatosan változik a mágnesség iránya is. Persze ehhez többszáz millió év kell.
Egyrészt azért, mert ez egyszerűen el dönthető. (Egy ingával a Holdon.)
Másrészt azért, mert ezzel be lehet bizonyítani, hogy létezik (lokális) abszolút mozgás, és létezik az abszolút mozgásnak viszonyítási bázisa is. (Ezt a mai fizika kő keményen tagadja.)
Vagyis nem igaz a relativizmus alapgondolata, amely szerint a mozgás csakis relatíve értelmezhető.
A mozgás alapvetően abszolút (lokálisan), de természetesen értelmezhető relatíve is.
De vajon mi a különbség az abszolút mozgás és a relatív mozgás között?
