" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az , hogy kákiból lehet pálinkát főzni , megnyugtat , az viszont , hogy pálinkája a rossz pálinkák között " elmegy ", az már nem vidít
fel .
Amikor öt évvel ezelőtt Fityeházról elhoztam 3db Sharon csemetét , még nem gondoltam a pálinka főzésre . M a már viszont úgy látom, , hogy az idei termésből cefrézésre is jut , remélve , hogy a mostani telet is átvészelték a fák .
A késői érés ,- utóérés -, arra is jó , hogy a "téli " időszakban is van olyan gyümölcs ami cefrézhető , főzhető -- elfoglaltságot ad .
Ha nem lesz egy főzetre való mennyiségem , akkor megpróbálom karakteresebb almával cefrézni , hátha az javít a végterméken .
A pálinkafőzési " negatív " tapasztalatok ismeretében úgy látom , hogy aki nem akar pálinkát főzni , annak elég egy , esetleg kettő ,
fát telepíteni , mert azok kifejlett állapotukban bőségesen elegendő gyümölcsöt teremnek egy családnak .
Bár eddig csak Sharonból és Rojoból csináltunk, a pálinkája neutrális íz, gyenge fajtakarakter ízben és illatban egyaránt.
Nem testes, könnyen feledhető.
Amiért mégis jónak ítélik, az pont azért, mert nem s..r....a többivel szemben.
Ugyanis a nyáron érő, nyáron cefrézett gyümölcsöket gyakran elrontják már a cefrézésnél a meleg és a muslincák miatt, későn van kifőzve, tönkremegy a cefre, igy a pálinka is rossz lesz.
A káki cefrézése késő ősszel, majdnem télen történik, igy lassabb az erjedés, nem lepik meg a muslincák, nem ecetesedik, tárolható, nem megy tönkre.
És azonnal főzik.
Igy egy eleve jó cefréből jobb pálinka lesz, mint nyáron a rossz cefréből.
Pláne aki bérfőzet!
Persze lehet, hogy más fajtából jobbat is ki lehet hozni, de aki nekem kifőzte profi módon, Ő ivott 2-3 kákipálinkát máshol, és azok is jellegtelenek voltak.
Kiviből is csináltunk, az sem nagyon karakteres, de jobb, illatosabb, mint a káki.
Küldj el nekem egyet és rögtön kiderül, hogy átlettél e verve... :):) Bár mondom, hogy nálam is lassan nőttek az elején, illetve a többi fajtához képest is lassabb szerintem. 5-6 év alatt viszont nőniük kellett volna, de lehet a cserebogarak mindig visszavágták a gyökerét...miért csak azt? Mert nekik az tetszik... Nekem is mindig csak a datolyaszilvákat aknázzák alá a pockok, mást soha. Szerencsére a kivit se. :) Ilyen ez a természet.
3 kiló a második évben? nálam a legalább 5 éves fa nem terem?
Pocok ott szerintem nincs. Cserebogár, az van. De akkor a többi fa miért nő?
Elvileg barna erdőtalaj. elég változó egyébként a talaj a telken. Hol mélyebben hol magasabban van egy kötöttebb rész,de általában van felette egy jobb minőségű,sötétebb termőréteg.
Nekem is Lang van.
Nem nőnek,nem teremnek.Legalább az egyiket csinálnák. Ahogy a többi fa.
Majd most elválik,hogy mit ért az átültetés,a nagy gödör,hogy visszavágtam,hogy a gödör aljára szórtam egy kevés NPK-t és még laza szerkezetű,humuszos fekete földet is kevertem hozzá vagy 3 vödörrel.
Ha ez sem segít és közben az helyükön hagyottak sem indulnak meg akkor át lettem verve.
Azért egy 6 éves fától már csak elvárható,hogy ne akkora legyen, mint amikor vettem.
Azt ígérted , hogy írsz majd a káki pálinkáról . Nem sürgetlek , csak kíváncsi vagyok az okokra , ami miatt úgy döntöttetek , hogy nem főztök a jövőben . A cefrézés nehézsége a gond , a kihozatali mennyiség kevés , vagy a végtermék illata , íze volt a nem jó , stb ?
Nem túl kötött a talajod? Itt tufás, vulkanikus talajon vannak.
Őszintén szólva nekem ízlik a jujuba, de nem egy datolyaszilva azért. :) A Lang fajta, az eleve nagyobb termésű, így azzal is megvagyok elégedve. Mennyiségre is már több mint 3 kilót termett a 2. évben! Egy hagyományos gyümölcsfa sem nagyon mutat ennél többet. Nálam legalábbis biztos nem! Szerintem nem az oltványokkal és magával a fajjal van a baj, hanem inkább a te telked talajával! Esetleg nincs sok pockod? Azok is szeretik a gyökerét!
:-) Nem csak voltak,de még vannak is nemnövő jujubáim.
3-4 év az intenzív növekedéshez és termőre forduláshoz.
Milyen idős lehet az a fa mi 150cm vagy magasabb? Szerintem én helyből ilyen idős fákat,oltványokat vettem. 3-4 éve!!
Ha ezt összeadjuk, akkor már igazán mutathatnának valamit.
Átültettem párat. Botrányosan kevés gyökere volt! Valaki azt írta,hogy sekélyen gyökeresedik. Ez helytállónak bizonyult.
Egyet félbevágtam és hagytam pár oldalhajtást amiket szintén lefeleztem. Talán így közelebb lesz a gyökér és a "korona" egyensúlya.
Fura,hogy mindenhol azt írják,hogy gyorsan nő. Fényt kapnak eleget és az első években vizet is. De azt nehéz lenne elhinni,hogy több vizet igényelne, mint az alma vagy a körte. Annak reményében tettem,hogy ez majd talán segít.
Az egyik fám idén hatodik éve van meg és vékonyabb, mint egy nádszál az ágai a 30cmt sem érik el és sose termett csak virágzott. Ugyan ebben a földben ugyan ennyi gondoskodás mellett minden más fa jobb eredményt mutat.
Azért is ültettem át őket,mert így nincsenek útban és kapnak még időt,pár évet.
Egyébként nálad sokat teremnek? Elégedett vagy a termésével,ízével,méretével? Nálam az egyik egyszer termett,de a produktum,hát... bizonyára azért nem tudtam felfedezni benne a leírások nagyszerű gyümölcsét,mert még fiatal a fa és nem tudja megmutatni az igazságot.
Nem és nem! Oltással is nehezen szaporítható! Növekedése pedig metszés nélkül is kielégítő és szabályos! Ha jól emlékszem neked voltak a nem növő jujubáid. Továbbra is csak azt lehet arra mondani, hogy fény, fiatal korában sok víz és tápanyag. Ha így nem megy, akkor pedig türelem! Lehet sok minden az oka annak, ha nem nőnek, amikkel csak akkor érdemes foglalkozni ha az alapvető szükségletei már adottak. Eleve lassan nő fiatal korában...szóval sok türelmet igényel. Nem igaz, hogy 1-2 évesen már terem. Nálam nagyon szépen nőnek, de 3-4 év kellett a termőre forduláshoz és az intenzív növekedéshez! Nem őszibarack! :)
A kicsi 1 éves kb. 1m-es kiültetett növény anno a 2012-ben a -18-19 fokot is kibírta, igaz lett 1-2 repedés, meg vég-visszafagyás. Pest megye déli, alföldi részén vagyok, itt körülöttem mindenhol ehhez hasonló (-22 fok) volt a hőfok (időkép szerint is), ráadásul fagyzugos is a kert hátsó része, viszont a déli fal előtt van a növény, szélvédetten. Igaz 3 éve nem trágyáztam, és homokos a talaj, ill. csak esőt kapott.
Rádiós érzékelőkkel mértem 2 helyen is, ezeket pontos referenciákhoz kalibráltam be. Illetve a fagyos éjszakákon, összehasonlítottam a -20 fokos tartományt is több kalibrált hőmérővel.
Persze akkor örüljünk, ha már hajt is a növény, még nem látni igazán, hogy pontosan milyen a kár.
Az idei tél megpróbáltatás volt a fügekaktuszoknak, de a legtöbb szerencsére igen jól vette, a tél nehézségeit.
Nem is a téli minimumokkal volt a baja a déli származású Opuntia fajoknak(-16 c°-volt a leghidegebb hajnalokon), hanem a hosszú hideg periódussal, amely nálunk jóformán december közepétől, február elejéig tartotta magát(kisebb megszakítások voltak, de a talaj nem tudott felengedni)!
Volt veszteségem elsősorban a délen honos fajok sínylették ezt az időszakot meg, mert ott rövid időre maximum néhány hétre tör be a -20 c° nál hidegebb levegő is.
Először a negatív tapasztalatom osztom meg:
Ami nem bírta:
Egy tövises déli típusú Opuntia engelmannii forma, ismerősöm szerint -20-nál hidegebbeket is átvészelt nála többször, de nem ilyen hosszú ideig tartót, évtizedek óta meg volt neki ez a típusa, nálam is s nála is kifagyott :-(.
Opuntia lindheimerii, félig meddig megfagyott, van olyan része ami megúszta, de ez tavasszal, áprilisban derül ki, hogy elkezd-e hajtani!
Végül a pozitívumokat:
Az O. phaeacantha-k jól bírták, de ez nem volt kérdéses!
A tövises északi típusú engelmanni forma jól telelt!
A tövis nélküli déli típusú engelmanii és az Opuntia flavescens is jól telelt, láthatóan sérülés nélkül!
