Ha ez az előbbi mágnes hengeres, azaz kör keresztmetszetű, és tengelyénél forgatod, akkor a kerületi felületén felületi töltéssűrűség mutatkozik, és a mágnesben térfogati töltéssűrűség, ami radiálisan befelé csökken, mert a sebességgel arányos. Ezt a térfogati töltéseloszlást a csökkenő (látszólagos) elemi polarizációk hozzák létre. A teljes (össz)töltés itt is és az előbbi példában is természetesen nulla.
Legyen egy négyzet keresztmetszetű hosszú egyenes homogén mágnes, ami merőlegesen keresztüldöfi a képernyöt, és mozogjon lentről felfelé, vagy fentről lefelé, mindegy. A B legyen benne hosszanti irányú, azaz szintén merőlegesen keresztüldöfi a képernyőt. Milyen lesz a -∂B/∂t = rot E Maxwell-egyenlet alapján az E térerősség?
Látható, hogy oldalt és a mágnesben nincs rotáció. Csak alul és felül, ahol a mágnesnek határa van, ugrik a B, ott ugrásszerű az E rotációja is. A mozgás miatt itt van ∂B/∂t is. Oldalt a mágnes határfelületén felületi töltéssűrűségek látszanak (=vannak). Ez láthatóan szükségszerű is. A mágnesben az elektromos látszólagos elemi polarizáltságeloszlás is homogén, kitolják az oldalsó felületre a látszólagos töltéseket. (Igazából felesleges látszólagosnak mondani, egyenértékű minden rendszerben a valódival.)
Ha mágnes helyett elemi O köráramokat veszünk, ugyanez lesz természetesen.
mmormota, miből szűröd ki (újra kérdezem), hogy a Maxwell-egyenletek szerint, egy másik megfigyelő rendszerében csak rot E van?
A -∂B/∂t nem mond ilyet. Vagy szerinted igen? Miért?
Ez csak annyit mond, hogy az E rotációja -B időbeli változásával egyenlő. De ettől még lehet gradienses része. Sőt, könnyen látható is egy egyszerű példán keresztül, hogy szükségszerű is az.
Ha nem egyeztethető össze, akkor viszont tényleg a mozgó mágnes szélének vándorlása intézi el, hogy középen a homogén résznél van indukció. Ami elég abszurdnak tűnik.
Főleg nem ilyen szómágia, amivel te próbálkozol, hogy kitekerd a törvényekből a hiedelmeid igazolását.
Te tényleg azt képzeled, hogy ha magadat be tudod csapni ezekkel, akkor minket is sikerülhet? Pedig tanulhattál volna már a tengernyi kudarcodból, sok év óta senkit se sikerült meggyőznöd ezzel a módszerrel, se itt se a kozmofórumon, se a szkeptikusoknál.
Az egyes megfigyelők szerint keletkező töltés(sűrűség) források látszólagos polarizáltságot, dipólusosságot eredményeznek. Ezek helyei lehetnek áramjárta vezetők, ilyen hurkok, mágnesanyagok és asszem dielektrikumok is.
Azzal. 720-ban kiemeltem hozzá információ és egyben töltésforrásokat is. :-)
Gondolom megint azzal akartál jönni, hogy töltés nem keletkezhet. Valóban. Csakhogy nem gondoltál arra, hogy Maxwellben nem töltések, hanem töltéssűrűségek szerepelnek. És ha kevered egyhelyen a pozitív és negatív töltéseket különböző sebességgel, akkor előbukkan az egész elméletben egy olyan dolog, hogy a gradiensesség (konkrétan E-jé) megfigyelőfüggő, akár egyik rendszerben teljesen eltűnhet (itt-ott, vagy mindenütt egyszerre).
Viszont a mozgó mágnesdarab pillanatnyi rendszeréből nézve -v sebességgel mozog pillanatnyilag. Nézd akkor inverze ebből! :))
mert a v×B képlet akkor releváns a teljes E-re, ha a B létrehozójai mind nyugszanak. Ha az(ok) mozog(nak), akkor eleve lehet már a(zok)ból adódóan E is az (itteni)v×B-n kívül.
Némileg jogos itt KE kijelentése. Ugyanis a Maxwell-egyenletek ezeket mondják:
(az egyszerűség kedvéért legyen most mü és epszilon 1, azaz H=B és D=E.)
E rotációjánál B ibőbeli változása van.
B rotációjánál E időbeli változása van, és/vagy a töltésáramsűrűség időbeli változása.
B divergenciamentes.
E divergenciájánál elektromos töltéssűrűség(!) van.
Az, hogy ezekből kikövetkeztethető, a teljes Lorentz-erő (erőtörvény), az egy dolog. De közvetlen nem szerepel benne.
Viszont nem mond olyat, hogy E csak rotációs lenne. És olyat sem, hogy a töltéssűrűség minden megfigyelő rendszeréből nézve ugyanannyi lenne.
Ebből az következik, hogy nem csak rot E indukálódhat, hanem gradienses E is, mert másik megfigyelő szerint lehet más a töltéssűrűség adott helyen. Ha keverjük a + és - töltéseket, akkor olyan is lehet, hogy éppen eltűnik a töltéssűrűség ott, ahol más megfigyelő szerint van.
