A szóból kivész minden hazugság, helyett, talán helyesebb a pozitív szemléletű valóság alap fennmaradása, és annak tövábbi színesítése, továbbszövése, kiegészítése "hazugságokkal". Lásd népmeséink.
Erre mondom én azt, hogy bár az így vagy úgy megfejtett és értelmezett írás a történészeknek amolyan tárgyi bizonyíték, de ugyanakkor az adott politikai helyzet függvényében szelektált hazugsággyűjtemény is lehet. Nekem erre a legjobb példa Priskos Retor munkássága, kinek a hunokról szóló munkáiból kb. 10% maradt fenn. Az ősi történetírók, valójában a jelent írták le, s biz általában megrendelésre (de mikor írják mégis az igazságot). Az ellenségről jót írni erősen csökkentette a megbízási, fizetési, jutalmazási potenciált.
Egy viszont tény. Miért maradt fenn nyelvünkben az "Attila az Isten ostora" szólás? És miért van az, hogy ez a keresztnév csak a magyaroknál maradt fenn, ráadásul igencsak népszerűnek. A török Atamán, a bolgár Atanasz, de talán még a magyar Etele is ide sorolandó. Mert mi közünk is van a hunokhoz és a törökökhöz? Semmi? Mikor egész Nyugat-Európa így hív bennünket mind a mai napig. (Ungarn, Hungary, Hunnia, ongrois....... tíz törzs(?????), mikor a történeti nyelveszetben ismerjük a H lekopás jelenségét is....?? a venger, Vengria szerintem még érdekesebb élő, de nyilván már nem tárgyi bizonyték) Én azt mondom, hogy "A szó elszáll, az írás megmarad" alapon a szóból kivész minden hazugság, de az írásban még meg is maradhat. Nem az írástudókkal van az alapvető baj, hanem a merendelővel, és az utólagos cenzúrával....... (Bárki bármikor eltüntethetett kifésülhetett egypéldányos műveket.)
Ui: Nem azt mondom, hogy nem kell komolyan venni az írásokat. De van mai jelenség is erre a fajta cenzúrára. Előkerül egy írás, mely nagyon sok okos, ""stabil??"" az írásokra alapuló (forráskritikával stb fűszerezve) konkrét megállapítást és következtetést kissé megingat. Ilyenkor jön elő újra az ősi dolog. (Mintha valaki a Népszabadságot venné alapnak, majd mondjuk megtalálja a Magyar Nemzetet az adott korról. Nyilván fordítva is történhetne a dolog.)
1. Ez egy hamisítvány..???
2. Ez eltűntetendő, azaz szelektálandó (megsemmisítendő???)
3. Gondolom egy komoly tudósember ilyenekre sosem vetemedne. (De sajnos ....... ez az emberiegyén oldaláról így műkszik. :-(((((((((()
Nincs ebben semmi renkívüli. Vegyük például azt, hogy mi az egyik félnek (népnek) hős, az a másik szemében lehet akár még valóságos tömeggyilkos, gonosz is. Ennyit a történelmi személyiségekről. Van ennek persze finomabb formája is. Érdemes elmenni Kolozsvárra, hogy mi is van (többek között) kiírva Mátyás Királyunk (nekünk ugye hős) szülőházára románul. Valami olyasmi emlékeim szerint, hogy a nagy román származású magyar király, akit senki más nem győzött le, csak egy valami románalföldi vajda. (Aki nem hiszi, járjon utána!!!)
Ha róla ez az egy írásos felirat maradna fenn mondjuk (ez azért nyilván lehetetlen), s a népek és népmeséink is kivesznének a nép eltűnése által, vajon a követő utókorok mit is gondolhatnának ezekután róla?
Sokat gondolkodtam a mátyáskirály legendákon, meséken, mikor is ilyen szólások keletkeztek: "Meghalt Mátyás Király, oda az igazság." Az igazságos Mátyás Király". Meg az a sok álruhás dolga, ami nem annyira volt lehetséges az akkori állambiztonsági technikai lehetőségek között. A meséknek nyilvány sok valóságalapja lehet. Az egyik az, hogy kissé átformálta a rendszert és sok-sok ember akkor került a nép soraiból magas pozízióba. (vö. Kinizsi Pál) A másik tényező, hogy az öregek még emlékeztek őrá, arra a biztonságos nyugodt korra, összevetve először a Dózsa féle parasztlázadással, majd (mellesleg ennek folyományaként is, kit nekünk a cuclizmúsban hős mártírként mutattak, be mint afféle előszelét a proletár forradalomnak) a Mohácsi vészt követő törökvészre. Nem nagy ám az időkülönbség 1495?? és 1526 közt. Alig egy generáció. Nagy mesélők ám az öregek. Én már csak tudom. Bíztatom is apósomat a meseírásra. Nem kell ám leírni a jó meséit saját tapasztalásairól, melyek ahogy ismétlődve hallgatom őket, bizony egyre színesednek. Terjedni fog éppen ezért az, általam is, szájrul szájra szállva.
Családi legendák Janibától, de Janibáről. Mint ahogy egykoron. Népi legendák és mesék Mátyás királyról. Na persze több potenciális alkotó személy, sokkal több megmaradó remek alkotás. És mennyi mennyi bölcsesség. Mi közmondásokban is fennmaradt, mind a mai napig. Lásd. "Egyszer volt Budán kutyavásár."
Ráadásul mikor olyanokat is leírnak, amely amolyan megrendelésre készült. Vagy az író - mikor nem volt ilyen, meg olyan oldali sajtó, ahonnan a kétféle szemléletből esetleg kibogarászható lenne az igazság félútja - egyetlen, nagy örömmel felfedezett irományra igazságokat alapoznak a történészek. Hisz ez, amolyan tárgyi bizonyíték. Ahogy és abban le van írva az úgy is volt. De nyilván összevetik a különböző forrásokat. Ez az ún. tudományos forráskritika. De ha már kettő azonosat találnak, az már tutti, akár az egy ellenében. S ismerve hogy ezekben az időkben ki a fenék és kik is írkáltak és miért is? Nem csoda, ha a forráskritika nem annyira biztos nyerő, bár nyilván valószínűségi alapon szükséges. Ha meg találnak egy 5 forrás elleni egyet, az az egy nem számít. (Kinek hány íródeákja volt, s minnél több a sajtó, nagyobb valszeggel marad fenn) Nem is beszélve arról, hogyha találnak egyet, ami a sok forrás által generált képet zavarja, azt kihagyintják, de úgy mint macskát szarni. (Boccs - De ha egy tudós nem vesz tudomást egy megmagyarázhatatlan forrásról, eképpen kell fogalmaznom) Valahogy így műkszik a hisztöritudomány. Ami különben nem olyan nagy baj, de azért, ha én akkor éltem volna, mint nagy-nagy-nagy, akkor erre hatalmam folyományából jövő pénzemből, akár még sok kőműves által kőbe vésetve is.... azt a hazugságot hagyhattam volna a világra, amit csak akartam egocentrikus indíttatásomnál fogva, melyre pozícióm mindennapi tapasztalatai biz ösztökéltek is volna. Na persze azért ez nem teljesen így volt, mert voltak olyanok, kik regős énekekben (hej regő rejtem) regéltek a régi rögzítendő nagy dolgokról szalljrúl, szálljra is.
"Summáját írom Eger várának......"
De az már egy más, újabb kor volt........??? Vagy azóta semmi sem változott, látva a mai sajtó működését. :-((
Ui: A történelemhamisítás nem ma kezdődött. "A szó elszáll, az írás megmarad."
A szóban megmarad mi fontos, lényeges, ismétlődései által, míg nem törlődik, ha már nem lényeges és felejtendő, valahol a sok-sok emlékező által mindenképpen igaz. (A legendák pozítív kinagyításai az igaz történéseknek, melyek persze mai értelmezésünkben szintén hazugságok, bár az alapjai lehetnek akár valóságosak, örök tanulságul szolgáló mégis csak igazak)
De az írás, miben igazság és hazugság ugyanúgy, és válogatás nélkül egy ember által is akár, örökre fennmarad.... Azok az igazak!? Nem is beszélve az írásban rejlő szavak akkori jelentései közötti, igen csak bizonytalan mai értelmezéseiről. A tudomány persze mindent elkövet, hogy ezek bizonytalanságait, minnél csekélyebbre szűkítse.
De ez sikerülhet-e? Teljes bizonysággal bizony sosem. "Az örök kétség kísértsen, kísérjen utatokon. Akiből ez a kételkedési képesség elveszik, sosem találhat rá a további igazságokra."
Szerintem lehetne az i. e. 1000 táján létezett világot egységes struktúrában kezelni. A levantei vidék ennek a központja, és persze a nyugati partvidékeknek és Frígiának északon is ugyanolyan jelentőséget kellene tulajdonítani, mint Egyiptomnak délen és Mezopotámiának keleten.
Most ez hogy jön ide? Nyilván eleinte papiruszon, aztán pergamenen. Később papíron, végül elektronikusan. De ez esetben mi köze a tartalomnak a formához?
Történelemről folyó vitára voltaképpen csak ez a topik alkalmas.
Itt van pl. az első római polgárháború, amelyről azt terjesztik, hogy Sukka és Marius között zajlott. Ami baromság, és csak azért terjedt el, mert a rómaiak szégyellték, hogy egy ilyen jelentős belpolitikai esemény szembenálló felei ugyanabból a nemzetségből származtak. Szerintem Sulla ellenfele Cinna volt, hiszen közvetlenül Sulla nagy hadjáratból történt visszatérése előtt ő volt konzul négy éven keresztül folyamatosan. Azt szokás mondani róla, hogy tehetségtelen volt: dehát a vesztes oldal vezéréről beszélünk! Miért lett volna tehetséges? Marius sokkal korábban meghalt. Márpedig Cinna és Sulla mindketten Corneliusok voltak...
A történelemhamisítás az, hogy a győztes leírja, és az iskolában taníttatja, hogyan számolta fel azt az aljas vesztest, aki képes volt egy percig is nagyságának ellenállni...
Ősidők gondolkodása, mikor technikai eszköz híjján ezt igen alaposan meg kellett fondolni (mármint a hídrombolást). Mert milyen árnyalt jelentéstartalma is van a "Hidat ver......" "Áthidal... " kezdetű (de még a 'lehidalok' lemegyek hídba' is) mondatoknak.
Egy híd nem csak támadás ill. visszavonulás esetében fontos. Az utánpótlás szállításánál is jelentős szerepe van. Nézőpont kérdése kinek mennyire fontos. Visszavonuláskor sem szükségszerű lerombolni (a támadás akadályozására) ha ellencsapásra van még lehetőség, sőt a visszavonulás csak annak az előkészítése.
Gondolkozz globálisan és cselekedj lokálisan. Ezekszerint a védőknek Budapesten belül akkor kell felrobbantani a hidakat, mikor bekerítették őket? Minek akkor már átmenni egyik partról a másikra!? Vagy akkor amikor a folyó egyik partjára visszaszorulva visszahúzódtak? Jelen esetben ugye Budára........
Mert a Margit-híd nem Budapest? :) A hír csak annyiban vonatkozik a Margit-hídra, hogy ott talált bombát szállítottak el.
Azt meg, hogy mit akarok mondani, olvasd el inkább, amit írtam, meg amit linkeltem, aztán gondold hozza a zárójelbe helyezett dátumokat, a hadműveletek menetét, meg Horthy kiugrási tárgyalásait (Eckhard meg Ghyczy)
A híd hasznos a visszavonulóknak (ha már visszavonultak akkor persze már nem) és a támadóknak egyaránt. Hídfőállás mit is jelent (támadó hadműveleteknél)? Híd a Kwai-folyó felett... Csodák nincsenek...... Ami meg a történelem-hamisítást illeti, azt még csak hamisítani sem kell, hisz már a nevében is benne van minden: tört-tény-elem. Hisz töri... :-)))))
Szia! Ne ijedj meg, ez csak odovaker szokásos sanda (hogy a topikcímre utaljak, hamiskás) csúsztatása. Nincs ebben semmi talány. A szövetségesek 1944 április 3-tól bombázták Budapestet, kezdetben az amerikaiak, szeptember 21 éjjelétől az oroszok (az amerikaiak onnantól más területeket bombáztak)
Tartott az oroszok bombázása azután is, hogy az aláaknázott Margit-híd alatti robbanótöltetek 1944. november 4-i váratlan felrobbanása összeroggyasztotta a hidat a középső tartópillérnél.
Nem a visszavonulás akadályozása miatt történtek tehát a bombázások, hanem tervszerű csapásmérőként a lélektani hadviselés részeként.
Amikor tehát azt kérdezi, hogy "Hogy kerülhetett a Margit híd lábához szovjet rombolóbomba azután, hogy a németek felrobbantották? És minek...",
- vagy (tudja és/de) provokál,
- vagy nem érdekli saját tudatlansága, s lusta utánanézni
- esetleg szimplán unatkozik,
s nem érdekli mit gondolnak róla az emberek ilyen mondatok után
Kiemelték a tűzszerészek a Margit híd budai hídfőjénél a Dunából a II. világháborús szovjet rombolóbombát, amit egy aknásznaszáddal a honvédségi kikötőbe szállítottak, hogy később megsemmisítsék."
Hogy kerülhetett a Margit híd lábához szovjet rombolóbomba azután, hogy a németek felrobbantották? És minek...
Ráadásul Ehnaton esetében más érdekes dolgok is felmerülnek.
Most egy hatalmas nagy koponya volt aki megelégelte az Amon papság még a fáraókat is elnyomó hatalmát, megpróbálta visszaszerezni a fáraók hatalmát, vagy egy őrült.
Gondolok itt arra hogy III. Ramszesz az előtte uralkodó Hatsepszut nevét minden feliratból kitöröltette. Nevét és tetteit feledésre ítélte. III. Ramszesz hadjáratokat (győztes hadjáratokat) vezetett Szíriába, egész az Orontés völgyéig kiterjesztette az egyiptomi fennhatóságot. Hatsepszut inkább békében uralkodott, az uralkodása alatt ment expedició Puntba. Ramszesz után ez elfelejtődött. Ramszesz gyakorlatilag meghamisította a történelmet Hatsepszut kárára, olyannyira hogy elfelejtődött Punt.
Ehnaton fáraó pedig megdöntve Amon uralmát egy másik istent Atont tett meg Egyipton istenének. Ő is kitöröltette Amon nevét minden feliratból. De ez a tett jött visszafelé mint a távirat. Ehnaton halála után az Amon papság visszaszerezte a hatalmat és most ők vésették ki Ehnaton nevét a feliratokból, átkozottnak hirdetve. Kitörölték a nevét a fáraók listájáról is. Átugrották az uralkodá- sát. Ez is történelem hamisítás.
