Keresés

Részletes keresés

Construkt Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1984

Maradjunk abban, hogy a te itt a saját elméletedről beszélsz. Amit sajnos soha nem voltál képes beigazolni.

Előzmény: cseik (1983)
cseik Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1983

ezekbol egyik sem meri ki a valos idodilataciot. a legtobb egyaltalan nem bizonyitja, sot sok eppen h cafolja az elmeletet.

Előzmény: Elminster Aumar (1977)
cseik Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1982

pontositsunk, rendszeresen ujrakalibraljak, ugyanis legalabb ot ismert faktor van ami deszinkronizaciot okoz a muholdak oraiban. ezert a gps mint bizonyitek a relelmre az egyik legnagyobb tevedes a temakorben. kb annyit lehet a valos elteresi adatokbol megallapitani, hogy letezik a mozgas altali idoeltolodas.

Előzmény: Elminster Aumar (1976)
cseik Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1981

igen felvittek, de a kiserleti eredmenyek nem publikusak, pedig ez egyertelmuen bizonyithatna v cafolhatna a relelm szerinti idodilataciot. innentol meg mindenki gondolja amit akar, h miert nem tettek kozre.

Előzmény: Nick & Nick (1973)
cseik Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1980

ez tipikusan az a kiserlet vol amit nem a valos jelensegek felfedezesere hanem egy elkepzeles bizonyitasara vegeztek ezert nem tartottak szuksegesnek az eszak deli iranyban merni.

az alap elkepzeles az volt, hogy a fold sebessege +- a repulo sebessege ket kulon sebesseg a fold kornyezetehez kepest.

az eredmeny pedig az volt, hogy a foldhoz kepest azonos sebessegnel kulonbozo volt az idodilatacio. a kulonbseg pedig ahhoz sem stimmelt, h ha a fold kornyezetehez mertek. 

egyszoval pl ez az a kiserlet - es nem egyetlen - amit a relelm bizonyitasara emlitenek, pedig pont hogy cafolja.

Előzmény: Törölt nick (1974)
destrukt Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1979

Soha senki nem mérte meg, hogy a Földhöz képest mozgó rendszerekben (vonaton, repülőgépen, űrhajón) valóban ugyanannyinak mérnék-e a fénysebességet, mint a Földön, ahogyan Einstein elmélete állítja.

 

Ha nincs kísérleti bizonyíték, akkor semmit nem ér a relativitáselmélet. 

 

Előzmény: Elminster Aumar (1977)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1978

Láttad volna Eorsted milyen pofát vágott, amikor be akarta mutatni, hogy az áramnak nincs mágneses hatása. Csak közben kapott egy jóval erősebb áramforrást. Különben is, észak felé van az északi sark. Nevezetes hely, mert attól északabbra nincs semmi.

Előzmény: Elminster Aumar (1975)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.22 0 2 1977

"Ott tartottunk, hogy a relativitáselmélet nem valós kísérletekre épül."

 

De.

Itt vannak a speciális relativitáselmélet kísérleti bizonyítékai a tudományos cikkek hivatkozásával együtt:

https://math.ucr.edu/home/baez/physics/Relativity/SR/experiments.html

 

Előzmény: destrukt (1972)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.22 0 2 1976

"Azt olvastam hogy atomórát vittek az űrbe,

és ott lassabban "ketyegett" mint a földön."

 

Az összes kibsztt GPS műhold rendelkezik egy-egy atomórával, és azokat direkte "elállítva" küldik fel, hogy a pályára állva mérjék ugyanúgy az időt, mint a földfelszíni központ.

Ez nem egy nagy etvasz. Aki nem egy kő alatt élte az elmúlt húsz évet, az tud erről és nem csodálkozik rá, hogy "olvasta valahol..."

Előzmény: Nick & Nick (1973)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.22 0 2 1975

"Hiányolom, hogy észak és dél kimaradt."

 

Északra meg délre nincsen a Föld forgásából adódó sebesség-többlet illetve hiány.

A kísérletet nem az átlag fórumozó inkompetens hülyegyerekek tervezték meg, akik még a kisiskolás fizikát sem értik...

Előzmény: Törölt nick (1974)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1974

Repülővel is vittek. Három atomóra közül az egyik maradt a reptéren, a másik körberepült nyugat felé, a harmadik pedig kelet felé. Hiányolom, hogy észak és dél kimaradt. ;)

Előzmény: Nick & Nick (1973)
Nick & Nick Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1973

Azt olvastam hogy atomórát vittek az űrbe,

és ott lassabban "ketyegett" mint a földön.

 

De hogy ez mennyire hiteles forrásból volt azt nem tudom.

 

A józan eszem tiltakozik az ellen hogy mondjuk engem felgyorsítanak

egy bizonyos sebességre és akkor lassabban öregszem mint a földön maradt

embertársaim. 

Előzmény: destrukt (1972)
destrukt Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1972

Ott tartottunk, hogy a relativitáselmélet nem valós kísérletekre épül.

Például soha senki nem mérte meg, hogy a Földhöz képest mozgó rendszerekben (vonaton, repülőgépen, űrhajón) valóban ugyanannyinak mérnék-e a fénysebességet, mint ahogyan Einstein elmélete állítja. 

 

Aki nem hiszi, keressen ilyen kísérleteket.

Nem fog találni. 

 

Ennek a mérésnek egy űrállomáson lenne igazán bizonyító ereje, mert egy űrállomás sebessége 6 km/s környékén van, amelynél már jól kimutatható lenne, hogy a fénysebesség eltér a Földön mért sebességtől. De ezt a mérést nem merik elvégezni. 

Előzmény: destrukt (1964)
Construkt Creative Commons License 2024.03.22 0 1 1971

Azért vagy te ilyen matematika-fóbiás, mert buta vagy hozzá. Még középiskolás szinten se tudod használni a fizika matematikai modelljeit.

Ötven éve azt tanácsolták az ilyen gyerekeknek, hogy:

"Menj fiam az inasképzőbe, tanulj inkább egy jó szakmát"

Ma azt mondják rá, hogy "diszlexiás".

Felmentést kap matekból, s átnyomják az érettségin.

Ha reálérdeklődésű, akkor utána nem bölcsész, hanem valami mérnökkarra próbál bejutni, egy alacsonyabb presztízsű egyetemen, és többnyire sikerül is neki. Sőt ilyen-olyan büfé szakokon még el is végzi, "mérnök menedzser", "minőségbiztosítási szakmérnök" diplomát kap, vagy mondjuk "adatbázis kezelő informatikus" képesítést.

Ha tisztában van a saját korlátaival, s nem kerüli el a szerencse, akkor megtalálja a helyét valamelyik közhivatalban, vagy egy cég ilyen-olyan szervező, adminisztratív irodájában.

 

De előfordul, hogy egy ilyen műszaki kishivatalnok szűkösnek érezvén a maga szellemi korlátait és a karrierjét, addig képzelődik, addig-addig veri magában a habot, mígnem teljesen elhagyja a józan önismerete, s világrengető felfedező "s z u p e r f i z i k u s n a k" kezdi képzelni magát. Sőt nem csupán belül, hanem laikus fórumok előtt is felfedezőként riszálja magát.

Előzmény: destrukt (1970)
destrukt Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1970

A matematikus fejjel gondolkodóknak az a nagy baja, hogy csak képleteket keresnek, de nem tudják, hogy a képletnek mi is a valós fizikai jelentése. 

Előzmény: destrukt (1969)
destrukt Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1969

A matematikus fejjel gondolkodóknak az a nagy baja, hogy csak képleteket keresnek, de nem tudják, hogy a képlet mi is a valós fizikai jelentése. 

destrukt Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1968

Aki gondolkodik, az magától is rájön. 

A leghasznosabb tudás az, amire magadtól jössz rá. 

Construkt Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1967

Ha egyszerű, akkor miért nem mersz válaszolni?

Előzmény: destrukt (1966)
destrukt Creative Commons License 2024.03.22 0 0 1966

A válasz egyszerű. Ha elgondolkodnál azon, hogy mit is akarsz kérdezni, akkor azonnal tudnád a megoldást is. 

Construkt Creative Commons License 2024.03.21 0 0 1965

Mondd meg, összesen mennyi impulzust szállít egy 1MW teljesítményű, 300nm hullámhosszú, 3m-es "fényhullám szakasz".

Amíg erre s tudsz válaszolni, addig hiteltelen minden fizikáról szóló kritikád.

Előzmény: destrukt (1964)
destrukt Creative Commons License 2024.03.21 0 0 1964

A relativitáselmélet nem valós kísérletekre épül.

Például soha senki nem mérte meg, hogy a Földhöz képest mozgó rendszerekben (vonaton, repülőgépen, űrhajón) valóban ugyanannyinak mérnék-e a fénysebességet, mint ahogyan Einstein elmélete állítja. 

 

Aki nem hiszi, keressen ilyen kísérleteket.

Nem fog találni. 

 

Construkt Creative Commons License 2024.03.21 0 0 1963

Mint kiderült te még a saját elméletedet se ismered. Sok más mellett nem tudod, miből adódik benne a fény impulzusa.

Előzmény: destrukt (1962)
destrukt Creative Commons License 2024.03.21 -2 0 1962

Csak az tudja megírni a jövő fizikáját, aki ismeri a relativitáselmélet hibáit. 

Így ti nem jöhettek szóba. 

Construkt Creative Commons License 2024.03.21 0 0 1961

Ilyen ócska riposztokba menekülsz?

Mert te nem ismered még a saját elméletedet se. Nem tudod megmutatni, hogyan kell kiszámolni a fény által hordozott impulzust a te hullámdarabjaidból.

Előzmény: destrukt (1960)
destrukt Creative Commons License 2024.03.21 0 0 1960

Te akarod megírni?

Előzmény: jogértelmező (1959)
jogértelmező Creative Commons License 2024.03.21 0 0 1959

" Az új fizikát már nem a relativista elvekre kell építeni. "

 

Hanem a hülyeségista elvekre!

Előzmény: destrukt (1958)
destrukt Creative Commons License 2024.03.21 0 0 1958

Mivel a relativitáselméletnek éppen az a legnagyobb hibája, hogy a a sebesség, az idő és a távolság és az egyidejűség relativitását tételezi fel, ezért ezeket ki kell dobni. 

 

Az új fizikát már nem a relativista elvekre kell építeni. 

Előzmény: destrukt (1957)
destrukt Creative Commons License 2024.03.20 -2 1 1957

A kérdés már nem az, hogy bukik-e a relativitáselmélet, hanem az, hogy mi jön utána. 

Ebbe érdemes az energiát fektetni, nem egy hibás elmélet életének meghosszabbításába. 

Construkt Creative Commons License 2024.03.20 0 1 1956

Hát ez nem sikerült se értelmesebbre se tudományosabbra.

A tudományos érvelés, nem orákulumok idézgetéséből áll: "Einstein elismerte . . ."

Egyébként is ezt csak te képzeled a relativitáselmélet visszavonásának.

A többi puszta önismételgetés, önszuggeszció.

Komolyabbra már nem telik?

Előzmény: destrukt (1955)
destrukt Creative Commons License 2024.03.20 -1 1 1955

A relativitáselmélet egy olyan ötletből szültetett (nincs éter), amely hibásnak bizonyult, hiszen maga Einstein is elismerte később, hogy éternek lennie kell, mert nélküle nem terjedne a fény. 

 

Az elméletnek mindkét alapfeltevése hibás, hiszen ha van éter, akkor az ehhez kötött (K0) rendszer kitüntetett szerepet játszik a fényterjedés szempontjából. Így a rendszerek nem lehetnek egyenértékűek, tehát azonnal bukik a relativitási elv. Ha van éter, akkor a fényterjedés csakis ebben izotróp (ahogyan Maxwell elmélete tanítja), vagyis bukik a másik alaptétel is, amely szerint a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi lenne. 

 

Mivel az alapelvek hibásak, az egész elmélet egy nagy tévedés. Ezért vezet értelmetlen paradoxonokhoz, ezért ütközik a valóságos kísérletekkel. 

 

Persze egy hibás elméletet is lehet ideig-óráig életben tartani a propaganda eszközével, de már nem sokáig tart ez az időszak. A relativitás kora lejárt, akár tetszik ez a relativizmus hithű katonáinak, akár nem. 

Akinek esze van, az már a jövőn gondolkodik. Azon, hogy a hibás elmélet helyébe hogyan lehet felépíteni egy helyes elméletet, amelyben nincsenek ellentmondások, és illeszkedik a tapasztalati tényekhez. 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!