A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Ha jobban utána nézel, akkor kiderül, hogy szinte minden logikusan gondolkodó embernél szerepel a fényközeg.
Csak az a gond, hogy a körülöttünk levő világ nem az emberi logika szerint működik. Ha az emberi logika szerint működne, akkor nem lenne szükség kísérletekre, akkor akár egy a külvilágtól elzárt szobában is ki lehetne találni a működését. Ezért megfigyelünk, kísérletezünk, elméleteket alkotunk és kísérletileg ellenőrizzük. Ha a kísérleti eredmények ősszhangban vannak az elmélettel, akkor léphetünk tovább, ha nincs összhang, akkor "újratervezés" van. Az ábrándok ilyenkor semmit sem érnek. Nem mi fogjuk megmondani a világnak, hogy hogyan kell működnie, hanem kellő alázattal megfigyeljük és rendszerezzük az adatokat. Einstein elméletének jóslatai eddig bejöttek, az elméletét cáfoló eredmény momentán nincs. Ezzel kellene megbarátkoznod, mielőtt valamiféle másik utat keresgélsz. Annak a másik útnak ugyanis produkálnia kellene a tapasztalatokat és valami többet is kellene mondania, mint a jelenleg érvényesnek mondott elméletnek. A nyivákolás, hogy ez akkor sem jó, mert nemértem és kell lennie egy általam is felfogható elméletnek, semmit sem ér.
Ha jobban utána nézel, akkor kiderül, hogy szinte minden logikusan gondolkodó embernél szerepel a fényközeg. Maxwell, Lorentz, Michelson, Tesla, Jánossy, de idős korában már Einstein is meg volt győződve a fényközeg létezéséről.
Vajon miért?
Mert a fény hullámokból áll. A hullám pedig azt jelenti, hogy valaminek a hulláma. Önmagában hullám nem létezhet, mert a semmi nem tud hullámzani.
Csak a buták gondolják azt, hogy anyagi közeg nélkül is létezhet fényhullám.
Amúgy a jövőfizika-téma már nem menő, ellaposodott. Most a Publikálási topikban dúl a szupertudományosság és az érvelési filozófiák ketrecharca, nagy műsorok lesznek még ott.
Ha a sötét relativista korszak végre véget ér, akkor kezdődik el a fizika új korszaka. Egy tabuktól mentes, szabadon fejlődő új fizika, amely ismét hajtómotorja lesz a természettudományoknak.
A viták alapján kezd kirajzolódni, hogy a jövő fizikájába mindenképpen visszatér a fényközeg.
Einstein is ezt jósolta, amikor azt mondta, hogy a jövő fizikájában még szerepe lesz a fényközegnek.
Ezen az állásponton volt Jánossy Lajos is.
Cseik elméletében is szerepel a fényközeg, és drx65 elméletében is, és az enyémben is.
Ezek után teljesen magától értetődő, hogy a jövő fizikájában központi szerepet kap a fényközeg.
Csakhogy a fényközeg visszatérése a relativizmus végét jelenti. Ugyanis, ha van fényközeg, akkor létezik kitüntetett rendszer is, mégpedig az amelyik a fényközeghez van kötve.
Innentől kezdve bukik a rendszerek egyenértékűsége, bukik a relativitáselméletnek az a posztulátuma is, hogy a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi. Ha a relativitáselmélet elveszíti a két alappillérét, akkor menthetetlenül összeroskad.
A relativizmus vége azonban egyáltalán nem jelenti a fizika végét, sőt egy sokkal haladóbb új fizika kezdetét jelenti.
Itt a bizonyíték, hogy Jánossy ismerte a Michelson-Morley kísérlet helyes megoldását is, csak nem fogadta el.
"Egy másik - elég mesterkélt - feltevés lenne a Michelson-Morley kísérlet értelmezésére, hogy az éter a Földhöz ragad, és így a Föld magával viszi a pályája mentén a környezetében lévő étert."
"...a feltételezés olyan mesterkélt, hogy nem érdemel további elemzést."
Jánossy itt nagyot hibázott, és ezen el is csúszott. Annyira hitt a Lorentz féle hibás megoldásban, hogy "elfelejtette" megemlíteni, hogy ez nem egy légből kapott feltevés, hanem Stokes-Miller-Hertz logikus magyarázata.
Így sem Einstein, sem Jánossy nem jutott el a valódi megoldáshoz, bár mindketten jó irányban haladtak.
Einstein szerint a fényközegnek még szerepe lesz a jövő fizikájában.
Ha ebből indulunk ki akkor érdemes megvizsgálni, hogy fiatal korában Einstein miért is vetette el az étert.
"Einsteinnek az éterrel kapcsolatos polémiája azon állítás ellen szól, hogy az 'éter abszolút nyugalomban van'. Így Einstein tagadja egy K0 vonatkoztatási rendszer létezését, amely abszolút nyugalomban van." (Jánossy)
Láthatjuk, hogy Einsteinnek az abszolút nyugalommal volt a baja, amin ekkoriban az egész univerzumra kiterjedő mozdulatlanságot értették. Jánossy így folytatja:
"Véleményünk szerint az a kérdés, hogy az elektromágneses hullámok rendelkeznek-e hordozóval, független az 'abszolút nyugalom kérdésétől.'
Nagyon kézenfekvő feltételezni, hogy a kozmikus skálán az éter különböző részei egymáshoz képest áramlanak. Így a K0 rendszer, amelyről szó esett, csak lokális jelentőséggel bír. K0 -ról fel lehet tételezni, hogy origójának bizonyos környezete az éterrel együtt mozog."
Folytassuk a gondolatmenetet ott, ahol Einstein abbahagyta!
Ha mégiscsak van valamiféle fényközeg (ahogyan Einstein idősebb korában gondolta), akkor megoldódik az a kérdés, hogy miben terjed a fény. De bukik a relativitáselmélet.
Akkor viszont újra kell értelmezni a Michelson-Morley kísérletet, hiszen a "nincs éter" már nem jó megoldás a kísérlet negatív eredményének magyarázatára.
