Visszatért a koldusmaffia Kelenföldre, új trükkel próbálkoznak.
Alig néhány hét telt el azóta, hogy lebuktatott két koldust Kelenföldön a Metropol. A kéregető nők akkor halott férjeket hazudtak maguknak, azonban miután írt róluk a lap, teljesen eltűntek a kelenföldi aluljáróból. Most azonban újabb változás történt, a beszámoló szerint pár nappal ezelőtt megint felbukkant két új koldus, akik gyaníthatóan ugyanahhoz a bandához tartoznak.
Hülyék ellen sajnos semmit nem érnek a szabályok. Régen ugyan kevesebb autó volt, de mégiscsak működött a 60 km/h lakott területen. Gondolom már csak az idősebbek emlékeznek rá. Aztán a biztonság kedvéért lecsökkentették 50 km/h-ra. A skodák, trabantok, wartburgok és ladák korában, amikor szervo kormány és fék csak elvétve fordult elő. Azóta az autók rengeteget fejlődtek, nemcsak szervo segíti a vezetőt, de a jobb autókban már radaros ráfutás és gyalogos észlelő és a sávelhagyásra is figyelmeztető rendszerek vannak. És ezek ellenére 30 km/h-ra akarják csökkenteni a sebességhatárt. Nem az autók koccanásának hanem a birka módon az úttesten lófráló gyalogosok védelmére. Agyrém. Ha valakibe annyi ész sem szorult, hogy a járdán sétafikáljon, az úttesten meg csak szabályosan és körülnézve, az megérdemli, hogy valaki kivasalja.
De pl. autópályán épp az autók sokkal jobb műszaki tulajdonságai miatt és megemelném a 130-at legalább 140-re, egyes helyeken még többre is. A "korszerű" átlag villanyautósok úgysem mennek még 100-zal sem, hogy Bpestről töltés nélkül elvánszoroghassanak a balatoni telkükig. De egy hagyományos benzines vagy dízel személyautó a mai kormánnyal és fékekkel még gyorsabban is biztonságosabb, mint 40 évvel ezelőtt egy dobfékes fogasléces kormányú őskövület amire a 130 km/h-t kitalálták.
Idézet a cikkből, Óberling József rendőr főtanácsos szájából:
"Mint fogalmazott, a sebességmérőknek soha nem volt mérési hibahatáruk, amit így szoktak emlegetni, az a mérésügyi hatóság hitelesítési eljárása során meghatározott egyfajta metrológiai követelmény. A hitelesítési eljárás során azt vizsgálják, hogy az eszköz meghatározott számú mérés alkalmával a mérési etalonhoz képest milyen szórással állapítja meg a mért értéket. Amennyiben ennek során a sebességmérő nem ad olyan értéket, amely kívül esik a hitelesítési hibahatáron, akkor az hitelesnek tekintendő, fogalmazott."
Szóval szerinte a hitelesítésnél azt vizsgálják, hogy a mért érték kívül esik-e a hibahatáron, ami soha nem is volt... Ezzel kapcsolatban egy-két metrológusnak lenne észrevétele.
De laikusként is köztudott, hogy abszolút pontosan mérő eszköz nem létezik. Minden mérőeszköznek van hibahatára ha tetszik ha nem. Ha nem lenne akkor nem volna szükség időszakos (periódikus) kalibrálásra vagy hitelesítésre. És nem szabad összekeverni a mérés szórását a műszer szabályos hibájával. Erről a főtanácsos úrnak szerintem halvány segédfogalma sincs. Kár volt nyilatkoznia.
Így van. Volt már aki kikérte és rendben voltak. Központilag tárolják. Az más kérdés, hogy mennyire akkurátusan ellenőrzik a gépeket, papíron rendben vannak.
A Google a mi barátunk. Eszerint a cikk szerint a mobil sebességmérők többsége ARH CAM S1 típusú. Műszaki paraméterei is fent vannak a neten. Ami fura, hogy +/- 2 km/h pontosságot írnak. Ez a 10 km/h alsó mérési sebességhatárnál 40% (8-12 km/h) a 300-as felső határnál 1,3%. Egyébként meg van a megoldás, 300 km/h feletti sebességgel kell menni (városban is) és akkor nem tudnak megmérni. :)
Nem tudom, van-e valakiban akkora bátorság, hogy ha megfogják a trafisok, elkérje a műszer érvényes hitelesítési jegyzőkönyvét. Mert a mérésügyi törvény szerint nem elég a hologrammos matrica, a jegyzőkönyvnek a mérés helyén rendelkezésre kell állnia. Bár gondolom a rendőrök is pontosan tudják ezt és ha nem is az eredeti, de fénymásolat ott lapul a kocsiban.
Nem tudom a mai lézeres cájgok milyen pontosak. A régi radaros mérőkék 1%-ra voltak hitelesítve. Fél évenkénti újra hitelesítéssel.
Sok évig nem volt ilyen. (Még a nagy fehér "hókotrók" voltak). Aztán egy elektrotechnikai kutató intézet műszerügyi előadóját megfogták a zsandárok. Aki nem fizetett elsőre, hanem megtagadta. Indok nélkül. Perre vitték a dolgot. A tárgyaláson kérte a mérőberendezés 6 hónapnál nem régebbi hitelesítési papírjait.
-De hát ez rendőrségi berendezés?!
-A magyar törvények erről nem tudnak.
Megnyerte az illető.
No azóta (kb. 1975 !!) naprakészek a hitelesítések.
Szerintem a lézeresek is hasonló kategóriájúak lehetnek.
Bár a "klub" az utóbbi években politikai fröcsögéssel van tele, ebbe a változásba tényleg kár volt a politikusokat belekeverni.
Ahogy XANTII is leírta, az autók sebességmérője többet mutat a valós sebességnél. Épp azért, hogy senki se kenhesse a felelősséget az autó gyártójára, hogy kevesebbet mért a műszer. Ha van az autóban akár beépített akár utólag berakott navigáció (okos telefon), azon is látszik a különbség. Az én autómban 55 km/h-t mutat a műszer amikor 50-nel megyek, és 138-at valós 130-nál. És mivel a gps "márkafüggertlen", ezért lehet neki hinni. Mind a háromnak, mert az autóban van gyári navigáció (ami mást mutat mint az autó km órája), az eseményrögzítő kamera is kijelzi a sebességet és kíváncsiságból egyszer a telefonommal is ellenőriztem. Mindhárom GPS alapú sebességmérés ugyanazt mutatta kb. 30-tól 130 km/h-ig.
A másik, hogy a rendőrségi traffik hitelesítve vannak. Ez nem azt jelenti, hogy hajszál pontosak, hanem, hogy szabványos körülmények között megmérték a pontosságukat, megbízhatóságukat. Nem tudom, hogy milyen megbízhatóságú eszközöket használnak, de ilyen rendszereknél az 1% körüli pontosság már kiemelkedő lenne, én inkább a 2-3%-ra tippelek. Azaz ha 100 km/h-t mutat a trafi, akkor mehetsz akár 97-tel de 103 km/h-val is. És ezt a rendőrök is tudják, ezért volt már korábban is, hogy a megengedett sebességnél többre állították a limitet, aki ennyivel túllépte a megengedett sebességet azt még nem fotózták le, még akkor sem ha a megengedettnél többet mutatott a trafi. Na, most ezt a "biztonsági" ráhagyást csökkentették.
A harmadik, hogy aki jogosítványt szerez, erősen ráutaló magatartást tanusít abba az irányba, hogy elfogadja és betartja ennek a nemzetközi társasjátéknak az írott szabályait. Nálunk KRESZ-nek hívják, máshol Highway code-nak stb. Az speciális magyar szokás, hogy a szabályok leginkább csak másra kötelezőek, az egyén eléggé rugalmasan kezeli és csak azt tartja be amivel maradéktalanul egyetért. Más játékokban ezt csalásnak hívják és elég etikátlan a többi közlekedővel (játékossal) szemben. Azért vannak a rendőrök (játékvezetők), hogy sárga, esetenként piros lappal - pénzbírsággal - sújtsák a renitenseket. Mert nem az autóversenyzőkhöz vannak kitalálva a szabályok, hanem az "átlag" vezetők képességeihez, akik lehetnek friss jogsítvánnyal kezdő fiatalabbak-idősebbek, vagy épp nyugdíjas éveit élő aggastyánok akiktől még épp nem vették el végleg a jogsit.
Egyébként a mai autókban már opció vagy alapfelszereltség a sebességtartó automatika (tempomat). A legtöbbnek van max sebesség limit lehetősége is, amikor a beállított értéknél gyorsabban nem engedi menni az autót. Használta már valaki? Nyilván nem, mert "nehogymá' az autó mondja meg mennyivel mehetek". Ami csak részben igaz, mert normál gázpedál használatnál tényleg nem megy gyorsabban a beállított értéknél, de padlógáznál kikapcsol, mert pl. a vezető volt olyan felelőtlen és ostoba, hogy belement egy necces előzésbe.
A 2,4 millás havi fizetéséből plusz a miskolci egyetem kuratóriumi tagságáért (amíg le nem mondott) kapott 1,4 milla havi alamizsnából csak összejött valahogy. Már aggódtam, hogy gyűjtést kell indítani nehogy utcára kerüljön.
Ugyan nem "lombkorona" csak ösvény, de jópofa a szigethalmi vadaspark sétánya. Pár méterrel a terepszint felett halad és alatta szinte érinthető távolságban sétálnak a vaddisznók a süldőikkel, őzek, szarvasok.
Persze, őserdőben lehet.. mi Ausztriában, Szlovéniában és itthon is voltunk, egyik sem adott sokat. Oregonban volt egy "sima" erdei ösvény, az mindet felülmúlta.. a tölgyfák számomra felülről sem annyira érdekesek, sőt, még a nagyságuk sem látszik igazából, nem is értettem a koncepciót.
Ha esőerdőben broméliákat, orchideákat és vadállatokat néznék, érteném - de Európában ez eléggé valószínűtlen, szóval én az EU helyébe bizony erre egy fillért nem adnék. Legyen helyette tanösvény, abból vannak jópofák pl. az Anna-hegyen is szuper amit csináltak.
Persze hogy van fantázia a lombkorona sétálóban, pl. Costa Ricában, az őserdőben már van.
Jövő héten megyek oda, vagy a következőn, még nem tudom:-)
Más: Épülget a Lidl. De röhej, hogy azt hiszem, hogy a csatornázást követően rengeteg földet vittek oda, be is nőtte a gaz, most azt kell elhordani hatalmas teherautóknak.
Tehát most még nem az alapoknak ássák ki a földet, hanem aminek az elhordását más évekkel ezelőtt csak elszámolta, azt most el kell trógerolni.
Lenne ebben fantázia, ha olyan lombkoronában (több méterrel a föld fölött) lehetne sétálni, ahol van látnivaló. Attól, hogy magas fák között van attól még tényleg nem ad túl sokat. A világ melegebb részein ahol mindenféle színes madárral és virágokkal (orchideák, broméliák stb.) lehet a lombok között találkozni más megvilágításba helyezi a dolgot. Lehet, hogy egy ottani őslakos meg azt élvezné, ha a magyar tarvágott sétányon nézhetne körül km-es távolságra, mert az otthoni őserdőben még életében nem látott 5 m-nél messzebbre. Hogy is mondta Pelikán elvtárs: "Kicsit sárga, kicsit savanyú de a mienk". :D
Bevallom én ezt az egész lombkorona-sétány dolgot nem értem. Voltam 3 különböző helyen, ahol tényleg a fák vették körbe, de semmivel nem volt jobb vagy extrább mint lent sétálni az erdőben.
Baromira nem adnék erre pénzt - a kórházak, oktatás sokkal jobban igényelné a támogatást, mint egy ilyen turisztikai látványosság. Ha valaki saját pénzből ilyet épít, hát tegye, mint a jóember aki vidámparkot épít Pest szélén. Nna de hogy ez EU ilyen hülyeségekre adjon pénzt..
Az már csak hab a tortán hogy fák sincsenek és a publikum sem látogathatja.
Erről nem szóltál előtte. De az alapot nem mindig betonozzák a terepszint fölé, ha meg alatta marad, akkor mindegy ha kicsit lejt a terep. Legfeljebb lesz ahol 5, máshol meg 30 centivel lesz a terepszint alatt a beton feslő síkja (feltéve, hogy sikerül vízszintesre lehúzni).
Elkezdték kiönteni az alapot betonnal, a sarkon kívül zsalu nélkül. Hát biztos jól bírja majd a súlyt. Mint ahogy egy másik új háznál az ablakok áthidalók nélkül. :(
A megtelt a város, nem engedünk több kis telekre nagy társasházat építeni terv kútba esett? A korlátozási szándék szép lett volna, de hát... :(
A könyvtárral szemben a másik kis házat is bontják, a volt tüdőgondozóval durván szemben egy üres telken már alapoznak, elég kevés helyet hagyva kertnek. Meg hát eléggé viccesen néz ki az S-alakú vasbetonháló az alapban. Meg sorolhatnók... :/
Más probléma is van ezzel. Nem csak ez az egy "lombkorona" sétány épült ott a környéken, hanem több is. Amikor megkérdezték az illetékes "elvtársat", hogy mi indokolta ezt, a válasz az volt, hogy egyenlő esélyekkel bárki indulhatott és nyerhetett. Azért én megkérdezném a pályázatot elbíráló bizottság tisztelt(?) tagjait: mi volt az elsődleges szempont? Az Uniós pénz hasznos és az állampolgárok jólétét támogató felhasználása, vagy a fideszes polgármesterek zsebének pofátlan kitömése.
Az is érdekes kérdés, hogy az Uniós pénzből turisztikai célból odarittyentett sétányt milyen alapon keríti körbe a polgármester? Gondolom a pályázat közösségi célokat irányzott elő, nem pedig magánemberek magántulajdonú telkére építendő privát kilátóról szólt. Hacsak nem semilyen zsóti és barátai részére készült farkaslesnek. A fákat is azért kellett kivágni, hogy ne zavarjanak a célzásban.
Pont ahogy minden EU-s támogatású dolgot durván túláraznak. Azt nyilatkozta egy fidesz csúcsgenya 1-2 éve, hogy igen, alapvető a túlárazás. De mivel nem magyarok pénze (!!!) ne fájjon senkinek!
Bár ez nincs még Érden, de előbb-utóbb lesz majd nekünk is egy hasonlónk, mert a pénz nagy úr.
A hülye újságírók, meg tévések azon agyalnak, hogy kivágták a fákat. Nem inkább azon kellene, hogy Debrecentől vagy 30-40 km-re ki a fene fog elutazni Nyírmártonfalvára, hogy vagy 50 métert sétáljon a fák lombkoronája magasságában, feltételezve, hogy nem vágták ki a fákat, vagy, mint mondta a polgi, a nyírfák gyorsan nőnek.
Már az ötlet is baromság. Tudtommal az EU-s pénzek esetében 5 év ? után az illetőé lesz az a valami, amire a pénzt kapta, csak el kell bontani, ami 5 év után még komoly értékkel bír, főleg ha levédték.
Amúgy meg egy ilyen hosszú, pár méter magas állványzat mióta kerül 60 millióba?
