Ez a topic olyan nőkről,házaspárokról,élettársi viszonyban élőkről szól akik TUDATOSAN nem/vagy még nem/vállalnak gyereket.Hogyan élnek,mit szól hozzá a környezetük,eddig miért nem vállaltak?A késői gyerekvállalás előnyei és hátrányai.Véleményeket,hozzászólásokat,tapasztalatokat várok.
Ettol fuggetlenul a mostani kapcsolatomban nagyon jolesik szempillarezegtetve megvarni a parom,hogy cserelje ki az egot:)))
Nnna, az a feminizmus, ha nem átallod te magad kicserélni azt a vackot, pedig ott a hím, akire rá lehetne testálni. Nem mintha egy égőcsere olyan bonyolult feladat volna, föl nem foghatom, hogy ezzel miért kell megvárni a teremtés koronáját.
en hazaskent neveltem a gyerekeimet egyedulallokent es mondhatom,egesz jol boldogultam.......Tudok festeni-tapetazni,szoget beverni,egot cserelni.......Nem akarom a ferfiakat ledegradalni,de megnezem,hany szazalekuk tudja azt es ugy ellatni,amit egy no....
Van koztuk,de azert lassuk be,nem jellemzo....
Ettol fuggetlenul a mostani kapcsolatomban nagyon jolesik szempillarezegtetve megvarni a parom,hogy cserelje ki az egot:)))
A hagyomanyos szerepek bizonyos resze igencsak a fogamravalo....mas resze meg nem.....Ha feminizmus,hogy nalunk a fiam es parom is mosogat,ha kell,hogy ha en vagyok beteg vagy faradt,akkor ok latjak el a kicsit meg a haztartast,hogy agyba kapom a reggelit idonkent,akkor ez igy tetszik nekem:)
Tegnap este hoemelkedesem volt es eleg kutyaul voltam,hazamentem es lefekudtem....Agyba kaptam a vacsorat,megfurdettek a kicsit,megetettek,ellattak....Es kozben ugyan felallitottak sutyiban egy pingpongasztalt a nagyszoba kozepen,de elneztem:)))
Rokarege - eltevedtel. De nagyon. Ajanlom, hogy nezz be a HUSZ-ba, a Szamit-e a ferfiak kulseje topikba. Megerto 'fulekre' fogsz talalni. Van ott egy joparolyan pasi, aki a sajat sikertelenseget a tarskapcsolatokban (szerelemben) az egesz noi nem hibajanak tartja. Na meg persze a feministaknak. Kar, hogy Mo-n mindenki feminista, aki ki meri nyitni a szajat. Egyebkent ezzel kapcsolatban egy amerikai koziro mondasa a kedvencem: En csak olyan ferfival allok szoba, aki mar felfogta, hogy a 'feminista' az nem szitokszo.
Az alábbi beírásodra reagáltam (2175): "A könyv pedig egyértelműen nőknek készült, piaci szempontok alapján, akár a Nők lapja." Ennek a kijelentésednek is kb. annyi az alapja, mint a nőket en bloc dehonesztáló megjegyzéseidnek, én meg felhúztam magam rajta.
Sziasztok! Eddig csak olvasgattam , de nem tudom megállni, hogy ne szóljak közbe. A feminizmusról: a feminista mozgalom még akkor indult 19. sz vége-20. század eleje, mikor a nőknek nem volt szavazati joguk, nem örökölhettek, nem tanulhattak felsőoktatási intézményben stb., lényegében nem tartoztak az adott ország teljesjogú állampolgárai közé (jogilag). A feminista mozgalom meghatározásában ezért szerepel a "férfi uralom ellen" - kitétel. Lényegében a 20. -század közepére a mozgalom elérte a kitűzött célokat, kérdés, hogy milyen további feladatokat vállalhat fel. Pl.: a fizetések egyenlősége, megkülönbözetés elleni harc a foglalkoztatásban stb. , ezt mindenki a saját szempontjából értékeli.
A társas kapcsolatokban is -szerintem!!!- az adott "szereplők" hozzáállása, neveltetése, világnézete, stb. dominál. Azt azért valjuk be, mindenkinek olyan kapcsolatai vannak, amilyet kialakít magának. Ha én az lején úgy alakítom a kapcsolatomat, hogy társként, egyenlő partnerként kezeljenk, akkor ez így is fog történni. Nem választok magam mellé olyan férfit, akiről "lerí", hogy egy óriási macsó, ha én egy megértő társra, kiegyensúlyozott kapcsolatra vágyom. Természetesen ez hosszú folyamat - megtalálni az úgymond tökéletes társat - hiszen senki sem tökéletes mindenben. Ezt az utat vagy bejárja valaki sikeresen, (akár több elrontott kapcsolat árán is), vagy esetleg beleugrik olyan dologba, ami nem teljesen megfelelő neki.
A gyerekvállalásnál is ez a szempont, ha megtaláltam a társam, aki szintén gyermeket akar, szintén vállalja az ezzel kapcsolatos nehézségeket, feladatokat, akkor vállalunk gyerket, ha nem akkor meg nem. Azért azt be kell látni, hogy gyermekszülés után 1 nőnek segítségre van szüksége, mind fizikai, mind anyagi, mind lelki értelemben. Van olyan barátnőm, akinek már a 4. babája születik, hivatásos anya és nagyon boldog,most megint tanulni akar, befejezni a tanulmányait, mert még ő is azt mondja, hogy a gyerekek mellett is szertne dolgozni. Van két másik barátnőm akik, egyedül vállaltak babát (ill. mikor várták, akkor még ketten várták). Az egyiknek az édesanyja segít nagyon sokat (együtt laknak), a másiknak a nővére tud besegíteni, de azért egyedül nevelni gyereket, és mellette dolgozni és kifizetni a lakbért stb. nagyon-nagyon nehéz. Ezek után azt hiszem én még meggondolom:). Természetesen nincs olyan hogy a maximlisan megfelelő alkalom, de azért a körülményeken is lehet alakítani. Szerintem sok 30-as nő gondolkozik úgy mint én, talán ezért várnak a gyermek vállalással.
az,hogy a ferfiuralom ellen kuzd,az teljesen rendben van,csak nem szabad atesni a lo tulso oldalara.......
A ferfi manapsag mar nem anyagi es erkolcsi feljebbvaloja a nonek,egy no remekul elbodogul ferfi nelkul is,ha akar,vagy ra van kenyszeritve......Altalaban egy no nem azert tart kapcsolatot egy ferfival,hogy legyen valaki,aki megmondja neki,hogy mit csinaljon......A biologiai szerepeket nem szabad tulertekelni,mint ahogy az is butasag,ha egy ferfit kizarolag a f.ka iranyit.......Egy no sokkal tobb annal,minthogy megszulje es kihorja a teremtes koronainak az utodjait.......
Berne pszichiáter, nem pedig kineziológusasztrológusősasszonykuruzsló, amit nyilván megvetsz.
Még csak azt sem mondhatnám, hogy a párkapcsolatokra hegyezi ki az Emberi játszmákat vagy a Sorskönyvet; a teljesség igénye nélkül szó van a szenvedélybetegségről, a munkahelyi és családon belüli, és természetesen a szexuális indíttatású játszmákról is.
Természetadta különbségek - mint például? Elismerem a létüket, bár nem vagyok benne biztos, hogy ugyanazt értjük alatta. Továbbá ezek általánosságok, melyektől el lehet, és el is szoktak térni bizonyos egyének, és nem azért, mert feministák, hanem mert ölég változatos a génkészletünk.
Ez a topic olyan nőkről,házaspárokról,élettársi viszonyban élőkről szól akik TUDATOSAN nem/vagy még nem/vállalnak gyereket.Hogyan élnek,mit szól hozzá a környezetük,eddig miért nem vállaltak?
Eleg sok baratnom annak ellenere, hogy mar joval tobb mint 30 meg nem tudott kulonbozo okok miatt gyereket vallalni. A kornyezet egy resze megerti de masok allandoan azt talagatjak vajon neki nem lehet gyereke vagy a pasijank nem megy....
Bírom, aki valaki sommás ítéleteket hoz olyan kérdésekben, amihez annyit ért, mint tyúk a harangöntéshez. Berne jónevű amerikai pszichiáter volt, az Emberi játszmákat egy tankönyvéhez írta segédkönyvnek. (Ha nem fedezed fel a különbséget a Nők lapja meg egy pszichológiai szakkönyv között, az téged minősít.) Nem az a szégyen, ha valamit nem tudsz, hanem ha ismeretek nélkül ostobaságokat beszélsz róla.
Baromira idegesítő benned, hogy megalapozatlanul általánosítasz, és a kudarcaidat kivetíted az egész női nemre. A kinyilatkoztatásaid szánalmasak, süt belőlük, hogy kiábrándult macsónak szeretnél látszani, de nem hiteles az alakításod. Ha egyszer felfogod, hogy férfiben és nőben is van tisztességes és tisztességtelen, értelmes és ostoba, és ez nem nemfüggő, akkor talán kimászhatsz a gödrödből - ha nem, keseredj nyugodtan bele a szerepedbe.
A nők szerint semmi sem általánosítható, pláne ha róluk van szó. Gondolom azt sem lehet kijelenteni, hogy a férfiaknál jobban szeretnek álmodozni, ábrándozni, csak mert Margaret Thatcherre ez nem volt jellemző.
"Arról beszélek, hogy a nőnek nem a működőképesség az első számú szempontja."
Nem ertek egyet. Serto es buta megjegyzes.
"Sokszor teljesen irreális dolgokhoz ragaszkodik, irreális céljai és elvárásai vannak."
Ezek a te tapasztalatiad a te noi ismerosokkel. Nem lehet altalanositani.
"Ennek köszönhetően a valójában jól működő dolgokat, kapcsolatokat, érzelmeket sem értékeli. Később lehet, hogy megbánja, de előbb-utóbb mindig többet akar a valóságnál"
Ez megint a te tapasztalatod es nem altalanosithato.
Arról beszélek, hogy a nőnek nem a működőképesség az első számú szempontja. Sokszor teljesen irreális dolgokhoz ragaszkodik, irreális céljai és elvárásai vannak. Ennek köszönhetően a valójában jól működő dolgokat, kapcsolatokat, érzelmeket sem értékeli. Később lehet, hogy megbánja, de előbb-utóbb mindig többet akar a valóságnál.
Én a magam részéről úgy gondolom, hogy büszkeség ide vagy oda, a működőképesség az első. A vége persze mindig az, hogy a férfi eljut ideáig és szarik a büszkeségre.
A Magyar Virtuális Enciklopédia szerint: "feminizmus – politikai eszme és mozgalom, amely a nők társadalmi felszabadításáért, a férfiuralom ellen küzd".
Szerintem a feminista a férfiuralom ellen küzd a magánéletben is, nem ismeri el a természetadta különbségeket.
tudod,a sajat csaladombnan eppen most latom,hogy mennyit szamit egy nonek a biszkesege..Hogy huzogatja a hatarokat,meddig mehet el...hogy ha kusznak utana,akkor nem kell,de ha a masik mondja,hogy fejezzek be,a fene megeszi....Buszkeseg es egy eletkorban a sajat lehetosegei es korlatai probalgatasa teljesen normalis.....
