Tudom, hogy merőben más eset volt az, amikor az ugyancsak Ozeki rangban versenyző Konishiki - vel történt valami hasonló és sikerült neki visszakapaszkodnia a Bajnok - kategorából a Maegashirák közé és teljesen méltatlan körülmények között kellett visszavonulnia.
Remélem, hogy Kotoshogiku nem óhajtja ezt az utat bejárni, habár - személy szerint - úgy vélem, hogy egy 32 éves sportoló még nem feltétlenül kell kiégettnek, kiöregedettnek érezze magár, még egy ilyen abszolút erőbedobást és állandó, teljes fittséget igénylő sportágban sem.
Egyre inkább érik az intai Kotoshogikunak. Nem hinném, hogy 32 évesen még görcsölne a visszakapaszkodással, vagy hogy maegeshiraként még küzdene 2-3 évet. Bár minden megeshet.
Hogy Kise meglépi-e azt a lépcsőfokotnehéz megmondani, de tény, hogy jelen pillanatban messze a legstabilabb ozeki. Öt éves ozeki pályafutása alatt egyetlen egy make-koshi-ja volt, és a 31 basho alatt, amit ebben a rangban töltött öt 9-6-os eredménye volt, a többi ennél jobb, vagy meggyőző ozeki teljesítmény.
Ami pedig Terunofujit illeti az első olyan mongol lehet, aki elérte az ozeki rangot, és nem lett belőle yokozuna. A honfitársai (Asashoryu, Hakuho, Harumafuji, Kakuryu) mind feljebb léptek az ozeki rangból.
Hogy ezt írtad és keresztezte egymást a két utolsó hsz.- ünk, jegyzem meg, hogy éppen Kotoshogiku
az, aki a legközelebb áll ahhoz, hogy leküzdhesse magát sekiwake rangcsoportba. Ez azután bomba-
meglepetés lenne, hogy vagy néhány Basho - tornával korábban Yusho - t szerzett és már kikiáltották
potenciális Yokozuna - jelöltnek. Persze ezt az "esőtánc" - ot eljárták Goueido - val is vagy két tornával
ezelőtt, hogy azután seperc alatt játssza el ezt az esélyét. Most számomra valóban az egy Kisenosato
tűnik olyannak, mint aki valóban meglépheti azt a bizonyos lépcsőfokot, és hosszú "aszály" után első
japán Yokozuna lehet azt követően, hogy Takanohana 9 év szolgálata után, 2003 - évben visszavonult
az aktív versenyzéstől, és ezálral szinte gyógyíthatatlan sebet ejtve és pótolhatatlan úrt hagyva maga után - legalábbis a japán sumo - rajongó lelkekben.
Mondjuk múlt év januárjában kulcscsont törése volt és a térdében porc sérülés. Úgy tűnik ebből azóta sem tud kikászálódni, és búcsút inthet az ozeki rangnak, hacsak a segélyegylet meg nem menti.
Megvolt az 5 versenynap is, Ezzel túl is vagyunk a torna 1 / 3 - án. Eddig felettébb érdekes dolgokat
lehetett látni, legalábbis én, a magam outsider - módján az alábbiakat tapasztaltam :
1./ A Yokozunák - ból (különösképpen Harumafuji - ból, de Kakuryu - ból, és időnként még Hakuho -
ból is mintha hiányozna az átütőerő. Még azok a Maegashirák is, akiknek (magas rangsorolásuk
következtében meccselniök kell velük (Mitakeumi, Takarafuji és Okinoumi is), többször - komoly
küzdelemre kényszerítik őket (és az Ozeki - ket is), és időnként nyernek ellenük. Ilyen régebben
is megesett, de ezen a tornán ebben szinte már nincs is meglepetés. Úgyszintén ez a helyzet az
egyik - másik Komusubi (Takayasu) és Sekiwake (Tamawashi) ellen vívott meccsikkel. Ez a két úr
az Ozekik ellen sem szenved semmiféle kisebbrendűségben, igen bátran kezdeményezve - több
esetben is probléma - mentesen nyernek ellenük. Vajon mi jöhet még az utolsó napokban, amikor
majd a Yokozunák - nak egymás ellen és az Ozeki - k ellen kell küzdeniök, különösképpen akkor,
amikor azok is gyengén állanak és nekik is nagyon fontos lesz minden megszerzett győzelem a
kachikoshi - eléréséhez, így feltehetően motiváltabbak lesznek mint a verseny jelen szakaszában.
2./ Az Ozekik - az egyetlen és most is nagyon motiváltan küzdő Kisenosato kivételével - kifejezetten
fáradt, enervált benyomást keltenek. Ebben különösen élenjár Terunofuji, akinek mostani gyenge
versenyzése láttán szinte nem - igazán érthető, hogyan kerülhetett fel az Ozeki - rangcsoportba. Ugyanígy érthetetlen Kofoshogiku gyenge, erőtlen versenyzése, és aki "kado - ban" lévén nagyon
kellene hajtson a versenynek ezen szakaszában, mert így seperc alatt "elő is léphet" a sekiwake
- rangcsoportba. Ráadásul ezután jön a hat legkeményebb meccse (a három Ozeki - társ, illetve
a három Yokozuna ellen. Ezek hatan - különféle okok miatt - mind arra kényszerülnek majd, hogy
nagyon is hajtsanak ellene (is). Egyebekben pedig úgy látszik, hogy az ellenfelek (a Maegashirák
is) mára alaposan felkészültek a riporterek által némi szarkazmussal "Bumpety" féle Kotoshogiku
- stílusból / közdő - modorból és most már a legtöbben nagyon is hatékonyan tudják kezelni ezt.
Takanohana idejében (pont Futahaguro miatt) sokkal komolyabban vették a két egymás utáni basho követelményt, és ez neki nm jött össze egészen 1994 novemberéig.
Igen, hát ahogy én tudom, a "Yokozuna" - vá minősítésnek nagyon bonyolult és épp - emiatt talán sok
esetben nem is oly annyira egyértelműek a követelményei - feltételei. Érzésem szerint olykor - olykor
mintha egy kissé személyre szabottak lennének ezek a feltételek és innen tőlünk talán nem is minden
esetben érthető - nyilvánvaló, hogy kinek miért eltérőek ezek a feltételek, mintha a futópálya nem is
azonos hosszúságú lenne. Hajlok arra a feltételezésre, hogy a hiba biztos "a mi készülékünkben van".
Olvastam már olyat, hogy vannak un. "szükséges" és vannak un. "elegendő" feltételek, mindemellett
még jönnek az un. "szakrális" feltételek, mint például a.mentalitás, versenyzői magatartás, életmód,
hagyományok tisztelete etc. Ez már megint valami nagyon japán, távol - keleti dolog - érthetően.
A számszerüsíthető feltételek között is akad bőven olyan is, amelyet nagyon "szabadon" értelmeznek
manapság. Így például, amikor mindhárom aktív Yokozuna mongol nemzetiségű, így szinte érthetően felfokozott az igény arra, hogy végre - valahára kaphasson már egy japán versenyző is lehetőséget.
A közelmúltban például egymást soron - követően 3 japán nemzetiségű Ozeki (Kotoshogiku, Goueido
és Kisenosato) is szerzett egy - egy Yusho - t és rögtön szárnyra keltek kósza hírek, hogy melyiküknek
milyen feltételeket szabott a Tanács a felminősítéshez. Azután jött a következő Basho torna egy - egy
mérsékelt(ebb) eredménnyel, sőt Goueido rögvest a Yusho - ját követő Basho tornán "kado - ban" lett
és ez bizony nagy pofára - esés volt mind neki, mind pedig magának a Tanácsnak, amelyik tkp. saját
követelmény - rendszerét akarta megerőszakolni, csak hogy egy ilyen igényt mihamarabb kielégítsen.
Legalábbis én konkrétan úgy tudom, hogy a felminősítés "számszerűsíthető - szükséges feltétele" az,
hogy két Yusho - t kell szerezni (Yokozuna - hoz méltó eredménnyel, ami testvérek között is legalább
12 győzelem megszerzése), illetve a két Yusho környékén (közvetlenül az előtt, avagy a kettő között,
avagy közvetlenül a kettőt követően - ha nem is szerez "Yusho" - t, de ez esetben is "Yokozuna" - hoz
méltó eredményt, azaz legkevesebb 12 győzelmet kell elérnie az erre kandidáló versenyzőnek. Ezt a
feltételt még kiegészítik azzal is, ami egyebekben szinte természet - szerűleg következik az előzőből,
miszerint a versenyzőnek a felminősítést megelőző 3 Basho torna alkalmával összesen legkevesebb
36 győztes mérkőzést kell megvívnia. És ezek csak a számszerűsíthető feltételek. Eszerint Kakuriyu
is már devalvált feltételeknek kellett megfeleljen - legalábbis ami a megszerzett Yusho - k számát
illeti. Emellett talán megvolt neki a három egymást követő rornán a 36 megszerzett győzelme.
Ehhez képest a mostani "láz - ban már mind a 3 japán Ozekinek egy - egy "Yusho"- t követően előírták a minősítéshez szükséges kiegészítő feltételeket, anélkül, hogy legalább a 2. Yusho - ját megszerezte volna. Tehát mintha az utóbbi időben egy kicsit enyhítenének a feltétel - rensdszer szigorúságán.
Az már csak hab a tortán, hogy a 18. században, amikor - ismereteim szerint - még nem is hat, hanem
csupáncsak négy Basho torna volt évente, akadt egy Raiden - nevű Ozeki, aki 23 Nagy Tornát nyert és
még ezzel együtt sem ítélték meg neki a címet (nem is terjesztették fel). Minden bizonnyal egy nagyon
problémás pacák lehetett, hogy így kibabráltak vele. Pedig abban az időszakban, mikor Ő versenyzett,
elég hosszú ideig (sok - sok éven keresztül) nem is volt Yokozuna - rangú versenyzője a sportágnak.
Még annyit, hogy mind Chionofuji, mind a Takanohana - Wakanohana - testvérpár esetében végtelenül
tisztelhetőnek tartottam, hogy az arcukon soha semmiféle indulat nem ült ki, még abban az esetben
sem, amikor valamiféle számukra nem megfelelő kimenetelű esemény érte őket a Dokyu - ban jogos,
vagy méltatlan módon. Számunkra a képernyőn követhető pályafutásuk során mindvégig igyekeztek
mindenféle érzelem - nyilvánítástól mentesen tudomásul venni a ring - beli események kimenetelét.
Erre akkor is, azóta is nagyon kevés példát láthatni mind a mai napig, pedig ha valahol, épp ebben a
sportban igen gyakori ennek az előfordulása. Emlékezzünk csak az utolsó - előtti igazán nagy bajnok -
ra, Asashoryu - ra. Ha valaki, hát ő igazán egy érzelem - teli ember - versenyző volt, Látszott is rajta.
azt, hogy takanohana rögtön a juryoban kezdett nem tudtam, a többit igen :-) köszi, azért jó volt olvasni. chiyonofuji akkor már nem volt aktív rikisi mikor elkezdtem a sumot nézni, de shimpanként ott volt minden bashon, csak már rövid hajjal. :-)
egyébként, nézegettem a minap a nagy rikisik versenystatjait, és eléggé szembetűnő, hogy takanohanának mennyivel többet kellett letenni az asztalra a yokozuna címként, mint manapság. chiyonofuji 3-at nyert, ahogy akebono és hakuho is, asoshoryu 2-t kakuryu csak egyet.
takanohanának 7 (!) yushoja is volt, mielőtt yokozuna lett. ez eléggé fura. egyébként a sumo történelmében volt egy yokoznuna (futahaguro) akinek yushoja sem volt, na az is egy érdekes történet.
Végül - ahogy írtam is az előbb - mellékelek egy linket Chionofuji mérkőzéseiből. A linken több helyen is megjelenik - bírói öltözékben - a másik emlegetett "sumo - guru" Kitanoumi, talán egy - két évvel a versenyzői visszavonulását követően, mert Ők ketten egy versenyzői nemzedék tagjai voltak.
én 1996 körül szerettem bele ebbe a "sportba". egészen 2007-ig követtem, amíg az eurosport adta. idén kaptam fel újra a fonalat, így totál kimaradt a valaha eddig élt legsikeresebb yokozuna felemelkedése, uralkodása. hakuhot én még ozekiként láttam utoljára harcolni idén szeptemberig.
az örök nagy kedvencem nekem mindig takanohana lesz, legendás rivalizálásuk akebonoval nekem mindig a sumo aranykora marad!
igaz nem ő volt az utolsó japán yokozuna, (az ugye a tesőja wakanohana lett) de ő volt az utolsó nagy japán yokozuna.
nekem nagyon hiányzik.
asashoryiut is nagyon szerettem, a mostani mezőnyből két basho és két nap után nincs igazi favoritom, majd lassan az is kialakul.
egyébként nekem a másik a jobb kép és az angol kommentár miatt tetszik jobban.
kisenosato kivételével az ozekik nem nagyon villognak, a két nap alapján nálam a legújabb kedvenc az egyiptomi srác, hihetetlen miket (és hogyan) hozott vissza!
Pedig mennyit bénáztam, amíg végre összejött és sikerült a linkelés, azután kiderül, hogy nem kell..
Egyebekben pedig a NHK - s linket ha megnyitom a Youtube - on - legalábbis nekem - szinte mindig akadozva, sok kép ,- és hang - hibával adja elő a gépem, míg a "Kintamayama", mindig hibátlanul megy elejétől - végig.
Amiben egyértelműen jobbnak látom a NHK - linket, az pedig az, hogy az egyes mérkőzéseket több felvétel - oldalról (ismételve - lassítva) több kamera - állásból filmezve is megmutatja.