"(..) összesen kb. 1200. Ha nagyon közelről nézem akkor kis függőleges állású téglalapoknak látszanak, de ezek nyilvánvalóan nem pixelek, hiszen van, hogy a téglalapnak pl. csak a felső negyede világít."
HeHe!
Ez az analóg (!) katódsugaras Tv-k soha az életben ki nem küszöbüölhető hibája :-))
Még a legdrágább 70-80cm-es készülékekre is igaz, hogy csak a kép 90%-ában biztosítanak közel(!) tökéletes raszter (ezt hívta CiluHS pixelnek, de ez szvsz nem olyan nagy tragédia, aki olvassa érti miről van szó mert a kontextus determinálja az értelmezést) pontosságot az eletronágyú-szinkronrendszer-eltérítés-korrekciós áramkörök(vagy inkább már: logika) alkotta kényszermegoldások látható kimenetiu eredményén.
De azért HA egy raszter ha a kép belső 30%-án van és ennek ellenére csak egy alsó vagy felső része (bot=Trinitron) "fluoreszkál" (közelről ui. ezt látni) - nos akkor én azért beállítanám a függőleges razster-mágnest! (Vízszintesen előfeszültséggel húzzák rá az optimális raszterre - megfelelő hálóábrával relatíve egyszerű a művelet, a függőlegest nekem még nem kellett, de szállítás esetén lehet annak az elállítódása is.. aki csinált már iylet, mondja el itt, de ajánlom figyelmedbe az adott készülék szervízkönyvét ahol ez mindig lépésről lépésre le van írva!)
Mindenesetre tökéletesen igaz, hogy amíg egy szimlpa VGA monitor pontmérete (kvázi raszter ez is, de azt hiszem itt már e technológia is sokban különbözik) 0,2mm, addig ugyanez egy 51 cm-es (!) Trinitronnál függőlegesen ('bot' magasság) 0,8-1,2mm és vízszintesen sem sokkal jobb (asszem 1:2..1:3..1:5 az arány típustól függően), olyan 0,5-0,8 mm, ami vízszintes bontásra fizikailag is maximum a VGA-nak csak a max a fele!
De szídni nem lehet, hiszen arra amire kell, tökéletesek - a használók 99%-ának legalábbis.
A tökéletes TV vagy kép-átalakítás úgyis az idegi lesz! :-DDD
Ezek az én értelmezésemben ellentmondanak egymásnak. :-( Ebben nem tudok segíteni. De viszont amit leírtál az elmosódásról, az alapján mégis érted, ugyanazt leírtad a jelrögzítésről, amit én.
A PAL videojel képe 720x576 felbontású, tehát nem tippelés kérdése.
Már hogyne lennének a katódsugárcsövön pixelek, mikor a résmaszk pont ezt valósítja meg. BEKAPCSOLT állapotban kell számolni, mondjuk fehét képen, amikor látszik. PIXELNEK EGY KONKRÉT KÉPPONT (R+G+B) SZÁMÍT. Tehát magad is láthattad, hogy kb. 400 oszlop volt a képcsövön, ami a 720 vízszintes képpontot nem lehet ábrázolni...
Nálam a sor az sor, az oszlop pedig oszlop, nem használok vonalat. (nyilván a vonal nálad az oszlop) Az analóg jel rögzítésére használt eszköz mágneses domenszerkezetének finomsága határozza meg a visszaadott felbontást. Tök mindegy, milyen a videojelnek a szabványa, te elmosódásnak nevezed, én meg pixelegyezőségnek. (mindent a fejemben digitalizálok, mivel a képcső is digitálisan adja vissza, nem ugyanazon pontba esik mindenütt a 3 szín, hanem pontosan megszámolható a pixelek száma...)
a PAL-SECAM különbség a színes videójelre vonatkozik, ha olyan kazettát játszol le SECAM-ot nem ismerő magnón, akkor gondolom FF lesz
a hang más téma, az csak a TV adásnál számított h 5,5 v 6,5 MHz-re van a hang a képjeltől, a videómagnó külön kezeli a képet és a hangot
hang mindenképpen lesz a szalagokról
Kösz az információt! Most már nem emlegetik, de régen volt a PAL-SECAM különbség. A nyugaton vásárolt cuccokba idehaza be kellett építeni a magyar hangot. Jeleneleg ezzel mi a helyzet? (Igaz, hogy most már csak PAL-ban adnak, de lehet, hogy van még 1-2 régi videókazettám, amelyiket még a SECAM-os időben vettem fel.)
Írod: Az első szándékos, hardver okokból (azaz nevezzük a sort sornak, az oszlopot oszlopnak), tehát fizikailag kevesebb sorfelbontást alkalmaznak (pl. VHS)[...]
Aztán később: maga a PAL videojal ugyanúgy az 576 képsort tartalmazza, mivel az egy szabványos jel. De amikor a VHS magnóról kapod ezt a szabvány jelet, akkor az egymás melletti képpontok ugyanazon információt fogják hordozni, tehát maga a jelfelbontás megmarad, mivel PAL, de a jeltartalom sokkal kevesebb információt hordoz
Ezek az én értelmezésemben ellentmondanak egymásnak. :-(
Mindenesetre a ha pixelekre próbáljuk lefordítani a kérdést, akkor állításom szerint a normál TV képen 575 sor van, és kb. 500 oszlop. VHS magnón ugyancsak 575 sor, de csak 240 oszlop. SVHS-en 575 sor és kb. 400 oszlop.
Valójában a TV adásban (ill. a videoszalagon) fizikailag csak sorok vannak, soron belül nincsenek külön pixelek, hanem egy folytonosan változó jel. Az amit felbontásnak (vonalnak, vagy oszlopnak) hívunk az csak azt mondja meg, hogy max. hányszor "változik" a jel.
Amikor VHS videora felvesszük a jelet, akkor a felbontáscsökkenés abból adódik, hogy a sorok tartama "elmosódik" rengeteg jelátalakítás során. Ettől még a rögzített sorok száma nem változik. (Amúgy a tv-jel alapvető szerkezete nem változik: két félkép, egyik félképben a páratlan, másikban a páros sorok, a video egy "csíkban" egy félképet rögzít.)
Később írod: De a képcsövek felbntását te is megnézheted otthon, fogsz egy nagyítót meg egy tolómérőt, vagy bármit, aminek segítségével mondjuk 20 pixel méretét meg tudod mérni
Hát, szvsz a katódsugárcsövön fizikailag nincsenek pixelek. Vannak különböző színre festett területek, ezek elrendezése technológiánként más és más lehet. Az én tévémen függőleges csíkok vannak, mégpedig felváltva piros, kék és zöld csíkok, színenként kb. 400, összesen kb. 1200. Ha nagyon közelről nézem akkor kis függőleges állású téglalapoknak látszanak, de ezek nyilvánvalóan nem pixelek, hiszen van, hogy a téglalapnak pl. csak a felső negyede világít.
(Megjegyzem, a katódsugárcsöves számítógép monitoron sincsenek fizikailag pixelek kialakítva, ezért is lehet különféle felbontásban használni őket, vagy a képméretet kicsinyíteni, nagyítani. Ugyanakkor a TFT monitorokon tényleg vannak fizikailag is pixelek, emiatt azokon a felbontás és a kép helyzete/nagysága is rögzített.)
P.S. Feltételezem, hogy a sor vs. vonal félreértést az okozza, hogy angolul mindkettő line...
A NICAM és az A2 sztereó hangszabvány a TV adásokhoz. Ausztria és Magyarország ugyanazt a képszabványt használja, de vigyázat, lehet, hogy az ott vásárolt video nem tudja a NICAM-ot, mivel náluk A2 van.
A2: analóg plusz jobboldali hang a meglévő monóhoz, a bal oldal a kettő különbségéből adódik. FM vivő, igen könnyen zajos tud lenni. Használják: Németország (a kifejlesztője), Ausztria, Svájc, Szlovákia stb, valamint Magyarországon az UPC kábelhálózata is A2-re modulálja még a NICAM adásokat is sokhelyen, a műholdas magyar állami adásokat is erre szokták a földi modulátorokon állítani: M2, DunaTV)
NICAM: digitális hangátvitel az analóg adásban, Magyarországon ez a szabvány van érvénybena földi műsorszórásban, így földi antennával a M1, RTLKlub, TV2, ViaSAT3, FixTV sztereó adása NICAM rendszerű, így szteeróban csak NICAM vételére alkalmas készülékkel lehet.
Az A2 (más nevén ZWEITON) 1975-ös fejlesztésű, így minden sztereó cucc ismeri általában. A NICAM viszont ugyan 1986-os, a BBC fejlesztette ki, de csak 1992-től kezdett elterjedni,a jelenlegi legjobb minőségű TVbroadcast hangátvitel. Anglia, a skandináv országok és többek között mi használjuk.
***
Az NTSC képszabványnál MTS, BTSC, EIAJ van érvényben. Általában az MTS-t tudja minden A2-es video, mivel szinte ugyanaz a technológia, csak az MTS valós sztereó.
VHS-BETA-DV-fél coll-profi DV (stb?) a sorrend tán
Egy könyv szerint (+saját tapasztalataim):
Analóg rendszerek: VHS-Video8-SVHS=Hi8-BETASP
VHS 250 sor
Video8 280 sor
SVHS, Hi8 >400sor, (+teletext rögzítése is)
A BETASP tudtommal a legjobb analóg rögzítési technológia, az összes sort rögzíti.
Én úgy képzelem, hogy ugyanilyen kép jön az éterben, a kábelen, a VHS meg az SVHS videóról, sőt a DVD-ről meg a DV-ról is -- csak annyi a különbség, hogy a vízszintes (soron belüli) felobontás a kisebb.
Nem te vagy az első, aki ezt írja, mindkettő kisebb. Az első szándékos, hardver okokból (azaz nevezzük a sort sornak, az oszlopot oszlopnak), tehát fizikailag kevesebb sorfelbontást alkalmaznak (pl. VHS), az egy soron belüli felbontás tudomásom szerint a hordozóanyag minőségén múlik, mivel teljesen analóg módon kerül rögzítésre a jel, tehát ennek annyia felbontása, amit egyrészt beleküldtek elektronikusan, másrészt meg amennyit a szalag mágneses domenszerkezete el tud hordozni. (ezért nem lehet pl. VHS szalagra csak nagyon zajos SVHS felvételt készíteni)
Mindenütt képsorról írnak, minden szakirodalomban, honnan veszitek ezt az infót, hogy a függőleges felbontás van eleve csökkentve?
Van egy pár weboldal is, amelyen a videoszabványok vannak felsorolva nagyon sok csoportosítási szempont szerint, és részletesen leírják, mi miért van. Érdemes megnézni őket, egyszer már közöltem egy linkgyűjteményt, ezt kibővítve még1x megteszem majd.
Most térjünk a képzeletedre: maga a PAL videojal ugyanúgy az 576 képsort tartalmazza, mivel az egy szabványos jel. De amikor a VHS magnóról kapod ezt a szabvány jelet, akkor az egymás melletti képpontok ugyanazon információt fogják hordozni, tehát maga a jelfelbontás megmarad, mivel PAL, de a jeltartalom sokkal kevesebb információt hordoz.
Ami pedig a képcsövek gagyi felbontását illeti: szerintem nem véletlen, hogy haráncsíkolt elrendezésben vannak a pixelek, ezzel mattá lehet tenni a képet, így nem látszik annyira, hogy gagyi a felbontás. Legjobban úgy lehet ellenőrizni, hogy digitális fényképezőt kötsz a TV-re, és összehasonlítod a képet egy PC monitoron ugyanarról a képről megjelenővel, persze előtte a képet a PC-n méretezd át 720x576-ra, és meglátod, hogy legalább 2x élesebb még így is a PC-n lévő ÁLLÓKÉP. A mozgóképpel az emberi szemet könnyen be lehet csapni, pláne interlaced módon :-), de ez már biológia is.
Szóval az elektronágyú lehet, hogy kinyomja az összes pixelt, amit a PAL hordoz, de a képcső másik végén nagyobb pixelek vannak, és emiatt több jel elektronsugara is érheti ugyanazt a pixelt, így csökken fizikálisan az információtartalom. (nem ismerem pontosan az analóg TV résmasz-elektronágyú illetsztési módszereit, de ezt így tudom most én is elképzelni :)
Az elektronsugár fókuszáltsága teljesen más problémakört vet fel, az már ténylegesen rongálja az ember szemét. De a képcsövek felbntását te is megnézheted otthon, fogsz egy nagyítót meg egy tolómérőt, vagy bármit, aminek segítségével mondjuk 20 pixel méretét meg tudod mérni (vigyázat, a mért tartomány határainak kijelölésénél mindig az adott határra merőlegesen kell nézni, mivel vastag a képcső üvege, és nehogy a fénytörés áldozata legyél, bás rokat úgysem lehet tévedni). Szóval ha megvan 20 pixel szélessége, akkor a teljes képcső szélességét megmérve megkapod a pixelek számát. Ugyanez függőlegesen is, és megvan a képcső felbontása... és akkor rájösz, hogy elkeserítően kevés képpont vana képcsövön... (megnéztem jónéhány típust, ugyanúgy kevés, a legkevesebb TV-n mindösszesen 200 sornyi képpont volt, a széjjelzúzott VHS felvétel pontosan ugyanúgy nézett ki rajta, mint az online broadcast kereskedelmi TV adás nagy jelnyereségű antennával...)
Ugyan jómagam hivatalosan "csak" vezetékes távközléssel és ennek csatolt dolgaival foglalkozó fejlesztőnek aposztrofálhatom magam (de kéretik nem "letelefonszerelőzni" ! :-D )..
azonban javaslom NEM összemosni a SORBONTÁS és a vonalbontás fogalmait.
Ti., én legalábbis így tanultam és így tudom, sőt: így is mérem :-)
a) a SORBONTÁS-t (ezt nevezik sokan képbontásnak is, ezen lehet talán vitatkozni, bár szerintem az előbbi a zavaró) szabvány rögzíti (a legrosszabb z NTSC-é, a legjobb a PAL-é, mint videó-kódolási eljárásoké, és a rögzítésnél ebből VHS-BETA-DV-fél coll-profi DV (stb?) a sorrend tán, de mindegyik a maga szabványát igyekszik megközelíteni).
b) a VONALBONTÁS-ra szabványok igen vad értékeket adnak meg, de ez egyenesen következik a videó sávszélességből (és mivel a stúdió jelforrásoknak is tudtommal kötelező vágni, sávhatárolni, így az 500 sort inkább a vízszintes bontásra értettétek lejjebb, ugye?) - és nem is tudom ezeket fejből, mert nem napi szinten foglalkozom ezzel.
De: a videójelek (kommersz) szépségét, úgy tudom, alapvetően NEM a képbontás (vízszintes sorok száma) határozza meg, mivel függőlegesen talán a szem és az agy is érzéketlenebb (lásd összemosódási effektus, időbeni és térbeli integrálódás, színek és sorok) - mígy a VONALBONTÁS (gradáció) adja meg az igazi különbséget jel és jel (látvány és látvány) között.
Ha hülyeség lett volna valami, javítsatok ki, mert nem magamutogatás volt a célom, de úgy éreztem a két fogalom összemosódni látszik.
Kiadják azok rendesen (TV2, RTLKlub biztosan) mind az 576 képsort, de maguk a TV képcsövek sajnos csak 200-350 soros felbontással készülnek, még a másfélmilliós(!!!) TV-k döntő többsége is, így olyan a képminőség, amilyen. Egy vasat nem adnék azokért a TV-kért.
Na, kezdem nem érteni. Van egy PAL rendszerű TV-m. 50 herzen megy, azaz másodpercenként 50 félképet tesz fel, vízszintesen felülről lefelé sorról sorra, mondjuk első félkép alatt a páratlanokat, második félkép alatt a párosakat. Egy teljes kép 625 sorból áll, ebből kb. 575 ami a tényleges képet hordozza, a többi szinkron infó, meg teletext és hasonló.
Én úgy képzelem, hogy ugyanilyen kép jön az éterben, a kábelen, a VHS meg az SVHS videóról, sőt a DVD-ről meg a DV-ról is -- csak annyi a különbség, hogy a vízszintes (soron belüli) felobontás a kisebb. Azaz, ha felteszek egy tesztábrát, ami 575 fekete-fehér vízszintes csíkot tartalmaz, akkor ezt látom, akkor is ha VHS magnóról vagy SVHS-ről játszom vissza. Ellenben függőleges csíkozásnál VHS esetén max. 240 csíkot lehet elkülöníteni, sűrűbb csíkozás esetén összemosódnak a vonalak. Mondjuk 400 csík esetén már homogén szürke felületet látok. Ugyanezt az 400 függőleges vonalat azonban SVHS magnóról még látom.
Nem jól értem?
Amit írtál, hogy az átlagos TV-k "ténylegesen látható" sorfelbontása kisebb, azt csak annak tudom tulajdonítani, hogy az elektronsugár nem eléggé fókuszált. Elvileg a tipikus technológia (rácsmaszk) szerintem ilyen korlátot nem jelent. Vagy igen?
Mennyi akkor a két szabvány (vhs/svhs) felbontása (- erre csak akkor kell válaszolnod, ha kapcsiból tudod)?
Ha jól értem a problémád, akkor teljesen mindegy, mert te nem akarsz rá felvenni, hanem csak rajta keresztül akarsz TV-t nézni. (Időközben körbenéztem a net-en. Mindenki egy kicsit mást mond, de kb. a következő: VHS: 240 vonal, SVHS: 400, DV: 500, a TV adás maga max. 500 vonal körüli.)
Téged inkább az érdekelhet, hogy milyen egy adott video tunerjének minősége ill. mennyi jön át ebből az adott csatlakozáson (kompozit, s-video, rgb). Ez viszont konkrét készüléktől (és kábeltől) függ, ezért az lenne a legegyszerűbb, ha kipróbálnád. Nem tudsz kölcsönkérni vkitől egy készüléket?
Nem tudom mi magyarul a szakterminológia, de a felbontást nem lehetne inkább "vonal"-ként aposztrofálni? Szerintem laikusok (én is) hajlamosak keverni pl. a PAL szabvány (kép)sorainak számával (625 ebből kb. 575 a látható, a többi ugye vezérlőjel), és ez félreértésekhez vezet(het).
Jogos az észrevétel, "sor"-nak szokás mondani, csak a felbontás szóhoz vagyok szokva.
Én úgy tudtam, hogy a TV adás felbontása általában nem éri el az 500 vonalat sem, sajnos hirtelenjében nem találtam rá adatot a net-en.? Kiadják azok rendesen (TV2, RTLKlub biztosan) mind az 576 képsort, de maguk a TV képcsövek sajnos csak 200-350 soros felbontással készülnek, még a másfélmilliós(!!!) TV-k döntő többsége is, így olyan a képminőség, amilyen. Egy vasat nem adnék azokért a TV-kért. Aki a tényleges képet látni akarja, az vagy vegyen 1024x768-as projektort, és olyan tunert, amin van Y/C videokimenet (pl. SVHS videó), vagy egy jó video In-nel rendelkező videokártza és PC segítségével nézze a TV adást. (Vagy vegyen egy jó PC-s TVtunert...) VIVO-s esetben (ilyen videokártya pl. az ASUS V3800, ami már nem kapható, és sajnos az utódai, amiket eddig láttam, mind kriminális képpel rendelkeznek. Talán a legújabb, ATI VIVO-val rendelkező kártyáknak ismét jó a képe.
Ezek szerint ugyanolyan RF jelről ugyanolyan rossz lesz a képminőség SVHS videómagnón keresztül, mint a tv-tunerről? Neeeem. ATVtuner tuner része szokott gagyi lenni, azaz a zavarokra nagyon érzékeny. Én azt akartam közölni, hogy egy sima VHS magnó nem biztos, hogy beváltja a képminőséghey fűzőtt reményeket, érdemesebb egy használt SVHS magnót szerezni inkább tunrnek, persze olyat nehéz, amiben NICAM-os tuner van, azt csak az újak tudják, bár már olyat is lehet a gagyibb fajtából 60eFt-ért kapni...
Mennyi akkor a két szabvány (vhs/svhs) felbontása (- erre csak akkor kell válaszolnod, ha kapcsiból tudod)? Csúnya lenne, ha nem tudnám :-)
VHS >250sor
SVHS >400sor, de vigyázat, eyek a KAZETTÁS egységekre vonatkoznak, nem a videojel-átvitelre. (sokan keverik ay SVIDEO ;s ay SVHS fogalmakat)
A VHS-nél a 250 sor sajnos annyi, az SVHS-nél a rögzített anyag minősége akár elérheti a PAL felbontást is, magnó és kazetta minőségének függvénye a dolog.
Én csak kérdeztem (mint a nyuszi aki a körmeit reszeli és közben hülyeségeket beszél :-D )...
De: elvi megközelítés szintjén szvsz a DVD lejátszó is önmagában sw-esen TBC-t csinál "magából": a digitális és kellőképp tömörített "DVD-optoelektromos" anyagnak éppoly jitterei és késleltetései-pontatlanságai vannak, mint egy analóg VHS cuccnak, sőt! tehát a kompozit (vagy akár digitális) videójel kialakítása már most több feladat, mint egy hagyományos analóg TBC voilt pár éve :-D
Természetsen a szó gyakorlati értelmében - amikor az analóg rendszerű jelek mechanikai okokból eredő időtorzulásait kell(ett) kijavítani - nem mérhető a dolog. Ugyanakkor főlegigaz, hogy ezek az átlagos - akár felvevők is vagy sem! - NEM képesek külső szinkronjel fogadására, ami a TBC-k alapvető sajátossága kell legyen.
Ezért igaz a szó szoros értelmében a VIRTUÁLIS TBC megjelölés.
2. miért? Azért, mert kompozit kábelen viszed be a jelet, ami 330 sort képes átvinni, míg a videojeled 576 képsoros. Videóról akkor van értelme átvinni a képet, ha legalább SVIDEO jelet (Y/C) ki tud adni, de azt a VHS videók nem szokták, mivel a VHS még annyit sem rögzít, így nem vezetik ki. Az SVHS videóknál (vagy ennél is jobb cuccokból) van csak kivezetve, esetleg nagy szerencsével jobb TV-kbo"l. Csak ebben az esetben éri meg külön bevezetni a videojelet.
Nem tudom mi magyarul a szakterminológia, de a felbontást nem lehetne inkább "vonal"-ként aposztrofálni? Szerintem laikusok (én is) hajlamosak keverni pl. a PAL szabvány (kép)sorainak számával (625 ebből kb. 575 a látható, a többi ugye vezérlőjel), és ez félreértésekhez vezet(het).
Ez az "576 soros videojel" (vonalas?) a TV adás hivatalos felbontása? (Azért kérdezem, mert ez megint gyanúsan egyezik a PAL rendszerű adás képsorainak a számával.) Én úgy tudtam, hogy a TV adás felbontása általában nem éri el az 500 vonalat sem, sajnos hirtelenjében nem találtam rá adatot a net-en.
Ezek szerint ugyanolyan RF jelről ugyanolyan rossz lesz a képminőség SVHS videómagnón keresztül, mint a tv-tunerről? (Én láttam külföldi fórumon, hogy a tv / videómagnó jeléről megdöbbentően jó képminőséget kapott a számítógép.)
Mennyi akkor a két szabvány (vhs/svhs) felbontása (- erre csak akkor kell válaszolnod, ha kapcsiból tudod)?
Te mit ajánlasz nekem a problémámra? (Jó minőségű svhs tuner kütyüt gondolom, hogy nem árulnak.)
Van egy SAMSUNG SV-635X 6 fejes videomagnóm, mely egy hálózati túlfeszültség következtében a tápegységét, majd a fő vezérlő chipjét is kivágta (a javítása 35-40 eFt-ba kerülne új elektronikával), és van egy GRUNDIG KV7301 4 fejes videomagnóm, mely fejcserére szorulna (újonnan nágyon drága hozzá a fej - PHILIPS mechanika). Segítséget kérek, hogy hol lehet ezekhez a videókhoz - akár bontottan is - olcsón alkatrészt kapni (még érdemes lehessen megjavítani)?
Jobb lenne, ha ezen a kütyün keresztül menne a tv-tunerbe a kép, mert sokkal jobb minőségű jelet kaphatok, mint a beépített, gagyi tunerrel.)
Ácsi!
Kezdjük az elején, fogalmakkal:
Azt, ami az RF jelből neked video és audio jelet hoz létre egy adott csatornáról, TUNER-nek hívják. Egy tuner nem lehet hifi-sztereó típusú, az a 6 fejes videómagnó egy jellemző adata. Egy tuner különböző típusú video és audio jelek demoduláását/dekódolását tudja elvégezni. Neked olyan TUNER-re van szükséged itt Magyarországon, (ami a PAL B/G videojelet, és a hozzá tartozó CCIR hangjelet), valamint az A2 ill. NICAM sztereó hangrendszereket tudja fogni.
Ilyet minden kb. 27eFt-nál kezdődő új, 6 fejes videó tunerje szokta tudni (meg kell nézni a használati útmutatót). Külön tunert ennél csak sokkal drágábban kapsz.
Térjünk át a PC TVtuner minőségi kifogásaidra:
1. sok TVtuner kártya pontos minőségi beállításához alaposan meg kell nézni a paraméterezhetőséget, apróságon csúszik el a dolog. Egy átlagosan normális TVtunernek 2x nagyobb felbontású képe van, mint amit egy VHS videóról bevezethetsz valaha az életedben normáls esetben.
2. miért? Azért, mert kompozit kábelen viszed be a jelet, ami 330 sort képes átvinni, míg a videojeled 576 képsoros. Videóról akkor van értelme átvinni a képet, ha legalább SVIDEO jelet (Y/C) ki tud adni, de azt a VHS videók nem szokták, mivel a VHS még annyit sem rögzít, így nem vezetik ki. Az SVHS videóknál (vagy ennél is jobb cuccokból) van csak kivezetve, esetleg nagy szerencsével jobb TV-kből. Csak ebben az esetben éri meg külön bevezetni a videojelet.
A tunerekkel inkább az szokott a baj lenni, hogy az antenna jelét elég gányul fogják, érzékenyek midnen zavarra, és megkövetelik a szabványos jelszinteket, amik nálunk divaton kívüliek egyes kábelszolgáltatóknál.
Ha figyelmesen elolvasod írásaimat, akkor kiderül belőle, hogy nem vettem észre, hogy DVD reocderről van szó, és nem DVD lejátszóról. És ennek megfelelően korrigáltam vélaményem. (azt elismered, hogy DVD lejátszóba értelmetlen dolog TBC-t rakni... :-)
Nem tudtok segíteni nekem? Keresek egy olyan eszközt, ami be tudja hangolni a koaxról érkező jelet, és rca /s-video kimenetre teszi ki. Hi-Fi sztereónak kell lennie. Mi a neve a berendezésnek, és mennyiért kapok ilyet kb.?
Esetleg a célra alkalmas videót mennyiért kapok?
(Jobb lenne, ha ezen a kütyün keresztül menne a tv-tunerbe a kép, mert sokkal jobb minőségű jelet kaphatok, mint a beépített, gagyi tunerrel.)
na, megnéztem:
ilyen nevű funkció nem szerepel a használati leírásban, de ettől fügetlenül tud olyat csinálni, hogy állókép lejátszás, meg lassított lejátszás. a kockánkénti lépegetést mintha nem tudná. ez Panasonic NV-FJ 632-es.
legjobb katalógusból kinézni mit akarsz, ott részletes leírások találhatók, és utána vadászni rá. nemcsak boltokban kell keresni, a net-en is lehet vásárolni. legjobb, ha először a márkák neve alatt kezded a keresést.
A reklam azert uvolt, mert a reklamcegek mar ugy adjak le a reklamot a tv-nek, hogy keresztulmegy egy dominatornak nevezett cuccon, mely ha ismereteim pontosak, akkor par hangszinre bontva a kulon hangszinteken vegez hangositast. Tehat kulon hangerot emel a mely, a kozep, es a magas tartomanyban, igy lesz meg hangosabb a reklam. Ha hulyeseget mondtam, vmi hozzabberto majd korrigal :)
amíg lehet kapni vhs-t addig nem, köszi.
nekem ráadásul egy húszéves sony tévém van (még scart-ja sincs), de nem adnám semmi pénzért, jobb képe van, mint a mostaniaknak (japán gyártás).
nekem egy középkategóriás (60-65e Ft körüli)Panasonic VHS magnóm van, asszem az nem tud ilyet, de majd megnézem, nem biztos. gondolom az ennél drágább árkategóriásak már tudják ezt.
holnapra megmondom.
