Éppen a február 9,.i Sydney kalózt hallgatom. Ez egy picit jobb minőségű, mint a 4.- én elhangzott buli. Itt van a Churchill beszéde előtt még egy intro, a Transylvania. A műsor egyébként ugyanaz. A Marinerre vagyok kíváncsi. mert ott előzőleg Bruce egyszer rosszul lépett be, aztán volt egy kis káosz. A
Köszi, ez igazán jólesik! Elég komoly meló volt az a buli és örülök, hogy ilyen szép emlékeket hagyott! Ezek szerint nem volt hiába! Idén talán a végére jutunk a DVD vágásának és egyben elérhető lesz a teljes , közel 5 órás koncert.
Ez pedig eltéve az ereklyék közé: [url=http://kepfeltoltes.hu/view/080215/Maidnem_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/080215/Maidnem_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]
Aki a jubileumi bulitokat kihagyta a Wigwamban, az sajnálhatja. Bevallom töredelmesen volt 1-2 Maiden nóta ami mellett sikerült ,,elmennem" azidáig (nagy szentségtörést mondok: Rime... :)), de valahogy élőben akkora hatást gyakorolt(ak), hogy rögtön átértékeltem őket. Kemény koncertetek volt, láttam Miska a végére nagyon ki volt és már nem tudni honnan merített energiaforrást :) Ennyi Maident soha nem fogok sajnos egyhuzamban hallani (hacsak nem ismét tőletek :)) újra, ráadásul a minőségre sem lehetett semmi panasz.
A 10 Wasted Years-en csak Maiden nótákat játszunk, de valóban készülnek a saját dalok. Már 6-7 dal vázlata megvan és 3-at össze is raktunk, egyenlőre ének nélkül. Idő hiányában sajnos lassan halad, de egyszer majdcsak elkészül:)
A Seventh Son-on tényleg nem olyan direktek a gitárok, mint mondjuk a Powerslave-en, viszont nagyon jó hangulata van és nagyon egyéni. Bár as többi classic lemez is. Technikalilag tulajdonképpen semmi kiemelkedő nincs benne keverésileg, csak szépen meg van csinálva. Én pl. szeretem rajta ahogy az elszállósabb részek szólnak, meg tetszik, hogy van alja a lábdobnak, meg ilyenek. A szóló sound is nagyon bejön, bár az szinte mindig. Leginkább azt mondanám, hogy sikerült nagyon elkapni a dalok hangulatát.
Adrian-Dave téma. Elég nehezen tudnák egymás dolgait precízen eljátszani, tulajdonképpen pont olyan nehezen, mint én, vagy bárki más gitáros. Ehhez egy élet munkája kellene, mert annyira egyéni mind a kettő játékstílusa. Persze valami hasonlót nyilván azonnal tud rittyenteni mindkettő, mert eleget hallották már egymást, és így a jellegzetes fikcsiket ismerik egymástól, de mindegyiknek vannak olyan dolgai, amivel a másik megkínlódna. Mi amúgy cserélgetjük, hogy mikor kit játszunk, bár túlnyomó többségben én játszom Adriant, de valamennyire mi is tudunk Dave és Adrian stílusában imprózni, ha szükséges.
Dave nagyságrendekkel lazább kezet kapott, amikor a képességekért állt sorba, ez tény. Ezért tud olyan nagyon gyorsan és lazán játszani. Amúgy az Adrian szólókban is vannak meglepően gyors dolgok és sokszor azon csodálkozom, hogy egy-két részt hogy a fenében tudott eljátszani annak idején, pedig akkor még szalagos magnó volt, szóval nem lehetett vagdosni csak nagyobb részegységeket. Nála ezek nem olyan látványosak, csak akkor derül ki, amikor az ember el akarja játszani és rohadtul nem megy, csak sok gyakorlással. Neki az a titka, hogy agyas, olyan dolgokat játszik, amik nem szokványosak és ezért sokszor kényelmetlenek. Nem vélelten, hogy néha tótágast áll a színpadon.
Dave-re úgy értem, hogy lusta, hogy szerintem soha életében egy percet nem kellett gyakorolnia a laza kezének köszönhetően. Meg pl. soha nem ült le szólót írni, a lemezek nála 100% improvizációk, aztán turnéra megtanulja őket nagyjából. Mondjuk a nagyrészük kurvajó, szóval ő erre született, ilyen laza arc, igazi ösztön-gitáros. Ebben pl. hasonlít Janickra, csak Dave tisztábban játszik, de a soundja is olyan, hogy ezt elősegíti. Az imprókból fakadóan neki is vannak amúgy elég zavaros dolgai helyenként. Adrian meg inkább úgy csinálja a szólóit, hogy van egy-két kötött rész és egy-egy tekerést meg beleimprózik.
Talán az is számít a Seventh Son megítélésében, hogy ki mennyire szereti a szintit a zenében. A Seventh Son-on elég jelentős mértékben van szinti szólam, nekem ez pld. tetszik, de lehet, hogy Neked ez nem jön be annyira. Nem lehet?
Én teljes kábulatban olvastam pár éve, hogy az új Maidnem lemez, a 10 wasted years teljesen, vagy nagy részben új, önálló nótáitokból fog állni???
Bocs ha esetleg tudatlanul kontárkodok most a témába, kapkodok, nem tekertem vissza a teljes előzményekig, de az jött le, hogy Maiden dalokból áll az album, egyébként kiválóakból:)))
Ha ez így van, saját dalokból álló lemezt csak én álmodtam, vagy tolódik?
Mert nagyon kíváncsi lennék rá!
Másik:
abszolút "igénytelen-hétköznapi" füllel hallgatva kérdezem:
a Seventh Son tényleg frankó keverésnek mondható szakmai füllel?
Nekem sokkal kevésbé hangsúlyozottak a gitárok, mint kéne, vagy mint akár előtte bármikor ( Power nálam az Isten minden szempontból, de a Piece is ott van egy leheletre ), pedig egy tökéletes album.
Jópofa a Rainbows Gold, meg van még jópár maxis dal amit szeretek. Pl Juanita, That Girl, Reach Out.
Az Eddie-t egy profi maszkmester készítette elég horrorisztikus összegért, de megérte, mert nagyon korrekt lett szerintem. Legalábbis a tribute zenekarok között nem nagyon láttam hasonló kaliberű megfejtést, szóval ügyes volt a gyerek. Kézzel lett kiszobrászkodva, aztán ki lett önteve ilyen gumigetvából és utána kapott testet, meg elektronikát az agyába, meg ilyenek.
Szép repertoár!!! :-) Az első öt lemez egy az egyben, ez igen!!! belehallgattam a Murders in The Rue Morgue-ba meg a Running Freebe. Nekem nagyon hitelesnek tűnik, szóval még kívácsíbb vagyok, mert amit hallottam, az remek volt. Hadd kérdezzem meg: Neked hogy tetszik a Rainbow's Gold nóta? Nekem nagyon. Nicko nem éppen egyszerű ritmusai, Dave és Adrian futamai, a kiállás, a ritmusváltás a dalban. Iszonyúan profi. Jobb, mint az eredeti Beckett dal. Talán a legjobb feldolgozásuk.
Remélem egyszer meg tudsz minket nézni! Távol álljon tőlem az önreklámozás, de nagyon jó bulik szoktak lenni, olyan igazi örömzenélés zajlik. A kisebb helyeken is mindig nagyon jó hangulat van, de azért a Wigwam pl. az egyik legjobb mindig.
Meg oda a díszlet is felfér Eddie-vel együtt, szóval még látványos is valamennyire.
Először is töredelmesen szeretném bevallani: szégyenlem, de még nem volt szerencsém hallani a zenekarodat. Valahogy sosem jöt össze, pedig nem egyszer szerettem volna megnézni. 2005-ben (vagy 2006-ban?) a Szigeten lekéstelek benneteket, Pápán pedig volt egy tribute feszt talán két éve a Cry Freevel és a Kiss Foverver Banddel. A Cry Freet még megnéztem, de valami csúszás volt, és Atkáék is valami embertelen késői időpontban jöttek le a színpadról. No, és akkor még hátra volt a Kiss Forever Band meg Ti. Fizikailag nem bírtam tovább, hazamentem aludni. Szóval, feltett szándékom ellátogatni most már egy Iron Majdnem koncertre. A lemez összeállítása egyébként nagyon tetszik. Az a jó benne, hogy nem az untig ismert slágereket vettétek fel, hanem egy kicsit magatoknak csináltátok ezt a korongot, ahogy a dalokat elnézem. És ez jó. :-)) Egy kérdés. Nagyon szeretem a DiAnno korszak dalait. Mennyi dal van repertoáron ebből az időkből?
A Gamma Ray novemberben a Pecsában is rémesen szólt! Viszont a Helloween kurva jó volt! Szégyenszemre nem tudom a nevét a mostani dobosuknak, de az a gyerek amit ott művelt hát le a kalappal!!!
Pedig a Gamma Ray első számából csak az ének és a basszus hallatszott. Mondtam is, te jó ég, ha a Maiden is így fog szólni... de hálistennek tökéletes lett.
Igen, pont ez volt a tervem, hogy elsősorban a magunkfajta ínyenceknek legyen érdekes, de azért egy-két séger is legyen rajta a rend kedvéért. A Run To The Hills is érdekes ám mai megszólalással, de főleg a Sea Of Madness került új megvilágításba. Tök jó, hogy most hallatszani fog rendesen, hogy mit is játszanak pontosan a gitárok a nyitótémában. A Back In The Village is egész más ezzel a mostani dinamikusabb megszólalással, nem beszélve a Sun And Steel-ről. A Piece Of Mind-on még nem nagyon hallatszanak Nicko gyors lábdobtémái, pedig helyenként már megjelennek, csak nem olyan kivehetőek. A Where Eaglesben pl. többnyire ki vannak ütve a triolák lábon, csak nem nagyon hallani. Szóval a Sun And Steel is egész más most, hogy hallatszik itt ott a galoppozás a lábon.
Ja, találkoztunk már velük párszor, de nem így hivatalosan, hanem csak úgy szállodában, meg itt-ott elkaptuk őket. Én először 86-ban találkoztam velük Pesten, az kurva nagy élmény volt! Legutóbb Debrecenben dumáltunk velük egy kicsit. 2006-ban a menedzsmentet is megkerestük, mert meg akartuk hívni Nickot és Adriant a szülinapi bulira, de sajnos ez nem jött össze. Majd ha nyugdíjba mennek, könnyebb lesz.:)
Ha összeraktuk a szülinapi buli DVD-jét, abból mindenképpen akarok nekik küldeni. Mégiscsak végigtoltuk az öt klasszikus lemezt 4óra 50percben, szóval ezt szeretném ha ők is látnák.
Még nem volt új lemez, amikor ezt felvettük 2006-ban. Ezek lesznek rajta: Moonchild, Wasted, Deja-Vu, Seventh Son, Revelations, Sun And Steel, Back In The Village, Mariner, Infinite, Sea Of Madness, Run To The Hills, Alexander.
Mind rendes stúdiófelvétel, nem a régi Studio Live anyagról valóak.
Szerintem állat jó lett, már alig várom, hogy legyen idő végre összekeverni. Érdekes tanulmány lesz, hogy hogyan szólalnak meg ezek a nóták mai soundon.
Igen, meg még ezen kívül is van egy csomó anyag ami szóba jöhet, pl az első énekessel, Cicával készült demo. Zolival nem tudom mi van mostanában én is rég láttam.
