Keresés

Részletes keresés

destrukt Creative Commons License 2024.03.26 0 1 2057

Azt mondod, hogy a matek megmondja, hogy létezik-e éter, vagy nem?

Ekkor baromságot még tőled is ritkán hallani. 

Előzmény: Elminster Aumar (2053)
Construkt Creative Commons License 2024.03.26 -1 0 2056

Szász Gyulán kívül ki az a "kiképzett fizikus", aki tényeket hazudott le, sőt tények tömegeit? Kísérleti eredményeket, elemi matematikai összefüggéseket, fizikai számítások eredményeit. S minden verbális megnyilvánulása egy útszéli kocsma törzsvendégének mocskolódásaira emlékeztetett.

Szó nem volt itt "felülbírálatról", még kevésbé saját tudásának bármiféle felülbírálatáról, csak egy önkontrollját vesztett szerencsétlen flótás förtelmes dühöngéseiről.

Előzmény: őszszakál (2055)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.26 0 1 2055

„Ugyanaz a mentális eltévelyedés, mint amibe iszugyi is belesüllyedt a végnapjaira.”

 

Nekem úgy tűnik, hogy iszugyi nem volt, egyedül ezzel a problémával. Már több kiképzett fizikus jutott öregségére olyan „állapotba”, hogy az addigi tanulmányait, a tudástárát felülbírálja. A kérdésem az lenne, hogy megjött, vagy elment az eszük?

Előzmény: Construkt (2052)
Mungo Creative Commons License 2024.03.26 -1 0 2054

Einstein fiatalon írta a relativitáselméletet, és abból indult ki, hogy éter nem létezik. 

 

Ez konkrétan hazugság. Einsteinnek egyszerűen csak nem volt szüksége az éter feltételezésére. Nem beszélve arról, hogy a feltételezett éternek olyan extrém fizikai tulajdonságokkal kellett vona rendelkeznie, amit semmi módon nem sikerült kísérletileg alátámasztani. Például miért nincs longitudinális elektromágneses hullám?

Előzmény: destrukt (2051)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.26 -1 0 2053

"Most akkor szerinted melyik az igaz?"

 

Mindkettő csupán SZÖVEGELÉS az értetlen nagyközönségnek.

Ami igaz, az a matematika levezetés. Az egyértelmű és félremagyarázhatatlan. Minden más csak púder meg rossz filozófiai süketelés.

 

Ja, most veszem észre, hogy te úgy félsz a matektól, mint ördög a tömjénfüsttől.

Előzmény: destrukt (2051)
Construkt Creative Commons License 2024.03.26 -1 0 2052

"15 év múlva azt írta, hogy éternek léteznie kell"

Mivel ezt a butaságot azután is gátlástalanul ismételgeted, hogy rámutattam, mekkora félreértés, most már csak szándékos hazugságnak tekinthetjük.

Egyébként pedig teljesen mindegy is, hogy mikor mit mondott Einstein, vagy bárki tekintély, a fizikai igazság nem ebből ered, hanem a kísérletekkel való egyezésből. Tudom, te ezt is gátlástalanul letagadod, de ez már nem csak jellemtelenség, hanem patologikus zavar. Ugyanaz a mentális eltévelyedés, mint amibe iszugyi is belesüllyedt a végnapjaira.

Előzmény: destrukt (2051)
destrukt Creative Commons License 2024.03.26 0 1 2051

Einstein fiatalon írta a relativitáselméletet, és abból indult ki, hogy éter nem létezik. 

Majd 15 év múlva azt írta, hogy éternek léteznie kell, mert nélküle nem terjedne a fény. 

 

Most akkor szerinted melyik az igaz? 

Előzmény: Mungo (2050)
Mungo Creative Commons License 2024.03.26 -1 1 2050

Számára csak a relativitáselmélet létezik, ezért helyből hülyeségnek tart minden mást. 

 

Pedig csak a hülyeséget ismeri fel. Bármennyire is kínos ez neked. 

 

Előzmény: destrukt (2044)
destrukt Creative Commons License 2024.03.26 -1 1 2049

Egy kőkemény relativitáshívőnek teljesen elfogadható és logikus, hogy van is éter, meg nincs is. 

Mert ugye te nem szenvedsz személyiségzavarban, és te aztán kurvára érted. 

Mert te sokkal magasabb szinten nézed a relativitáselméletet. 

Nem holmi középiskolás szinten.

Mert ugye egy középiskolás buta gyerek azt gondolná, hogy vagy van éter, vagy nincs. 

De te nem. 

Előzmény: Elminster Aumar (2048)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.26 -1 3 2048

Qrvára semmit nem értesz a relativitáselméletekből.

Pedig a specrelt átlagos középiskolás képességekkel simán meg lehet érteni elejétől a végéig, teljes mértékben.

Nyilvánvaló, hogy te még egy átlag gimnazista szellemi szintjét sem tudod elérni.

 

De azért marhaokosnak hiszed magadat. Na, ezt nevezi a szakma személyiségzavarnak...

Előzmény: destrukt (2047)
destrukt Creative Commons License 2024.03.26 -2 1 2047

Butaságot beszélsz ismét.

 

Einstein fiatalon írta a relativitáselméletet, és abból indult ki, hogy éter nem létezik. 

Majd 15 év múlva azt írta, hogy éternek léteznie kell, mert nélküle nem terjedne a fény. 

 

Most akkor melyik az igaz? 

Mert egy értelmes ember szerint mindkettő nem lehet igaz.  

Ha te itt nem látsz semmiféle ellentmondást vagy hibát, akkor nagyon is elvakult hívő vagy. 

 

Szerintem valami oka van annak, hogy a sok-sok  fizikus egyike sem meri észre venni a nyilvánvalót. 

Gyanítom, hogy aki észreveszi az ilyen az ordító hibát, az másnap már búcsúzhat is a fizikusi pályafutásától. 

 

Te még nem gondolkodtál el ezen? 

 

 

Előzmény: Elminster Aumar (2046)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.26 -1 2 2046

"Elminster kő kemény relativitás hívő."

 

Hívő a rosseb.

Csak az értelmes ember képes megérteni ha valami helyes leírása a valóságnak. A segghülyék nem képesek erre. Ők csak bután nézik a szellemi szintjüket meghaladó összefüggést, és a személyiségzavarosak még "hibát" is találnak benne és ország-világnak szétkukorékolják, hogy ők milyen hatalmas zsenik, hiszen észrevették azt a hibát, amit kétszázhuszonnyolcezer képzett fizikus nem vett észre az elmúlt majd egy évszázad alatt.

Előzmény: destrukt (2044)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.26 -1 1 2045

"cseik > érvek, tények, logikai levezetések;"

 

Csak neked, mivel láthatóan nem veszed észre: @cseik "érvei, tényei, logikai levezetései" mind hibás hülyeségek. Kivétel nélkül.

Ha helyes érveket, tényeket és logikai levezetéseket keresel, akkor jobban teszed, ha nem egy noname laikus fórum bolond hozzászólóit olvasod, hanem a neves egyetemek és kutatóintézetek hivatalos weboldalait vagy elismert tudományos szerzők ismeretterjesztő könyveit.

Előzmény: drx65 (2043)
destrukt Creative Commons License 2024.03.26 -1 0 2044

Elminster kő kemény relativitás hívő. 

Számára csak a relativitáselmélet létezik, ezért helyből hülyeségnek tart minden mást. 

Előzmény: drx65 (2043)
drx65 Creative Commons License 2024.03.26 0 0 2043

cseik > érvek, tények, logikai levezetések;

 

Elminster Aumar > "fizikus-közösség", "a hozzáértő közösség kiröhögi a hibás hülyeségeiket";

 

Azt hiszem, a fentiekből pontosan megállapítható
a 'két oldal' 'színvonalbeli' különbsége...
;-/

Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.26 -1 0 2042

"Ha tudnad akkor megtenned, ilyen az emberi termeszet."

 

Nem ilyen az emberi természet.

Nyilvánvaló hogy nemcsak a fizikához nem értesz, de még az emberekhez sem.

 

Arany igazság: "Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal." (Woody Allen)

Előzmény: cseik (2041)
cseik Creative Commons License 2024.03.26 -1 1 2041

Ha tudnad akkor megtenned, ilyen az emberi termeszet. De nem tudod igy alazassal probalod invalidalni h azert az onbecsulesedet megtarthasd. Meg ez is az emberi termeszet.

Előzmény: Elminster Aumar (2039)
destrukt Creative Commons License 2024.03.26 -1 1 2040

Butaságokat beszélsz.

 

"Csakhát nem fogom inkompetens fórumzsenikre pazarolni a drága időt."

 

Közben folyamatosan itt lógsz. Nincs neked semmiféle drága időd, mert ötleteid sincsenek, amire fordíthatnád. Ha nem így lenne, akkor nem itt köpködnéd mások ötleteit. 

 

 

"...tízezernyi nagyonokos embernél nem lehetsz soha okosabb."

 

Erre szokták azt mondani, hogy egyél tehénszart, mert tízezernyi légy nem tévedhet. 

 

 

"Esetleg lehet egy új és zseniális ötleted, viszont amikor ezt ismerteted a tízezernyi nagyonokossal, ők is azonnal felismerik hogy helyes, és magukévá teszik."

 

Ami nem illik bele a 100 év alatt felépített hitvilágukba, azt sohasem fogják magukévá tenni. Nagyon jó példa erre Einstein esete, amikor felismerte, hogy fényközegre mégiscsak szükség van a fizikában. És magukévá tette a tízezernyi nagyokos? Dehogy! Együttes erővel temették el az a fényközeget. 

Pedig ezúttal kivételesen Einsteinnek igaza volt. És mégsem ment vele semmire, mert tízezernyi érdekbe ütközött.  

 

 

 

 

Előzmény: Elminster Aumar (2039)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.26 -1 1 2039

Figyeld, nagyonokos!

Kábé fél nap utánaolvasással és hivatkozás-gyűjtéssel porba tudnám cáfolni az alaptalan baromságaidat. Csakhát nem fogom inkompetens fórumzsenikre pazarolni a drága időt. Akit érdekel HIVATALOS tudományos forrásokban megtalálja miért is hibás baromság amivel itt villogsz.

 

Egészséges önértékelésű emberek pedig tisztában vannak az alapelvvel: tízezernyi nagyonokos embernél nem lehetsz soha okosabb. Esetleg lehet egy új és zseniális ötleted, viszont amikor ezt ismerteted a tízezernyi nagyonokossal, ők is azonnal felismerik hogy helyes, és magukévá teszik. Ha viszont nem hajlandóak elfogadni, akkor bizony az az ötlet hibás. És ezt egy egészséges önértékelésű ember képes elfogadni.

Előzmény: cseik (2038)
cseik Creative Commons License 2024.03.26 -1 1 2038

nem nem tiszted hanem nem tudod. a frocsogesedbol egyertelmuen lejon, h ha kepes lennel cafolni akkor megtenned h annal jobban foldbedongolj. csak nem vagy kepes ra ezert hivatkozol a tudomanyos kozossegre. amirol viszont tudjuk h ellenerdekelt a temaban.

 

 

Előzmény: Elminster Aumar (2035)
destrukt Creative Commons License 2024.03.26 -1 1 2037

A fizika válságba került. Megrekedt a száz éves elméletek toldozgatása és foltozgatása szintjén. A fejlődés kifulladt. Ezen már nem segítenek a feketelyuk fizikusok, az időgépkészítők, a relativitáselmélet magyarázók. Eljárt felettük az idő.

 

Már sokan érzik ezt, és próbálnak kiutat keresni a válságból. Lehet ezeket önjelölt zseniknek gúnyolni. Lehet lenézni őket, mint ahogyan Elminster teszi. 

 

De lehet, hogy 100 vagy 1000 önjelölt zseni kell ahhoz, hogy közülük 1 megtalálja a megoldást, és megmutassa a jövő útját. És majd ő lesz az a valaki, aki kihúzza a a tudomány szekerét a kátyúból, és a tudomány ismét fejlődő pályára léphet. De, hogy az 1000-ből ki lesz az, azt előre nem lehet tudni. 

 

Egy azonban biztos. Aki csak gúnyolódni jár ide, és az útkeresőket fikázni, abból senki és semmi nem lesz soha.

 

 

őszszakál Creative Commons License 2024.03.25 -1 1 2036

„Nem tisztem.

A teljes tudományos közösség kollektív tudása cáfolja az önjelölt "fórumzsenik" eszelő ostobaságait. Én csak erre rámutatok.”

 

Ez úgy hangzik, mint anno a pártgyűlésen, a csatlakozom az előttem szólóhoz.

 

A szakértői értékelés hibája miatt, már akasztottak fel ártatlan embert is. Az experimentum crucis, (perdöntő kísérlet) cáfolhat bármely feltevést, vagy elméletet, ha hagyják elvégezni.

 

„mert a hozzáértő közösség kiröhögi őket” 

 

Amikor visszanyal a fagyi, az nagyon nem tatszik azoknak, akik a nyalásra vannak predesztinálva.

Előzmény: Elminster Aumar (2035)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.25 -1 1 2035

"én tettem állításokat,"

 

Egy noname anonim fórumon.

Ha értenéd a tudományos élet működését, akkor tudnád, hogy miért hiábavalóság noname anonim fórumokon vitézkedni. Áltudományos hülyeségeket terjesztő önjelölt "fórumzsenikből" tizenkettő egy tucat.

 

 

"ha nem értesz vele egyet akkor cáfold."

 

Nem tisztem.

A teljes tudományos közösség kollektív tudása cáfolja az önjelölt "fórumzsenik" eszelő ostobaságait. Én csak erre rámutatok.

 

De eleve már az a tény beszédes, hogy nem tudnak valódi tudományos fórumokon (peer review szakfolyóiratok, tudományos konferenciák) érvényesülni, mert a hozzáértő közösség kiröhögi őket és a hibás hülyeségeiket, ezért aztán ilyen istenhátamögötti fórumokon vitézkednek más bolondok között, és próbálják megvezetni a teljesen laikus olvasókat.

Előzmény: cseik (2032)
cseik Creative Commons License 2024.03.25 0 1 2034

pontosan úgy, ahogy a lorentz trafó. kerek egész, ha elfogadjuk, hogy két rendszer konverziós mátrixa oda vissza egyforma. csak akkor azt úgy hívjuk, hogy azonos rendszer.

Előzmény: cseik (2033)
cseik Creative Commons License 2024.03.25 0 1 2033

ha csak abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a fénysebesség minden rendszerben állandó, akkor az idődilatációval magyarázható és kerek rendszer. viszont akkor azt is el kell fogadnunk, hogy az 1/2 * (T0 + T2) <> T1. önmagában még ez sem baj, viszont ez azt is jelenti, hogy az idő irányfüggő mennyiség, ami meg nem csak lehetetlenség, mert ez fizikai folyamat nem függhet a nézőponttól, hanem a tapasztalatnak is ellentmond.

továbbá akkor az is igaz kell lennie, hogy a fény abszolut irányfüggősége attól függ, hogy a rendszerben álló vagy ahhoz képest mozgó forrásból származik és ez érvénytelenné teszi mindkét axiómát, vagyis a rendszerek nem egyenértékűek és a fénysebesség nem a forrás sebességétől független sebességgel terjed.

 

ez egyszerűen egy önellentmondó feltételezés. nem véletlenül bírálták és bírálják ma is sokan, köztük olyanok is, akik más területen kiemelkedőket alkottak.

Előzmény: cseik (2028)
cseik Creative Commons License 2024.03.25 -1 2 2032

de pontosan értem, azért tudom leírni.

 

szerintem ne véleményezzük egymást, inkább beszéljenek a tények. én tettem állításokat, ha nem értesz vele egyet akkor cáfold. hajrá, itt a lehetőség bizonyítani...

 

hogy nem látják. hm, ez őket minősíti.

Előzmény: Elminster Aumar (2029)
cseik Creative Commons License 2024.03.25 0 1 2031

A „nyugvó” térben legyen adva két koordinátarendszer, vagyis egy-egy pontból kiinduló, háromhárom, egymásra merőleges merev anyagi egyenes vonal. A két rendszer X-tengelye essék egybe, az Y- és Z-tengelyek legyenek párhuzamosak. Mindkét rendszerben legyen egy-egy merev mérőrúd és megfelelő számú óra, s a két mérőrúd és az órák legyenek azonosak.

A két rendszer egyike (k) kezdőpontjának adjunk most (állandó) v sebességet, amelynek iránya a másik nyugvó rendszer (K) növekvő x értékei irányába mutat. A sebesség adódjék át a koordinátatengelyekre, a rendszer mérőrúdjára és az óráira is. ...

Képzeljük most el, hogy a teret mind a nyugvó K rendszerből a nyugvó mérőrúddal, mind a mozgó k rendszerből a vele együtt mozgó mérőrúddal kimérjük, s megállapítjuk a pontok x,y,z, illetve ξ,η,ζ koordinátáit. Ezenkívül határozzuk meg a nyugvó rendszer órákkal ellátott valamennyi pontjára vonatkozóan fényjelekkel és a nyugvó órák segítségével az 1. szakaszban tárgyalt módon a nyugvó rendszerbeli t időt; hasonló módon határozzuk meg a mozgó rendszerhez viszonyítottan nyugalomban levő órákkal ellátott valamennyi pontban fényjelekkel és az 1. szakasz módszerének alkalmazásával a mozgó rendszer τ idejét.

Minden olyan x,y,z,t értéknégyeshez, amely egy esemény helyét és idejét a nyugvó rendszerben teljesen leírja, tartozik egy ξ, η, ζ, τ  értéknégyes, amely a kérdéses esemény helyét és idejét a k rendszerhez viszonyítva megadja. ...

Az x' = x - vt mennyiséget bevezetve, világos, hogy a k rendszerben nyugvó ponthoz meghatározott, az időtől nem függő x',y,z értékhármas tartozik.

Határozzuk meg ezután τ értékét x',y, z é s t függvényében. Ehhez azt kell egyenletekben kifejeznünk, hogy τ nem egyéb, mint a k rendszerben nyugvó azon órák adatainak összessége, amelyeket az 1. szakaszban közölt szabály szerint egyenlő (szinkron) járásúvá tettünk.

ezzel felállítja az elméleti kereteit a levezetés matematikájának.

tehát van az álló K rendszer a hozzá tartozó t és x változóval, amihez képest mozog a k rendszer v sebességgel a hozzá tartozó T és x' változóval. mivel a mozgás csak x irányú a z és y nem bír jelentőséggel.

 

A k rendszer kezdőpontjából indítsunk el egy fénysugarat a τ0 időpontban az X-tengely mentén az x' pontba. A sugár verődjék onnan vissza a τ1 időpontban a koordinátarendszer kezdőpontja felé, ahová a τ2 pillanatban érkezzék meg; ekkor

1/2 * (T0 + T2) = T1

ez az egyenlet nem igaz. korábban az álló rendszerben felírta az egyidejűség definícióját a tB - tA = t'A - tB formában. ezt azért kell elfogadnunk, mert az álló O rendszerben a fény mindig azonos sebességgel terjed illetve az A és B pontunk egymáshoz képest mozdulatlan volt, vagyis a fény mindkét irányú mozgása alatt az s/v egyenlő volt így a két időkülönbség is egyenlő az s/v=t egyenlőség alapján.

ennek értelmében az egyenletet átalakítva kapjuk hogy T1-T0 = T2-T1, mint a mozgó rendszerbeli órák egyidejűségét.

viszont az elmélet 2. axiómája alapján a fény terjedési sebessége az O álló rendszerhez képest állandó, de a mozgó M rendszerhez képest nem. így a fény sebessége a két irányban különböző a k rendszerhez képest.

az elmélet 1. axiómája alapján a mozgó és álló rendszerekben a fizikai törvényszerűségek egyformák, így a rendszereken belüli két pont távolsága időben nem változó. vagyis a k rendszeren belül a fény két irányú útjának hossza egyforma.

ezekből azt kapjuk, hogy a K és k rendszerben az s/v=t nem egyforma így a k rendszerben a fény két irányú útjának időhosszára egyenlőséget nem feltételezhetünk. T1-T0 <> T2-T1. és minden ami erre a hibás egyenlőségre épül a továbbiakban hamis.

 

 

 

 

Előzmény: cseik (2028)
destrukt Creative Commons License 2024.03.25 0 1 2030

Aki valóban megértette a relativitáselmélet logikáját, az butaságnak minősítette. 

Mach, Palágyi, Michelson, Tesla, Eötvös, Jánossy mind mind értéktelen tévedésnek tekintette. 

Előzmény: Elminster Aumar (2029)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.25 -1 0 2029

"korábban említettem hogy a specrel hibás,"

 

Ez az állításod akkor is orbitális tévedés volt, és most is az.

 

 

"pontosabban hibás logikai levezetése miatt nem alkalmas a valós fizikai jelenségekre is vonatkoztatni a benne leírtakat."

 

Pontosabban: vagy szellemi képességek hiányában vagy dafke tagadásra visszavezethetően NEM ÉRTED a levezetés logikáját.

Tudod, ha egy levezetésben te egyedül látsz hibát, és világ százvalahány-ezernyi fizikusa, tanára, mérnöke nem látja, akkor biztos lehetsz benne, hogy "a hiba a te készülékedben van". Hiszen egy-két fizikusnál személy szerint lehetsz okosabb, de több tízezernél nem*.

 

 

 

 

 

(* Illetve pontosabban: ha okosabb lennél a több tízezer fizikusnál, akkor kábé fél év alatt meg tudnád győzni a teljes bagázst a magad igazáról, és már dobnák is neked a Nobel-csontot. Merthogy nem inkompetens hülyegyerekek gyülekezete a fizikus-közösség, képesek felismerni ha valami helyes. Csakhát te tűzrevaló szemetet találtál ki magadnak.)

Előzmény: cseik (2028)
cseik Creative Commons License 2024.03.25 0 1 2028

korábban említettem hogy a specrel hibás, pontosabban hibás logikai levezetése miatt nem alkalmas a valós fizikai jelenségekre is vonatkoztatni a benne leírtakat. hogy ne csak a levegőbe beszéljünk a relelem tudományos-áltudományos voltáról, nézzük meg magát az eredeti specrel elméleti levezetést. lehet h a hibák nem szúrnak szemet sokaknak, de biztos vagyok benne, h kis rávezetéssel mindenkinek egyértelműek lesznek.

én a magyar fordítást használom, akinek megvan az abból követheti, akinek nincs meg, annak max angol linket adhatok. https://www.physics.umd.edu/courses/Phys606/spring_2011/einstein_electrodynamics_of_moving_bodies.pdf

nem idézem be a teljeset csak a releváns részeket.

 

Hasonló más példák, továbbá azok a kudarcot vallott kísérletek, amelyekkel a Földnek a „fény-terjedés közegéhez” viszonyított mozgását akarták meghatározni, azt engedik sejteni, hogy a jelenségeknek nemcsak mechanikai, hanem elektrodinamikái szempontból sincsen olyan tulajdonságuk, amely az abszolút nyugalomnak megfelelne, úgyhogy minden olyan koordinátarendszerben, amelyben a mechanikai egyenletek érvényesek, ugyanazok az elektrodinamikai és optikai törvények érvényesek, ahogyan ez az elsőrendű mennyiségekre már be van bizonyítva. Ezt a sejtést (amelynek tartalmát a következőkben „relativitáselvnek” nevezzük majd) hipotézis rangjára emeljük, s ezen kívül bevezetjük még azt a hipotézist is - a két hipotézis csak látszólag összeegyeztethetetlen -, hogy a fény a légüres térben mindig meghatározott, a fényt kibocsátó test mozgásállapotától független V sebességgel terjed. Ez a két feltevés elegendő ahhoz, hogy a nyugalmi állapotban levő testekre érvényes Maxwell-féle elmélet alapulvételével egyszerű és ellentmondásoktól mentes elektrodinamikát kapjunk a mozgó testekre. A „fényéter” bevezetése olyan értelemben fölöslegesnek bizonyul, hogy az itt kifejtendő felfogás szerint sem különleges tulajdonságokkal felruházott „abszolút nyugvó ter”-et nem vezetünk be, sem pedig a légüres tér azon pontjaihoz, amelyekben elektromágneses jelenségek folynak le, nem rendelünk hozzá sebességvektort.

lényegében itt adja meg az elmélet két axiomáját:

1. minden olyan koordinátarendszerben, amelyben a mechanikai egyenletek érvényesek, ugyanazok az elektrodinamikai és optikai törvények érvényesek.

ez elfogadható a galilei féle relativitáselv alapján.

2. a fény a légüres térben mindig meghatározott, a fényt kibocsátó test mozgásállapotától független V sebességgel terjed.

itt már kicsit gondban vagyunk. ugyanis ez egy ALAP FELTÉTELEZÉS. tehát az elmélet nem alkalmas arra, hogy bizonyítsa a fény állandó sebességét. de ok, fogadjuk el egyenlőre, h igaz.

itt jön a második probléma. ugyanis nincs meghatározva, h mihez képest terjed a fény V sebességgel és mihez képest tekintjük mozgónak a fénykibocsájtó testet! A fényteret kizárja, pontosabban nem lényegesnek feltételezi, tehát ehhez nem mérhetünk sebességet. a rendszerünk az elmélet ezen pontján alul határozott. ismerve az elmélet többi részét, feltételezhetjük - ez is milyen gáz, egy elméletnél nekünk kell feltételezni a kiinduló feltételeket :( - hogy a referenciánk az a pont, amihez a test mozgását is viszonyítjuk, tehát szükségünk van egy Origóra, melynek helye nem meghatározott. tehát van egy O rendszerünk és egy M rendszerünk, amik egymáshoz képest V sebességgel mozognak. továbbá a meghatározás szerint bármely fény az O-hoz viszonyítva mozog mindig V sebességgel.

(01) ebből következik, hogy bármelyik rendszerből nézve

a) az M által kibocsájtott fény az M-hez képest az M-nek az O-hoz viszonyított sebességétől függő sebességgel halad.

b) az O-ból kibocsájtott fény mindig az O-hoz képest állandó sebességgel halad.

ez ellent mond a rendszerek egyen értékűségének elvével vagyis a galilei féle relativitás elvvel.

 

kb itt meg is állhatnánk és kimondhatnánk, hogy az elmélet invalid, hisz a két axiomája nemcsak látszólagosan, hanem valóságosan is ellent mond egymásnak. de azért menjünk tovább.

 

Legyen adva egy koordinátarendszer, amelyben a Newton-féle mechanikai egyenletek érvényesek. Ezt a koordinátarendszert a később bevezetendő koordinátarendszerektől való megkülönböztetés, s elképzeléseink pontosítása céljából „nyugvó rendszernek” nevezzük majd.

ezzel lényegében ő is bevezette az O rendszert. közben az álló rendszer kifejezéssel belecsempészte az elméletbe a két rendszer nem egyenértékűségét is.

 

majd az egyidejűségről a lényeg:

Ha egy anyagi pont mozgását le akarjuk írni, koordinátáit az idő függvényében adjuk meg. Figyelembe kell azonban venni, hogy ennek a matematikai leírásnak csak akkor van fizikai értelme, ha előzőleg tisztázzuk, mit értünk itt „időn”. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy mindazok az ítéleteink, amelyekben az idő szerepet játszik, mindig egyidejű eseményekre,vonatkozó ítéletek.

Ha a tér egy A pontjában egy óra van, az A pontban tartózkodó megfigyelő az események időpontját az A pont közvetlen környezetében úgy határozhatja meg, hogy megkeresi az ezen eseményekkel egyidejű óramutatóállásokat. Ha a tér B pontjában is van egy óra - tegyük hozzá, hogy „pontosan ugyanolyan óra, mint az A pontban” -, az események időpontját a B pont közvetlen környezetében a B pontban tartózkodó megfigyelő szintén értékelheti. ...  hogy definíciószerűen megállapodunk abban, hogy az az „idő”, amelyre a fénynek szüksége van ahhoz, hogy az A pontból a B pontba jusson, egyenlő azzal az „idővel”, amelyre szüksége van ahhoz, hogy a B pontból az A pontba jusson. Tegyük fel ugyanis, hogy egy fénysugár az „A pontbeli” tA időpontban elindul A-ból B felé, onnan a „B pontbeli” tb időpontban A felé visszaverődik, s az „A pontbeli” t'A időpontban érkezik A-ba vissza. A két óra definíciószerűen szinkronban jár, ha érvényes :

tB - tA = t'A - tB.

ez így önmagában ok.

 

A tapasztalatnak megfelelően abban is megállapodunk, hogy az alábbi mennyiség:

2*AB / t'A-tA = V

egyetemes állandó (a fény sebessége légüres térben). Fontos dolog, hogy az időt nyugvó rendszerben nyugvó órák segítségével definiáltuk; az így definiált időt, mivel a nyugvó rendszerhez tartozik, a „nyugvó rendszer idejének” nevezzük.

az eddigiek alapján, mint feltételezés, ezt is elfogadhatjuk, mint az O (nyugvó) rendszerben való sebesség számítás.

 

Az alábbi fejtegetések a relativitáselven és a fénysebesség állandóságának elvén alapulnak. A két elvet az alábbiak szerint definiáljuk:

1. Azok a törvények, amelyek szerint a fizikai rendszerek állapota változik, függetlenek attól, hogy egymáshoz képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végző két koordinátarendszer közül az állapotváltozásokat melyikre vonatkoztatjuk.

2. A „nyugvó” koordinátarendszerben minden fénysugár meghatározott V sebességgel mozog, függetlenül attól, hogy a fénysugarat nyugvó vagy mozgó test bocsátja-e ki. Erre a sebességre érvényes:

sebesség = fény által megtett út / időtartam

ahol az „időtartam” kifejezés az 1. szakaszban kifejtett definíció szerint értelmezendő.

(02) ezek viszont már nem igazak. mindkét meghatározást önkényesen átfogalmazta úgy, hogy azzal teljesen megváltoztatta a jelentésüket.

1. egy rendszerben a változásnak van egy függvénye (fO), törvényszerűsége. ezekre mondja a galilei féle relativitáselv, hogy minden rendszerre egyforma vagyis ugyanazon fO függvénnyel írhatóak le. a két egymáshoz képest mozgó rendszernek is van egy állapotfüggvénye (fv) ami leírja a mozgást. Ha az A rendszerbeli változást akarjuk az 1. megfogalmazása szerint a B rendszerre vonatkoztatni akkor a függvényünk fO*fv ami nem egyenlő fO-val vagyis nem mindegy, hogy az állapotváltozást melyikre vonatkoztatjuk.

továbbá itt vitte félre a galilei féle relativitáselv vonatkoztatási alapját. ugyanis az két KÜLÖNBÖZŐ rendszerben lefolyó változásokról ír, vagyis hogy mind az egyenletes sebességgel haladó vonaton, mind a sínek mellet ugyan olyan törvényszerűségeket kell feltételeznünk. az 1. pontban viszont azt fogalmazza meg, hogy egy AZONOS jelenséget azonos módon kell figyelembe venni különböző nézőpontokból, vagyis a mozgó vonaton történő fizikai változást ugyan azon törvényszerűségek alapján lehet leírni mind a vonatról, mind a sínek mellől nézve. ez meg nem igaz.

2. a (01) részben levezettük, hogy a fény sebessége nem független attól, hogy az álló test (O rendszer) vagy a mozgó test (M rendszer) bocsájtja ki.

tehát ez a két kijelentésnek nincs alapja és ellent mondanak az eddigieknek!

 

folyt....

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!