Sós vízbe áztatom egy két napig.Nem túl guszta ,utána pedig tiszta vizet engedve rá többször átmosom,átdörzsölgetem a kezeim között.Nem 2 perc,de a nagy melegben még jól is esik pancsolni(mint egy gyerek) :) . Napon kiszárítom.
ha ivólevet készítünk minden megy az ivólébe nyilván vízzel hígítjuk, ha meggylekvárt csinálunk akkor minden megy a lekvárba, a magon kívül semmit nem dobunk ki....
Hát nagyjából a semmi nem mehet kárba elv mentén, igen.
Ami a passzírozómból kijön, az a minimális nedvességet tartalmazó törköly. Héjak minimális rostos gyümölcshússal. Azt cukrozom le, hagyom egy napig, összerottyantom és kész.
Nálunk favorit a lé meggyből, a lekvár csak másodlagos mellékterméke ennek. Pont jó, hogy x liter lé mellett lesz 1-2 üvegcse lekvár is.
De pl. a ribizli törkölyét is újrahasznosítom. Kiáztatom egy napig, cukrozom, lecsepegtetem, és kész a ribizlilé.
Ebből sosem lesz annyi, hogy ne fogyjon el frissen, nem is kell tartósítani sehogy.
Egy ideje az Othelló ismét engedélyezett házikerti fajta lett, és úgy rémlik, hogy saját fogyasztásra bor is készíthető belőle. Az Othellót "fél-direkttermőnek" is szokták emlegetni, még szakmai körökben is. Lényegesen értékesebb, mint a "valódi direkttermők".
Annyival kiegészíteném, hogy a meggybor esetén a (normál esetben csekély) metilalkohol egy csekélyebb része származhat csak az erjedési mellékfolyamatokból, másik része a magból, és főleg a maghéjból pácolódik ki. Az erjedéskor a gyümölcs pektintartalma alakulhat át metanollá. (A fa, meggyszár, fás részek, csonthéj, és mag valóban tartalmaz némi metanolt. Régen a metanolt (és acetont) a fa száraz desztillációjával állították elő. Ma már másképp csinálják (metán parciális oxidációja).
A szőlőnél is a magasabb metanoltartalom miatt "tiltott" direktermő vagy noa bor is a metanoltartalom miatt egészségtelen. Európai Unióban elvileg tilos ilyen bort készíteni. Ezeket a szőlőket (nálunk a legismertebbek a már említett Othelló, az Elvira, az Izabella
vagy a Noah) direkttermőknek nevezik, és három okból is tiltják a telepítésüket és a belőlük való borkészítést: a direkttermők nem
óvilági/európai fajták, gyatra minőségű bort adnak, sőt akár az egészségre is károsak lehetnek.
Ami pedig az egészségre leselkedő veszélyeket illeti: a direkttermők bogyói meglehetősen sok ún. pektint tartalmaznak, és ezek a bor erjedése
során metilalkohollá alakulhatnak át.
Azért nem kell megijedni: a direkttermő szőlők boraiban egyáltalán nem biztos, hogy képződik metilalkohol, vagy ha igen, rendszerint csak szerény
mértékben – ez elsősorban azon múlik, mennyi ideig érintkezett a must a szőlőhéjjal.
A gyümölcsök pektintartalma csökkenő sorrendben:
Citrom héja alatti fehér rész és a héja Citromhús Narancshús Fekete ribizli Birsalma Piros ribizli Egres Alma Kajszibarack Ringló Szeder Szamóca Málna Szilva Körte Cseresznye Meggy Szőlő Őszibarack Sárgadinnye Görögdinnye
GYÜMÖLCSÖK PEKTINTARTALOM SZERINT (másképp)
MAGAS alma (nyári vagy főző) birsalma citrusfélék egres ribizli KÖZEPES málna meggy sárgabarack szilva ALACSONY áfonya bodza cseresznye eper füge őszibarack körte rebarbara
Tehát pld. az almabor sokkal egészségtelenebb a megybornál, mert magasabb pektintartalma miatt sokkal több metanol képződik az erjedésekor.Nemhiába tartják számon a "cudar" borok között. Ha pálinkát főznek belőle, akkor ez nem számít, mert a metanol gforráspontja alacsonyabb az etil-alkoholénál, ezért hamarabb "elfő", így a rézelejével elkülönítik a pálinkától.
A megybor erjedéskor keletkező metanoltartalma csökkenthető vagy el is kerülhető, ha a préseléskor megfelelően tiszta lét töltünk a ballonba, azaz minnél kevesebb gyümölcshús és ezzel pektin kerül a forrásak induló mustba. Tehát szűrjük át!
Minden liter meggypéphez adjunk 7-8 dl vizet, 20 dkg cukrot és 4-5evőkanál tört meggymagot.
Az érett meggyet kimagozzuk, átpasszírozzuk. A vízben az összetört meggymagot 20-25 percig főzzük, a levet sűrű szitán átszűrjük és a lében a cukrot felfőzzük. A főzés közben keletkezett habot leszedjük és a meggypépet hozzákeverjük. Az egész anyagot többször jól átkeverjük, forrpontig melegítjük. Előre elkészített előmelegített üvegekbe töltjük és a tetejére egy csipetnyi nátrium-benzoátot hintünk. Légmentesen lezárjuk és nedves gőzbe tesszük. 25 percig gőzöljük és kihűlés után tesszük a helyére.
Nekem van egy tuti jó présem (Bosch MUM passzírozója). Azon átengedve a magozott meggyhúst tényleg ketté válik a lé a velővel és a szinte száraz héj.Azt lecukrozva szokott a lekvár készülni.
Ez az ivólé egyébként elég édes ebben a töménységben, de felbontáskor még vízzel hígítjuk.
Recept innen (a könyv végén csak régi, zalai, vasi tartósítások vannak!!! )
Gondolom, édes magvút. Olvastam recepteket, amik a befőttekhez is írnak üvegenként 3-4 szemet, de mindenhol kihangsúlyozzák, hogy csak az édesmagvú fajtáké használható fel. (Abban nincs cián.) Én mandulával raktam már el barackbefőttet, de mivel jelentéktelen volt a különbség a natur és a mandulás között, (ráadásul a mandula nagyon drága), maradtunk a natur mellett.
Cefrébe viszont kifejezetten a keserűmagvút írják, nem tom már milyen arányban.
Hétvégén fogunk meggyezni, és szívesen olvasnék minél többféle receptet.
Ha tudok elég palackot szerezni, (egyelőre esélytelennek tűnik), akkor meggylé és meggyszörp is lesz. Ha nem, akor az idén is csak befőttet készítünk.
Eddig még nem sikerült igazán jó meggylekvárt főznöm, pedig más gyümölcsökből jók szoktak lenni. Valahogy elveszíti az üdeségét, pedig a lehető legkevesebb cukorral dolgozom. Lehet, hogy fajtaprobléma?
Cigánymeggyből csodákat lehetne művelni, van is néhány fiatal kis fám porzónak, de itt a homokon még a szokásosnál is apróbbat terem. Iszonyat szaporátlan kimagozni, csak a fele súlyát teszi ki a gyümölcshús. Az asszonyt sem bírom rávenni a magvalására, inkább a nagyszeműből megcsinál tíz kilót, mint ebből egyet...
Ha a meggymagnak lenne mérhető ciántartalma, akkor már rég nem élne senki a mérsékelt égövben. :o)
(Meggyleves, meggybefőtt, stb...)
Egyébként még a tényleg magas ciántartalmú, keserűmagvú kajszik cefréjébe is kell tenni valamennyi magot, ha azt akarja az ember, hogy a pálinkának szintetikus aroma nélkül is intenzív barack-zamata legyen. És ez nem házi praktika, mert ipari méretű gyártásnál is így csinálják.
Nem véletlenül mérik a pálinkák ciántartalmát: van egy megengedett alsó határérték, ami lehet (és van is) bennük, de ennek semmiféle kimutatható élettani hatása nincs! Nem ettől megy szét a piások mája...
Én évek óta teszek el télire meggy-ivólevet. Rostosat.
Ebben (nem térek el az eredetileg ismert recepttől, mert finom...) kiló meggyenként, vagy liter levenként, most nem emlékszem pontosan, 20-30 db meggymagot megtörve meg kell főzni és ezzel az "alaplével" hígítani a levet.
Nem a magtól üt, attól csak kellemetlen mellékíze lesz, hanem a nem tökéletesen irányított erjesztés során a hozzáadott cukorból származó (nagyobb mennyiségben mérgező) metil-alkohol miatt. Ha jól tudom, akkor a meggymagnak elenyésző a cián-tartalma, ezért inkább csak a végtermék ízét rontja.
Amíg megvolt a cigánymeggy-fánk, hasonlóképpen készítettük, de a mi receptünkben szerepelt egy kis vörösbor-élesztő az indításhoz, és kétszer fejtettük.
