1. igen, ott kétségtelenül szerepel, de utána azt mondtad, hogy "Az a. csoportba eddigi tudomásom szerint Zala tartozik." Szerencsére ez most már elég jól tisztázódott, hogy nem egészen így van. 2. A körülmények és a feltételrendszer miatt számít. 3. Én csak azt fejtegettem, mi az oka annak, hogy sokan nem hozták ide személyesen tudásukat, tapasztalataikat. Megértem, hogy számodra kellemetlen, hogy ezt felidéztem, de a tisztánlátás miatt fontos volt. Nagyon örülök, hogy ebben a topikban már nincs kizáró feltétel, de akik akkor azt ott olvasták, azok közül sokan azt feltételezték, talán ezért hallgattak el, de örülök, hogy ez is megoldódott.
- Kaposvár, tudok ott is több tő termő Hayvard-Tomuri párosról - A nagyatádi kivi sem gyenge, négyemeletes házat futott be, szintén Hayvard forma - Múltkor Szombathelyen dolgoztam pár napot, ott is láttam kivit - Zákány település, Csurgó mellett, ott is vagy egy komoly példány
A kaposvári, a csurgói és a nagyatádi kivik inkább homokos talajon vannak.
Csak ki kell nyitni a szemünket és látni is velük, ezeket mind kocsiból vettem észre.
Elnézést, ezt valóban figyelmetlenségből nem válaszoltam meg:
- Bakony, weiki (Belohin) -ez minikivi, talán más kategória, de elmondás alapján rendkívül hideg helyen nő - Marcali, önporzós (atifoci) -nekem "a"-nak tűnik - Deszk, Hayvard-Tomuri (Arth ur) -határozottan "a", ráadásul, ha jól emlékszem, Arth ur kivije többször átültetésre is került különböző földrajzi pontokon, különböző talajokon - Zsámbék, fiatal ismeretlen fajta, és 7-8 éves, még nem termett fajta (vica46) -termős növény jelenlétében szintén lehetne akár "a" is - Táp, (Győr-Moson-Sopron) szőrös kivi, kb 18 éves, 8-9 éve terem, 4 éve 100 kg felett (újsághír) -határozottan "a"-nak látszik ez is - Csurgó, szőrös kivi, 2.5 q termés (rádióhír) -ha igaz, akkor ez is - Miskolc mellett, szőrös kivi, Miskolc mellett (Gyula20, 71.hsz alapján) -szintén csak "a" lehet - szőrös kivi, helymeghatározás nélkül (multiplas, 61.hsz) -eléggé - Zala megye, szőrös kivi (Floo2, 62.hsz) -a zalai kiviknek talán nincs is szükségük méltatásra, a képek önmagukért beszélnek
1. A bűvös 56% már 2008.08.08. óta ott van az 5.hsz-emben. 'eljutottunk Zalából a bűvös 56%-ig.' - ezt úgy érted, hogy az 56% sorolható az általam specifikált területek közül az a. kategóriába? 2. No comment, tulképp mindegy. 3-4/1.mondat. Azt hittem, erről a topikról beszélünk és nem régészeti ásatásokat folytatunk. Nem kívánok más topikokban folytatott vitákat importálni. Ebben a topikban a 2. hsz. nem tartalmaz semmiféle kizáró feltételt.
A 4. pont további része jó és értelmes kiegészítés az árnyékkal kapcsolatban.
'Minden, nálunk eddig termesztett gyümölcsfajnál akadnak termőhelyi problémák, a többi gyümölcsöt sem lehet az ország 100%-án termeszteni, mégsem gondoljuk azt, hogy ne lenne nagy területen termeszthető, nem érdemes vele komolyan foglalkozni.' Ebben egyetértünk és nincs további vita. Elkerülte a figyelmedet a kérésem, miszerint 'a felsoroltakat a termőhely alapján besorolod a megfelelő kategóriába'.
1. Valóban nem és örülök, hogy eljutottunk Zalából a bűvös 56%-ig. 2. Lehetséges, de szélesebb körben biztosan a st..kl terjesztett kivit, ezek pedig szinte mindenkinek porzósra sikeredtek mind. Nekem van st..kl tájékoztatóm, ebben említik a rövidcsapos metszést, de még azt is, hogy jó napos helyre, meg déli fal elé ültessük, emiatt meg szegény kivi kisülhet, hőgutát kap... Akkor még nem volt internet, így szép lassan tudjuk majd felkutatni, hogy hol és milyen eredménnyel maradtak fent ebből az időszakból növények. 3. Rögvest megérted, ha visszakeresel a saját fagytűrősben tett hsz.-aidra, illetve e topik keletkezési körülményeire. Akkor azt is kijelentetted, hogy ki vehet részt a magánversenyedben és ki nem. Így sajnos sokan elhallgattunk, elbátortalanodtunk. ha akarod idézhetek is belőle, de nem akarok offolni, de még személyeskedni sem szeretnék. Ha ebben megváltozott a véleményed, annak őszintén örülök. 4. Ezt nagyrészt lásd a fentebbiekben. Tudni kell róluk előre, de időközben is tanul az ember. Mindkettőről szó volt már a kezdetekben egyébként, csak kiderült, hogy bizony tényleg vannak olyan mértékű fagyzugok szerte az országban, ahol az első évben, párosulva a jó talaj és a trágyázás miatti óriási növekedéssel ez előfordulhatott. Ezért is olyan fontos a mikroklímáról és az inverzióról is beszélni, még ha egyeseknek ez nem is tetszik, vagy félreértelmezik. Még annyit hozzátennék az előzőhöz, hogy tényleg célszerű inkább félárnyékba telepíteni, mert ráadásul a csemete kinevelésének első évében az erős napfény is adott esetben megviselheti. Ezeket tényleg azért írom már le ilyen részletességgel, hogy a kivineveléshez tökéletes feltételeket adjak, hogy ne bukjon el valami véletlenen a dolog. Az általános tapasztalat azért az, hogy a kivi egy elég igénytelen, bőtermő és hálás növény, csak borzasztóan sok tévhit terjedt el róla. Sokszor a gond éppen a túlpátyolgatás, "civilizációs" ártalmak miatt van.
Örülök, amikor értelmes párbeszéddel a közjót szolgáló fejlődést tudunk elérni. Akkor stílusosan fejezve ki magamat, már 56%-ban egyetértünk. Kérdés, mekkora része alkalmas mg-i művelésre, kérdés, hogy az ezen kívül eső terület mekkora része alkalmas. Nem jelentheted ki azt sem ilyen kategorikusan, hogy a többi területből jelentős százalék nem eshet 'a' kategóriába. A Vica szomszédságában lévő 7-8 éves és az én 16 éves porzó kivijeim eléggé meszes talajon nőnek. Az alig másfél éves Haywardjaim még nem szolgálnak referenciaként, mivel egy olyan baki nálam is becsúszott, hogy a szomszédból időnként átsodródik vegyszeres permetlé, ezért nem fejlődnek még úgy, hogy az perdöntő és megkérdőjelezhetetlen bizonyíték legyen, de személyes véleményként én is tanúsíthatom, hogy nem lehet ez annyira mészkerülő, hiszen a 16 éves porzó kivijeim (nagy szerencsére megtaláltam az 1993-ban keltezett blokkot) nem mutatták klorózis, vagy egyéb hiánybetegség nyomát, köszönik szépen, jól vannak, ahogy a Haywarddal sem volt ilyen probléma. Ha azt kétségtelenül, esetleg talajvizsgálattal és tudományos dokumentációval is be tudjuk bizonyítani, hogy a meszes talajokat egy bizonyos szintig elviseli, akkor a közel 60%-ról, elméleti síkon már könnyen 80% köré csúszhatunk, látva a térképet. Minden, nálunk eddig termesztett gyümölcsfajnál akadnak termőhelyi problémák, a többi gyümölcsöt sem lehet az ország 100%-án termeszteni, mégsem gondoljuk azt, hogy ne lenne nagy területen termeszthető, nem érdemes vele komolyan foglalkozni. Sőt, még azt is tudjuk, hogy olyan fekvések is léteznek hazánkban, ahol egyáltalán gyümölcsöt sem igen lehet termeszteni a bogyós gyümölcsökön, esetleg szilván, almán kívül, ugyanakkor olyan fekvések is vannak, ahol fügét is nagy termésbiztonság mellett lehet, az előbbi területektől sokszor 500 m távolságra, domborzattól függően. Vannak szikes talajok, vannak 400 mm éves csapadékú területek, ezt is tudjuk. Ezért érdemes egy olyan megközelítést alkalmazni a kivivel kapcsolatban, hogy a sok félreértelmezés és félretájékoztatás ellenére van helye Magyarországon, akár ültetvényi szinten is bizonyos helyeken, semleges kémhatású talajokig biztosan telepíthető, de valószínűleg az enyhén meszes talajok is megfelelőek, télállósága talán még jobb is bizonyos gyümölcsfajainknál, csak az első évben érdemes vigyázni a fagyrepedésekre, hiszen szinte bármilyen más gyümölcsfaj nem beérett ága veszélyeztetett. Csak tavasszal trágyázhatjuk, de azt sem túlzott mértékben. Ezen kívül figyeljünk a pajorrágásra, arra, hogy véletlenül se érje permetlé, valamint a szálvesszős lugas művelésmódra és a ritkább, de intenzív locsolásra szárazság esetén. Azt meg már meg sem kell talán említeni, hogy különböző ivarú kivitövek legyenek egymás közelében. Nagyon szívesen segítek a továbbiakban is!
Noha ez tény, mint ahogy az is, ahogy az előbbiekben is leírtam, hogy annak mi lehet az oka, hogy a kivihez értők többsége itt nem nyilvánul meg, de hagyd inkább az indulatokat, gondolj bele, hogy már ott tartunk, hogy a topiknyitó az ország területének 56%-án ismeri el a kivi sikeres termesztésének lehetőségét, ez óriási haladás az előzőekhez képest, amikor Zalára akarta minden áron lekorlátozni és ha így folytatjuk, akkor szép lassan akár ki is tud bontakozni a korrekt tájékoztatás, akár az ő óhajával összhangban, ne adj isten, ellenére. Az ilyenekkel tényleg csak kimoderáltatod magadat, még ha esetleg igaz, akkor is.
"Ebben a topikban nagyon egyszerűen KORREKT tájékoztatást szeretnék a potenciális kivitermelőknek..."
Akkor mi az oka, hogy hónapokig egy db hozzászólásod sem volt a topicban, a leghosszabb időszak fél év volt? Ha valaki rátalál a topikra, azt látja, hogy ide nem írt senki 3 hónapja, akkor lép is tovább. Ezt nevezed korrekt tájékoztatásnak??
Egyéb felvetéseidre a válasz: 1. A sikeresen termő kivik léte nem függ attól, tudomásul akarom venni vagy nem. De miért ne akarnám? 2. Már a múlt század 80-as éveiben lehetett faiskolákban kétlaki kiviket kapni, magam is vettem. A St..kl 1991-ben indult Magyarországon, nem lehet minden hibás szaporítóanyagot az ő nyakukba varrni.A hibás metszés terjesztését igen, mert a faiskolákban legalább nem mondtak rá semmit. Azért, mint néhány példa igazolja, voltak, akik józan paraszti eszükre hallgatva - talán épp szőlőtermesztési gyakorlatuk alapján - sikert, ill. termést értek el 10-15 éve. 3. "Bombaba magánversenye arra vonatkozóan, hogy részrehajló és egyenlőtlen kiindulási feltételek mellett felkutassuk a 10 évesnél idősebb hazai kivitöveket" Nem értelek, miről van itt szó. A 2.hsz-ben semmiféle feltétele nincs a jelentkezésnek. 4. ' Az a gond tehát véleményem szerint továbbra is fennáll, hogy a hozzáállásod eleve inkább a negatívum felé tendál, it jöhet a félig üres-félig teli pohár példája.' Ezt miért gondolod? Ebben a topikban nagyon egyszerűen KORREKT tájékoztatást szeretnék a potenciális kivitermelőknek, ami tartalmazza a kivi talajigényét, vízigényét, fényigényét, a támrendszer szükségességét. Információ kell nekik, hogy eldönthessék, meg vannak a feltételek náluk a telepítéshez vagy nincsenek. Helyesen említed a pajorrágást, egyes helyeken a törzs téli takarásának szükségességét a fagykár elkerülése érdekében. Ezek kivédhetőek, de tudni kell róluk előre, és nem akkor, mikor már elhullott a telepítés. Az utólagos diagnózis nem segít.
Az általad felrakott térkép közel azonos az 5.hsz-ben hivatkozottal, ezért az ott már kiemelt szövegrészt idézném: 'Talajaink mintegy 13 %-a erősen savanyú kémhatású. Ezek a gyenge mésztartalmú talajok első sorban az Alpokalján, az Északi-középhegység ÉK-i részén, valamint a Rába, Szamos és a Körösök mentén fordulnak elő. Gyengén savanyú kémhatású talajokkal (talajaink mintegy 43 %-a) főleg a Dunántúli-dombvidéken, az Északi-középhegységben, a Nyírségben, a Tisza és számos mellékfolyójának teraszain, valamint a Kisalföld déli peremrészein találkozhatunk.' Ez összesen 56 %, kérdés, ennek mekkora része alkalmas mg-i művelésre, akár kiskerti, akár nagyobb méretű ültetvény vonatkozásában. Az országnak ez a része sorolható az a. vagy b. kategóriába, a többi c. vagy d. kategóriás.
Ebben a topikban bemutatott vagy megemlített kivik: - Bakony, weiki (Belohin) - Marcali, önporzós (atifoci) - Deszk, Hayvard-Tomuri (Arth ur) - Zsámbék, fiatal ismeretlen fajta, és 7-8 éves, még nem termett fajta (vica46) - Táp, (Győr-Moson-Sopron) szőrös kivi, kb 18 éves, 8-9 éve terem, 4 éve 100 kg felett (újsághír) - Csurgó, szőrös kivi, 2.5 q termés (rádióhír) - Miskolc mellett, szőrös kivi, Miskolc mellett (Gyula20, 71.hsz alapján) - szőrös kivi, helymeghatározás nélkül (multiplas, 61.hsz) - Zala megye, szőrös kivi (Floo2, 62.hsz)
Ha újabb, lehetőleg már jól termő kivikkel ki tudod egészíteni, légy szíves, tedd meg, azzal együtt, hogy a felsoroltakat a termőhely alapján besorolod a megfelelő kategóriába. Előre is köszönöm a segítséged.
"Sajnos az továbbra is jól kitapintható, hogy ez a topik egyfajta ellendrukként jött létre, ezt természetesen tudomásul vettük. "
Vannak dolgok, amiknek a kitapintása kölcsönös örömet jelent az érdekelteknek, de azok nem ebbe a topikba tartoznak! ;))) De hagyjuk a tapogatózást ill. hátsó gondolatokat! Az enyémeket is, meg a személyes oldalvágásokat is.
A cél a kivi sikeres termesztése, és ezért köszönet a célba értek sikereit bemutató hsz-eidért. Ezek a példák kellenek ide, és nem a fórum-történelem ködébe vesző nick-konfliktusok felemlegetése.
ON: Nekünk csak 35 szemet termett a kivink, ami ugyan a tavalyi termés kb. 3x-osa, de a 100-150 termős virághoz képest kevés. Az ok, hogy a porzóson összesen 3 virág volt, azok is elég korán elnyíltak, "import" virágpornak meg nem jártam utána (pedig megérte volna...). Az első almával összezacskózott szemek már megpuhultak, ma reggel kóstoltam egyet, isteni finom!
Ma reggeli hír a Sláger rádióból, hogy Csurgón 2,5 mázsát szüreteltek egy tőről, és tavaszig ellátja a családot a pincében eltárolt termés.
Hogy miért pont ez a tő került be a hírekbe azt nem tudom, de ezek szerint legalább már a "kis színes hír" szintjéig elérte a hazai kivitermesztés a média-köztudatot. Még messze nem elég, de a célhoz már közelebb vagyunk. :)
Tápról, Győr-Moson-Sopron megyéből is szól egy tudósítás 100 kilós kivitermésről, az sem Zala. Természetesen a cikk tele van a jól megszokott hiedelmekkel és sematizmusokkal, de a gazdának szerencséje, hogy legalább a rövidcsapos metszés szarvashiábáját nem követi el:
Táp – Nem akármilyen szüret volt a napokban a Bakonyalján: több mint 100 kiló kiwit adott egy tápi fa. A gazda, Nagy Imre még 18 éve vásárolt egzotikumként kiwifát, s bő nyolc-kilenc éve élvezi a gyümölcsfa terméseit.
„Négy éve adott először ilyen rengeteg gyümölcsöt a több méter magasra nőtt fánk, azóta minden évben 100 kiló felett szüreteltünk. S hogy mi a fa titka? Nehéz erre válaszolni. Az biztos, hogy remek déli napsütést kap nyáron, s így legalább hét órán keresztül érlelik a sugarak a gyümölcsöket naponta" – magyarázta a tápi termesztő.
Nem kell félnie Új-Zélandnak
„Az egész hobbiként indult, de most már szerencsére évről évre annyi gyümölcsünk van, hogy mind a családtagoknak, mind a barátoknak tudunk belőle adni. Újabb kiwifák nevelését azonban nem tervezem, mert nem volna számukra megfelelő hely az udvarban. Így az új-zélandi kiwi termesztő gazdáknak sem kell tartaniuk magyar konkurenciától" – jegyezte meg tréfásan Nagy Imre.
Egyben utalt arra is, hogy a távoli országban található a világ legnagyobb kiwi termő földje.
Érdekesség egyébként, hogy a kiwi a hagyományos magyar gyümölcsökkel szemben nem nyáron, s nem ősz elején, hanem november első heteiben érik meg a szüretelésre. (...)
Hát igen, annyi mindenképpen kijelenthető, hogy a meszes talajt bizonyos mértékig elviseli. Nem kizárható, hogy kémhatástól függetlenül vannak olyan talajtípusok, talajszerkezetek, amelyeket nem kedvel, vagy észrevétlenül a pajor rágja a gyökerét, esetleg, ahogy előbb mondtam, a gondos gazda kicseréli a talajt az ültetőgödörben, erre a gyökerek nem hajlandóak belenőni az eredeti talajba. Az előbbiek mellett azt is meg kell említeni, hogy rendkívül érzékenyen reagál bármilyen vegyszeres permetezőszer közelségére is, teljesen visszavetheti a fejlődésben a széllel sodródó permet, pláne a gyomirtószer, annak akár még a gőze is.
A kivim növekedése mostani nincs de majd az is jön.A Gyula 20Miskolc mellett termel kivit több mint mázsa termése volt pedig az a hideg északi borsod megye.
Fenntartásom van a kivi mésztürésével kapcsolatban ,én zsámbék mellett ültettem kiviket ,ami fejér megyében van és itt elég meszes a talaj,tavasz óta 3 métert nőtt
a szomszédban 7-8 éves kivik vannak ,azon kivül hogy nem terem ,más baja nincs,valószinüleg mind fiuk,tavasszal kiderül.aqA locsolással kapcsolatban,paprikát sem lehet nálunk locsolás nélkül termelni ,akkor a paprika nem termelhető?
Még annyit szeretnék elmondani, hogy ezekben a bizonyos régről eredő törésvonalakban többször felmerült már a párbeszéd lehetősége és én általában hiszek az értelmes és építő párbeszédben. Tudom azt is, hogy Floo forrófejű és szenvedélyes stílusban beszél, azt viszont pláne sajnos, hogy innen meg egészen bizonyosan ki leszek moderáltatva, de egy próbát talán mégis megér. Régebben felmerült az a kérdés is, hogy hogyan viszonyuljunk ehhez a topikhoz, hiszen ha már sok szakismeret összegyűlt a kiviről, akkor akár meg is érdemelhet egy külön topikot is, ahogy a fügének, a kákinak és a gránátalmának is van, bár azok se nagyon pörögnek, mert két univerzálisabb jellegű topikban is szó esik róluk is, ahogy a kiviről is. A kérdés sok fejtörést igényel, azonban sajnos elég logikusnak látszik, hogy a sikeres kivitermesztésben legtöbb tapasztalattal és tudással rendelkezők nehezen szólalnak meg, vagy egyenesen elhallgatnak, ha itt hangulatilag a cél és a feltételrendszer inkább ellenkező előjelű. Természetesen el lehet ettől tekinteni, illetve felülemelkedni ezen és akár ki is alakulhatna itt is értéket felmutató párbeszéd, ennek feltétele a megoldás együttes keresése lenne.
Azért elég sok Zalán kívüli példa is kiderült már, itt van Gyula sikere, vagy a szegedi, vagy az ugodi, egész házat befutó kivitő. Tehát egészen biztosan nincs igazad abban, hogy le akarod korlátozni Zalára a sikereket az eddigi tényanyag alapján. Itt a dolog azon is múlik, hogy mit akarsz tudomásul venni, hiszen már itt is szerepelt legalább kettő, de inkább több nagyon látványos Zalán kívüli példa és a ti sikertelenségetek is ugyanúgy csak kiragadott példák. Az, hogy a legtöbb sikeres példa onnan érkezik, számos egyéb tényező következménye, legfőképpen annak, hogy eddig egyedül ott tevékenykedett egy olyan hozzáértő, aki már sok év óta felkeresi az amatőr kivikertészeket és saját maga segíti elő, hogy a hibás szakirodalomból és tévhitekből merített ismereteket korrigálja. Egyszerű logikusan is be lehet látni, hogy ahol ez nem történt meg, ott elültették mondjuk 15 éve a st..kl kivit, ami rosszabb esetben eleve mind porzó volt, ha meg nem, akkor meg megfogadták azt a szörnyű tanácsot, hogy "a szőlőhöz hasonlóan, rövid csapra kell metszeni", így biztosan nem láttak rajta termést, mert előre eltávolították az összes lehetséges termőrügyet. Még egy lélegzetvétellel ebből következően pofon egyszerű belátni, hogy országszerte a legtöbb ilyen növény a kivágás sorsára jutott, megfelelő nevelési útmutató híján. Az sem utolsó szempont, hogy eddig egyedül a Zalai Hírlapban jelent meg helyes termesztési útmutató. Azért ennek ellenére természetesen vannak Zalán kívüli példák, tehát megismétlem, hogy alaptalan arra a térségre lekorlátozni. Fontos, hogy a játékszabályokat a fair play elve alapján határozzuk meg. Természetesen hirdethetsz magánversenyt is, ahogy mondtad, de akkor annak a címe ne a "kivi sikeres termesztése" legyen, hanem mondjuk "Bombaba magánversenye arra vonatkozóan, hogy részrehajló és egyenlőtlen kiindulási feltételek mellett felkutassuk a 10 évesnél idősebb hazai kivitöveket" Az a.-d.-ig terjedő kategorizálás nagyon logikusnak tűnik, azt kell itt elfogulatlanul megállapítani, hogy vajon arányaiban mennyi területet fednek le az egyes kategóriák. Annak idején te is belinkeltél egy talajtérképet ide, és azon az látszik, hogy Magyarországon nincsenek túlsúlyban a meszes, de még a gyengén meszes talajok sem, az más kérdés, hogy a lakosság talán jobban koncentrálódik ezekre a területekre, mivel ezek nagyrészt az ország közepén vannak. Arról is volt már szó, hogy a kivi annyira azért biztos nem lehet mészkerülő, az enyhén meszes talajokat is bizonyos szintig még elviseli. Sok sikertelen tapasztalat talán éppen abból származik, hogy a gazda bizonyos terjedelemben kicserélte a talajt savanyúra és ezért csavarodott be a gyökérzete, megszokta a jó talajt, ezért nem akart behatolni a meszesebb régiókba. Ha mindezeket tudjuk és ismét rápillantunk a térképre, akkor láthatjuk, hogy ez alapján bőven feltételezhetnénk, hogy hazánk túlnyomó részén megfelelő lehet a talaj kémhatása. Más kérdés, hogy pl. a homoktalaj nagyon rosszul tartja a vizet, tehát ez bármely más növény termeszthetőségét erősen lekorlátozza. Helyesen idézted azt is, hogy az első időkben rendszertelenebb, de a túlélést rendesen biztosító, mélyreható öntözés esetén arra kényszerítjük a gyökérzetet, hogy mélyebb rétegekbe is behatoljon. Ezen sem értem, hogy mi kétkedni való van. A felvásárlási árra való hivatkozás is helyes meglátás, ahogy ez minden mezőgazdasági terménynél komoly probléma. Én azért azt is nézném, hogy Olaszországban mindenhol öntözéssel termesztenek kivit, míg a képek tanúsága szerint Magyarországon ez elég jelentős területen lehetséges anélkül is, egyéb tényezőkben pedig nincs különbség, legfeljebb abban, hogy nyáron nem sül ki nálunk annyira, tehát ez is inkább előny. A felvásárlási ár biztos ott is alacsonyabb. Szó volt többször a pajorrágásról is, ami gyakorlatilag az egyetlen állati kártevő, azonban lokálisan komoly gondot okozhat. Sok sikertelen példa talán ennek áldozata lett, ezt sajnos meg kell említeni, de hát mondj egyetlen olyan hagyományos gyümölcsfát, aminek ne lenne ennél több kártevője! A kivit még e tényező tudomásul vételével is lehet teljesen vegyszermentesen termeszteni. Sokan ott buktak el, hogy jó talajban a telepítési évben hatalmasat nő a kivi és így nem fásodik el a törzs megfelelő mértékben télire. Így tehát fagyrepedések keletkezhetnek, ezeken keresztül pusztító gombabetegségek támadják meg a növényt. Arról is volt szó, hogy ezért célszerű a törzset az első télen víztaszító, lehetőleg fehér, fényvisszaverő szintetikus szövettel betekerni. Eddig egyébként ez csak igazán erős fagyzugfekvésekben volt probléma, dehát olyan helyeken még szőlőt, meg barackot sem igen szoktak termeszteni! Ha a törzs egyszer megvastagszik, akkor a kivi téltűrésben még le is körözi hagyományos gyümölcstermőinket. Az a gond tehát véleményem szerint továbbra is fennáll, hogy a hozzáállásod eleve inkább a negatívum felé tendál, it jöhet a félig üres-félig teli pohár példája. Azt kellene inkább felismerni, hogy milyen óriási gazdasági potenciál rejlik a kivitermesztésben, ez még akkor is igaz lenne, ha netán tényleg csak Zalából lehetne ilyen csodálatos példákat bemutatni, pedig máshol is jócskán vannak jó vízháztartású, nem túlzottan meszes talajok és 5-600 mm-t elérő átlagos évi csapadékmennyiség. Sajnos az továbbra is jól kitapintható, hogy ez a topik egyfajta ellendrukként jött létre, ezt természetesen tudomásul vettük. Azt őszintén sajnálom, hogy kudarcaid voltak a kivitermesztés terén és engedd meg, hogy ezennel újból kifejezhessem emberi együttérzésemet!
Mert valaki egyszer azt mondta (nem szó szerinti idézet), hogy az öntözés miatt alakul a kivi gyökérzete a felszínhez közel, ha viszont nem öntözik, akkor lejjebb megy a talajban, vizet keresve. Erre vonatkozóan is érdekel a tapasztalat.
Ha figyelmesebben elolvasod az előző hsz-t, akkor megérted, nem állítottam (korábban sem), hogy "Magyarországon a kivi sikerrel nem termeszthető". Pusztán szeretném pontosítani (mint ahogy korábban is, csak voltak néhányan, akik nem értették meg), Mo. melyik részein, milyen feltételek között, milyen ráfordítással lehet.
a. Ide tartoznak az olyan helyek, ahol megfelelő a talaj, elegendő az éves csapadék mennyisége, és évi 2x1 óra(/vagy nap) ráfordítással 1-2-3000 db/tő terméssel lehet számolni. b. Vannak olyan helyek, ahol a talaj megfelelő, az éves csapadékmennyiség kevés. c. Vannak olyan helyek is, ahol a talaj nem megfelelő, a csapadékmennyiség elégséges. d. Vannak olyan helyek is, ahol a talaj nem megfelelő, és az éves csapadékmennyiség sem elégséges. A b. csoportba tartozó helyeken rendszeres locsolással lehet kivit termelni. A gazdaságosságára már érdemes számításokat végezni. 'Fizetős' vízzel locsolva (400Ft/köbméter) már erősen nő az időbeli és anyagi ráfordítás. A c. és d. csoportba tartozó helyeken lehet talajcserét csinálni, ennek is van költsége, nem is kevés, és kérdés, mennyi időre oldja meg a talajproblémát, gazdaságos-e.
A gazdaságossági számításnál nem a pillanatnyi bolti árral kell számolni. Ezt akkor használhatod, ha gyümölcsöt akarsz venni, vagy ténylegesen, ha nem termelsz, megvettél volna a termésnek megfelelő mennyiségű gyümölcsöt saját fogyasztásra. Ha értékesíteni akarsz, akkor a felvásárlási árat kell figyelembe venni, ami nagyon messze van a bolti ártól.
Az a. csoportba eddigi tudomásom szerint Zala tartozik.
Szívesen! Elég valószínű, hogy pl. Kiskunhalasról vagy Szolnokról mellől senki nem fog kiviképet betenni 1000 db-os terméssel öntözés nélkül, mert ott öntözés nélkül még almát vagy szilvát sem lehet termeszteni, mivel pl. az idén eddig ezek a területek 250-300 mm-es csapadékmennyiségnél tartanak, ami kis túlzással még egy kaktusznak is kevés. Úgyhogy az ország bármely részéből hiába várni bizonyítékot. Napersze ha egy faluban vagy egy megyében nem lehet sikeresen kivit termeszteni, akkor már kitehetjük a "Magyarországon a kivi sikerrel nem termeszthető" táblát. Még ha a többiben lehet is.
Köszönjük a képeket. Senki nem kételkedik/kételkedett abban, hogy a kivi Magyarország EGYES részein, de KÜLÖNÖSEN ZALÁBAN sikerrel termeszthető. Érdeklődéssel várunk az ország MÁS RÉSZEIBŐL is beszámolót hasonló sikerekről, bizonyítva, hogy az ORSZÁG BÁRMELY RÉSZE, TALAJTÓL FÜGGETLENÜL, ÖNTÖZÉS NÉLKÜL ALKALMAS KIVITERMELÉSRE.
Aki esetleg úgy gondolja, hogy ez a topic azért nem igen megy, mert a kivi Magyarországon nem termeszthető sikerrel, annak sok szeretettel küldöm ezeket a képeket a "Nálunk is termő új gyümölcsök" c. topicból! A képek mind Magyarországon, Zala megyében készültek az elmúlt hetekben, több különböző növényről!
Látom erre is ritkán járnak :) Segítséget szeretnék kérni kivi termesztés terén. Hol lehet jó példányokat venni, vagy esetleg van e valakinek potya töve vagy hasonló :P Eddig sikeresen magról neveltem önporzó Issai és piros kopasz fajtát amiből 5 tüvem van. Bármien tanácsot észrevételezést elfogadok. De szeretnék beszerezni valami nagyobb méretű fajtát is pl - A. deliciosa 'Hayward' -A. chinensis 'Hort16A' - A. chinensis -A. eriantha
Elérhető vagyok a sakimokukacfreemailponthun Előre is köszi.
A kivim növekedése mostani nincs de majd az is jön.A Gyula 20Miskolc mellett termel kivit több mint mázsa termése volt pedig az a hideg északi borsod megye.
