Jostát még nem próbáltam dugványozni (szaporodik magától az utolsó módszer szerint, nem győzöm osztogatni), de nekem eddig minden növénynél a nyár végi dugványozás vált be. Ennél biztos jó a tavaszi is, de nyár végivel hamarabb lenne belőle bokor, érdemes megpróbálni.
Ha már offoljuk a konyhát, akkor csináljuk nagyban:
Dugványozás homoktalajon.
Idegen ötletből a helyi adottságokhoz igazította: neduddgi(én)
Sima-dugványnál fontos, hogy többé-kevésbé folyamatosan nedves legyen a talaj. Kötött talajoknál ez nem probléma, homokon viszont nagyon kell figyelni. Én erre alkalmatlan vagyok.
Levágom egy ásványvizes flakon felső negyedét. Az alsó rész oldalára, pár centivel az alja fölött fúrok egy túlfolyó nyílást. A levágott felső rész peremét bevágom két-három helyen, hogy rá lehessen csúsztatni az alsó részre.
Készen van a mini gyökereztető. :o)
A beültetett dugványokat a kerticsap mellé szoktam tenni, különben elfelejtem locsolni... Ha megeredt, akkor a felső részt le kell venni!
Most éppen parasztrózsa dugványok várják a jó szerencsét a csap mellett.
Hasonló produkciót elő lehet adni oldalára fektetett ötliteres desztvizes flakonnal is. Legalább olyan jó palánta előnevelő lesz belőle, mint amit ezresekért adnak a fűszerszám szaküzletekben... Igaz, nem olyan elegáns, de az újrahasznosítás mostanában trendi dolognak számít.
2: a csúcsa kivételével teljes hosszában betemeted egy barázdába
Az 1. változatnál tavaszra lesz egy kiültethető, erős töved. A 2. változatnál tavaszra vagy jövő őszre lesz több kisebb töved. (Az 1. biztosabb.)
Dugványozással:
Tavasszal dugványozhatsz is: levágsz egy (több) egészséges vesszőt, és négyrügyes darabokra vágod. Kettő rügy megy a föld alá, aztán felkupacolod úgy, hogy a negyedik rügy éppen csak kilátszon. Aztán már csak locsolni kell.
Spontán:
Ha jó nagy a bokor, akkor mindenhol, ahol az alsó ágak a földet érik, előbb utóbb legyökeresedik... Ha ezeken a helyeken rádobsz egy lapát földet, akkor meg tuti.
Cseresznyeszezon van, cseresznyelekvár a napi program. Nomeg... a cseresznyét is cseresznyével esszük. A biggerau már régen leérett, abból nem volt berakni való, minden menyiségben felzabáljuk, most érik a germersdorfi, az viszont kimagozandó, mert nem szeretem a húst benne. Ha meg már ki van magozva, főhet is a lekvár. Meglepően finom. Régebben nem csináltam.
Érik a josta, a málna, a szedermálna, és még van kevés eper. A jostából kitűnő nyers szörp van, ezt is tavaly csináltam először. Meg kell ismételni, nagy sikere volt. Szaporítom is azóta ezerrel a bokrokat.
A rostos meggylenel finomabb nincs! Valaki megkinalt tavaly vele, maga csinalta meg az osei receptje szerint es adott belole nehany uveggel, evekig fogok emlekezni ra olyan finom volt. Itt ahol elek nem tudok meggyhez jutni mert nem termelik, ki tudja o honnan vette, nem arulta el. Azota eskuszok a rostos hejas ivolere, oszibarackbol szoktam csinalni szezonban...
A birsalma is jo otlet hogy hejastol, kell megfozni, koszi az otletet...
Sós vízbe áztatom egy két napig.Nem túl guszta ,utána pedig tiszta vizet engedve rá többször átmosom,átdörzsölgetem a kezeim között.Nem 2 perc,de a nagy melegben még jól is esik pancsolni(mint egy gyerek) :) . Napon kiszárítom.
ha ivólevet készítünk minden megy az ivólébe nyilván vízzel hígítjuk, ha meggylekvárt csinálunk akkor minden megy a lekvárba, a magon kívül semmit nem dobunk ki....
Hát nagyjából a semmi nem mehet kárba elv mentén, igen.
Ami a passzírozómból kijön, az a minimális nedvességet tartalmazó törköly. Héjak minimális rostos gyümölcshússal. Azt cukrozom le, hagyom egy napig, összerottyantom és kész.
Nálunk favorit a lé meggyből, a lekvár csak másodlagos mellékterméke ennek. Pont jó, hogy x liter lé mellett lesz 1-2 üvegcse lekvár is.
De pl. a ribizli törkölyét is újrahasznosítom. Kiáztatom egy napig, cukrozom, lecsepegtetem, és kész a ribizlilé.
Ebből sosem lesz annyi, hogy ne fogyjon el frissen, nem is kell tartósítani sehogy.
Egy ideje az Othelló ismét engedélyezett házikerti fajta lett, és úgy rémlik, hogy saját fogyasztásra bor is készíthető belőle. Az Othellót "fél-direkttermőnek" is szokták emlegetni, még szakmai körökben is. Lényegesen értékesebb, mint a "valódi direkttermők".
Annyival kiegészíteném, hogy a meggybor esetén a (normál esetben csekély) metilalkohol egy csekélyebb része származhat csak az erjedési mellékfolyamatokból, másik része a magból, és főleg a maghéjból pácolódik ki. Az erjedéskor a gyümölcs pektintartalma alakulhat át metanollá. (A fa, meggyszár, fás részek, csonthéj, és mag valóban tartalmaz némi metanolt. Régen a metanolt (és acetont) a fa száraz desztillációjával állították elő. Ma már másképp csinálják (metán parciális oxidációja).
A szőlőnél is a magasabb metanoltartalom miatt "tiltott" direktermő vagy noa bor is a metanoltartalom miatt egészségtelen. Európai Unióban elvileg tilos ilyen bort készíteni. Ezeket a szőlőket (nálunk a legismertebbek a már említett Othelló, az Elvira, az Izabella
vagy a Noah) direkttermőknek nevezik, és három okból is tiltják a telepítésüket és a belőlük való borkészítést: a direkttermők nem
óvilági/európai fajták, gyatra minőségű bort adnak, sőt akár az egészségre is károsak lehetnek.
Ami pedig az egészségre leselkedő veszélyeket illeti: a direkttermők bogyói meglehetősen sok ún. pektint tartalmaznak, és ezek a bor erjedése
során metilalkohollá alakulhatnak át.
Azért nem kell megijedni: a direkttermő szőlők boraiban egyáltalán nem biztos, hogy képződik metilalkohol, vagy ha igen, rendszerint csak szerény
mértékben – ez elsősorban azon múlik, mennyi ideig érintkezett a must a szőlőhéjjal.
A gyümölcsök pektintartalma csökkenő sorrendben:
Citrom héja alatti fehér rész és a héja Citromhús Narancshús Fekete ribizli Birsalma Piros ribizli Egres Alma Kajszibarack Ringló Szeder Szamóca Málna Szilva Körte Cseresznye Meggy Szőlő Őszibarack Sárgadinnye Görögdinnye
GYÜMÖLCSÖK PEKTINTARTALOM SZERINT (másképp)
MAGAS alma (nyári vagy főző) birsalma citrusfélék egres ribizli KÖZEPES málna meggy sárgabarack szilva ALACSONY áfonya bodza cseresznye eper füge őszibarack körte rebarbara
Tehát pld. az almabor sokkal egészségtelenebb a megybornál, mert magasabb pektintartalma miatt sokkal több metanol képződik az erjedésekor.Nemhiába tartják számon a "cudar" borok között. Ha pálinkát főznek belőle, akkor ez nem számít, mert a metanol gforráspontja alacsonyabb az etil-alkoholénál, ezért hamarabb "elfő", így a rézelejével elkülönítik a pálinkától.
A megybor erjedéskor keletkező metanoltartalma csökkenthető vagy el is kerülhető, ha a préseléskor megfelelően tiszta lét töltünk a ballonba, azaz minnél kevesebb gyümölcshús és ezzel pektin kerül a forrásak induló mustba. Tehát szűrjük át!
