" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Minden gyümölcstermőre érvényes, hogy a növények életkor szerint teljesen eltérő metszési beavatkozásokat igényelnek. Kezdetben arra kell törekednünk, hogy a kineveléssel egy, a későbbi (a fajnak/fajtának legmegfelelőbb) művelésmódot lehetővé tevő struktúrájú növényt alakítsunk ki. A kialakult (felnőtt) növény termőn tartó metszése egy ettől alapvetően eltérő művelet. Az elmúlt évek során több rossz metszési példát mutattunk be különböző fajú/fajtájú gyümölcstermőkön, jellemzően olyanokat, amelyeknél (a szezonnak a fazonnal történő összekeverése révén) a fiatal növénykék minden egyes ágvége le volt vágva, ami lehetetlenné tette, hogy megfelelő alakú koronájuk fejlődjön, hogy a fa ésszerű formát öltsön.
Sajnos volt "metszve", csak abszolút szakszerűtlenül. Évről-évre túl volt metszve, a jól megszokott rövid csapos metszés szabályait követve. Ennek megfelelően mindig óriási vegetációval "válaszolt". Így nem vesszők fejlődtek rajta, hanem hatalmas indák. Termést csak a nagy zűrzavarban véletlenül megmaradt vesszőkön hozott, értelemszerűen jóval kevesebbet, mint amire képes lett volna. Tavaly telefonon érdeklődtek nálam, hogy képeket látva a termés alatt roskadozó kivikről, mit kéne tenni az övékkel, hogyan kellene metszeni, hogy az is hasonlóan teremjen. Akkor nem értem rá elmenni, csak szóban azt ajánlottam nekik, hogy ne bántsák, sehogyan se metsszék abban az évben. Ennek az lett a következménye, hogy több mint 3 mázsa termés lett rajta, de az alul felgyülemlett ágcsonkokból, évek alatt elhalt régi ágakból kialakult "gólyafészek" miatt csak akrobatamutatványokkal, felülről tudták leszüretelni.
Most egy általános ritkítást hajtottunk végre rajta azért, hogy kezelhetőbb legyen. A képen is jól látható, nagy, íves vesszők jó része meg lett hagyva, azok az idén is hatalmas termést ígérnek. Csak több éven keresztül folytatott helyes beavatkozások révén válhat majd igazán kezelhetővé.
Még egy dolog. Gondolom, hogy itt az a feladat, hogy az ember hagyja meg azokat a vesszőket, ágakat, amelyek a tövei, vázágai kell, hogy legyenek, a maradékból meg távolítsa el a felesleges karokat, az évek óta letermett vesszőket, meghagyva a frisseket. Jól gondolom? És jó lenne ha ezt a gyakorlatban is ki tudnánk válogatni.
Sajnos egy oktatási célra alkalmatlan esettel álltam szemben ma. Ezt a rémálmot kellett moderálnom. Holnap talán tudok prezentálni képeket egy "iskolább" példáról.
"..márpedig itt az áraszt el mindent.."..és ha egí kicsit mélyebben beleásod /szörfölsz/ magad a témában, van ott még más is /pl török videó, kivitermesztésről..))))
Olvastam, hogy van jóhéhány datolyaszilvád (Costata, Tipo, Jiro, Nikita gift). Érdeklődnék, hogy neked melyik a kedvenced, melyik vált be a legjobban, illetve mi a véleményed a Jiro típusról?
Kerestem ismét vesszőket, amelyek nekem dilemmákat okoznak. Itt is jól láthatóan a vessző elején voltak kivik. Nyilván nem valószínű, hogy pont az elején maradtak meg ezeknek is a szárak, a többiről meg lehullottak. Van amelyik zöldes, van amelyik barnább, keményebb, most ezeket le kellett vágni?
És akkor itt van egy ilyen ág. Már barnás, újabb mellékhajtásokkal, de nem utal nekem semmi arra, hogy ezen volt kivi. Az ilyenek le kell vágni? Vagy az is okozhatja a gondot, hogy az első termés után tulajdonképpen nem volt metszés és most nehéz megállapítani melyik a letermett vessző, ha már semmilyen szár nem maradt. De az első két képnél nem ez a probléma.
Nos, megnéztem a neten, van, ahol írnak le módszereket. Mondjuk én nem sok mindenkitől hallottam, hogy sikerült, a kertészetek szaporítói mesélhetnének inkább.
Szívesen adnék, de én úgy tudom, hogy nem érdemes vele vesződni, nem igazán működik a dugványozás. A kivi igazán nem drága, 1-2 ezer Ft-ért be lehet szerezni és van már öntermős is, tényleg nem érdemes vele vesződni, mármint a dugványozással.
Én mondjuk azért inkább a külön porzós, külön termős változatot ajánlanám, és legalább két termőt. Bőven eleget terem az is. Nekem 3 termősöm van és mázsaszámra termett első alkalommal is, az ültetés utáni 4. évben, nagyon hálás gyümölcs, teljesen igaza van ninonak és floo-nak, hogy érthetetlen, hogy miért nincs úgy elterjedve sem mint a füge, különösen a -19-et is vígan átvészelő időkben, amikor amúgy szeretik az emberek, hiszen megfizethető és jóval több helyen kapható, mint pl. egy mango vagy akár a gránátalma.
Arra figyelni kell, hogy tutira menj a termős, porzós kiválasztásánál, nekem hiába van, nem biztos, hogy meg tudnám mondani egy másikról, melyik-melyik, érdemes rábízni a valóban hozzáértőkre és sokszor a kertészetek se értenek hozzá, van kertészettel rendelkező ismerősöm, aki maga mesélte, hogy ők sem tudták jó ideig rendesen.
Annyit hozzáteszek, hogy persze vannak olyan vékony vesszők is, ahol nem láttam kocsányt, ezeket természetesen meghagytam, de a vékony kocsányos ágak, meg a vastag kopasz kocsány nélküliek akkor is zavaróak.
