Üdvözöllek kedves Najahuha, ideje lenne a Magyar őstörténet, magyar honfoglalás rovatba is rendet tenni, főleg ami Róna-Tas András interjút illeti.:)))))
Elszakadva a teóriádtól, egyenlőre az a hivatalos álláspont, hogy az AD = i.sz. "
A gondok ezzel kezdődnek...
Szóval mikor született Jézus? AD 1-ben? Vagy nullában?
az AD = i.sz. De végülis mindegy, hogy nevezzük; nem 38-nak kellene lenni, anem 45-nek
Erről beszéltünk, hogy 8 év az eltérés a Julián naptárhoz képest, miközben a spanyol éra nem más mint a Julián naptár! Egy évet tévesztettek 500 évvel később amikor elkezdték használni.)
Nálam az i.e. 323 és a i.e. 324 nem ugyanaz, nem volt szó -323-ról. Igaz, arról hallottam, hogy vannak, akik hipotetikus 0. évvel is számolnak. Ezek szerint a közismert ie. évszámok mind eggyel közelebb vannak a nullához, mint kéne?
Értem én, hogy hagyományosan úgy értelmező, de valójában, forrás szinten is tényleg így van? Elvégre nem úgy szoktak datálni, hogy egy másikból levonnak, meg hozzáadnak. Elszakadva a teóriádtól, egyenlőre az a hivatalos álláspont, hogy az AD = i.sz. De végülis mindegy, hogy nevezzük; nem 38-nak kellene lenni, anem 45-nek vagy 53-nak a különbségnek. Nem tudom, hogy mennyire érthető... A pireneusi érát akkor nem Caesar reformjától vezették be, hanem 500 évvel később? Illetve kihez, mihez köthető? És még a 18. században is használták? És mi van a szűk 200 év betoldással, ez hogy-hogy nem jelentkezik a pieneusi éráv belül?
A spanyol Era hagyományosan úgy értelmezendő, hogy 38 év levonásával megkapjuk a helyes, hagyományos AD évet. (Nem az i.sz. vagy CE évet.)
A 18. században még tudták, hogy a spanyol Era nem más, mint a Juliáni időszámítás, de az óta elfelejtették. Pedig a január elsejei évkezdés erre figyelmeztet.
Sajnos ez az időszámítás is csak 500 évvel később került bevezetésre ezért 1 év hibával került meghatározásra. Így az Era első éve az i. sz. 155. esztendő, Caesar meggyilkolásának éve. Egy Era dátumból a 154 év hozzáadásával kapjuk meg a csillagászatilag helyes, i. sz./CE dátumot!
Kicsit ellentmondásos, hogy 323-ban, vagy 324-ben halt meg Nagy Sándor. Mindenesetre Censorinus szerinti dátum 324-gyel több. Illetve, ha Hipparkhosz idején használták, akkor tovább kellett volna érvényben lennie 16 évnél.
A másik dolog, hogy a pireneusi éra hogy lehet, hogy 38 évvel tér el a dionysositól? Ha úgy tudjuk, hogy a polgári időszámítás szerint ie. 45-ben indult, akkor az etióp szerint (mivel 8 évvel később kezdődik) 54 év különbségnek kellett volna lennie. Egyáltalán számszerűen melyik a több a másiknál? Tehát egy esemény pireneusi érában megadott dátuma, vagy a keresztény? És most nem visszaszámolásra gondolok, hanem konkrét forrásra. Nem lehet, hogy amit mi pireneusinak gondolunk, az 38-cal kevesebb a kereszténynél?
Sed Aegyptii, quod biennio ante in potestatem dicionemque populi Romani venerunt, hunc Augustorum annum ducentesimum sexagensimum septimo (numerant). Nam ut a nostris ita ab Aegyptiis quidam anni in litteras relati sunt, ut quos Nabonnazaru nominant, quod a primo imperii eius anno consurgunt, quorum hic nongentesimus octogensimus sextus est; item Philippi, qui ab accessu Alexandri Magni numerantur et ad hunc usque perducti annos DLXII consummant."
2. The Era of the Death of Alexander (Era of Philip)
The Era of the Death of Alexander is a proleptic pseudo-regnal era starting on 1 Thoth in the year Alexander the Great died = 12 November 324. In Ptolemy's Handy Tables, for which we have the fourth century edition of Theon of Alexandria, this era is renamed as the Era of Philip, Alexander's brother and successor. It is known to Censorinus 21.9 under this name.
This era occasionally appears in the Almagest for obversations made by Hipparchus, and Ptolemy (or his source) occasionally translates observational dates from the Era of Dionysios into this era. The fact that it appears in Hipparchan dates sugest that it was in use in Hipparchus' lifetime, although most Hipparchan dates are Callippic.
3. The Era of Dionysios
The Era of Dionysios is known solely from the Almagest, and
Kedves kisharsány, ez az, hogy nem az időurgó elméleteken kívül valaki tud róla? Illetve kedves Odoaker örültem volna, nem a saját elméleted inkeled be újfent. Szóval a kérdésemet is tovább fenntartom, hogy volt-e Nagy Sándor-i éra. A másik pedig, hogy a szelekuida és a dionysosi időszámítás között miért 324 év van Censorinus szerint.
Igen, én "fogok tudni", csak elő kell keresnem a könyvet. Illig egyik exmunkatársa írt evvel kapcsolatban egy ugyanolyan szétágazó művet. A napokban megírom Neked Uram.
Remélem a kérdésemre tud valaki válaszolni: A Nagy Sándor halálától kezdődő időszámítás valóban létezett? Benne van a köztudatban, de az Illget támogató irományokon kívül mindenki hallgat róla. A hebraisztika tanszék honlapján makedón/szeleukida éra szerintinek értelmezik Censorinus De die natali művében azt az évszámot amely 324 évvel több, mint a keresztény, de sehol semmi utalás, hogy akkor miért másnak tudjuk ezt a különbséget. Egyáltalán a szelekuida évszámok valóban 311/312-vel többek, mint a dionysiusiak? Vagy ez egy utólagos következtetés, hogy ie. 312/311-től kezdődött a szelekuida korszak.
-A temető egyik legkülönlegesebb sírja egy kettős temetkezés volt, amelyben egy felnőtt nőt és egy 7-8 év körüli gyermeket temettek el együtt.
A gyermeket a nő mellkasára oldalt fektették. Lehetséges, hogy a felnőtt nő erőszakos halált halt, mivel jobb oldalán az utolsó bordaívnél egy jó állapotú három élű, klasszikus szkíta kori bronz nyílhegy került elő.
A gyermek egykori viseletéből három gyöngy volt megfigyelhető, mellékletként egy felhúzott fülű bögrét, egy lapos tálat, illetve egy csiszoló követ helyeztek a sírba. A különleges kettős sírt faládába csomagolva eredeti helyzetében sikerült felszedni, markoló segítségével kiemelni és a múzeumba szállítani.
A temető antropológiai vizsgálatát Bernert Zsolt a Természettudományi Múzeum munkatársa végezte el. A hamvasztásos maradványok vizsgálata alapján, az urnába temetetteknek legalább a fele gyermek volt. Általánosságban elmondható, hogy a temetőben sokkal több volt a nő, mint a férfi.
További érdekesség, hogy az agy- és arckoponyák többnyire keskenyek voltak és gracilis, azaz mediterrán népességre utalnak.
