Megértlek, engem is zavar a szétaprózottság, de a mögötte lévő személyes ellenérzéseken nem tudok változtatni. Nézem hát mindegyiket, és mindig oda írok, ahová a mondandóm szerintem leginkább való.
Erről a két nyírségi kivikről jó valószínűséggel feltételezhetjük, hogy öntözik és trágyázzák őket, kertes házas hobbikertésznél ez teljesen természetes. Ha egy közelítőleges kort is tudnál mondani róluk, az hasznos lenne.
Sziasztok! Csak egy gondolat: Most találtam erre a topicra, a másik kettőt már korábban megismertem. Ha a hasonló topicok ilyen tempóban szaporodnak, akkor számomra a kertészkedés a topic-figyelésben fog kimerülni, nem marad idő a kerti munkákra. Az információk, tapasztalatok szétszóródnak, kinek lesz ez jó? Ez a három kivis "vonal" talán csak a csoda folytán egyesülhetne, de könyörgöm, ha elkerülhető, legalább újat ne nyissatok.
Info az érdekelteknek:
Szeptemberben Nyíregyháza kertvárosában láttam hatalmas terméssel megáldott szőrös kivibokrokat. Kb. két hete pedig a Hajdú-B.Napló írta hogy Nyíracsádon kb 300 db kivi termett egy udvarban./Erről fotó is volt, a tulajt gyerekkoromból ismerem/
Annyit tudok, hogy mindkét termőhely védett, városi környezet, de klasszikus nyírségi homok. /Öntözésről, trágyázásról nincs infóm, később esetleg tudok szerezni, bár ezek a lakóhelyemtől 30-50 km-re találhatók/ Üdv.Mindenkinek
A fagyérzékenységről is csak ezen fajtával kapcsolatos tapasztalataim vannak. Olyan nem fordult elő még tartósan hideg, zúzmarával súlyosbított téli időjárás esetén sem, hogy télen a vesszőket fagykár érte volna. A kritikus pont a tenyészidőszak hossza. Tavasszal a kifakadt rügyek kifejezetten fagyérzékenyek. Ősszel pedig az érésnek illik befejeződnie a fagy érkezéséig. Ha egy adott helyen gyakori a tavaszi késői, ill. az őszi korai fagy, ott legalábbis bizonytalanná válik a termesztés.
Ja még annyit, hogy ha tekeredik a hajtás, az nem túlzottan jó, mivel először egy erős, egyenes törzset kell kialakítani a támaszték mellett, majd ezen egy erős vízszintes vázkart, ebből pedig a később előtörő vízszintes pozíciójú, hosszú szálvesszők fogják adni a termést. Ezeket csak úgy szabad metszeni, hogy a letermett vesszőt felváltani a fiatal szálvesszőkkel. A kivitermesztésnél ezek nagyon fontosak, de mindent megtalálhatsz a következő termesztési útmutatóban:
Nagyon helyesen írta Arth ur, hogy az elfagyásnak kisebb a kockázata, mint az elpattanásnak, törésnek. Alapvetően azt célszerű megérteni, hogy a kivi egyáltalán nem egy déligyümölcs, Kína azon részeiről származik, ahol az éghajlat azonos a miénkkel, a visszafagyásra, illetve fagyrepedések keletkezésére csak az első évben van némi esély, de ez is magyarázható azzal, hogy a nem beérett, félfás növényi részek általánosan érzékenyek. Mindezek mellett a kivi fagytűrése a direkttermő szőlőkéhez, vagy más jól ismert gyümölcstermőinkéhez hasonlítható a második évtől. Én legfeljebb a tövét takarnám a biztonság kedvéért, valamint a törzset betekerném valami fehér színű, vízhatlan és fényvisszaverő anyaggal, ugyanis főként a téli nap okozhat fagyrepedéseket, ez is persze azzal van összefüggésben, hogy a kivinél a fiatal vesszőkben télen is marad számottevő mennyiségű víz. Ez a hajlítás és földre döntés mindenképp rizikós dolog, és ha meg is lehet csinálni, azt kizárólag a legelső télen. Ha Pest külvárosában van a kerted, akkor a nagyváros hőszigete miatt szinte biztos vagyok benne, hogy nem tartozik a legcsúnyább fagyzugok közé, bár Pest szélén már vannak nagyon hideg fekvések is domborzattól függően. Magyarországon eddig egyébként kizárólag szélsőségesen hideg fagyzugfekvésekben, völgyekben fordult elő fagyás. Érdemes elgondolkodni azon a példán, hogy 2005 telén egy háznál a ház melletti Cardinal szőlőlugas (ez azért egy fagyérzékenyebb szőlőfajta) teljesen elfagyott, míg a kivinek a kert végében, nyílt területen egyetlen rügye sem fagyott meg, sőt, bő termést hozott abban az évben is! Miért kellene tehát fagyérzékenynek kezelnünk egy növényt, ami nem az?
Egy kis listabővítés: Szeged Újszeged nevű kertvárosi részén "kaptam mobiltelefonvégre" két helyen öreg és termő kiviket. A fotók olyanok, amilyet az öreg telóm tud, az idő is esős, borús volt, de annak alátámasztására jók, hogy több ilyen tő is akad a szegedi régióban.
Ha tekeredik, akkor valószínűleg elég vékony, akkor kevésbé kockázatos a lehajtás. Ha sikerül jó , ha nem az se nagy baj. Tél végén, nagyon kora tavasszal meg kell nézni, hogy meddig maradt élve a hajtás, és visszavágni addig (vagy legalább egyenes részig, ha semmi elszáradás nincs), hogy onnan hajtson erőteljesen, amiből a kívánt magasságban (180-200 cm) majd a vízszintes kordonkar kialakítható. A fenyőág, falevél tökéletesen alkalmas a takarásra, a tapétapapírt nem javasolnám, csak rondán szétázik, szemetel, és nincs is szükség rá.
Biztonságnak elég, ha szárral-lombbal felkupacolod. A lényeg, hogy a tövéről ki tudjon hajtani, ha netán olyan fagy lesz, hogy a hosszú hajtás elfagy, majd hoz még erősebbet helyette, ne aggódj. Ha ez a két méteres hajtás erős, egyenes, és még nem tekeredik a vége, érdemes lehet arra, hogy megtartsd törzsnek. Akár a földre húzva takarhatod is még idén, mint ahogy a füge hajtásait szokták fagyveszélyes helyeken, de óvatosan hajtsd, mert sokkal könnyebben elpattan, mint mondjuk a szőlő vesszője. Én inkább hagynám, szerintem az elfagyásnak kisebb a kockázata, mint a véletlen eltörésnek.
Szeretnék tanácsot kérni, hogyan teleltessem a kivi cserjét.2 méteres vesszője van.Mit tegyek vele visszahajtsam és betakarjam, vagy elég csak a tövét betakarni.
Ma voltam egy berzencei családnál, és a kiskert talaját látva megjegyeztem, hogy milyen homokos itt a talaj, erre nagy sóhaj a válasz, és a kesergés, hogy épp ez a baj, mert kiég minden.
Itt a nagyatádi, több emelet magasságba felkúszó és ott termő kivi. Bár máshol már szerepeltek a képek, de ebben a topikban még újnak számítanak. 2008 júniusi képek.
Elég szánalmas ez a csevegés, mert nem látom a lényegét, de a lényeghez hozzájárulok majd pár képpel, ha még nem szedték le a termést. Ugyanis Bécsben is van egy ismerősnél régóta termő szőrős kivi, nagyapja ültette sok éve a fészer tövébe, építkezési hulladékkal teli talajba, északi lejtő, soha nem kap napot, a fagyzugos 19. kerületben.
A nyáron láttam utoljára, akkor roskadásig volt kb. 6 m2-en.
De nyáron voltam szintén Kassel mellett, ott egy komplett kerítés volt az embernél teli terméssel, mondjuk az apró fajta volt, valami szőrtelen. De a szélességi kör már eléggé északi és ahogy mesélte, beérik és eszik.
Szóval fogalmam sincs, mit kellene bizonyítani a termőterületekkel...ahány tövet láttam eddig, mind más adottságok között volt masszívan termő, mindenféle hókuszpók és minden esetben elemi növényvédelem és tápanyagutánpótlás nélkül.
Majd tavasztól én is meglátom, mit bír a növény ridegtartásban az Alpok alján.
Berzencén, Csurgó-Nagyatád között is van egy veszettnagy kivi, óriási lombozattal, homokon. Valamikor a nyáron lefotóztam, nem találom a képet, most meg nem volt nálam gép, mivel nincs gépem.
Ha lehet, termő kiviket szeretnék látni, ez benne van a a 2.hsz-ben, nem frissen telepítetteket. Ezen a környéken lehetett a 80-as években faiskolákban kivitöveket venni. Nem igazán érdekes ebben a topikban, hogy 20-25 évvel ezelőtt milyen cikkek jelentek meg, ez ebben a topikban off. Nincsenek a más topikokban található hozzászólásaim titkosítva, és nem is értem, miért kellene rejtegetnem azokat. Ha kérhetlek, a továbbiakban ne az én személyemmel foglalkozz a hsz-eidben, hanem a kivivel.
Kíváncsian várjuk a csepeli képeket is, de mintha én is láttam volna arrafelé kertekbe bekukkantva és a tavaszi kertbarát összejövetelen is többen mesélték, hogy van nekik a kertben, csak jórészt vagy nem termettek, mert azonos ivarúak, vagy keveset teremtek a sokszor emlegetett hibás metszés miatt. Úgy tudom, az is már a gyengén meszes kategória lehet. Mindenképp hasznos lenne, ha nyakadba vennéd a környéket és dokumentálnád az eredményeket, hiszen csak akkor hiszik el. Az mindenesetre sajátos helyzet, hogy egy topiknyitó kézzel-lábbal tiltakozzon az általa választott témával kapcsolatos pozitív példák ellen és mindenáron azt próbálja bizonygatni, hogy azok csak szórványos esetek, így másoknak kell a címben megjelölt célért vitatkozni vele. Nem tudom, létezik-e az Index más topikjában hasonlóan faramuci helyzet, avagy egyedülálló esetről van szó.
A szőrszálat nem én hasogatom, azt hiszem. A cél ugye a kivi sikeres termesztése és a 10 évesnél idősebb termő kivitövek felkutatása, bár igaz, hogy ezt az utóbbi célt is még anno fogalmaztad meg, nem tudom, ez áll-e még, avagy ezt is kellemetlen számodra megemlíteni, de most ez is tisztázódni fog. Nos, ehhez ugye ismerni kell a kiindulási feltételeket, ahogy azt már korábban is írtam (68)-ban. Nem az én hibám, ha nem értetted meg, szerintem mindenki más érti, aki olvasta. Szerintem ez a bizonyos csomagküldő cég volt annak idején az elsődleges, tömeges forrás, aztán persze lehet, hogy hébe-hóba felbukkant faiskolákban is. Néhányan nehezményezitek, hogy beszélünk az illetékes szakma súlyos akkori és mostani hiányosságairól, de többek között annak köszönhetően nem lehetett már annak idején sem tömegesen kivit kapni. Az 1981 és 86 között folytatott, több ponton elhibázott és félreértelmezett kísérletek után már 1987-ben negatív verdiktet mondtak, ha nagyon érdekel, berakhatom a szkennelt oldalakat és elmagyarázhatom, hogy akkor is milyen banális dolgokat hibáztak el, de azt megint offnak minősítenéd, vagy valami mást találnál ki rá, meg már le is írtuk korábban. 3. Igen, a nagy nyomtatott, kiabáló mondatból is látszik, hogy számodra mennyire kényelmetlen, ha eddig rejtegetett dolgokra is fény derül. Talán annyi értelme mindenképpen volt itteni megnyilatkozásomnak, hogy szép lassan lepleződnek le bizonyos dolgok. A tisztánlátást már ez is elősegítette, így már mindenki érti, hogy egyesek miért ijedtek meg attól, hogy itt elmondják tapasztalataikat.
Valóban az enyémmég tavaszi ültetésü és a szomszéd is szikta locsolni amikor sokat vagyok a telke de itt pesten csak 3 tő van ültetve a többi a telken van .
.Csepelen is találtam termő kivit majd lefényképezem
Elképzelésed szerint napi hány db hozzászólás lenne ideális? Esetleg korábbiak újbóli bemásolása is megfelelő? Vagy OFF hsz-ek tömege megfelelne az elképzeléseidnek? (Egyébként szerencsére mindig közbeléptél és átirányítottad az érdeklődőt a megfelelő topikba.)
Hasogathatunk szőrszálat is, ha így akarod. 2. A 80-as években, 90-es évek első felében az emberek többségének sokkal kézenfekvőbb és olcsóbb volt a helyi, addig megszokott faiskolában beszerezni a szaporítóanyagot, mint katalógusból rendelni. A Sta..kl 1991-ben alakult meg Mo-on, kellett néhány év a felfutáshoz, és valamilyen fokú ismertség megszerzéséhez. Ha már a körülmények és a feltételrendszer miatt ez bármit is számít. 3. Ismétlem: NEM KÍVÁNOK MÁS TOPIKBÓL VITÁKAT IMPORTÁLNI , SEM AZOKAT ITT FOLYTATNI. (Semmiféle tisztánlátást nem segítene elő.) EZ A TOPIK NEM AZONOS KORÁBBI TOPIKOKKAL, ITT AZT LEHET OLVASNI, AMI ITT VAN LEÍRVA. KI, HOL ÉS MIT OLVASOTT, TELJESEN LÉNYEGTELEN, EHHEZ A TOPIKHOZ SEMMI KÖZE.
Ez bizony jó kérdés, de erre majd azután lesz gondunk, egyelőre csak fényképezd le őket. Talán ha nagyjából elmondod, ezen városok mely részein találhatók ezek meg, úgy, hogy nem mondasz pontos címet, ezzel nem sértve esetleges személyiségi jogokat. Aztán ezek után már igaz lehet a népmesei mondás, hogy aki nem hiszi, járjon utána.
Ezeket legközelebb okvetlenül fotózd le már a miheztartás és a rendkívül szigorú monitoring végett is. Ha módodban áll, akár talajkémhatás-vizsgálatot is tudsz csinálni házilag.
