" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
2007-ben írtam az alább idézett hozzászólást, most csak ismétlőjellel kell ellátnom ugyanazt:
"Gratulálok! Így kell csinálni! Magyarország szinte minden megyéjét behálózza ennek a topicnak a tagsága. Óriási hatékonyságot tudnánk elérni, ha mindenki a saját, lehető legtágabb körzetében aktívvá válna. Két fronton kéne működni: 1. Ismeretterjesztés, meggyőzés 2. Meglévő, de sikertelen esetek korrekciója, megmentése, sikeressé tétele, ezáltal az embereknek örömforrás teremtése és hasznos és egészséges termékekhez juttatása, a közösségi szellem szolidáris megnyilvánulásokon és gesztusokon keresztül történő erősítése. ÉS AMI A LEGFŐBB: A minden kétséget kizáróan együttműködő és segítőkész magatartásforma megkérdőjelezhetetlenül őszinte és hiteles kifejezésével rádöbbenteni az embereket, hogy egy nemzeten belül azonos érdekek képviselői vagyunk és képesek vagyunk ismereteinket féltékenység nélkül megosztani velük, abban a meggyőződésben, hogy azoknak a közösség birtokává tételével a társadalom lesz annyival gazdagabb és erősebb, és ez mindenkinek közös érdeke...."
Kivihez nem értek, csak olvasgatom egy ideje, ha lesz hogyan ne metszem--szőlőhöz vagyok automatikusas beállitva- de piszket régóta ültetgetem... Lényeg február körül-téltől függően, mikor még nem pattantak meg rügyei, dugványozni lehet akár a magastörzsűek egy éves vesszőit is, s utána mélyebbre ültetni, mint ahogy volt... És szépen terem legalábbis itt kötött talajon. A magas törzsűt sivár homokra találták ki, lehet ott sem vált be igazán -nem tudom. üdv PJ
Nálam is az a gond, hogy több nagy ágat is meghagytam régen váznak, hogy jobban betakarja a felületet, 2-őt vagy 3-at is egy tőnél. Nem is feltétlen akarom ezt megszüntetni, mert nem a termés mindenáron történő maximalizálása a cél, hanem a sűrű tetőfedés is. Megpróbálok optimálisan haladni. Az utolsó két kép egyértelmű, már egyértelműen hajt a növény, ez is segíthet. Felmérem melyik főágak azok amelyeket feltétlen meg akarok hagyni, aztán ahhoz viszonyítva metszegetek, de nem drasztikusan egyszerre, hogy ne zavarjam meg nagyon a növényeket, majd az évek alatt próbálom formázni, hasznosítva a tapasztalatokat.
Szerintem is ki kell ültetni, nem nagyon látok rá okot, hogy cserépben legyen egy paw-paw otthon. A talajt érdemes előkészíteni, hogy tápanyagdús legyen, és szélvédett helyre kerüljön, mert a termések hamarabb leeshetnek mint kellene, mert meglehetősen nagy gyümölcsűek és nem túl erősen kapaszkodnak. A paw-paw-nál elég rövid az az idő, amikor jó, amíg nem illatos, nem egyértelműen puha, kesernyés és éretlen, ha túlérett, szintén kesernyés lehet. Még érett állapotban is lehet ilyen benne, de amúgy meg szerintem nagyon finom. Ennek ellenére megosztja az embereket, ez a tapasztalatom, de nálunk az egész család nagyon várja az érését, igazi csemege egy érett paw-paw. Ha igazán érett, elképesztő illata lehet zárt térben, likőrhőz hasonló.
Ha 10-15 centis, szerintem legalább 3 évet kell várnod még a virágzásig. Én most ültettem el egy Mango fajtát. Ez ugyan 50 cm-es, de szerintem ennek is kell majd 3 év. Én lusta voltam már nagy gödröt ásni, trágyázni, nekem már van három termő, megtehetem, de te inkább tedd meg, a nagyoknál anno én is megtettem. A kezelése úgy, ahogyan lentebb is írták neked, a fagyot valóban jobban bírja mint a szőlők.
Nem nagyon fotóztam, csak a szüret előttről van pár telefonos képem. Gondolom a terméses kép érdekel, tavaszi képet tettem már be. Ősszel ritkábban jut eszembe, meg elég sok időt elvesz a munkám. De azért szerintem ezek a képek is megmutatják a lényeget.
Nem véletlenül vettem Fityeházán a kiviket, s nem véletlenül figyeltem amit ebbe a fórumba írtak ninoék. Számomra minden igazolódott, az első két-három évben nyűgösködött néha a kivi, nyáron nem akart nagyon futni, néha sárgulgatott. De aztán csak eljutottunk a 4-5 méteres hosszig és utána már vadul burjánzott.Minden tiszteletem az övék a tudásért és az ismeretterjesztő, jobbító szándékért, azt gondolom, minden kertben volna helye a kivinek, ami egy kicsit nagyobb, nagyon hasznos. Nálunk is többek panaszkodtak már, hogy próbálkoztak vele, de nem sikerült. Ők is vagy lemetszegették őket, vagy csak egyneműeket vettek szerintem, mert virágzó kiviknél csak ez lehet az oka, ha évek óta nincs termés.
A minikivik pl. nálam sokkal problémásabbak, van amelyik egyszerűen 50 cm-es bokorként marad lehet, hogy örökre, egyszerűen nem nő tovább, de nem is pusztul ki. Van amelyik megnőtt, terem is, de általában csak pár maréknyit. A porzós egyedül az ami megy világnak, pedig fekete földben van, szoktam locsolni is. Arra is gondoltam, hogy nem szereti a szelet, mert egy nyílt terepen van, ellentétben a ház melletti normál kivivel.
Ezek néha érthetetlenek számomra, vettem pl, egyszer egy piszke vagy egresbokrot, mert a magastörzsűekkel is mindig úgy jártam, hogy egy maréknyi gyümölcs és ezt tudta éveken át, amíg egyszer ki nem száradt. Nos, ez a kis bokor meg 15 cm-es most már 4 éve. Megvan, de ennyi telt tőle. Most egyébként az OBI-ban vettem egy másik bokrot, sokáig nem is nagyon kaptam, mindenhol a magastörzsűek voltak csak. Meglátjuk, mire megyek vele, de ez már most így nagyobb mint amaz bármikor.
Értem én mit szeretnél mondani. Visszaolvastam már több fórumon ezzel kapcsolatban. Több helyen irták, hogy nekik csak porzó lett másoknál mindkét termő stb.
Pl. a golden kivinél is az irták, hogy a fAGYTŰRÉSE -17. Ezzel szemben nálam -24 -26 fokot is kibírt több 50 cm növény takarás nelkül, de mellettük levő minikivik hajtásai felére elfagytak.
Szeretnék pisztáciafákat ültetni.tanácstalan vagyok, hogy érdemes- e belevágni a terméséért.5000 forint darabja( beérik, megfagy -e esetleg hány db csemete kellene ahhoz hogy legyen mindkét nemű)?
A paw-paw karógyökere egy alacsony cserépben "hasra esik" . Ülesd ki! Nem fog megfagyni. 2-3-4 év türelem kell utána és a végén győzni fog. Két évig árnyékold raschel hálóval, mert megég a levele.
Nos, az egész kivi nevelést a ti instrukcióitok alapján kezdtem el a fityeházi kivikkel 2011-ben. Szépen sikerült felfuttatnom őket, aztán ráfektettem őket az előtető gerendáira, talán 2014 elején és ebben az évben az egyik virágzott, de termést egytől nyilván nem remélhettem. A következő évben mind a négy tő virágzott és őszre általam nem remélt mennyiségű több ládányi termés lett, szép nagy egészséges kivikkel. A tavalyi évben mindez megismétlődött, illetve még több termésünk lett, még mindig van belőle 2-3 ládával, pedig esszük becsületesen. Szóval tiszta sikertörténet, és most féltem az elfagyástól, de a kivi ezt is kibírta. Mindezért nagyon hálás vagyok nektek, nélkületek ez nem sikerült volna, én is a topic-bevezetőben írt "csodabogár" lettem a környezetemben a kivivel meg a többivel, de fel is keltettem pár ember érdeklődését, egy ismerősöm nemrég vásárolt néhány különleges növényt, majd 50 ezer Ft-ért egy helyen.
Ugyanakkor sose metszettem a kivit és felelősséget érzek azért, hogy tartsam rendesen karban a növényt. Valószínűleg tavaly kellett volna metszeni, de kicsit szerettem volna ha sűrűsödik. Ezért szeretném megérteni, hogy most mit is kellene tennem. Talán nálam is gondot okoz, hogy nem lógnak olyan szépen lefelé a termőkarok, hanem kusza erre-arra kanyargó ágak, hajtások vannak, amelyeket nem egyszerű néha kisilabizálni. Mindenesetre további metszéseket nem nagyon merek már rajta végezni, mert félek én is az erős "válaszreakciótól" majd az évek során remélem sikerül mindig csinosítani és egyre jobban az optimális felé haladni.
"Ezt a koncepciót kellene tudni felfogni ahhoz, hogy úgy viszonyuljunk a valósághoz, ahogy kell. Ezért szoktam itt néha kínomban az öncélú kötekedőknek a TÉNYEKRE utalni. Még ha továbbra úgy tesznek is, mintha nem értenék, vagy talán tényleg nem is értik, mert távol áll tőlük ez a gondolkodásmód, netalán egyáltalán a gondolkodás."
Örömmel konstatálom, hogy a fórumnak hangulata az elmúlt években egyre jobbá vált és talán végre elmondhatjuk, hogy végérvényesen megszabadulunk az utolsó mondatomban elítélt magatartásformáktól.
Azt szoktam mondani, hogy az egyes növényfajoknál működőképes művelési beavatkozásokat nem mi szabjuk meg önkényesen, hanem azért alakultak úgy, olyanra, amilyenre alakultak, mert a tapasztalatok sorozata megerősítette, hogy azok vezetnek a kívánt eredményhez. Ez pedig egyenlő azzal, hogy NEM MI DIKTÁLJUK EZT a növénynek, hanem a NÖVÉNY KÖVETELI tőlünk, ahhoz, hogy az általunk kitűzött célt elérhessük vele és az áhított termést produkálhassa. Ezért szoktam mondani, hogy például a kivi (HAYWARD) esetében a pergoletta nem egy fantázia szülte lehetséges nevelési mód, hanem a termesztés "elvi vázlata". Ezt a koncepciót kellene tudni felfogni ahhoz, hogy úgy viszonyuljunk a valósághoz, ahogy kell. Ezért szoktam itt néha kínomban az öncélú kötekedőknek a TÉNYEKRE utalni. Még ha továbbra úgy tesznek is, mintha nem értenék, vagy talán tényleg nem is értik, mert távol áll tőlük ez a gondolkodásmód, netalán egyáltalán a gondolkodás.
Ezért igyekeztem mindig művelési elveket megértetni. Azok hasznosításához azonban, nem gépiesen utánzó, hanem elvi tartalmat értelmezni képes, kreatív szellemi magatartásra van szükség.
"...az ember hagyja meg azokat a vesszőket, ágakat, amelyek a tövei, vázágai kell, hogy legyenek, a maradékból meg távolítsa el a felesleges karokat, az évek óta letermett vesszőket, meghagyva a frisseket..."
Egy amatőr azért tud keveset kezdeni egy "kivimetszést" bemutató internetes videóval, mert az, jó esetben, már egy első fázisban helyesen kialakított növényen, vagy növényekből álló ültetvényen zajlik. (Termőn tartó metszésről lévén szó.) Ahhoz, hogy egy amatőr egy ilyen szakszerű metszést tudjon művelni a saját növényén, olyan módszerrel kialakított növénye kell, hogy legyen, mint amilyen a neki bemutatott demonstráció tárgya. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy kiemelten fontos instrukciókat kapjon volt a kineveléshez. Szerencsétlenebb esetben, testre szabott, egyedi instrukciókat a kinevelésnél elrontott struktúrájú növénye(i) korrekciójához.
