Kedves Juhász Győző, nem tüneti kezelésre van szükség, hanem a "betegség" forrását kell kezelni. Az pedig a zászló. Ott a magyar zászló, tessék azzal tüntetni. A földhöz is verhetitek magatokat, hogy az nem félelmetes, akkoris van akiben félelmet kelt. A horogkereszttől sem féltek a nácik, mégis milliók rettegtek tőle. Miért nem lehet megérteni? Lehet, hogy nem csak a nyilasok keltenek már ezzel félelmet, hanem az, hogy ilyen zászlók alatt randalíroznak Pesten. Szóval a probléma forrása azon az oldalon van. Nektek miért nem jó a hivatalos magyar zászló?
Ha valaki fél egy zászlótól, amelytől mások nem, nem a zászlót kell betiltani, hanem a félelmet eloszlatni. Csak hát könnyebb a tüneti kezelést követelni, pedig az nem old meg semmit. És hát - tudjuk - ellenségnek lenni kell. Ha sikerülne eltüntetniu a zászlót, akkor jönne a turul, aztán a Nagymagyarország, aztán a piros-fehér-zöld meg a történelmi címer, aztán a magyar nyelv stb. De nincs okunk hátrálni.
Nem erről szólt a vita, ez egy elkanyarodás. A téma - lassan feledésbe merülően - még mindig az: elfogadható-e, hogy vannak, léteznek olyanok, akik számára az Árpád-sávos zászló félelemkeltő lehet.
A Parlament ünnepi ülésén, a 23-i nemzeti ünnepen, államfők és koronás fők jelenlétében a történemli zászlók előtt tartották meg a beszédeket. A pódiumon, a szónokom mögött négy zászló volt, az egyik az Árpád-sávos.
Más, csak hasonló zászlók alatt masírozók lőtték. Ausztria zászlója pl. piros-fehér-piros. Tiszta Árpád-sáv. Kitiltanád Magyarországról? Budapest zászlaja tiszta román zászló. Tiltakoztál már ellene? Ahogy kígyószisz megtalálta: a Nemzetbiztonsági Hivatal címerében Árpád-sávok + turul, karddal. Felháborodtál? A Parlament dísztermében, a történelmi zászlók között ott az Árpád-sávos. Kivitetnéd onnan?
1. Olvasd vissza, sokszor megírta: másik zászló volt. 2. Kevesebb éven belül sokszáz értelmetlen politikai gyilkosság tapad akár a magyar trikolórhoz is: elvetendő?
Emlékszem az akkori cikkre, sok hasonló kellene most is. :-) Nade a koccintás? Magam - bevallom - koccintottam már sörrel nemegyszer. Igaz, a másik korsó (pohár) végén német volt olyankor. De nem labanc - ellenőriztem a frizuráját és az egyenruháját is :-)
Ezt 4 és fél éve írtam az akkor még működött Érdi Tükörben:
Szeressük-e a Habsburgokat? Orlai Sándor, Érdi Tükör, 2002. március Demokráciára oktat minket Habsburg Ottó, Sóskúton építkezett Habsburg György, működött egy Legitimista Párt is Magyarországon, amely célul tűzte ki a Habsburg-királyság visszaállítását. Közeledik március 15-e. Nézzük csak meg, mit kaptunk mi az évszázadok során a Habsburgoktól, kell-e szeretnünk őket? Ha azt halljuk, tatárjárás, borsódzik a hátunk. Ha azt halljuk, törökdúlás, szintén. Amikor II. Szulejmánnak szobrot állítottak a törökök Szigetváron, az egész ország háborgott. Pedig a törökök mindössze 150 évig tartották megszállva hazánkat A szovjetek pedig csak negyvenöt évig, mégis a pokolba kívánjuk őket. Hát a Habsburgok? Akik részben a magyaroknak és V. (Kun) Lászlónak köszönhetik hatalmukat, mert 1278-ban a morvamezei csatában segített Ottokár cseh király csapatait legyőzni, így Habsburg Rudolf megerősödhetett mint német-római császár. „Hálából" 1290-ben Albert hercegnek adományozta hűbérbirtokul Magyarországot, aki magyar várakat és területeket hódított meg (egyenlőre csak ideiglenesen). Zsigmond 1437-ben vejére, V. Albert hercegre hagyta Magyarországot Mátyás király vett ezekért elégtételt, aki 1477-ben megsarcolta, majd 1485-ben elfoglalta Bécset. „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára..." A mohácsi csata után Ferdinánd lett a magyar király. A váradi béke alapján Szipolyai János halála után ő örökölte volna a trónt, de nem győzte kivárni, megostromolta Budát. A törökök erre bevonultak az országba, így százötven évre állandósult Magyarország három részre szakadása. Az ország egyharmadának török kézre kerüléséért a felelősség egyértelműen a Habsburgokat terheli, ugyanis 1541 ősze után legalább tíz évük lett volna arra, hogy megszerezhessék és megerősíthessék. De Magyarország kizárólag azért kellett nekik, hogy védősávként, gyepűként szolgáljon a Habsburg-birodalom délkeleti határainak biztosításához. Közel 150 évig hadjárat hadjáratot követ, pusztul az ország, de el nem pusztul. Csak néhány név azok közül, akik ekkor éltek vagy alkottak: Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, Szenci Molnár Albert. Több tucat nyomda működik ekkor. Ekkor zajlik a Wesselényi-féle összeesküvés, kivégzik Zrínyi Péter gróf horvát bánt, Nádasdy Ferenc gróf országbírót, Frangepán Ferenc grófot és Bónis Ferenc nemest. I. Lipót bevezeti a nyílt abszolutizmust. Kinevezi kormányzónak Johann Caspar Ampringent, a Német Lovagrend nagymesterét. Vésztörvényszékeket állítanak fel, nemesi birtokok sokaságát kobozzák el „felségárulás" címén. Ekkor kezdődik Thököly felkelése, az országot újabb pusztító zsoldosseregek lepik el. A Thököly-felkelés meggyorsítja az ország felszabadítását, 1686-ban Buda, majd 1699-ben egész Magyarország felszabadul, megkötik a karlócai békét. 1671-ben hétezer végvári katonát bocsátanak el a szolgálatból, és I. Lipót 1702-ben elrendeli több száz vár és erődítmény lerombolását. Ma azért nincs ép várunk, mert a Habsburgok szinte az összeset leromboltatták, fölrobbanttatták. Ekkor működött például Eperjesen Caraffa vésztörvényszéke, amikoris 1687-ben Thököly-párti összeesküvés vádjával megkínoztatott majd kivégeztetett 24 nemest és városi polgárt. Ekkor hurcolnak el sok protestáns lelkészt gályarabságba. Montecuccoli javaslatot terjeszt elő, miszerint telepítsenek Magyarországra megbízható idegeneket. A felszabadult ország nem magyar államként szerveződik újjá, hanem a Habsburgok magánbirtokaként, tartománnyá züllesztve. Az Újraszerzeményi Bizottság néven felállított hivatal nem a régi családoknak adja vissza a birtokokat, hanem cseh és osztrák hadseregszállítóknak. Rákóczi Ferenc 1700-ban ezt írja: „Szegény alattvalóimat a telelő német katonaság tönkretette, panaszaik miatt sokat bánkódtam. A császári katonaság eljárása a pogány zsarnokságra hasonlított. Fizetésképtelen férfiak asszonyain erőszakot követtek el, a gyalázatot a férjek jelenlétében hajtván végre. Másokat megkorbácsoltak, sokan belehaltak az ütlegelésbe..." A kivérzett országot németekkel, románokkal, szlávokkal telepítik be, a magyarságot el akarják törölni a föld színéről. A felszabadító császári hadsereg Magyarországon úgy viselkedett, mintha ellenséges, török földön járna. Sok műemlékünket nem a törökök, hanem a császári seregek pusztították el. A visszahódított magyar területek államjogi helyzetével kapcsolatban azok a nézetek terjedtek el, miszerint mivel a magyar nemzet nem önmagát szabadította fel, eljátszotta a jogát a független állami létre, meghódított tartományként kezelendő. A Rákóczi-szabadságharc után az ország ismét kivérzett. 1791-ben írja Herder, hogy „a mások közé ékelt kisszámú magyaroknak századok múltán talán már a nyelvét se lehet majd felfedezni." Ugorjunk az időben 1849-be, amikor is a levert szabadságharc megtorlása következett. A 13 kivégzett aradi vértanún kívül 1500 honvédtisztet ítéltek halálra, ezek nagyrészét azonban kegyelemből húsz év várfogságra változtatták. 3-4 ezer honvédtisztet közlegényként büntetőszázadba sorozták és Itáliába vezényelték. További ötvenezer katonát is büntetőszázadba sorozták. 36 külföldre menekültet jelképesen felakasztottak. Schwarzenberg miniszterelnök így nyilatkozott: „Ugyan, mi a magyar nemzet! Ezek mindig is lázadók voltak, akiket meg kell semmisíteni és egyszer s mindenkorra ártalmatlanná kell tenni." Szeressük-e a Habsburgokat?
A vörös csillag tiltott önkényuralmi jelkép. Az Árpád-sávos zászló nem az. A hatágú Dávid-csillag legalább annyira hasonlít a vörös csillagra, mint az Árpád-sávos zászló a hungaristák zászlajára. Tiltsák be a Dávid-csillagot is!
Érvelésed ott sántít, hogy a sarló-kalapács meg Lenin nem ezeréves jelképek, a vörös csillag ugyanúgy nem. Ezek kizárólag a kommunisták szimbólumai. Semmi más.
Hozzászólásod a csúsztatás kísérlete volt, de nem jött be.
Negyven évi - hol puha, hol kemény - diktatúra után a trikolór is sértheti a pártállam áldozatait. Csalhatatlan ösztönű ifjúkorunkban társaimmal pl. olyannyira a pártállam jelképének tartottuk, hogy a kötelező felvonulások alkalmával megkaparintott zászlókat szívfájdalom nélkül kétszínű focizászlóvá deriváltunk.
Mi köze a történelemtudásomnak ahhoz, hogy a félholdat mint jelképet mostanában, a jelen időben félelemkeltőnek tartják-e. Nyilván mindenki annak tartotta - az eseményeket követően mintegy 100 éven belül.
Nagyapám emlékirataiban a családi szájhagyomány alapján örökített meg egy egész sor törökkori történetet. Sorolhatnám azokat a helyszíneket, amelyek a környéken szinte tegnapig élő törökkori vonatkozásokkal bírtak.
