De segitek, a szocdem értékek, momentán nem viselik el az eü szolgáltatások csökkentését, az alsóbb néposztályok adóterheinek növelését, a juttatások megvonását....a szocdem értékek inkább a tőke sanyargatását írják elő.....hogy mindenkinek jusson....
Csak a 16052-ig mentem vissza, ott beszél az uralkodó politikai és gazdasági elitről.
Visszalapozva a 16038-hoz, meghallgattam a rádióinterjút is. Itt aszondja: pofonokat kapott a politikai elit, azaz az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz. A Jobbik az elit elleni szavazatokat söpörte be. (Mondja Eszter.) Most pedig gátlások nélkül igyekszik bejutni a politikai elitbe a Jobbik is, megtalálva a "lyukat". Sőt már be is került az elitbe, hiszen bent vannak a Parlamentben. (Mondja Eszter elszólásszerűen, de eléggé biztosnak látja, hogy bent lesznek.)
Ha jól veszem ki, aszondja Eszter, hogy győzött az elitellenesség, jól felpofozták a kormányzó elitet fideszestül - és mindettől Eszter kifejezetten fel van dobva (szó szerinti idézet).
Ez meglehetősen leegyszerűsített és (főleg) lebutított értékelése az EP-választás eredményének. Azt hiszem, tudatosan választja ezt a hangot Eszter.
A keserű és groteszk leszámolást én nem érzem, nem látom a szövegben, szerintem Esztert komolyan megszállta a szebb jövőbe vetett hit...
Ez esetben nagyon érdekelne, hogy maga Eszter miképpen vezeti le gondolkodásának önazonos és koherens fejlődését a tatárszentgyörgyi temetésen való részvételtől a szebbjövőig, esetleg úgy, hogy értse a kis Tündike vagy Nórika is, vagy hogy hívták a cigánylányt, akit egy hétre befogadott a magaskultúrába.
Ha erre nem lenne képes, már nem úgy értve, hogy ne tudna szövegelni róla valamit, hanem úgy, hogy valóban koherens szemléleti fejlődést vázol fel, akkor megerősítve látnám azt a meggyőződésemet, hogy a véleményformálók által felvázolt társadalmi körképek, értékelő állásfoglalások stb. csak látszólag születnek úgy, hogy megfogalmazójuk érvényes következtetéseket von le eseményekből, hanem valójában a bekövetkezett események hatására létrjött szemléletváltozásokat fogalmaznak meg, függetlenül a korábbi álláspontoktól, azokat nem cáfolva vagy továbbfejlesztve. Más szóval felelőtlen, önkontroll nélküli, élveteg és önérdekű impressziók..
Eszter az uralkodó gazdasági és politikai elitről beszél. Ez jelenleg az MSZP-(SZDSZ), a következő ciklusban várhatóan a Fidesz, esetleg a Fidesz-Jobbik lesz.
Azaz Eszter a szebb jövő nyitányának nevezi azt, hogy a választók elhitték azt a förtelmes gagyit, hogy a Fidesz nem az elit, hanem maga a nép, illetve nemzet, illetve azemberek, nemzetipetícióstul, faluparlamentestül.
Meg azt, hogy akképpen "figyelmeztet" a nép, hogy olyan neonyilas megoldásokra szavaz, amelyek egy lépésnyi gondolkodással beláthatóan sokkal rosszabb helyzetet hoznak létre, mint ami ellen protestál. Mert majd úgyis megszelidülnek.
Azért kormányzott sikertelenül, mert egy voluntarista hüje volt....aki egy puccsal hatalomra került és aztán le akarta nyúlni a pártot.....egy szocdem párt ne csináljon konzervativ reformot.....ha ilyesmi kell, akkor ne akarjon kormányozni....
Elmondhattyuk, hogy a Fleto egyetlen reformja járt sikerrel, a szélsőjobboldal reformja...igy jár az aki nem a politikai ellenfelét akarja leküzdeni az eredményes kormányzással, hanem a saját pártját....ahhoz viszont csak az eredménytelen kormányzás biztositja a sikert...
"A fenti feltételeknek Joker felelt meg a leginkább, messze kiemelkedve a szürke és mechanikusan kampányoló vagy még azt is elsunnyogó (MSZP) mezőnyből. Magyarország egyik legrokonszenvesebb és legfelkészültebb politikusa, aki például teljesen megfelelt a kívánalmaknak, részt sem vett a kampányban, sőt, pártja még akadályozta is a bután felépített negatív kampánnyal."
ehhez a sikerhez azért meg kellett ágyazni.....cc. 8 évvel ezelött, maga lett volna a teljes kudarc...
Nem, 16038 alatt láthatod, hogy politikai elitről beszél. De szerintem az elit megkülönböztető jegye az uralkodás, ami nem csak kormányzást vagy a politikai hatalomban való közvetlen részvételt jelenti, hanem olyan pozíciókat, lehetőségeket, anyagi-szellemi erőforrások felletti rendelkezést, amellyel másokra akaratát kényszerítheti és döntéseket befolyásolhat (pl: bankárok, üzletemberek, sztárügyvédek, újságírók és médiatulajdonosok is), míg őrá ugyanezt mások nem erőltethetik, legfeljebb lázadás vagy olykor protest szavazás útján, amellyel viszont az elitet nem válthatják le, hiszen annak egy mésik csoportja kerül hatalomra, ami nekik talán rokonszenvesebb, de mégiscsak elit, tehát fölötte áll és tőle elkülönül.
Az LMP tagjai így szintén a politikai elit részei, olyan személyekkel, akiknek befolyása van folyamatokra, több-kevesebb. Esetükben egyelőre kevesebb, de ez nőni fog.
Mindezek persze nem jellentik az elit jó minőségét, tehát a protest inkább annak szól, hogy feladatukt nem végzik rendesen és hatékonyan, az ország előremozdulása alig látszik, egekbe nő a korrupció, stb. Ez igaz. Ezt esetleg lehet elitellenességnek is nevezni, de helyükre törvényszerűen úgyis csak a jelenlegi elit más csoportja kerülhet. Persze nem fog.
A hamis és értelmetlen elitellenesség leleplezhető Joker listavezetői pozíciójával. Ez nem baj, mert annak az épeszű felismerésnek a jele, hogy a politikához és a kommunikációhoz érteni kell, ehhez pedig képzettség, tapasztalat, nyelvtudás, vitakészség, a potenciális választóknak tetsző érveléstechnika, nemzetközi tapasztalatok, jogi ismeretek, személyes ismertség kell. Vona nyilván felismerte, hogy a tyúk aranytojást tojik, emlékezzünk, hogy Joker úgy került közel hozzájuk, hogy Vona felajánlotta neki úgy egy-másfél éve a honlapjukon való állandó publikálás lehetőségét, és Joker erről a trambulinról rugaszkodott el, ekkor kezdődött a Jobbik-Joker tematizálás és szavazatgyűjtés igazán. Vona tehát okos, észrevette, hogy ő nem rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyekkel komolyabb sikert és meglepetésszerű átütést lehet elérni, nem tolta magát a színpad reflektorfényébe, nem szédítette meg a szereplés lehetősége, de a politikát azért ő határozza meg. Ez egy működő alku kettejük között.
A fenti feltételeknek Joker felelt meg a leginkább, messze kiemelkedve a szürke és mechanikusan kampányoló vagy még azt is elsunnyogó (MSZP) mezőnyből. Magyarország egyik legrokonszenvesebb és legfelkészültebb politikusa, aki például teljesen megfelelt a kívánalmaknak, részt sem vett a kampányban, sőt, pártja még akadályozta is a bután felépített negatív kampánnyal.
Eszter az uralkodó gazdasági és politikai elitről beszél. Ez jelenleg az MSZP-(SZDSZ), a következő ciklusban várhatóan a Fidesz, esetleg a Fidesz-Jobbik lesz.
A LMP vezetői, legalábbis az EP-listavezetői között nem látom az elitet. Az igazi pofon az uralkodó elitnek az lett volna, ha az LMP 10% körüli, vagy feletti eredményt ér el. Egy ilyen eredmény ("pofon") nekem is tetszett volna, de erről szó sem volt, és nagyjából kizárható, hogy az ogy választáson megtörténik.
Nem sok kétséget hagyott Eszter afelől, hogy azért nevezi bölcsnek a választók döntését, mert a végeredmény kedvére való. A keserű és groteszk leszámolást én nem érzem, nem látom a szövegben, szerintem Esztert komolyan megszállta a szebb jövőbevetett hit...
Én is úgy gondolom, hogy ez a szavazás nem az elitet "megpofozó", hanem ellenkezőleg: az elitet megerősítő aktus volt.
Most nem is minősítem a szereplőket, a véleményem mindegyikről eléggé ismert ezen a fórumon, vagy ha nem, akkor minek strapáljam magam vele. De a tények:
1. A Fidesz nagyjából (de csak nagyjából és ez fejtörés is nekik) - konszolidálta vezető szerepét, nem hagyott kétséget afelől, hogy ki a jelenlegi politikai erőtér meghatározó ereje. A Fidesz a magyar politikai elit vitathatatlan főszereplője, az önkormányzatokban pedig kifejezett uralkodója.
2. Az MSZP egy lehangoló kampány és egy botrányos jelöltállítás eredményét legalább annyira bekasszírozta, mint a rossz kormányzásét. Nem hiszem el, hogy megfelelő narratívákkal és vonzó, érdekes, friss, hiteles arcokkal ne lehetett volna ennek az eredménynek akár a dupláját is elérni, de győzött a közöny, a fásultság, a defetizmus, a belső acsar és a koncepciótlanság. A pártelnöknek nem a választás után kellene kijelentenie, hogy új arcokat keresnek, hanem azonnal intézkednie kellett volna a lista átalakításáról, felfrissítéséről, újbóli bejegyzéséről. A párt internetes és médiaszereplése egyenesen lehangoló volt, tehát korszerűtlen és tétova. Ez is legfeljebb ön-arculcsapás, nem másokon múlt a rossz eredmény.
3. Az MDF nem ért el semmit, Bokros Lajos ért el valamit, számomra meglepően, mert nem hittem, hogy egyetlen ember ekkora tartalékkal rendelkezzék, le a kalappal. Pofon tehát itt sem csattant. Ugyanakkor, ha valakit "elit", akkor Bokros az, a neoliberális-bankár-IMF-elit exponált képviselője és személyében megtestesítője, tehát az ő 5%-a nem hogy gyengítette, hanem éppenséggel erősítette az elitet.
4. Az LMP is a politikai elit tagja, egyelőre még csak a peremén, de szereplői semmiképp sem a "nép" küldöttei.
5. Miként a Jobbik listavezetője maga sem. Két évtizede a politikához szorosan köthető értelmiségi elit tagja, állami megbízatásokkal, jól fizető állásokkal, kibélelt és rendíthetetlen egyetemi hellyel. Ki az elit, ha nem ő maga? A Jobbikra leadott szavazatokkal az oda voksolók tudomásul vették és elfogadták, hogy listavezetőjük az elit tagja (sokkal inkább, mint Balczó vagy pláne Vona), nem volt ez ellen egy szavuk sem, egyszer sem tették fel a kérdést, hogy Idefigyeljen asszonyom, hogy kerül maga ide egyáltalán?
***
A nép valóban nem lehet bölcs, de a döntés maga lehet az. Ez egy átlagolt eredmény, amelynek kialakulásában az erősebb részhalmaz szerepe fogja a végkimenetelt az átlagtól elbillenteni. Jelenleg az erősebb halmaz a Fideszé, és ez az eredmény meg is született, és ha bár messze gyengébb eredménnyel is, mint a mért támogatottságból sejteni lehetett, azért mégis döntő erővel. Ez most és itt egy jó döntés, ezt még egy baloldalinak is el kell ismernie, mert nem tud ellene komolyabb érveket felhozni, hiszen sem a kormányzás eredményei, sem a kampányban látottak-hallottak nem adnak a kezébe érveket.
Általában jó (bölcs? megfelelő? a helyzetnek adekvát?) döntéseket hoztak a magyar választópolgárok (természetesen nem egyenként és mind, hanem statisztikai átlagukban) szinte mindig, egyetlen kivétel az EÜ-népszavazás, amit viszont magam nem is tekintek megvitatható példának, mert rendes alkotmányos körülmények között azok a kérdések nem kerülhettek volna szavazásra.
Mármost melyik csoport volt ezek közül a bölcs? Olyan megrökönyödtető marhaságot, hogy mindegyik szavazat egyaránt bölcs volt, talán csak nem akart állítani Eszter.
Akkor viszont egyértelműen kellene beszélni, nyíltan vállalni a véleményt és a bölcs magyar választók iránt érzett rokonszenvet.
Az a toposz, hogy a "választók bölcsen döntöttek", nem azt jelenti, hogy 'minden választói döntés külön-külön egyaránt bölcs volt' s nem is azt, hogy van egy csoport, amelyik bölcs volt, míg a többiek nem vagy kevésbé voltak bölcsek.
Azt jelenti, mivel ekképpen szokták használni, hogy a választók összességének szavazatai az adott körülmények között elérhető optimális megoldást vagy ezen megoldások egyikét eredményezték.
Van a toposzban valami enyhén transzcendens íz, mivel a kollektív bölcsességet valami megfoghatatlan belső harmóniának, erőnek vagy minek tételezi, máskülönben nem magyarázható, hogy egymást kiegyensúlyozva egy adott eredményre vezető individuális aktusok miképpen nevezhetők bölcsnek.
Azaz egy ízetlen és álságos marhaság, márcsak azért is, mert egy ilyen állítás ugye csak akkor értelmes, ha feltételezhetjük azt is, hogy esetleg a magyarok olykor mégse döntenének bölcsen, márpedig akkor ugye meg kellene magyarázni, hogy ez a kollektív bölcsesség hogy tud megbicsaklani, és miképpen zárhatjuk ki a jelen esetre nézve, hogy ez megtörtént - már ha nem az a mérce, hogy Babarczy Eszternek kedvére való a végeredmény.
Egyébként az egész szövegről, a szebb jövős felütéstől kezdve valahogy nem tudom elfogadni, hogy Eszter a közvetlen értelmében olvasandó szövegnek szánta volna, sokkal inkább az eddigi véleményformáló és politikaaalakító szerepével való keserű és groteszk leszámolásnak, netán a túljátszott meghasonlását (emlékezhetünk, ebben a rovatban írta, hogy alig tudja túlélni a csalódást s a haragot, hogy milyen szerepbe vitték bele balekként) kifejezni hivatott, enyhén hisztérikus gesztusnak, ami persze súlyos dolog így is.
Annyi benne a levezetési, értelmezési hiba, a hamis dilemmától kezdve a primitivizáló "majd jól megfizetik, csak nem hagyja magát kirúgni valami meggondolatlansággal" érvelésen keresztül a teljesen kidolgozatlan "a választók figyelmeztettték az elitet"(és megválasztották 56%-kal az elitből a leggátlástalanabb, legátlátszóbb hanta pártját, az államszervezet működésének nyilvánvaló aláásóját meg a neonyilasokat") elgondolásig, amely figyelmen kívül hagyja a vélelmezett figyelmeztető gesztusnak azt a szubsztanciális elemét, hogy egyébként ezt az akár jogosnak is tekinthető figyelmeztetést milyen ideológiával és milyen programokkal rendelkező pártokra adott szavazattal gyakorolták.
Mivel további 26 EU-tagállamban is szavaztak (ha jól számolom, 18 országban ugyanazon a napon), ezért itt elfogadható, hogy Babarczy a magyar választókról beszél.
Esélyt adtak mindenkinek, aki az LMP-HM fölött végzett... És talán ide - az esélyesek közé - számítható az LMP is, valószínűleg növelik a szavazótáborukat az országgyűlési választásokra.
Levezetésed helyes, csak hiányzik belőle az a kb. 5M bölcs, aki nem jelent meg, és ez a résztvevőknek több, mint kétszerese.
Mivel ezek motivációjára nézve jelenleg még semmiféle szakszerű és hiteles felmérés nem áll rendelkezésünkre, minden messzemenő következtetés korai, legkevésbé az olyan mondatok, hogy a "magyarok választottak" - akár bölcsen, akár nem, akár dacból, akár hányavetien, akár figyelmeztető felhanggal.
A magyarok nem döntöttek, hanem jelenleg timeout van, mert nem akartak végleges helyzetet teremteni, vannak kételyeik mindenkivel szemben (a Fidesz sem vonultatta fel csapatait, hiszen elvileg 3M fölötti választótömege van!), és a "magyarok" most esélyt adnak mindenkinek, hogy mutasson be még néhány kűrt, és majd akkor...
Még nem igazodik el kellően az új heéyzetben, de majd eligazítják, és jön, hogy "Rossz lóra tettem Vonával... - nem kezdődött semmi, legkevésbé új időszámítás"
Sok jó ismerősöm megrökönyödésére véleményem szerint a magyarok bölcsen választottak
Szerintem ezen a nem jó ismerősök és a nem ismerősök is megrökönyödnek.
Ez volt az eredmény:
FIDESZ-KDNP 1 632 309 MSZP 503 140 JOBBIK 427 773
MDF 153 660 LMP-HP 75 522
SZDSZ 62 527 MUNKÁSPÁRT 27 817 MCF ROMA Ö. 13 431
Összesen közel hárommillió magyar szavazat.
Mármost melyik csoport volt ezek közül a bölcs? Az 1 632 309, az 503 140, a 427 773, a 153 660, a 75 522, a 62 527, a 27 817 vagy a 13 431? Olyan megrökönyödtető marhaságot, hogy mindegyik szavazat egyaránt bölcs volt, talán csak nem akart állítani Eszter.
Akkor viszont egyértelműen kellene beszélni, nyíltan vállalni a véleményt és a bölcs magyar választók iránt érzett rokonszenvet.
A Jobbik az establishment részévé válik, szép magas fizetést húz majd Morvai Krisztina, Vona Gábor és Balczó Zoltán, és ez egyszersmind a Jobbik kényszerű megszelídülésének kezdete is.
A történelmi párhuzamok mindig sántítanak, de azért emlékeztetnék arra, hogy a nácik, amikor bekerültek a Reichstagba, szintén az establishment részévé váltak (Göring már a hatalomátvétel előtt a törvényhozás elnöke lett!) - mégsem "szelídültek" egy jottányit sem. Éppen ellenkezőleg, mert a demokratikus keretrendszert a hatalom teljes megragadásának eszközéül akarták felhasználni, felismerve azt, hogy katonai puccsal nem jutnak semmire, mert azt a Reichswehr leverné, és nem óhajtottak újabb éveket börtönben tölteni.
Parlamenti többség híján, csellel-ármánnyal-erőszakoskodással-médiával, a velük kollaboráló jobboldaliakkal (akik naivul azt képzelték, hogy majd kezelni tudják a kis káplárt - lásd Papen) és egy szenilis államfő félrevezetésével (valamint annak fia "áldásos" rásegítésével) kaparintották meg a kancellári széket, majd a törvényhozást belülről szétverve jutottak el a főhatalomig.
Ez a Vona nekem amúgy sem tűnik olyannak, akit valami stallunggal vagy egy jó fizetéssel meg lehet vásárolni. De a hívei és a mögötte lihegő sajtó sem hagyná, ízekre szednék, mert akkor ő lenne a végső csalódás és a fő-fő áruló.
Eszter fenti észjárása sajnos a tipikus korábbi politikai mentalitást tükrözi: majd megvesszük az illetőt. Ez olykor megy, máskor nem.
