A fokozott dúsításra a "kézi szérkébe" tesszük az Au tartalmú homokot. (Természetesen, ami a mosópadról a posztóról lekerült.) A dunai aranyásznál hosszúkás vályú volt a szérke, de szerintem a serpenyővel a legjobb.
Előbbit kezünkhöz ütögetjük, utóbbit kavaró mozgással forgatjuk. A kis súlyú anyag a tál szélén (vagy a teknő végén eltávozik), a neheze a fenekén marad, így tovább dúsul az Au. Ez a fajta szérelés a különböző fajsúlyú anyagokat választja el, ezért a nehéz ásványok megmaradnak az Au mellett. Én nem tartom jó ötletnek a higannyal való amalgámozást, ugyanis veszélyes, hosszadalmas és még költséges is. A legjobb, ha a nagyon dús "masszából" is fizikai módszerrel vesszük ki a fémet. Például: aktív szénnel vagy rozsdás vaslemezzel. Ennek köszönhetően csak a padon kell mosni a fövenyt és a szérelést követően elválasztani.
Gondolatébresztő:- Gondoltatok már a hungarocelen való szérelésre?
-Gondoltatok a benzines szennyvízszivattyúra ami akár 28mm- es kavicsot is elszállít?( Nem kell lapátolni se meregetni csak valami óriási pad kell hozzá.)
Magam is felfigyeltem az aranymosás témájára, érdekel a technikája, története és hobbiként való űzése. Egyik hobbim az ásványtan és egy, a '60-as években íródott könyvben olvastam először errről.
Az érdekelne, hogy Ti v. (Önök), milyen helyeken "próbálkoztok"? Én Hevesen lakom, így meglehetősen messze esik tőlem a Szigetköz a Dráva és a Mura pedig ...
Ezért valamilyen más alternatív helyet kellene találnom. Egyes forrásokból olyat is hallottam, hogy pl.-ul a Tarna és a Zagyvát illetve a Tiszát is érdemes lehet felkeresni? (történt ott is valami)
Aki tud adni hasznos infókat megköszönném és, ha kell elküldök néhány képet szöveggel az ősi mesterségről nameg az innovatív megoldások ...
(Kisalföld tényleges Au készlete, feldúsulások, munkafolyamatok, "Csapj fel aranymosónak" fejezet stb.)
Lenne egy-két kérdésem ezzel a csapdával kapcsolatban!
Először is felénk a Duna nagyon sok dzsuvát hozz. Gondolok itt arra, h Pesten jó nagy része a szennyvíznek bele megy a Dunába, és hozza a zsíros-szaros vízét, fenéken, vízközt, felszínen. Pl. amikor a fenekezőbot bevan dobva, mondjuk 15-20 percre, sokszor a zsinóron 40-50 centinként csimbókba lóg a szmötyi. Igaz ez nem mindig így van, de azért akad.
A kérdésem a következő, egy ilyen - elnézést a kifejezésért- "takony szerű" anyag közül, alól, felől hogy mosod ki a gyapjúból az aranyat???
(meg mondjuk egy döglött kutyából se értem,h sikerül kimosni a bundájából a cuccost...)
A másik kérdésem pedig az, hogy hogyan feszíted ki a gyapjút?
- Mint egy halász a kerítő hálóját, vagy lefekteted a fenékre, mint egy szőnyeget?
Egy dologról nem írtam még. A csapda anyaga legjobb ha gyapjú. Ezt ha eltelik , kb 2 hét múlva majdnem úgy kell kezelned mint a mosópad anyagát. Ami ebből arany kijön azt közvetlenül feldolgozhatod. A feldúsított fövenyt ez mellett moshatod ki.
A parton nem alakul már ki jó föveny , pont erről írtam eddig. A parti fövenylerakódások a víz alatti föveny lerakódásokból származnak, ha a partot agyon szabályozzák akkor nem rakódnak ki. A parton összeszeded azt ami a víz alatt vastag rétegben volt, ezért van több munkád vele. A Drávai zátonyokban magukban kb 3 gramm lehet a jó helyeken. Ezért csapdázzuk be, így lesz 8-10 gramm kb. Lehet hogy félre értetted , én a csapda előtt beöntöm a vízbe az össze gyűjtött anyagot. Maga a Dráva határ folyó , nem állhatsz le mosni a közepén általában. Kimosni a parton ezt a becsapdázott anyagot szoktam. A vödör az összegyűjtéshez kell inkább. lapátprábát nem csinálok, én egy elszenesitet fadarabot szoktam bedugni a homokba , ami rá tapad abból megsaccolom a dolgot. Nem mindenki él csak ebből, hétközben gyárban dolgoznak sokan. A zátonyokon nem vesznek össze. Találkozni lehet velük a megfelelő falvak környékén. Az egyik panziöban a vendégeknek tanítjak az aranymosást is. Ismerek személyesen olyan embert aki tavaly 350 grammot adott le. Ő csak ezzel foglalkozik , kinn él a folyón. Szerintem a Dunában is lehet csapdázni , mielőtt ide rohannál próbáld ki ott. A Dunán is készültek régen csapdák , szerintem most pont nálatok kellene megnézni ezt a dolgot , merthogy felétek már elfelejtették hogy kell csinálni. Tehát szűz terület ilyen szempontból. Ha figyelmesen vissza olvasod amiket eddig beírtam , szerintem magadtól is kispekulálod hogy kell csinálnod.
Ok ez igaz, hogy a gátaktól messze újra van arany, de talán azért akkor se annyi, amennyi régen. Én Leányfalun lakom, és itt a környéken a legjobb helyek 0,3-0,5 gramm/m3 aranytartalmúak, de nem túl sok ilyen van. Ezért is érdekel, mi van másutt. Feljebb csak Ácsnál érdemes mosni, máshol nincs dúsulás. (Ott viszont kimossák a helyiek.)
Azért ez a 8-10 gramm/m3 egy kicsit sok. Az én eddigi legjobb lapátpróbám úgy 250-300 szemcse volt, ami olyan 3 gramm/m3-nek felel meg. László Endre írja, hogy az ő legjobb próbája 500 szemcsés volt.
Ha tényleg lenne ilyen hely,( 8-10 gramm arany egy köbméterben) akkor én már holnap indulnék oda :).
Te egyébként mennyi aranymosóval találkoztál ott a Dráván? Én még sose találkoztam élőben, csak itt a fórumon. Ha ilyen sokan vannak ott, akik ebből élnek, akkor nem vesztek össze a mosóhelyeken?
Ja még egy ha, nem túl indiszkrét. Eddig a csapdázással/vödrözéssel mennyi aranyat sikerült kimosnod/beváltanod?
Nekem eddig 3 éves, hobbi szintű mosással kb. 3-4 grammot. És még sosem váltottam be. :(
Ha sikerül majd feltennem képeket ide akkor egyből megérted ezt , a csapdázást is. A víz alatti hordalék zátonyokban van komoly mennyiség , azt nem kell sokat mosogatnod , a folyó megteszi helyetted. Pont ezeken imitáljuk döglött állát víz alatti mozgását, sodródását. Kimosni ezt a feldúsított becsapdázott anyagot érdemes , ehhez nem kell sok munka. Ezt a Dunán már kevés helyen teheted meg. Próbáltam feltölteni ide néhány lépet de nem akarja a szerver elfogadni.
Többen is vannak mint 50, ez egy óvatos becslés csak. Pécsen a homok aranyat olyan mennyiségben adják le hogy külön árfolyan van rá az ékszerészeknél. A belépcsőzött folyó a föveny lerakási helyek előtt okoz bajt , lejjebb, pl a Duna Paksnál már ismét tud hordalékot lerakni. Ha megnézed ez Nagymarostól elég messze van. 150 km és elég partszakasz amit rombolhat a víz már elég hogy ismét kialakuljon a föveny. A Dráva és a Mura esetében elég ha most rá nézel kora tavasszal a műholdas képekre és már most is tele van a Magyarországi felső szakasza hordalékos zátonyos helyekkel.. Ezek nagysága kb. 2 hónap múlva lesz a akkora hogy a színét is látni lehet majd. Pont ezek tartják el az aranymosókat. Vödörrel ott mosok ahol megéri , tehát akkora a kihozatal hogy bőven megéri. Ezzel és csapdával csinálom . Meringúlőt akkor használok ha olyan kicsi a tartalma a fövenynek hogy sok munka kell hozzá , tehet nagy mennyiséget kell átmosni. 1 köbméterből durván 8-10 gramm hozható ki , ehhez bőven elég vödör, másrészt ahol ilyen tartalmú hordalék van , oda vagy csónakkal , vagy igen nehezen jutsz be. Ezért nem viszek mást. Ha a saroglyán a szitát érted , azt szúnyog hálódol megcsinálhatod , össze hajtogatod több rétegbe. Mivel én főleg csapdázok , másra nincs is szükségem.
Ezeket az adatokat honnan tudod? (50 aranymosó van a Murán Dráván). Én úgy tudom, hogy ezek a folyók teljesen be vannak lépcsőzve a felső szakaszokon, így már csak kevés hordalék érkezik rajtuk hozzánk. Én nem hinném, hogy ez még ma is el tudna tartani ennyi embert.
A másik, hogy én el nem tudom képzelni, hogy hogy tudsz mosópad nélkül dolgozni. Mire rakod akkor a posztót? Aztán mi van a saroglyával? Azt végképp nem lehet a parton készíteni. Vödörrel önteni a vizet pedig eszméletlen fárasztó. Én is a legelején azzal próbáltam, és hát nem volt túl hatékony. A köpőce, viszont teljesen megfelelő.
Ezeket nem kekeckedésből kérdezem, tényleg kíváncsi vagyok, hogyan lehet ezek nélkül mérhető mennyiséget kimosni (mondjuk fél grammot).
Röfög látom te nagy tapasztalatokkal bírsz az aranymosásban. Eddig az aranycsapdáról szinte soha senki nem beszélt még ezen a fórum oldalon. Megkérhetnélek rá hogy egy kicsit részletezd ennek a folyamatát? Bevallom engemet nagyon érdekel e dolog, de az irodalom alíg érinti ezt, sajnos. Főleg az érdekelne hogy mit értesz az alatt, hogy csak megfelelő vízáláskor lehet kitenni? És hogy egy ilyen bőr/posztó kb mennyi idő alatt tellik el?
Előre is köszönöm a válaszodat! Azt is megértem hogy ha csak töredék választ adsz, de azt is megköszönném.
Spec tényleg vödörrel. Posztót meg turkálóban , ott a legolcsóbb és végtelen mennyiségben van bálabontáskor. Én azért viszek ilyen keveset mert könnyebb így átgebegni a zátonyos helyeken.
Nem viszek magammal mosópadot , csak minimális felszerelést , mindent helyben állítok össze. Madzag , szeg , kalapács , fűrész , vászon , posztó , sátor ,hálózsák , felfújható matrac , vászon vödör. Kb 20 kiló. Ha sokáig vagy kint akkor nem cipelsz semmi feleslegeset.
Hivatásos mosó a Dráván és a Murán jelenleg is kb 50 lehet , főleg Pécsen adják el az aranyat. A Kis-Alföldön és a Dunán már nem nagyon találsz dúsulást amit érdemes kimosni 1- annyian turkálják a fövenyt hogy elrontják 2- Paks alattig nem is érdemes nagyobb mennyiséget várni már, feljebb nem tudja úgy kimosni már a víz mint régen. Itt Paks alatt vannak rendes helyek , le Mohácsig . A Csallóköziek is átjöttek sokan ide is települt néhány. Hivatásos aranymosó? Évi max. 1 hónapig csinálom folyamatosan , és hétvégente.Van olyan aki idetelepült a Csallóközből és csak ezt csinálja. Az arany csapda olyan durva vásznas posztós vagy állatszőrös eszköz amit a meder aljára terítünk. és rögzítünk. Úgy működik mint egy vízbe fulladt állat. Ha vízi dögöt találnak az aranyászok mindig kimossák a bundáját , sok anyag van benne , de büdös . Ezt imitálja a csapda. Csak megfelelő vízálláskor lehet kitenni , és nem mindegy hova.
Köszönöm mindenki hozzá szólását még a két hete feltett kérdéseimre.
Lejebb vki felvetette azt, hogy hogyan lehtne egy olyan szivattyút alkalmazni, amely a folyóvíz erejét használja fel. Nekem lenne ötletem, csak le kell rajzolnom, ha időm engedi, akkor megcsinálom és felteszem ide. De addig is itt egy elméleti megoldás, ami a segítségünkre lehet:
Vízemelő kos
A vízemelő kossal egy tóból vagy medencéből lehet nagyobb magasságra szivattyúzni vizet anélkül, hogy bármilyen külső energiaforrásra volna szükség. A szivattyú rúgóval terhelt A szelepét kinyitva a víz a medencéből egyre gyorsuló sebességgel áramlik a szabadba mindaddig, amíg a rúgó a szelepet be nem csukja. Ekkor a folyadék hirtelen megállításából eredő nyomásnövekedés kinyitja a szivattyú tetején elhelyezett B szelepet és a nyomás a vizet a felső tartályba nyomja. Addig tart a folyadékszállítás, amíg a vízszintes csőben lévő folyadék mozgási energiáját fel nem emészti. Ekkor a B szelep bezárul, és hirtelen nyomásesés történik. Ez a folyadékban lengést indít, melynek során az A szelep ismét kinyit és a folyamat megismétlődik.
Kézdi László:Aranyász mesterség című könyvében.A könyv legutolsó lapján a következők vannak :
Valaha a rómaiak idejében,de már azelőtt is,a Duna egész magyarországi szakaszán folytattak aranymosó tevékenységet.A rómaiak Pannóniából Dáciából 160 év alatt 2000 TONNA aranyat vittek el,s ennek nagy része származott a Dunából,melynek partjain rabszolgák mosták az aranyat. A folyók szabályozása során megritkultak a jó aranymosó helyek,ma úgyszólván csak a Duna felső magyarországi szakaszán,Szigetköz,Csallóköz, a lovadi (ácsi) Dunapartmaradtak az aranymosóknak.A szlovákiába épülő elterelő,hajózó csatorna pedig a Szigetközta az alacsony vízállással víztelenített,flóráját faunáját elpusztította.A mai utódok (alig néhányan) már csak hobbiból űzik ezt a nemes szép mesterséget,velünk öregekkel kihal az aranyászat. Még a múltszázad végén is rengeteget mostak ki.Következő idézet a könyből: Dr Pantó Dezső adata szerint a századforduló idején évi átlagban Győrött 2,227 kg aranyat váltottak be,ezzel szemben a nagykanizsai beváltóhoz a Murából-Drávából mosott aranyból évente 10,920 kg aranyat váltottak be.Persze ebben minden bizonnyal közrejátszott az is hogy a dunai aranyászok többnyire nem hivatalos úton ,hanem bécsi pozsonyi és más ékszerészeknek adták el jóval drágábban az aranyukat.
Egyébként az aranymosást nemrég engedélyezték Ukrajnában is mert rengeteg a szegény ember és ezzel is könnyíteni ,segíteni akar a kormány.
Gratula. Nem túl gyengécske szerinted? Innen nézve olyannak tűnik mint ha papírból készült volna és a legkisebb szellőre is elszállna mint egy kínai papírsárkány.
Erről mesélhetnél kicsit bővebben hogy micsoda ez.Ez olyasmi mint a lejjebb lévő videón látható hogy kicsi mosópadokat tesznek a vízbe és annak sodrása mossa ki az aranyat? Vagy ez valami más?
Akkor te hivatásos mosó vagy? Vagy csak most leszel az? Azt mondod, hogy mosópad nélkül mész mosni?? Ez így kicsit meredeken hangzik, mert minden profi mosónak volt padja saroglyája, stb.
A Mohács környéki Dunán mennyire lehet mosni? Vannak olyan dúsulások, mint a Kisalföldön? Murával nem próbálkoztál? A Dráván egyébként be lehet menni mindenhova? Úgy tudom az egész Nemzeti Park.
Bocs a sok kérdésért, ha nincs kedved nem kell mindegyikre válaszolni.
Igen , mindkét helyen. most az lesz hogy főleg ebből élek majd , szóval ez főleg Dráva lesz. A cuccot mindig helyben rakom össze , nem is érten miért akartok mindenféle felszerelést . Ami helyben van abból is össze lehet rakni mindent , Csináltam már matracból is mosó alapot, csak posztó kell amit magammal viszek ha meg nem akkor csinálhatok még arany csapdákat . Ez akkor jó ha rossz az idő és nem akarok szétázni.
Megkaptam Ámerikából a két panomat meg négy pipettát, egy flakonos pipettát, egy tölcsért. Az egész 40 dollár volt póstával együtt. A padom is enyhén szólva remekűl .debütált.Itt van róla két fotó
Panning: Nem egészen értem mit kérdezel, lefelé kell görgetni az oldalt. Az egész cikk összesen tizenhat oldal. A honlapra kellene. Nem kérem tőled, hogy vállad el az egészet, hiszen ez csak hobbi. Mindössze annyit kérek, hogy amit elvállalsz azt csináld meg. A többit lefordítom én. Röfög: A Murán voltál már?
