Akkor tudjunk meg több adatot is erről a Brémai Ejtőtoronyról. Mert tényleg az egyik einsteni relativitás elméletben lévő, jelentős szereppel bíró "tömeg" pontosításában szerepet játszhat:
Itt a fő kavar szemantikai és logikai okok miatt van a fejekben. Szász kísérlete nem szabadesés kísérlet lényegét tekintve. Csak a szabadesést használja egy tömeg és gravitásciós félreértés és pontatlanság feltárásához és a Szász féle Egyesített Mező Elmélet egyik bizonyítására.
"Már Gyula bá is többször elmondta neki, hogy az egy tök más kísérlet, amelyről a geológusunk hadovál."
Többször elmondtam neked: egy-egy fizikai jelenséget vagy mennyiséget tucatnyi egymástól eltérő elven meg lehet mérni, és a mérés eredménye az alkalmazott elvtől függetlenül egyformán jó lesz.
A fizikát pedig nem fórumos hülyegyerekek művelik, hanem valódi kutatók, akik tudják, hogy a különböző elvek ugyanazt az egy b@szott dolgot mérik meg.
És valóban! Az ekvivalenciaelv ellenőrzésére használt valódi kísérletek tök mások voltak, mint iszugyié: nem voltak elbarmolva.
"Az váltotta ki az érdeklődésemet, hogy egy diplomás, doktorit végzett fizikus milyen „újdonsággal” állt elő."
Az "újdonság" a kísérlet totális elb@szása volt.
Semmi új nincsen abban, hogy dolgokat vákuumos ejtőtoronyból ledobálunk. Eleve erre készült a Brémai ejtőtorony is. Amit Szász Gyula Imre csinált az egy elbénázott sz@r kísérlet volt, és erre már az anyaintézménye felhívta a figyelmét, hogy hol b@szta el. És mivel az akkor már félig megzakkant iszugyi kötötte az ebet a karóhoz, a kutatóintézet kitette a szűrét, nehogy egy hibáktól hemzsegő szemét anyagot az intézet nevéhez kössön a tudományos közösség.
Ugyanis van olyan, hogy "szakmai hitelesség", és azt mindenki igyekszik óvni és megőrizni. Ha egy nyilvánvalóan hibás anyagot valaki egy egyetem vagy kutatóintézet nevében akar megjelentetni, akkor azt bizony megtiltják neki: "ne égessél minket b+!"
Aminek értelme lenne, azonos körülmények közt más anyagokkal is tesztelni. Sőt nagyobb mennyiségekkel. Talán most, ha jól emlékszem, 5 gramm volt az anyagmennyiség anyagonként. Lehetne ezt mondjuk 50 grammal is megismételni és a Vas, azaz az Fe alá nyomásmérőt helyezni. Ha azon esés közben is mérhető nyomásértékek vannak, az megint csak az elmélet alátámasztó adat.
Persze ez egyben a fizika alap viszonyítás, vagy relativitásának az igazolás is. Hiszen az alumínium, Al anyag összetevőinek szabad eséséhez viszonyít más anyagok összetevőinek a egyidejű szabad esését. Akkor is, ha az egyik einsteni relativitás elméletet meg kiigazításra kényszerítheti.
Mint laikus érdeklődő, nem tudom értékelni a kísérletének helyes, vagy hibás voltát. Az váltotta ki az érdeklődésemet, hogy egy diplomás, doktorit végzett fizikus milyen „újdonsággal” állt elő. Vákuumcsőben szabadon eső izotópok gyorsuláskülönbségének kimérése. Ez nem az űrállomáson végzett „próba”, ami nem esik vele egy kalap alá.
A tesztelés és a kontroll kísérletek végzése, nem enged meg teljesen más jellegzetességű helyszínt és körülményeket sem. Sőt teljesen más anyagokat és erőtereket, gravitációs helyzetet sem. Sőt a kísérlet lényegi elvének az elferdítését sem.
De neked affinitásod van az elmebeteg ostobaságokra rácsavarodásra. Ez az egyik mentális problémád, ahogy az a fórumos működésedből bárki számára világosan látszik.
"Amennyiben az eredeti céljának megfelelően, de gondosabb kivitelezéssel megismételnék ezt a kísérletet, el lehetne dönteni, hogy perdöntő, vagy felesleges pénzkidobás. Mivel egy kísérlet nem lehet perdöntő.:-)"
Nem kell egy elb@szott, és a pontosságát technikailag is véges mértékig fejleszthető kísérletet megismételni.
A fizikát nem fórumos hülyegyerekek végzik, és a valódi kutatók tudják, hogy mely technikai megvalósítással érhetnek el pontosabb eredményt. És ezeket a kísérleteket elvégezték. NULL eredménnyel, azaz hogy érthető legyek: ha van bármi anyagtól függő effektus a súlyos és a tehetetlen tömeg különbségében, akkor annak kisebbnek kell lennie az adott kísérleti módszer hibahatáránál.
A MICROSCOPE projekt 2017-ben 10-15 pontossággal ellenőrizte az ekvivalenciaelvet. A végeredmény: nincsen eltérés különböző anyagok esetében sem a súlyos és a tehetetlen tömeg között. Itt a záró cikk az eredményről:
Szász Imre Gyula részecskefizikus ejtő kísérletében is ott van az alap fizikai relativitás. Eddig éppen azért voltak hibásak az ilyen kísérletek, mert sima levegőben, vagy légritka térben történtek az ejtések.
Most meg egy aluminium tartályban és alu asztalon ejtettek 7 féle anyagot. Nagyon fontos, hogy elve voltak kontroll anyagok is köztük. (Fe, Al) Amelyeknek nem illett esés közben elmozdulni az alapjuktól. A többi anyagnál egymáshoz viszonyított relatív elmozdulásuk volt a lényeg.
Ez igazából egy nyolc szereplős kísérlet volt. Mert az Al kettőzve volt. A tartállyal. Nem tudok más ilyen jellegű és alaposságú kísérletről, ami többszörösen kielégíti a kettős vakpróba feltételrendszerét.
Nos ha volt valaha ilyen hasonló kísérlet elvégezve előtte, akkor elég csak azt ide idézni. Semmi értelme egy rakás, teljesen más jellegű kísérletet felsorolni.
Ez a MonoBigBang matematikáját is romba dönti, ha szélesebb körben elterjed, vagy igazolódik. Attól függetlenül új fizikának becézgetni, felesleges dolog.
Viszont a körülmények miatt, az hogy ki végezte és hol, és miként lett publikálva el sem hanyagolható. Tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ahhoz túl alapos volt. Sőt túl szakszerű. Igen valóban a kontroll kísérletek hiányoznak és annak el nem végzése, az alap kísérletet erősíti meg jelenleg. Hiszen Szász kívánt még méricskézni és mástól is ezt várta. Az egy értemü, hogy felpaprikázták, de heves vérmérsékletű emberi viselkedés, még nem jelent hibát is. Newtonnak bipoláris zavara volt és akkor még gyógyszerekkel kezelni sem lehetett. Tehát neki is voltak hasonló kirohanásai, mint magán életében Szásznak.
Amennyiben az eredeti céljának megfelelően, de gondosabb kivitelezéssel megismételnék ezt a kísérletet, el lehetne dönteni, hogy perdöntő, vagy felesleges pénzkidobás. Mivel egy kísérlet nem lehet perdöntő.:-)
Itt egy jobb kép, fotó az adott kísérletről, amin már több minden jobban látszik. A rosszabb képeken magam sem érzékeltem még, hogy itt minden egyes anyag külön üvegcsőbe lett elhelyezve. Valószínűleg még azt is vákumozták. Gondolom az egész 110méteres ejtőcső is külön vákumozott volt még, ezen kívül is. Két anyag állítólag letapadt, mert túlságosan csiszolt volt (Be és a B). Kettőnek meg az volt a normális, ha nincs különbség. (Fe Al)
Ezt írtad: "Az persze nem tűnt fel neked, hogy nem is egyszerre indultak."
Igen, ez nem tűnt fel és még most sem tűnik fel. Így nem is tartom igaznak. Ha tévednék, akkor itt a lehetőséged, hogy bővebben kifejtsd és bizonyítsd a feltételes tévedésemet és a figyelem hiányomat.
Egy sima felületre voltak letéve a megfigyelő, ejtő tartályban. Inkább abban javíthattál volna, hogy a C, azaz a szén nem fém. A B, azaz a bór is kétséges számomra, mert a félfémek közé sorolják.
Most már csak az lenne a következő tudományos módszertani feladat, hogy mennyi kontroll kísérlet történt még ezen kívül. Máshol, itt más anyagokkal is és más által?
Felhívom a figyelmet az esés különbségi táblázaton különféle fémeknél, különféle jelzések vannak. Elképzelten, általam a várható állapotokat jelölték be rajta. Amelyek ha kisebb és más mértékben is, de alapvetően helyesek voltak.
Szász Imre Gyula ejtő kísérletében is ott van az alap fizikai relativitás. Eddig éppen azért voltak hibásak az ilyen kísérletek, mert sima levegőben ejtés történt. Most meg egy aluminium tartályban és alu asztalon ejettek 5-6 féle fémes anyagot. Az egymáshoz viszonyított relatív hatásuk volt a lényeg.
