Efelől nekem sincs kétségem. A V-F csere a két hang hasonlóságával magyarázható.
Az örvény másik megfelelője a GURGES, ami szintén ismerős lehet: GURGÉS / GÖRGÉS, Itt sem kell sokat magyarázni, ha arra gondolunk, hogy a görgés is egy forgó mozgás. Itt még betűt sem kell cserélni...
W_R kapcsolat is kicsit csak az épp aktuális hangulat kérdése az angolszászoknál , hogy éppen mi is válik belőle :
WORLD : világ---- FÖLD
WORD : szó----- szó-FORD-ulat okán. Tehát itt van köze a FOR(gó) gyökérszavunkhoz, fentiben nincs.
WEAR-ILY : FÁR-adtan , vagyis ezúttal a FÁR van a WEAR mögött. De "visel" WEAR az már megint más, mert ez utóbbi a VISEL szó durva elcseszése már, az S hang kimaradt már középről. Ez igazolható, hosszabb cikket is megérne ez az eset.
WARLOCK : bűvész(ek)---- de a szavunk a VAR(ÁZS)LÓK lesznek, itt szépen kimaradt már egy szótag középről. Ez is megérne egy hosszabb cikket önmagában is, a régi WARLOW mögött is VAR(ÁZS)LÓ van, hasonló szóképzésünknél gyakran eljátsszák a szó végi W trükköt, ami egyébként nem is kéne oda.
WARE : portéka, ÁRÚ ---------- W elhagyható, nem is kéne, mert ÁRÚ van az ARE mögött. És ennyi.)) Ős-germán már eltrükközte, mert már ott WARU volt a szó. De W nem kell, az ÁRÚ azért kezdődik így mert ÁRA van neki, magyarul van értéke ezeknek.))
WRIT : IRAT, írás, elfogási parancs, szentírás ------- mind-mind egy IRAT, W hang itt sincs eredetileg, de még F sincs a környéken sem, nem is kéne ide a W egyáltalán természetesen.
Ahány szó, annyi oka ennek a W-nek, persze az esetek egy jó részében V vagy F hangot helyettesítenek vele, de az esetek másik (talán kisebbik) felében csak egy betéthang lesz...
Pont erről beszélek, hogy voltaképpen kedvük szerint változtatják el akár ugyanazt a szótövünket is akár egyazon nyelv is. Azért ezeket többnyire alá is szoktam támasztani, nem csak rámondani.
És egy nyelven belül sincs következetesség, mert a latinban is a FOR például a FORATICUS (piaci, vásári) szó esetében érintetlen maradt, érdekes itt jó volt úgy ahogy eredetileg indult. Ugye a vásári FORGATAG dolgot ismerjük, ez a FORGATAGOS szavunk megnyirbálva, már G mentesen, de itt legalább a szó eleje megmaradt.
A VORAGO----FOROGÓ esetén meg már V-re van írva ugyanaz. Pedig ugyanabból van ez is, a FOR itt már VOR, fent még jó volt F hanggal is nekik, itt már nem.))
És persze ugyanez a FOR meg teljesen más megint a FORIO szóban ami : kiönt, természeti szükségét végzi--------- vagyis FOLYÓ ügyek amiről szó van, és itt is gyakorlatilag be is azonosíthatjuk, és ezáltal helyettesíthetjük a magyar már képzett szóval. Főleg ha a FORI is mellévesszük, ami vagy FOLYosó, vagy épp vízárok jelentésű.
Tehát "ad hoc" jelleggel hogy éppen így, hogy éppen úgy írják meg ugyanazt, vagy éppen azonos hangalakra teszik a FOLY(ás) és a FOR(gás) szótöveit. Márpedig a kettő azért igen csak egy másik történet...
Mikor épp hogy írták át, ez csak attól függ. Ilyen formában is létezik, amit írsz.
De az angolban a K_R kapcsolat is simán dupla W változhat elöl meg. "WHORE" szavukat elég csak megnézni például. Gyakorlatilag a KÚR igénkből van ez az egész, és a szó elején a K hangunk már teljesen le van cserélve...
A nemzetközi feltételezett etimológiákkal nagyon csínján kell bánni, és szűrni fontos a hasznos információt a haszontalantól. Ez kiváltképpen vonatkozik az úgynevezett Proto-Indo-European sokszor teljesen értelmezhetetlen csillagokkal és számokkal vegyített katyvaszára.
Egy kiváló és remek példával fogok előjönni, egy olyan magyarul készre ragozott szóval, amelyet konkrétan le sem lehet tagadni hogy egy színmagyarul elkészült szavunk.
A "latin" nyelv VORAGO szavával ami "örvény" jelentésű. Mit mondott régen a magyar az örvényre?....
Hát azt mondta a magyar az örvényre, hogy FORGÓ ! FOROGÓ hosszabban, ha rendesen kiejtjük a gyakorítóképző toldalékot. Tehát FOROGÓ---- az VORAGO formára változott meg a latinban. A nemzetközi etimológia még csak odáig sem jut el hogy ezt a két szót kapcsolatba állítsa egymással, hogy észrevegye azt ami egyébként triviális bennük, pedig teljesen nyilvánvaló hogy a magyar már képzett és ragozott forma nélkül még csak nem is létezhetne ez a latin szó sem.
Márpedig magyarul FORGÓ néven nevezték meg az örvényt. Ehelyett az etimológia ezt az elmebajt tálalja nekünk :
Proto--Indo--European : *-h3onh2- és szerintük ebből VORAGO lesz.)) Mondom, ez elmebaj, hát mi a szar az a hivatkozás?.)) Egy értelmezhetetlen baromság, és még csak ide sem tartozó. Nem abból lett VORAGÓ hanem a FOROGÓ szavunk átírásából, de csak a szavakra kell nézni, meg tudni hogy mit neveztünk FORGÓ néven. Cz-F FORGÓ (2) még említi a harmadik jelentésben. Az örvények bizony forognak, és ezt a latinok is tudták, méghozzá a magyar nyelvből mindezt...
1: Ha az ősi nyelvet átírod, akkor már csak épp ősi nem lesz.))...
2: Semmilyen hibahatáron nincs a SWEEPER, ez így már egy elbaszott alak. A SEP/SÖP idézi a valós jelenséget élethűen, ez az ősnyelv. A "szvípeör" már egy elgányolt történet...
"Az ősnyelv épített fel gyököket. A többi a jobbik esetben itt-ott megtartotta azokat néhol,"
Milyen "többi"? Nincs semmiféle többi. Az ŐSnyelv attól ősnyelv, mert minden nyelv abból fejlődik ki.
Az égitestek, naprendszerek, galaxisok mind ugyan abból a homogén ŐSállapotból fejlődtek ki, amit ŐSrobbanásnak nevezünk, nincsenek "más" objektumok...
"Itt van például egy jó példa a SEP-ER szavunk, ami szótő szintjén igen élethűen ábrázolja egy cirok hangját használatakor. De az angol hangalak már nem azt idézi,"
Mindkét gyök megfelel a hang utánzásához. Egyik sem lehet tökéletes, de mindkettő "hibahatáron belül" képezi le a természetes hangokat.
A magyar nyelv ma is számon tartott és megnevezett szófelépítését mutatom be az idegen nyelvekben immár folyamatosan, ezek magyar nyelvű ragozások. Amelyeket a mai napig a magyar nyelv tart nyilván kizárólag. Ők azt sem tudják mi van a szavaik végén, nehogy már nekem azt mondd hogy "azok" csinálták meg a szavakat.)) A magyar nyelv által bonthatók és építhetőek.))
Ha az idegen szavakat magyar nyelven érteni lehet és ott van bennük a nyelvünk csak rá jellemző egyedi toldalékolásai, amelyeket nyelvtan órán is csak a magyarok értik meg hogy miért is vannak azok a szóelemek a szavakban, akkor nem lehet más az őse ezen szavaknak, csak a magyar nyelv...
Az idegen nyelv már nem gyök-nyelvészkedett, így ez a megközelítés mindig hibás végkövetkeztetésekhez fog vezetni. Ők csak elváltoztatták a már létező hangalakokat. Így egy "FOR" kezdés lehet hogy néha tényleg a mi FOR-gás értelmű gyökérszavunk, amennyiben ez a kezdőszóelem megőrződött. De csak akkor.
Sokszor a VER igénkből létrejött szavai is F_R alakúak már a latinban. Az meg egészen más már. És sok más egyéb dolog is arra van megírva, így az idegenben ezek a kezdések már egy nagy katyvasszá válnak.
Az "angol" FORTH mögé sem szükséges nem odavaló "előrefelé irány" belemagyarázása a szóba, mert egyáltalán nem erről szól eredetileg a hangalak. Ez csak a ma ismert angol jelentés okán való utólagos belemagyarázás, ami semmit sem fog elárulni az eredetről.
Eleve a FORgás értelmű FOR gyökérszó sem "előrehaladást" jelent, hanem forgást. Hangutánzó ősgyökérszavak éplnek a nyelvünkben F_R vázra.
Ráadásul az "angol" FORTH mögött nem is ez a forgásértelmű történet van, hanem teljesen más szavunk, ez is már egy átírt hangalak. Ez a FORTH a FOLYTAT szavunk FOLYT része ! FURTHER szó képződött náluk ebből ami "TOVÁBBI" jelentésben van a leggyakrabban. Igen, hiszen amit FOLYTatunk, azzal haladunk tovább előre. Ez csak egy átvitt értelmezés már, nincs forgásértelme.)) FOLYT van átírva FORTH/FURTH formára.
A FERL(ER) és FURL egybevágó hangalak ha rövidíted, és maguk az angolok még 1600-as években írnak erről a közvetlen kapcsolatról, nincs okom nem hinni nekik, hiszen abban a korban a FERL(ER) és a FURL is csakis egyetlen dolgot jelentett beszédben, a vitorla bevonását és akkor még semmi mást.
A vitorla bevonása meg annak egy hengerszerű eszközre a FEL-tekeredése, illetve rá FORdulása ha úgy vesszük, mindkét gyökérszóból lehetséges a megközelítés. Ami idegenben F_R , az nagyon nem csak egyféle történet...
"A magyar nyelv főnévi igenévképzőjével ragozott szavai a világban ott vannak szerteszét.)) Nekem az ilyen és ehhez hasonló észrevételek ezrei győznek meg arról hogy melyik is az ősnyelv.))..."
Ezek közül bármelyik lehet az ősnyelv. Ha bármelyik lehet, akkor mind az. Ez olyan dolog, mintha azon vitatkoznánk, ki volt előbb, a germán, a szláv, vagy a magyar...
Egyik sem a Marsról jött, így mind egy tőről fakad. A nyelvek is hasonlóképp egy tőről fakadnak. Persze, sokszor keverednek, (ezzel együtt az emberek is) változnak, de új nyelv nem jön létre, csak a régit variáljuk, ill. némileg módosítgatjuk... Nyilván egy nagyon kevert nyelvre (mint az angol és az újlatin) már egy másik nevet használunk, mivel az eredeti nyelv már csak nyomokban ismerhető fel. Ezek a nyelvek nem újak, csupán egy, két, vagy több másikkal lettek összemixelve.
A németben -EN felel meg a mi -NI végződésünknek, ki mondja meg, hogy ez az N hang hol volt előbb használatban toldalékként?
Az abház nyelvben (É-Ny-Kaukázus) pl a -ra toldalék felel meg neki, az azeriben ək... Egyik nyelvben sem található -ni végződés, pedig abban térségben biztosan megfordultunk.
"ÉGNI"
Ennek a szónak (végződésnek) több nyelveben való hasonló alakú előfordulása még nem jelent semmit. Lásd fentebb, ahol megfordultunk nem találkozunk vele. De az N hang ott van!
Az ÉGNI megfelelői sokszor TŰZ jelentésűek... (amiket megnéztem)
"a franciáknál kizárólag a vitorla bevonását jelentette, ezt nem tudom hányszor kell még hangsúlyozzam . Régi nagyszótárból néztem, ahol ha 10 jelentése a szónak, akkor mind a 10-et kiírta."
És a FOR (-nak, -nek, részére, felé...) is ugyan ez a gyök, az ószászban még FUR, és a jelentése is előre, előtte, mint az angol FORE szónak.
Megnéztem a francia etimológiai szótárat, de nem lettem tőle okosabb, sőt! ez a szótár az angolból eredezteti és csavarás, tekerés jelentést ad neki. Erre varrjál gombot....
"+ Ferler, i/a. to furl ; from Engl. furl. — Der. diferler."
Amennyiben így van, a FERL(i)er gyöke simán lehet azonos a FURL gyökével.
Ettől kezdve két irányba mehetünk:
1. Vagy elfogadjuk, hogy a FUR/FOR gyök előrefelé irányt mutat, ami a fúrásnál is elfogadható jelentés, hiszen a fúró előrefelé halad. Viszont a forgással sehogy nem lehet összehozni.
2. Vagy úgy gondolkodunk, hogy az iránymutatás ráfordulást jelent (fordulj előrefelé). Ez jelentésbeli összhangban van mind az angol FURL, mind pedig a magyar FÚR/FOR szavak jelentésével.
Az angolban a "forog" szó megfelelője a TURn, T-vel az F helyén, ami azt jelenti, hogy ez már egy más logika mentén összerakott gyök. (Nem gondolnám, hogy a magyar TUR/TÚR gyökkel lenne azonos, hacsak nem tételezünk fel valamilyen forgó mozgást a TÚRás közben.)
"A FIRMUS szó és hasonmásainak egyáltalán nem volt hajózáshoz és vitorláshoz köthető jelentése, ez egy egészen másik történet..."
Ez ugyan az a gyökváz: F_R, mint a FERLER, FURL FOR/FUR, FORE/FURE szavak esetében.
Amúgy megint fordítva ülsz a lovon, mert sem a FURL, sem a FERLE nem a hajózás miatt született szavak, a hajózás csak átvette és alkalmazta azokat.
Ugye, a lapát sem a hajózás szülötte, hanem az evező alakja és funkciója okán lett átvéve az eszköz megnevezésére.
"Úgy tűnik , a gyökök felépítése mindenütt hasonló elv alapján történt..."
Az ősnyelv épített fel gyököket. A többi a jobbik esetben itt-ott megtartotta azokat néhol, de sokszor már átíródott másra, amit a kiejtésben is módosítottak.
Itt van például egy jó példa a SEP-ER szavunk, ami szótő szintjén igen élethűen ábrázolja egy cirok hangját használatakor. De az angol hangalak már nem azt idézi, elcseszték nem csak az írást, hanem a kiejtést is, főleg hogy töltelékhangnak beletették ezt a W hangot, ami nem is való bele.
SEPER szó SWEEPER változott meg. A svédeknél még mindig SOPARE, ami SEPERŐ/SÖPÖRŐ megfelelője.
De az angol SWEEPER ír le és ez a "SZVÍPER" féle kiejtés már egyáltalán nincs összhangban a magyar SEP-ERŐ szónak a hangutánzó jellegével...
Nálam a nyelvünk az ősnyelv, vagy legalább az egyike. Sokan jutottak már erre, és naponta győződöm meg erről hogy így lehet. Egy kis ismétlés TŰZ ügyében :
A TŰZ : ha egybeírom a névelővel akkor ATŰZ (ennek fontos szerepe lesz hamarosan). A tűz FORRÓ, a tűz ÉGŐ és a tűz ÉGNI szokott jellemzően. Nézzük a kivastagított magyarul ragozott szavainkat világszerte:
ÉGNI : bengáli ÓGNI, hindi AGNI, jávai (é)GENI, kannada AGNI, latin IGNI(s), litván UGNI(s), maráthi AGNI, orija ÓGNI, ószláv OGNI, szanszkrit AGNI, telegu AGNI, és a többiek.
A magyar nyelv főnévi igenévképzőjével ragozott szavai a világban ott vannak szerteszét.)) Nekem az ilyen és ehhez hasonló észrevételek ezrei győznek meg arról hogy melyik is az ősnyelv.))...
1: Tehát még egyszer : Az érintett szavaink kifejezetten a vitorla bevonásra vonatkoztak, az angol is eleinte. Tehát FÚRáshoz köze nem lehet. A tágabb értelmű közösíthető FOR (forgó értelem) viszont már lehetséges.
Igen, a FERGETEG szót FORGATAG és FÖRGETEG is mondják. És ami FERDÜL, az valójában FORDUL kicsit tágabb értelemben...
"A vitorla bevonásában amúgy nincsen semmi furkálódó történet."
Nem tudom, Te milyen világban nőttél föl, de én minden esetben úgy tudtam lyukat fúrni, (és még ma is, csak most fúrógéppel tekerem, csavarom a szerszámot) hogy a fúrót tekerni, csavarni kellett. (a furdancs és az amerikáner megvan?) Régen is így, kézzel forgatva a szerszámot fúrtak lyukat, mert sem lézeres, sem vízsugaras, sem szikraforgácsolásos, sem másmilyen hasonlóan modern technológia nem volt.
A FUR gyök a FOR gyök változata, amiből látszik, hogy forgás jelentést hordoz.
Ide tartozik a FER gyök is, aminek szintén köze van a forgáshoz: FERGETEG, FERDE. Ez okot adhatna arra, hogy a FERLER gyökét ebből eredeztessük, de a jelentése épp az ellenkezője, ezért ezt nem tehetjük meg.
"Abban igazad hogy nem korrelálnak a jelentések, de azért nem, mert a nem a FIRMUS dolognak van köze ahhoz hogy FERL(ER)..."
Ezt sem tartom kizártnak, de itt legalább a jelentéseik egyeznek.
1: Már rég utánanéztem ennek. A FERLER ami FERRER alakban is létezett, a franciáknál kizárólag a vitorla bevonását jelentette, ezt nem tudom hányszor kell még hangsúlyozzam . Régi nagyszótárból néztem, ahol ha 10 jelentése a szónak, akkor mind a 10-et kiírta.
Itt a jelentés kizárólag erre vonatkozott. Aztán jött az angol FURL dolog az 1500-as évek közepén. Na most ennek is utánanéztem, az 1600-as években a szó ha feltűnt akkor még minden esetben a vitorlázással kapcsolatos volt, a vitorla bevonása jelentéssel. Ráadásul az 1600-as évek végi angol leírásban olvastam, hogy ők maguk is a FERLER szót tartják előzménynek.
Mivel pontosan ugyanazt jelentették ezek régi értelmükben, és az angol nagyon régi szöveg már ott 1600-as évek végén is.összepárosítja őket, így ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem én párosítom a franciából, hanem ők maguk az akkor még friss szavukat mindezt már 1600-as írásokban ! Akkor még csak vitorlás kifejezés volt, mint az általuk hivatkozott francia alak is.
A FIRMUS szó és hasonmásainak egyáltalán nem volt hajózáshoz és vitorláshoz köthető jelentése, ez egy egészen másik történet...
"Csak a FERLER/FERRER és a FURL közvetlen viszonya ami biztosnak tűnik, mivel mindkettő a vitorla bevonását jelentette."
Nekem éppen ez nem tűnik biztosnak az elmondottak (jelentésük) alapján. A vitorla bevonása huszadrangú jelentése ezeknek a gyököknek, semmiképp nem tekinthető eredetinek, mivel ez már a szavak átvitt értelmű jelentése. Az előbbinél a vitorlavászon összefogása és rögzítése (felkötözése) miatt lett a művelet neve FERLER, hiszen a szó is rögzítést, szilárd tartást jelent, míg a második esetben a vitorla behúzása csavarás, tekerés által történik, s a FUR(o)L szó a magyarban is ilyen jelentéssel bír. (Legalábbis magyarul tökéletesen érthető, képzése megfelel a mi szabályainknak, a hangsor is egyezik.)
"A FIRMUS hangalak mással közösíthető."
Épp ezért nem értem, miért akarod a FURL gyököt mindenáron a franciából levezetni... Hiszen se a FERLERhez, sem az azonos jelentésű FIRMUShoz nem fűzi jelentésbeli szál...
"Azaz ez gy elég tág kifejezés, de semmi köze a vitorla bevonásának vagy feltekerésének a latin szónak, így a francia sem lehet ebből értelemszerűen.
FIRMO igéjükhöz van köze ami : erősít, szilárdít,"
A FERLER szóval jelzett vitorla bevonás éppen erről szól. Erősen, szilárdan rögzíteni, azaz odakötni a vitorlarúdhoz. - És nem felcsavarni, feltekerni.
Minden nyelv ősnyelv, mivel mind abból fejlődött ki. A mienk is. Amúgy a mienk is változott, noha sokkal jobban megtartotta eredeti formáját, mint sok más nyelv.
Ebben valóban különbözik más nyelvektől, de aligha lehet ennél többet a javunkra írni.
Én a gyökök hangjainak megváltozásában - túl azon amiket említettél - első helyen az ősnyelvben használt hangok sokféleségét és területenként változó használatát látom.
A sokféle hangból manapság az egyes nyelvek jóval kevesebbet használnak. (Mi is...) Persze, az ősnyelvben használt hangok mennyisége már az elején is népcsoportonként eltérő lehetett, hiszen hiába tartozunk egy fajhoz, területenként más- és más hangok képzése fejlődhetett ki. Természetesen vannak olyan alapvető hangok, melyek a természetes hangokat hűen adják vissza, ezek szinte minden nyelvben meg is találhatók, ha nem olyan "tiszta" formában ahogyan mi kiejtjük. Ezek a hangok köszönnek vissza egymástól nagyon távoli népek nyelvéből.
Úgy tűnik, gyökök felépítése mindenütt hasonló elv alapján (szóösszetétel módszerének megfelelően) történt, s miután egy-egy természetes hangot legföljebb 2-3 hasonló hanggal lehet utánozni, így természetes következmény a hasonló alakú, mégis kisebb nagyobb eltérést mutató gyökök létrejötte.
Tehát a FIRMUS dologra visszavezetés egy hibás dolog. Csak a FERL(ER) és a FURL kapcsolat áll meg.
És hidd el, nem a FÚR igénkhez van köze, legkönnyebb volna nekem is ezt belebeszélni, de ez még a franciában FER volt, ami mögött a FEL szavunk elbarmolt kiadását gyanítom inkább okkal.
A vitorla bevonásában amúgy nincsen semmi furkálódó történet. FEL-tekeredik az annak bevonásakor. Nem fúródik az sehova sem.))
Abban igazad hogy nem korrelálnak a jelentések, de azért nem, mert a nem a FIRMUS dolognak van köze ahhoz hogy FERL(ER)...
A nemzetközi etimológiai levezetés nem teljesen jó. Csak a FERLER/FERRER és a FURL közvetlen viszonya ami biztosnak tűnik, mivel mindkettő a vitorla bevonását jelentette.
A FIRMUS hangalak mással közösíthető. Eleve sokkal gazdagabb jelentésű volt mint írod :
FIRMUS : erős, szilárd, tartós ez oké itt is. Ezen kívül még : állandó, egészséges, friss, alkalmas, tápláló, érvényes okmány is. Azaz ez gy elég tág kifejezés, de semmi köze a vitorla bevonásának vagy feltekerésének a latin szónak, így a francia sem lehet ebből értelemszerűen.
FIRMO igéjükhöz van köze ami : erősít, szilárdít, bátorít, bizonyít, állít, tanúsít jelentésűek. És van hasonló szó még FIRME, FIRMITAS, FIRMATOR meg stb. alakok, ezek a fentiekkel nem tartoznak össze...
"Azt magyarázd meg, ha mindenki - kivétel nélkül - megváltoztatta saját korábbi nyelvét (az ősnyelvet) mi miért nem tettük?"
Mert a mi nyelvünk maga az ősnyelv ! A "többiek" esetén az eltérés oka lehet szándékos szegregáció eredménye, de akár egy kényszerű elszigeteltség is okozhat ilyet, ha teszem azt egy világméretű bolygószintű esemény hosszú időre elzár egymástól kis létszámú csoportokat.
Én azt nem mondtam hogy csak és kizárólag egy okból változhatott meg, de a változás ténye látszik az idegen szókészleteken, és azok régi, illetve mai formája közt is egyszerűen komoly változás áll be...
"Azért, mert ki-ki másfajtára alakította (egyéni ízlésére) az ősnyelvi kifejezést."
Tehát volt egy ősnyelv, amit mindenki beszélt, tehát a legnagyobb jóindulattal sem lehet magyarnak nevezni, mivel mindenki egységesen ezen a nyelven kommunikált. Idővel mindenki más szándékosan átalakította a szavakat, csak mi nem, így alakultak ki a különböző nyelvek. Jól értem?
Azt magyarázd meg, ha mindenki - kivétel nélkül - megváltoztatta saját korábbi nyelvét (az ősnyelvet) mi miért nem tettük?
"Maradjunk annyiban, hogy először még a vitorlás kapcsolatot is el akartad vetni."
Nem ezt vetettem el, hanem a szó eredetét vitattam, olvasd vissza:
- "A franciáktól szerezték be. Persze ott még nem így hangzott, hanem FERLER . És egyszer csak 1550-ben egy csapásra FURL lett az angol nyelvben.))"
- "Az Angol Etimológiai Szótár szerint bizonytalan eredetű, feltételezik, hogy esetleg francia eredetű. Azonban az angol jelentése egyértelműen (fel)CSAVAR értelmű, nincs is más jelentése. Az ófranciában a ferliier "láncol, megkötöz, elzár" jelentésű, a latinban "szilárdan tartani, alátámasztani" jelentésű, így semmi köze a csavaráshoz." (5016)
Kicsivel később ezt írtam:
"A FURL szó a szótárban: becsavar, felcsavar, felcsavarodik, felgöngyöl, felteker... Igaz, ott van a 'vitorlát bevon' kifejezés is, de az is felcsavarás.
Ez látszik a Google képeken is. Mármint az, hogy a vitorla a boomra van FELTEKERVE. Tehát, amikor bevonják a vitorlát a boomra tekerik fel" (5027)
Ugyanitt:
"A franciába állítólag latinból került át ez a szó, s a latin FIRMUS megfelelője. Jelentése: erős, kitartó, biztos, szilárd...
Proto-Indoeurópai gyökökből is levezetve: PIE root *dher- "to hold firmly, support" ("szilárdan tartani, alátámasztani") + -lier "megkötni". Összeolvasva: dherlier. » erősen megkötni."
Mindkét eredet hasonló jelentésű, de kicsit sem hasonlít a jelentésük az angol FURL szóéhoz, ezért nem a franciából gondolom a származását, hanem a nálunk is meglévő FUR gyökből, amit Te mindenáron tagadsz.
Most azt magyarázd meg, hogy az angolok miért a magyarban is meglévő alakra változtatták a PIR-latin-francia gyököt, és miért adtak neki magyar jelentést ennek a megváltoztatott gyöknek? Mert ugye, "szilárdan tartani, alátámasztani", "erősen megkötni, rögzíteni" semmiképp sem lehet azonos a csavarással.
Amire kivételként hivatkozol, sokszor nem az. Régen is történtek/történhettek szándékos egymástól elkülönülések az önazonosság jegyében. Különben miért volna egy egyértelműen közös hangalaknak 8 formája sokszor mondjuk épp a "germán" nyelvben?...
Azért, mert ki-ki másfajtára alakította (egyéni ízlésére) az ősnyelvi kifejezést. Ezért, és csak is ezért vannak ma idegen nyelvek.))...
