...egy visszautasíthatatlan ajánlat...?
A legutóbbi EU-s közvélemény-kutatás alapján a magyarok többsége támogatja az eurót, valamint a gazdasági és monetáris uniót: 52 százalékuk áll mellette, 41 százalék ellene.
Nemsokára Magyarországon is el kell gondolkodni, mi legyen, mert az euró bevezetésének öt feltételéből kettőt már tavaly teljesítettünk, és a harmadikkal, a legnehezebbel sem állunk rosszul.
Ez a feltétel két részből áll. A költségvetés hiányának (mennyivel többet költ az állam, mint amennyi bevétele van) három százalék alatt kell maradnia. Ezt már most is teljesítjük, és a Magyarországról szóló idei uniós országjelentés alapján 2018-ban is simán meglesz, bár kiigazítás kellhet ahhoz, hogy ez később is így maradjon.
A másik követelmény, hogy az államadósság maradjon a bruttó nemzeti össztermék 60 százaléka alatt. A kettőt azért kezelik egyben, mert elég nyilvánvaló köztük az összefüggés: ha egy ország ész nélkül költekezik, megugrik az adóssága, és csak akkor csökken, ha nem él nagy lábon.
A kétszer száznapos programból és a gazdasági válságból (lásd a keretes írást) örökölt adósság mostanra elkezdett leépülni. A kormány azzal számolt a legutóbbi, EU-nak küldött konvergenciajelentésben, hogy 2021-re elérhetjük a 61,2 százalékot, ami már majdnem megfelel a 60 százalékos követelménynek.
Hiába tűnik a konvergenciaprogram egy kissé túl optimistának az adósságcsökkentés ütemével, de ha folyamatos a csökkenés, más országoknál már kezelték rugalmasan a szabályt, és azelőtt indulhatott az euró, hogy hatvan százalék alá süllyedt volna az adósság. Igaz, a sietség nem mindig sült el jól, elég megnézni Görögországot.
Ha ezen a követelményen átengednek minket, és a már teljesítetteket is tartjuk, akkor két évet kell előszobáznunk az európai árfolyammechanizmusban, amihez stabilan kell tartani a forintot, valamint a jegybanki törvényeket az uniós feltételekhez kell igazítani.
Konvergenciajelentés 2016
Mikor lesz eurónk, ha_lesz?
