Miután a Skalár-e az egydimenziós vektor?-ral már úgyis jól lejárattam magam, így bátorkodom előhozni egy másik gyermekkori nümükémet.
Például itt az a csoda, amit a nemrég fellelt Archimédeszi Palimpszesztben is megtaláltak, miszerint a(z azonos magasságú és átmérőjű) henger=gömb+kúp
Mindigis zavart, hogy milyen szépek lennének a képletek, ha az a fránya Pi pontosan három lenne, és
nem 3,14...
Elhülyéskedtem a kérdéssel, de a legtöbb, amit a fagyos közönyön kívül ki tudtam váltani vele, az a fagyos elutasítás volt.
Talán mert belekevertem a Jóistent is.
Oly módon, hogy a Jóisten nem a térdén hajlította meg a teret (Pi<3 lett volna), nem is az ujjával csettintve (Pi=3 maradt volna) hanem ajkaival pontosan kiszámítva cuppantott (Pi=3,14... lett), mikor teret teremtette.
(Az Élet Értelme: http://zorroaszter.nolblog.hu/archives/2012/06/03/Az_Elet_Ertelme/)
De talán itt az indexen vannak érzőbb szívű olvtársak is.
Tehát a végső kérdés (The Ultimate Question):
Létezhet-e olyan speciálisan horpadt nemeuklideszi tér, ahol a pi pont három?
És ha létezik, ez lenne minden geometria ősanyja?
A görbék hosszának egységes a definíciója metrikus terekben: a beleírt töröttvonalak hosszának a szuprémuma. A topiknyitó felvetésével (vagy kérdésével) az a probléma, hogy nem mondta meg, pontosan mit ért geometria alatt.
A legtöbb matematikus Riemann-sokaságot ért geometria alatt, mert a szög és a görbület fogalma ezekben a terekben értelmes. Na most egy Riemann-sokaságon egy adott p pont körül egy kis r sugarú kör kerülete aszimptotikusan 2pi*r. Tehát ha r kellően kicsi a p-től függően, akkor a kerület nagyobb lesz az átmérő 3-szorosánál. Egy általánosabb metrikus térben (tehát nem egy Riemann-sokaságban) a topiknyitó felvetése már megvalósítható. Konkrétan a szokásos síkon van olyan norma, amellyel az egységkör egy euklideszi szabályos hatszög. Ebben a kétdimenziós Banach-térben minden kör kerülete pontosan 3-szorosa az átmérőjének. Érdekesség, hogy egy kétdimenziós Banach-térben mindig van olyan kör, aminek kerülete legalább 3-szorosa az átmérőjének, továbbá ha a norma szimmetrikus a koordináták cseréjére és előjelváltásaira (bármely bázisra nézve), akkor van olyan kör is, aminek kerülete legalább a pi-szerese az átmérőjének. Tehát extremális szempontból mind a 3, mind a pi érdekes. További részletek ebben a cikkben.
ZorróAszter: "A Pi=3.0 geometria szerintem létezik és ellentmondásmentes rendszer."
Gergo73: "Nem létezik, de ehhez több matematikát kellene tudnod. A görbült terekben (magyarul a Riemann-sokaságokban) a körök kerületének és átmérőjének a hányadosa nem állandó, hanem körről körre változik. Csak 0 görbület mellett kapsz állandó hányadost, de akkor a pi-t kapod."
ZorróAszter: "A pi=3,14... a mi terünk alaptulajdonsága. Mint ahogyan a pi=3.0 annak a másik térnek."
Gergo73: "Látom, nem sok ment át abból, amit mondtam. Felejtsd el a matematikát. Nem neked való."
ZorróAszter: "kéz kezet mos szerűen támogatjátok egymást a mellébeszélésben"
construct: "ahogy Gergo írta a 122.-ben . . . annál világosabban igazán lehetetlen elmagyarázni. . . de ha egy egyszerű matematikai tény ennyire fel tud idegesíteni, . . . megárthat az egészségednek."
ZorróAszter: "a napipolitikából ellesett módszereket próbálsz belecsempészni . . . én ideges vagyok . . . ezt próbálod szugerálni. . . . a rajongóidnak. . . ismerlek régóta mint a rossz pénzt."
Megintcsak a napipolitikából ellesett módszereket próbálsz belecsempészni és tért nyerni velük egy matematikai kérdésekről folyó vitába. Mintha bizony lenne bármi jelentősége, hogy én ideges vagyok-e vagy sem.
Egyébként mint Te is ugyanolyan jól tudod mint én, hogy nem vagyok ideges típus.
A definíciót nem változtatták meg, hanem, ahogy Gergo írta a 122.-ben:
"A görbült terekben (magyarul a Riemann-sokaságokban) a körök kerületének és átmérőjének a hányadosa nem állandó, hanem körről körre változik. Csak 0 görbület mellett kapsz állandó hányadost, de akkor a pi-t kapod."
Ennél világosabban igazán lehetetlen elmagyarázni.
Ti ehelyett cimborákat gyűjtötök magatok mellé, és kéz kezet mos szerűen támogatjátok egymást a mellébeszélésben.
Azért, mert nem érted amit mondanak, még nem jelenti azt, hogy mellébeszélnek. Megeshet, hogy a beszélgetéshez a te ismereteidet kellene esetleg bővíteni, hogy megértsd amit mondanak. A tudatlanság magabiztosságával ócsárolni a segítőkész olvtársakat egyáltalán nem elegáns dolog, még akkor sem, ha kiteszed a ":o)" szimbólumot.
Ha Ti tájékozottak lennétek, akkor nem csak dobálóznátok a fogalmakkal és tekintélynevekkel, hanem konkrétan érvelnétek azzal, amiket ezek a tekintélyek bizonyítottak.
Ti ehelyett cimborákat gyűjtötök magatok mellé, és kéz kezet mos szerűen támogatjátok egymást a mellébeszélésben.
Mert ugye mi már régi ismerősök vagyunk.
Ha valaki esetleg nem tudná, miért igyekszel ilyen sebesen leütni egy szándékoltan magas labdát is.
Annyit azért már megértettem, hogy aki csak kicsit is ért a matematikához, vagy valamit is elsajátított általában a tudományok valódi működéséből, az nem kever minősítgetést vagy más személyeskedést matematikai kérdésekkel kapcsolatos vitákba. Illetve érvelés helyett nem csupán dobálódzik hangzatos, innen-onnan elcsípett fogalmakkal. Azt csak a személyiségzavaros hülyék teszik :o)
Például a pi = 4/1 - 4/3 + 4/5 - 4/7 + 4/9 -+... számszerűsíti ezt az euklideszi térben, nem definiálja mint mondod.
Nem az euklideszi térben számszerűsíti a pi-t, hanem anblokk számszerűsíti a pi-t. A pi egy darab szám mindenféle geometriától függetlenül. Sokféleképpen lehet definiálni, pl. a fenti képlettel is. A pi-t az euklideszi geometrián keresztül fedeztük fel, de lehetett volna másképpen, hiszen rengeteg helyen ott van. A lényeg, hogy egyetlen pi van. Egy másik geometriából származó másik számot nem jelölheted és nevezheted pi-nek, mert ez az elnevezés és jelölés már foglalt.
A Pi=3.0 geometria szerintem létezik és ellentmondásmentes rendszer.
Nem létezik, de ehhez több matematikát kellene tudnod. A görbült terekben (magyarul a Riemann-sokaságokban) a körök kerületének és átmérőjének a hányadosa nem állandó, hanem körről körre változik. Csak 0 görbület mellett kapsz állandó hányadost, de akkor a pi-t kapod.
Ha engedsz a geometria követelményeiből, akkor lehet állandó 3 hányadost kapni. Pl. a síkon van olyan távolság-fogalom (ami ráadásul normából származik), amivel minden kör kerületének és átmérőjének hányadosa 3. Csak ez nem lesz geometria, nincsenek benne szögek, görbület, stb. Nem Riemann-sokaság, hanem csak Banach-tér.
A Pi definíciója a kőr kerületének és átmérőjének a hányadosa (hallgatólagosan hozzágondolva, hogy az euklideszi térben).
Például a pi = 4/1 - 4/3 + 4/5 - 4/7 + 4/9 -+... számszerűsíti ezt az euklideszi térben, nem definiálja mint mondod.
Pi=3.0 térben nyilván más a matematika is. És ott nem kell vesződni ilyesmivel. Ott nyilván más problémák vannak. Például lehet gond a kocka térfogatával, négyzet területével, stb.
A Pi=3.0 geometria szerintem létezik és ellentmondásmentes rendszer. Az igaz, hogy az ellentmondásmentességet bizonyítani nem tudom. De az, hogy minden pontja megfeleltethető az euklideszi térnek azt a megalapozott érzést kelti, hogy ellentmondásmentes rendszer, de minden szempontból teljesen más, mint amit megszoktunk. Még talán a számtan is. (Ez legutóbbi csak vicc volt)
A pi egy darab számot jelent a matematikában: az euklideszi sík bármely köre kerületének és átmérőjének a hányadosát. Ez a szám nem 3, és nem is lesz soha 3. Van rá sokféle formula, pl.
pi = 4/1 - 4/3 + 4/5 - 4/7 + 4/9 -+...
Egyébként pedig csak ismételni tudom, amit korábban mondtam: van olyan metrikus tér (pl. R2 egy megfelelő normával), amiben minden kör kerületének és átmérőjének a hányadosa 3, de nincs olyan Riemann-sokaság, amiben ez igaz lenne.
" Én viszont már tudom, hogy létezik Pi=3 geometria, vagyis ahol a tér minden pontján tetszőleges átmérőjű kőrre a Pí=3 "
Rosszul tudod. Az van, amiről a 101.-ben szóltam. (Egy bizonyos kúpi tér síklényei szerint bármely kerület és a sugár hányadosa három, ami viszont nem Pí.)
Kisgyerekektől a számtant várják el. A számtanban, elemi algebrában a 2 nem egyenlő 3-al.
Olyan algebrák, ahol mondjuk 2=3, nem általános iskolai anyag. Mint ahogyan az absztrakt matematika sem.
Tehát ez nem lehet hivatkozás ilyesmire.
A példád egyébként azért vicces, mert a halmazelmélettel kapcsolatos XIX. századi problémákat pont azzal világították meg, hogy ha a halmaz valódi részhalmaza saját magának, abból levezethető hogy 2=3.