meg aztán beszélhetnénk arról is, hogy hány ország volt 1896-ban független. vagy 1920-ban. vagy 1948-ban amikorra mi már összegyűjtöttük az aranyaink harmadát
Hahó! Hahó! Van itt valaki? Gondolkozz, McFly! Gondolkozz!
Miért is lehet a finneknek, ha a téli és a nyári játékokat összeadjuk több érme?
Mi kell ahhoz, hogy valaki jó sífutó legyen? Első sorban megfelelő természeti adottságok, időjárási körülmények, megfelelő szakmai tudással rendelkező vezető, némi tehetség és nagyfokú akarat.
Mi van meg ebből Magyarországon? Tehetséges versenyző, aki nagyfokú akarattal rendelkezik még akár lehetne. Talán még szakembert is tudnánk szerezni. Természeti adottságként mondjuk némi jóindulattal ott a Mátra. No de a hó hiányzik cseszd meg! Anélkül pedig ez a sport halálra van ítélve. Mert amíg Finnországban fél éven keresztül szinte biztos lehet ezt a sportot űzni, nálunk ha szerencsés helyzetben van az a tehetséges és nagy kitartással rendelkező sportoló, akkor is legjobb estben maximum 3 hónapig van meg az az időjárási körülmény, ami megfelel ennek a sportágnak az űzésére.
Felteszem másként neked a kérdést. Magyarország, ha arról lenne szó meg tudna rendezni egy téli olimpiát? Megvannak hozzá azok a körülmények? Elárulom neked nincsenek.
Fordítsunk egyet a helyzeten. Finnországban mi kell ahhoz, hogy valaki jó vívó legyen? Mondjuk egy létesítmény,megfelelő szakmai tudással rendelkező vezető, némi tehetség és nagyfokú akarat. Létesítmény úgy gondolom van, egy megfelelő edzőt, lehet szerezni, olyan országból, ahol a vívás eredményes sport, a tehetség és a kitartás pedig a versenyzőn múlik.
Finnország tudna rendezni nyári olimpiát? Nemhogy tudna volt is náluk, méghozzá, ha emlékeim nem csalnak ott szerepeltünk legeredményesebben.
Összegezve: csak a magadfajta, rosszindulatú kötekedő embereknek furcsa, hogy egy olyan nemzet, ahol minden adottság megvan ahhoz, hogy a téli és nyári olimpián is jól szerepeljen az ország megelőz az éremtáblázaton egy másik olyan országot, ahol csak és kizárólag nyári olimpiát lehetne rendezni, ugyanis a földrajzi és az időjárási körülmények nem megfelelőek ahhoz, hogy a téli olimpiai játékok sportágait lebonyolítsák.
Ha már gondolatkísérletek: miért van az, hogy pl. a vívásban, cselgáncsban, ökölvívásban, karateban stb. ennyire különbözők a szabályok azt tekintve, hogy
1. Egy nemzetből hány indulhat?
2. Van-e csoportkör?
3. Van-e vigaszág?
Szerintem a vívás egyéni nem jó, hogy egy vereséggel vége. Ez mondjuk Szilágyinak kedvez, aki az egynapos nagy koncentrációt igénylő ötmeccses versenyben szuper, de Szatmári megszívta. Régen volt is csoportkör. Én a vigaszágat se szeretem.
Nekem a karate lebonyolítása tetszett a legjobban: 10 versenyző, két 5-ös csoport, aztán meccsek keresztbe az elődöntőben és döntő. Ezt lehetne mondjuk 20 sportolóval 4 darab ötös csoportban minden küzdősportban. Körmérkőzés, első kettő a 8-ba, onnan direkt kiesés. Az egyik nap a csoportmeccsek, a másik nap a 8 közötti küzdelmek.
A kézilabda esetén a németek bepróbálkoztak ezzel (mármint, hogy a téli olimpián legyen a kézilabda), de gyorsan lesöpörték az ötletet és teljesen jogosan teszem hozzá.
de mi változna? mármint értem, hogy hol változnának dolgok, de a percepciója miben lenne más? Phelps-Lochte dobogó helyett lenne egy Phelps-Lochte-Kalisz. és?
jó, összességében igazad van, csak azt mondom, hogy nüanszokon is múlhatnak dolgok. pl ha Varga indul nálunk K1-ben, akkor most jó eséllyel portugál arany lett volna és ott nincs magyar arany. de ha 2000-ben is indulhatott volna két egység, akkor lehet Kovács Katalinnak meglenne az egyéni aranya.
vitorlázásban is 1 egység indulhat. lehet lenne még jó pár brit vagy új-zélandi (arany)érem, ha nem így lenne.
épp ezért egy összevont éremtáblát már sztem torzíthat ez. most nem fogom megszámolni, de simán el tudom képzelni, hogy a norvégoktól néha akár 4-6 érmet is le lehetne vonni egy téli olimpia után, ha nem négyen indulhatnának. sőt, ha csak 2-en, akkor pl a hollandoktól is egy csomó gyorskori érmet.
nagy álmom egy olyan olimpia, hogy a judotól a kajak-kenun át az úszásig egységesen mindenhonnan 3 versenyző indulhatna nemzetenként. (kivéve a csapatokat). igazságosabb lenne és nagyon kiváncsi lennék mennyire nézne máshogy ki az éremtábla.
ha már gondolatokkal játszadozunk, lehetne háromféle olimpia
- téli
- mindegy
- nyári
az elsőben lennének a havat igénylő, a másodikban a fedett pályán is megrendezhető számok, a harmadikban a csak szabad téren és csak hó- és jégmentesen megrendezhetők (pld. vitorlázás, evezés vagy országúti bringa)
ne felejtsük el, hogy egy időben komolyan felmerült, hogy néhány teremsportágat (elsősorban labdajátékokat) áttesznek a téli olimpiára. ha megtörtént volna, akkor most hogy számolnánk?
Sőt, gondolatban játsszuk le azt, hogy mi lenne akkor, ha egyszer valahol megrendeznének egy olyan össz-olimpiát, ahol az összes nyári és téli szám együtt szerepel. Akkor a kiosztott érmek értékét utólag nekiállna valaki aszerint súlyozni, hogy mi volt a sportolók lábán vagy hány celsiust mértek a futam alatt? Baromság.
viszont ami ezzel ellentétes hatású, az az, hogy télen sokkal nagyobb az egyéni számok aránya, mint nyáron. eleve klasszikus csapatsport is csak kettő van, nyáron meg vagy 10
1 vs. 2 az elég jelentős különbség, de utána meredeken csökken, 2 vs. 3 már nem, ha pedig a 3 vs. 4-en múlik az arany, akkor el kell gondolkodni a versenyszám létjogosultságán
és azért 1 szerintem csak a súlycsoportos sportágakban van, és pont ezek lettek - részben emiatt - heterogének. persze, Kína és női súlyemelés, Japán és cselgáncs, Kuba is tartja magát bokszban, de nem hasonlítható a korábbi időkhöz
az aranyaknál talán kevésbé számít ez így van, nagy mennyiségű mintán nem befolyásol annyit. egy összesített éremtáblát azért már torzíthat. pl az alpesi sí kifejezetten lehet olyan, hogy ha az egyik sztárod becsődöl még ott van 3, aki jó lehet.
nyári olimpián is érdekes volt néhány úszószámban, hogy az ismeretlenebb amerikai nyert, vagy gondoljunk a férfi tőrre, ahol ha a franciák nem indíthatnak 3 embert, akkor lehet Siklósi nyer és -1 francia arany, mert az a csávó be sem fért volna.
nálunk is érdekes a kajak-kenu. ha nem változtattak volna a szabályokon és csak 1 egység indulhat számonként, akkor Kopasz jó eséllyel nem is indulhatott volna egyesben. Csipest is verte Kozák a válogatókon, aztán az olimpián fordítva lett. És F K2-ben is valószínű Varga-Béke páros lett volna (vagy Hufnágelék) akik döntőbe sem jutottak, Kopaszék meg 4-ek lettek.
ennyi példa is mutatja, hogy csak a jóisten tudja mennyire lenne más az eredmény, ha minden sportágban egységes szabályozás lenne erre vonatkozóan.
a síelés két "szakága" közt gyakorlatilag nincs átjárás. az elsőhöz veszem a biatlont is, a másodikhoz a buckasízést és társait. a síugrást pedig ne is vegyük sínek
Nemrég észrevettem egy zivatarfelhőt, és kitaláltam hogy esni fog. És még csak nem is vagyok az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetője. Hihetetlen. Te nyilván sífutás közben zsibbasztod a népet itt jahh))
Amúgy darabszámra is sokkal több a síeléses műfaj, mint bármi más, ott konkrétan versenysí van. A műugrónak nem versenyre kell úsznia, elég ha kikecmereg a vízből bárhogy, ezt ne keverjük már ide...
jó, de most csak az aranyakat számoltuk. aranyérmeknél nagyjából azért már mindegy, hogy hárman indultok, vagy négyen. előfordulhatnak kisebb anomáliák, amikor a negyedik legjobb osztrák lesikló nyeri az olimpiát, de ha 70 arany kell, hogy megelőzzük a finneket, az nem ezen múlik
és azért tegyük a kezünket a szívünkre, nálunk nem a harmadik legjobb kajakos hiányzik soha az aranyhoz. ez inkább azokban a számokban jöhet elő, amikor az aznapi forma is sokat számít
