Pénzverdei, Pv vasútról minden jöhet, történelmi leírás, adok-veszek, képek, stb...
Más kereskedelmi portálok felhasználóinak itteni keresése, itteni beazonosítása (Vatera, olx stb.) TILOS és kizárással jár.
Ezzel úgy nagyjából képbe voltam.Elöre esetén voltak kétségek mivel a legtöbb info váltó áramot említ de volt köztük egyen is! Most vettem egy pannonia szettet Ez tökéletesen ketyeg = röl Egyenlőre dilemmába vagyok vele hogy kitakarítsam vagy se mert még a csavaron rajta (a talán gyári) piros lezáró festék
Szia! Akkor Én benéztem a sok infót mivel meg voltam győződve rola hogy ez egy 24V váltó áramú motor! Amit alátámasztott
hogy szépen forgott 18V váltó feszel! A próba is megerősített hogy a mágnes és a kommutátor polaritás cseréjénél fordult az irány. A labortáp os próbánál. ez a motor csak akkor váltott forgás irányt ha a mágnesba is fordult az É-D irány!Én 4db 5A diódával oldottam meg hogy ne legyen benne mechanikus kapcsoló! De az is lehet hogy valamit én néztem el! (rég tanultam a szakmát és hamar megutáltatták velem anno) Köszi az infot Jelenleg már csak a világítás van hátra Ide egy egy diódát tervezek berakni!
Sajnos egy kérdés még úszik hogy szerelhette a Pénzverő ezzel a motorral vagy sufni tuning!!!!
Még annyival egészítem ki magam, hogy a leírtak csak tekercselt állórészű motorokra vonatkoznak, Állandó mágnesű állórészes motor esetén ( mint a Helikon mozdony motorja ) nincs szükség külön egyenirányításra, mert ezeknél csak a forgórészre kerül a működtető egyenáram. A tápfeszültség polaritásváltása esetén a forgórészre kerülő egyenáram polaritásváltása miatt a forgásirány eleve megfordul.
Igazán az egyenáram van egyenirányítva. A kocka + és - kivezetéseire a motor állórész egy -egy kivezetése van kötve. Így a tápfeszültség polaritásváltásának ellenére , állandó polaritást kap az állórész. A kocka ~ ~ kivezetéseire a kerék áramszedők egyik, illetve másik oldala van kötve. Természetesen az áramszedők eredeti kötésére is szükség van. Így a tápfeszültség polaritásváltása esetén a forgórészre jutó feszültség polaritása is változik és megfordul a motor forgásiránya. Nekem csak analóg mozdonyaim vannak, ezért mindegyiknél ezt használom. Digitális mozdonnyal nincs tapasztalom, mert még nem volt a kezemben és nem tudom, hogyan van a motorja kötve.
Az elektromágnes blokk mindkét végén van egy -egy fekete színű hengeres fejű csavar, amiknek látszólag a tekercsek rögzítése a feladatuk. Valójában a tekercsekben mozgó vasmag végállásának beállítására is szolgálnak. Az általad leírt hiba oka a helytelen végállás. Próbálkoznod kell óvatosan kifele- vagy befele hajtanod a megfelelő végállás elérésér. Gyakori hiba, hogy aki nem ért hozzá, teljesen beszorítja a csavarokat, és így nem megfelelő lesz a végállás.
A lámpák alatt van egy textilbakelitre szegecselt " U " alakú érintkező. Ennek a gyűrődése, vagy a letörése miatt nem világítanak a lámpák. Sajnos nagyon gyakran ez a hiba. Kellő ügyességgel meg tudod javítani egy új érintkező készítésével. Előfordul, hogy a vasmag egy kissé elfordult ( ez a szerencsés, de ritka eset ) és emiatt nem mozog az érintkező.
Nekem is volt egy Előre mozdonyba begyömöszölt Csepel teherautó ablaktörlő motoros hajtás. Sajnos a kaszniról nem készítettem fényképet anno, csak a hajtásról. Ime:
Biztosan igazad van a túlságos retusálásokkal, de ahogy írtam, az eredeti füzetben szereplő képek alapján egyáltalán nem lehet biztosra menni . Az "Ezermesterekben" szereplő tervek, fényképek minősége és maga a nyomdatechnika is sokkal jobb, ezért legalább azonosítható. Ezek sem az Állami Pénzverőnek készültek, hanem a magamfajta utángyártóknak. Viszont sem a Kandó, sem a füzetben lévő képeken szereplő vagonok terveire ( kivéve az általam említett villanymozdony ) sehol sem leltem. Padig az általam emlegetett " Ifjú Technikus " és az " Ezermester " összes vasútmodellel foglakozó példányát átnéztem. Persze ez sokat nem jelent, mert lehet, hogy máshol közölték, viszont ebben a témában a tudásom csak eddig tart . Hozzá kell tennem, hogy Ákos által feltett Kandó fényképet sem láttam, viszont valamelyik Tóth Lajos gyártmányit ismertető leírásban szerepel Petrik Ottó korai halála, mint ok. Lehet, hogy a " még egyszer a keleti vasutmodellekről " című német , a régi német vasutmodellekkel foglalkozó oldalon olvastam. Ott elég gazdag és sok fényképekkel illusztrált adat olvasható mind Tóth Lajosról, mind az Állami Pénzverőről. Netán Te vagy a Sándor nevű hozzászóló ???
Ezzel az (talán átalakított? - mivel baloldali-lenti csatlakozót egyedinek gondolom) váltóval babrálok: a sínpár mozog ide-oda, de nem marad a végállásokban és a jelzőlámpái sem világítanak, amikor kellene.
Esetleg van bárkinek megosztható leírása, hogyan kellene működnie?
..az persze könnyen keltheti a grafika érzetét, hogy azon idök olcsó kiadványainak olcsó nyomdatechnikája miatt a legtöbb fotó agyon lett retusálva. Üdv! S.
A sorozatgyártás nem jött össze, de a Kandó prototípus köszöni szépen jól van. Egyébként lehet nem is a PV-nek szánta, hanem Tóth félének, de erröl jó lenne hallanni a hozzáértök véleményét.
A kocsikkal kapcsolatban pedig gondolod "grafikákat" fotóztam a Füstiben? Azok a kocsik ott vannak teljes valójukban, s egy régi dokumentumfilmben is szerepelnek. Azért tettem fel anno azokat a fotókat.
Az általad ismertetett Petrik Ottó füzetben benne van a villanymozdony komplett terve, aminek megépítése szerepel az elképzeléseimben. A PV Előre mozdony alvázát és motorját használták alapnak. Abban az időben a Pénzverdei vasút tervezői, többek között Petrik Ottó is rendkívül aktívak voltak a továbbfejlesztésben. Szerette volna a Kandó mozdonyt is 0-ás méretben elkészíteni, de sajnos ebben a korai halála megakadályozta. Nekem is megvan ez a füzet ,de az általad feltett képeket az eredeti nyomtatványban sem tudom 100 %- ban fényképként azonosítani. Hajlok arra, hogy grafikák. Igazán szakértőként Ábrok Miklós grafikus művész társunk tudna erről korrekt véleményt mondani. Amennyire a véleményem valós, egyáltalán nem biztos, hogy a prototípusok el is elkészültek, mert nem lettek a tervek publikálva Az 1957- es "Ezermester" egyes példányaiban van rakoncás vadon és zárt tehervagon terve és fényképe is. Ez utóbbi PVC lemezből készült. Viszont ezekről jól azonosítható fényképek is vannak. Pár éve beszkenneltem az összes 0-ás méretű, PV vasúttal foglakozó cikket az Ezermester barkács magazinokból. Ha valakit érdekel, szívesen felteszem. Az " Ezermester " havilap előzménye az 1956-os forradalomig az "Ifjú Technikus " című havilap volt, ahol szintén foglalkoztak a Pénzverdei vasúttal, annak megszületése után.
A motorok szinkronizálásához értenem kéne, ezzel nem tudtam tenni semmit ... :O(
A motorokon klf. feszültségeken mértem az áramfelvételeket, meg mezei módon a nyomatékot. Az eredményt összehasonlítva párosítottam őket.
Amit módosítottam a régiségen: a szelének sajnos kikerültek, diódák helyettük, az áramszedőket összekötöttem a kasznin belül, gondolva, hogy ha a négy tengely közül minimum egyiken lévő kerekek kapnak feszültséget, akkor már pörög mindkét motor. (Meg egy engem ellenállhatatlanul vonzó piros led is került egyik felső lámpába.)
Közös pályán is mennek a gépek egyidőben, de akkor már 100 W-ot fogyaszt a kettő együtt, és a nyomatékkülönbség miatt egymást utolérik, sok a baleset. Az analóg vezérlés szépsége. :O)
Unokáid...
Hasonló elhivatottságot, lelkesedést -mint nagyapjuké- kívánok nekik majd felnőttként, és szeressék amit profi módon csinálnak, bármi is legyen az :O))
Nagyon tetszett a kis videód. Kíváncsi vagyok, hogyan sikerült a két motort egymáshoz szinkronizálnod, mert szépen egyenletesen működnek. Biztosan nem fog olyan katasztrófa bekövetkezni, mint a videó elején bemutattál. További sikeres restaurálást és sok, unokákkal együttes játékot kívánok. Használd ki az időt, mert az én unokáim már sajnos kinőtték. Most el kell telni még jó pár évnek, hogy felnőttként újra kedvet kapjanak hozzá.
Egy 60'-as években kapott Pannónia játékkészlet felújításához sok segítséget kaptam Tőletek itt a topicon, amelyet ezúttal is köszönök.
A játékot annak idején használtan vették szüleim a tévészerelőnktől -aki gyakori vendég volt nálunk-, a vasútnak eredeti doboza, trafója, vezérlése, tápellátása már akkor sem volt. Egy építkezés során került legközelebb kézbe ez a készlet, 1991 körül, amit akkor egy átcsomagolással megúszott.
A mostani hobbi jellegű felújításom végül a motorokra korlátozódott, minden más elem festése maradt az eredeti ütött kopott, mert nekem így tetszik. A munka legfogósabb része egy forgórész kollektor javítás volt: Kiválóan működött is, egészen addig, míg egy óra üzemet követően az öntőgyanta gyengének bizonyult. :O(
Örülök, hogy unokáim érdeklődését is felkeltette a munkálkodásom, a nagy bódog'ságban készítettem egy klipet a Pannónia Expresszről. Ha bárki unatkozik annyira, hogy megnézné ezt a vonatot a mályvaszínű járólapunkon száguldva, mutatom a linket és köszönöm:O))
Nemrég vettem egy 0-ás hidat. Mikor megtisztítás céljából szétszereltem egy feliratot találtam. Hirtelen azt hittem, hogy nem is magyarúl van. Lefotóztam, majd a hidat összeszereltem. A feliratból most valami ilyesmit hámoztam ki:
Gyorsvonatra is érvényes Fly-???
-Három.
Szedres Ferenc P.........
Orvhanka Otto lak -lakatost jelentene?
Aki látott már hasonlót, vagy tudja az eredetét, vagy jobban olvas a sorok között kérem írja meg, hátha kiderül valami az eredetéről.
Megerősítem a gyanúdat. Nemrég volt a kezemben egy elég szétszórt állapotban lévő Hruscsov Moskabel mozdony . a négyzete oszlop alakú szénkefetartók alatt lévő pöcök eltolásával lehet a menetirányt váltani.
