Mivel én is odavalósi vagyok és konkrétan ismerem az esetet. Magát az antennát külföldről vette új állapotban. Külön a forgatóval A tornyot itthon készítették. Neki is gyári rádiója volt külön az adó és a veő de transceiverként is használható. Nem, nem az FL,FR 101 de ugyanúgy. Igen ott jellemzően elég homokos talaj van. Nekem akkoriban a "szokásos" W3DZZ antennám volt de amikor este locsoltam a kertet valóban volt változás.
Nálam akkor vélelmezhető majd egy erős észak-dél irányítottság a vertikálnál. Szerencsére a dipolnál meg pont erre merőlegesen. Hosszú a kert ugyanis.:-)
A képet látod, a lényeg, hogy a radiálok vége 0,05-0,02 lambda távolságra legyen egymástól.
A radiálok köré húzható kör kerülete 0,5 lambda szorozva pi-vel. Ezt elosztom a 0,05 lambdára választott távolsággal, az erdmény 10 pi, azaz kb. 30 darab radiál már megfelelő. :-)))
A legjobb gyakorlati példa néhai Gerhes Gábor (HA5FG sk.) esete még a "80-anas évekből Pestimrén. Vett egy gyári 3 elemes yagit 10 m-es tartóval. Szakemberek tették fel és kötötték be. Valahogy mégsem volt az igazi. Aztán az antenna alá elkészült vaslemezből egy garázs. , műhely. Mindjárt majdnem tökéletes lett az antenna mivel a "műföld" fentebb került és javított a tulajdonságon.
Negyedhullámú függőleges antenna tükörképe képződik a földben. Ezért nem mindegy a föld vezetőképessége - száraz sivatagi homok vagy mocsár/tengerpart. Ezt a rosszabb vezetőképességet lehet javítani "sehova be nem kötött" földháló rendszerrel.
A legtöbb radiállal rendelkező antennának van frekvencia függvényében egy ajánlott antenna oszlop magassága.A gyártó által garantált sugárzási irányok (körben és felfele egytérben ábrázolható valami) ekkor érvényesülnek.Hogy a talaj szerkezete,vezetőképessége ne szóljon bele ilyenkor un.műföldet csinálnak a földfelszinen.Jellemzően sugárirányú drótok az antenna oszlop talppontjánál.Közép ,hosszú és rövidhullámon van inkább jelentösége.Nézd meg a régi Kossuth adó tornyát.
Ha fémesen nincs is bekötve, akkor is van hatása. A műföld egészen más értelmű. Vannak félhullámú, látszólag ellensúly nélküli antennák. Azok fizikai valóságukban félhullámú dipólok, önmagukban van az ellensúly, csak nem középen van megtáplálva.
Az antennadrót átmérője 2 szempontból számít. Egyik a huzal ohmos ellenállása. Ha az összemérhető az antenna sugárzási ellenállásával, akkor azon veszteség lép fel.
A másik a hosszhoz mérhető átmérő. Ha a kettő már összemérhető, akkor nő a sávszélesség, csökken a szelektivitása.
Ha oxidált, akkor az alatta lévő vezetőképes réteg számít.
A műföld alatt nem tudom, hogy mit értesz, ha a radiált, akkor azt kitárgyaltuk lentebb. Ha valami mást, akkor az így vakon kijelentve is kb. csak pótcselekvés.
A vertikális antenna egy félbevágott dipol, a másik felét kell létrehoznod a radiálokkal. Valahol az áramkörnek záródnia kell. Ha nincs radiál, akkor utat talál másutt, legyen az a koax köpenye, az ágyrács, a gázcső, bármi. Persze az ennek megfelelő hatásfokkal. Ám pont emiatt a DX expedíciókon, a korallzátonyokon kiválóan működnek az olyan vertikálok, hogy egy darab drótot kitolnak felfelé akár csak 10 méterre valami seprűnyélen, a radiálokat a tenger adja, és ezzel a bohóckodással 160 méteren berádiózzák az egész világot.
Nem is kell nagyon sok radiál.
