"A Balaton kiszáradása teljesen normális dolog: ezek a sekély tavak elég rendszeresen kiszáradnak (volt már ilyen a történelemben, mint ezt levéltári adatok igazolják)."
A Velencei to valoban kiszaradt es a fehervari huszarok a medreben gyakorlatoztak, valamikor Maria Terezia idejeben,de a Balatonnnal ilyenrol nem hallottam az elmult 1500 evben.Sot a vizszintje joval kb 2-3 meterrel magasabb volt a mult szazad kozepeig es a fonyodi hegy, boglari hegy szigetek voltak a torok idokben.
Kisbolygóból nem lesz meteorzápor: az egy nagy bumm. A kisbolygók nem darabolódnak: se ütközések, se egyéb ilyesmi folytán. Az égi mechanika eléggé szigorú dolog: kisebb csoda kell ahhoz, hogy két kisbolygó egyáltalán összeütközhessen (ez az, ami nem lehetetlen, csak annyira ritka, hogy a "zápor" kifejezés legfeljebb, mint ennek ellentéte juthat az ember eszébe).
A Balaton kiszáradása teljesen normális dolog: ezek a sekély tavak elég rendszeresen kiszáradnak (volt már ilyen a történelemben, mint ezt levéltári adatok igazolják).
Nem akarnád túlbuzgó energiáidat pl. a gravitációs állandó csökkenésének megakadályozására fordítani? Az egy nagyon veszélyes dolog ám: hogy mást ne mondjak, tágítja a világegyetemet (meg nem mellesleg a Földet is).
tehat akkor esetleg keet kisbolygo is lehetett. az sokkal komolyabb hatas es legalabb tudnank mitol robbant szet. mondjuk valami nagybarom azt mondana hogy ha a foldet nem szokja eltalalni a kisbolygo akkor a kisbolygot meegis hogyan szokja eltalalni a masik kisbolygo vagy nagy meteor. de akik ilyen hulyesegek mondanak azok maguk is hulyek. meg nyilvan a tobbi bolygokon is megtalalhatok a kisbolygo darabjainak a nyomai. mi meg dongetjuk a nyitott kapukat.
es ha csak istennek nem tetszettek ezek a hulye, verszomja dinok? es mondjuk 30 evig letakarta a napot...
nem lehetne esetleg a golf aramlas varhato valtozasait elfeledni es egy meteorzaportol (persze nagyon komolytol) feelni? es akkor talan a balaton is kiszaradhatna...
Természetesen egy komoly meteorzápor, nem olyan, amely jelenleg éri a bolygót, hanem, amely mondjuk egy a Mars - Jupiter között lévő ővben történő kisbolygó feldarabolódás, ütközés vagy más okból kifolyólag érné a golyóbist,szerintem igen csak kérdéses. Sokkal inkább mint egy közeli szupernova hipotetikus robbanása.
Amennyiben az szárazidőszakban, heteken kersztül lángra lobbantja a növényzetet, egy ilyen eső, - a szárazföldek teljes nagyságában - akkor igencsak érdekes lehet.
No, de vissza a mondandódhoz: "A levegőbe kerülő hamut (port stb.) nagyon gyorsan kimossa az eső: csak az a része marad fent, amely annyira finomszemű, hogya cirrusfelhők fölé (a tropopauzába) emelkedik."
A trap bazalt esetében -mint megjegyeztem maga a növénytakaró is érdekes - de nem elhanyagolható a magma kén-dioxid és egyéb illóanyag tartalma. Valamint karbon evaporitos rétegeken áthaladva, a hatás csak fokozodhat, egészen az Általad jól jelölt, savas esőkig, amelyek a néha 3 km vastagságúra hízott bazaltra visszhulva ismét gőzzé, gázzá alakul.
A pufferét lehet, hogy lebecsülöm, csak nehogy mások az ellenkező végletbe essenek.
A meteorzápornak semmiféle éghajlati hatása nincs; szépen példázza ezt az az évi két meteorzápor, amiben részünk van. A levegőbe kerülő hamut (port stb.) nagyon gyorsan kimossa az eső: csak az a része marad fent, amely annyira finomszemű, hogya cirrusfelhők fölé (a tropopauzába) emelkedik. SZVSZ megdöbbentően alábecsled a bioszféra pufferkapacitását: nos, az gyorsan és jól reagál.
... és jellemző, hogy ahol maradtak óceáni kéregdarabkák, ott a betolódás és a szigetív egészen a miocénig bármikor bekövetkezhetett (mint ezt éppen ki hazánk példázza: eocén: Velencei dombság, Recsk, miocén: Dunazug-Börzsöny-Cserhát-Mátra + Zemplén és még többfelé darabkák).
No igen, örülök, hogy tisztáztuk, mert így kicsit homályos volt:
"20–30 (legyen 20) millió év alatt haltak ki. Az olyan faj, amely"
A hatodiknál gondolom, a maira célzol?
A platóbazaltot nem elfelejtve, és most nem megvitatva annak hamúszorását, felhívom figyelmed arra, hogy 15 Magyarországnyi területű növényvilág elégése elég jelentősen befolyásolhatta a légkör áteresztő képességét, lásd Indonéziai tűzek.
Nyilván valóan az, hogy voltak túlélők és átalakultak - csekélyszámban-, azt jelzi, a globalis hatás majdnem teljes volt.
De lehetséges egy hosszabb meteorzápor is, amelyet leírva még nem láttam. / Saját. /
A felsőkrétából rendelkezésünkre álló adatok azt nem teszik lehetővé, hogy egy rövid, néhány tíz, vagy száz éves intervallumot ebben a tekintetben megtudjunk itélni.
A Thetisnek nagyon kevés óceáni kérge volt: amennyi betolódott, abból lett is andezit (tényleg nem sok). Az eurázsiai hegységképződés (az Alpoktól a Himalájáig) alapvetően kollíziós volt.
Senki se mondta, hogy egy faj lett volna. Többünxövegében nagyon pontosan utal erre a "faj" szótőhöz "o" kötőhanggal csatolt "k", ami szép nyelvünkben a többes szám jele.
A dinók egy piciny csoportja átalakult madarakká. A dinóktól nagyon korán (még az alsó-középső triászban) elkülönült krokodilfélék túléltek és szépen gyarapodnak. A többi kidöglött: a fölső (késő) kréta időszakban volt a földtörténet hat(?) nagy kihalásának egyike.
A platóbazaltot felejtsd el: a bazaltvulkánok hamuszórása elhanyagolható (a bazaltláva 1100 fokon dermed, tehát egyáltalán nem viszkózus). Hamut a szigetív típusú andezitvulkánoxórnak amúgy combosan: ezért írtam hegységképződésről.
"A hirtelen lehűlés igencsak betett egyes fajoknak" — hogyne, a jégkorszakban, 55 millió évvel később. A felső krétában nem volt hirtelen lehűlés.
A ciánkatsztrófának egyetlen, máig érvényes következményéről tudok: arról, hogy felelőtlen "politikusok" az erdélyi aranybányászat ellen uszítanak. Van még valami?
Spectrum, NG és hasonló csatornák nem sokban különböznek pl. a Blikk, a MN és a Népszabi tudományosságától.
A dinók mintegy 20–30 (legyen 20) millió év alatt haltak ki. Az olyan faj, amely ennyi idő alatt nem alkalmazkodott valamilyen klímaváltozáshoz, és mégis túlélte azt a 20 millió évet — az már régen alkalmezkodott hozzá.
Nem tudunk olyan vulkánkitörésekről, amelyek befolyásolták volna az éghajlatot: ez puszta spekuláció.
Lényegesen nagyobb éghajlatváltozások (jégkor, É-i félteke: 12,5 fok < 5 év alatt) rutinszerűen ismétlődnek a földtörténetben — és nem jár velük nagy kihalás).
Akkoriban nem "pár nagy vulkánkitörés" volt: a felső krétára esik egyrészt az alpi hegységképződés, másrészt a Csendes-óceáni tűzgyűrű felgyűrődésének dandárja. Ez úgy értendő, hogy a vulkánosság a Föld ezen övezeteiben mintegy 50 millió évig legalább egy nagyságrenddel erősebb volt, mint most (és hullámozva csengett le a jelenlegi szintre). Mindennek semmilyen éghajlati hatásáról nem tudunk, pedig a paleoklimatológia egy eléggé jól fejlett tudomány (pollenekből, csigahéjakból és effélékből vetik össsze a kölönféle mértékben melegkedvelő, hidegtűrő stb. stb. fajok arányait).
Amennyire én tudom se nem megfagytak, se nem megégtek hanem simán éhendöglöttek, legalábbis a tudomány mai (és a Spectrumon, NG-n és hasonló csatornákon megjelent) állása szerint. Volt egy pár nagy vulkánkitörés akkortájt ami eleve teleszórta a föld légkörét vulkáni hamuval ami eleve szép nagy klimatikus változásokat okozott, és erre jött még rá a meteor, és az így létrejött hideg idõszak lett az állatkák végzete. Mondjuk ez nekem speciel még így sem igazán tetszik, mert akkor miért élték túl pont a madarak, krokodilok, halak (Pl. a cápák is), gyíkok, stb és az emlõsök, és miért nem élte túl egyetlen dínófaj sem. Amikor akkortájt õk voltak az uralkodók sok-sok különféle faj a nagy ragadozóktól és növényevõktõl az egészen picikig, a tengerektõl a levegõig. És mégsem élte túl egy dínó faj sem. Ez legalábbis nekem elég furának tûnik, és inkább betegségre utal, szvsz a környezetváltozások nem lettek volna ennyire fajspecifikusak, persze ez csak magánvélemény, én informatikus vagyok és nem dínószagértõ.
Könnyû nekik. A gond csak az hogy egy dínó, ha nem is sokkal de azért egy picivel csak nagyobb mint egy hímivarsejt, így hiába mártod folyékony nitrogénbe mégsem fagy meg elég gyorsan. Ez csak Han Solo-nak sikerült a Birodalom Visszavág-ban anno, de szvsz õt nem nitrogénnel hûtötték. Viszont vannak aranyos kis tücskök és egyéb állatkák amik viszont vígan elvannak 0 fok alatt mivel szervezetük olyan anyagot tartalmaz ami megakadályozza a jégkristályok kialakulását. Ez már esetleg ígéretesebb lehetne, már ha valakinek az a vágya hogy fagyasztott áruként vészelje át az elkövetkezõ pár ezer évet.
"eleve kellene gyujtest inditani a balaton vizzel torteno feltoltesere, egy a raaba folyobol odavezeto aarok kiasasara..."
Ugy nez ki erre nem lesz szukseg a vizszint visszaallt,most 83 cm tavaly 50 cm volt pont ilyenkor, vagyis majusra szepen felmehet egy meter fole, de ha kell vizpotlas akkor inkabb a Drava.
