Van 3 tő valami ruszkifajta csemegém. A második évükben a "kis" szőlők már a szokásos borszőlőkhöz képest kétszer olyan vastag és 4-6 méteres hajtásokat hajtásokat hoztak (és termést is, természetesen).
Most jönne a metszés, de fogalmam sincs, mit csináljak velük. A hagyományos, vágjuk vissza szálvesszőre és biztosító csapra módszert egyszerűen nem tudom értelmesen alkalmazni. A fiatal szőlők kinevelésének, a tőkefej kialakításának normál menete is kérdéses...
Tanácstalan vagyok. Van valami különös módszer ezeknek a gomba módra növő fajtáknak a kezelésére? Vagy túlkombinálom?
Ha 100mazsa/ha alatt van a termés kibérelni sem érdemes. Ha ezt tudja és van benne egyéb fantázia is, akkor a földalapú támogatás illik megadni érte. Félénk legalábbis így megy.
0,1ha olyan kis terület, hogy az arra jó hogy az ember kikapcsolódjon a mindennapi rohanás után. Ha ezt a funkciót bármi ok miatt nem tudja betölteni, beszélni kell a szomszéddal és el kell adni neki.
Ekkora terület az kb 500 töke, az pedig éves szinten kb 40-50 munkaórát igényel, 2-3000 Ft-os órabérrel számolva (ha egyáltalán találsz ennyiért valakit, aki hajlandó és el is tudja végezni az összes munkát becsülettel) ez 80-150 ezer Ft minimum, hozzátéve, hogy hivatalosan másnak permetezni csak megfelelö engedélyek birtokában szabad (közeli rokonnak végezheti önállóan a zöldkönyves, de idegennek csak úgy, ha a terület tulajdonosa szerzödik egy fehérkönyvessel, akinek a felügyelete alatt egy zöldkönyves elvégzi a munkát).
ha kevesebb a ráfordított munka, akkor egyrészt azt megsínyli a szölö, mert vagy elnyomja a gaz, vagy pedig befülled a szölö a zöldmunka el nem végzése okán, ill. az se jó, ha kimarad pár permetezési forduló.
Véleményetek szerint milyen költséggel jár éves szinten 1000 nm szőlő olaszrizling (középkordon) megművelése, műveltetése. Abban az esetben, ha minden munkát saját magam végzek, illetve, ha minden munkát kiadok. Csak nagyságrendileg érdekelne egy tól,től-ig. Tudom, hogy számos tényezőtől függ.
Nekem a ház előtti lugasról van szó. Szálvessző nem jöhet szóba. Az igaz, hogy korán kezd hajtani ez a fajta. Akkor még egyszer lemosózom csak kén+olaj. A levelet bevittem tavaly a növényvédőshöz, aki azt mondta, hogy atkás. Nem volt annyira feltűnően szívásnyomos.(idén megnézem, mert vettem egy 25 x nagyítós világítós órás szemüveget) A vesszők nem értek be még ezen a hosszú őszön sem csak a tövén. A virágzáskor megritkítottam a fürtöket elég jól. Mindegy idén még próbálkozom vele. Van mellette egy fehér fajta és az nagyon erőteljesen nő. Alul van biztosító csap és onnan elvezetek 2 szálat. Az idén felfutnak. Ezt a fekete korait leváltom, ha más nincs. (pedig finom és sajnálnám) Érdekes,hogy a felső részen 5-6 méteren nincs probléma vele. Ott jók a vesszők is. 2-3 méterig van jobban ez. Köszönöm az infót !!!
Igen, ezért használják a kén+olaj kombinációjú lemosót rügypattanáskor, de nem azt, amiben van réz is! (Ilyen a vegesol eres is).
Amúgy az atka tavaszi kártételére nagyon hasonlít (vontatott rügypattanás) a tripsz kártétele is, a gond csak az, hogy amíg az atka pókszabású, addig a tripsz rovar, az elöbbit gyéríti a kén, az utóbbit csak a megfelelö rovarölö szerek.
Én a helyedben áttérnék a szálvesszös müvelésre, ill. a június végi tetejezés után valamikor augusztusban is csinálnék egyet, mert az atkák elöszeretettel vándorolnak az olyan rügyekbe, amik a legkorábban rügyeznek, ezek pedig a hajtások végén találhatóak.
Atkagyérítés összefoglalva:
-gyommentesen hagyni a sorokat-sorközöket (a puszta földön nehezebben tudnak vonulni),
-elkapni azt a pillanatot, amikor pattannak a rügyek és akkor lemosózni kén+olaj (és csak kén+olaj) tartalmú kifejezetten lemosózáshoz használható szerrel,
-4-6 leveles állapotban az elöírt legtöményebb dózisú kéntartalmú permetezöszerrel (nem lemosóval!),
-fürtmegnyúláskor már csökkentett, de még nem a legalacsonyabb dózisú kéntartalmú szerrel,
-(ha lehet kapni atkaölö szert, akkor amennyiben lehet az é.v.i. miatt, akkor július köezepe-vége között permetezni vele),
-második vagy szükség szerint harmadik tetejezést beiktatni.
Ill. az "atkajárta" levelek fonákján nagyítóval apró sárgás kukacokat keresni, mert ha vannak, akkor jó eséllyel nem atka, hanem tripsz van ott, ezügyben növényvédös tanácsát kikérni.
Sokan mosolyognak ezen az atkafóbiámon. Volt egy szőlőszomszédom, aki telepített egy fél hold oportó szőlőt. Pihent talaj megtrágyázva extrém nagyon és úgy alászántatva. A telepített szőlője annyira hajtott, hogy csodájára jártak. 4. éves korára iszonyatosan atkás lett. Minden szert kipróbált rá (ami nem kevés pénzét nyelte be) Akkor még kemény mérgeket lehetett kapni, de nem segített semmi.(1987) A 6. évben otthagyta a művelését és kiszedte a tőkéket Bevallom, hogy ezt el sem tudtam volna képzelni, ha nem látom. Mellesleg beoszlopozva bedrótozva és munkát nem kímélve gondozta addig.
Az én tudomásom az, hogy nem a réz az atkagyérítő, hanem a kén. Nem így lenne?
A vegesol eres nem jó az atkák ellen, mert hiába van benne kén és hiába juttatod ki töményebben az előírtnál, akkor, amikor az atkák ellen kdllene lemosózni, már túl késő van a rezes lemosózáshoz. Az atkákat akkor tudod elkapni, ha éppen hogy megpattantak a rügyek (a barna szösz etetjén megjelent egy pici zöld).
De igazából július második felében lehet(ne, ha volna mivel) védekezni az atkák ellen.
Nem tudom, hogy mennyire lehet töményíteni a lemosózáshoz a szert. (Vegasol) Nagyon atkásnak véltem tavaly. Van e értelme. Esetleg mit javasolnak a kollégák ez ügyben. Előre köszönöm, ha van hasznos tanács.
Az atka is van amelyiket nagyon szereti. Például az oportót. Nekem is hasonló új fajta van talán Néró.
Érdeklődj a dr. Bakonyi Lászlónál (Keszthely). Ha neki nincs is, de talán meg tudja mondani, hogy kinél van belőle, ha van egyáltalán. Mivel direkttermő, ezért nagy üzletet egy szaporítóanyag-termelő se tud szakítani belőle.
Igen, a "+2" a váltócsapot jelenti, azokat nem számolom a termő rügyekhez, pedig a legtöbb fajtánál teremnek azok is, de legtöbbször leszedem azokat a fürtöket, mert vagy az állatok ennék le, vagy a szüretelők hagynák rajta, meg csak egymásba gubancolódnának, megágyazva a rothadásnak, miegyébnek.
Nehéznek lehet, hogy nem nehéz, ha nem elhanyagolt az ültetvény, ill. nem kell minden tőkéhez leguggolni/lehajolni, vagy az égig nyujtózni. Viszont ha nem a megfelelő részt vágjuk le, azzal konkrét anyagi kárt okozhatunk.
Ha be vannak érve a vesszők, akkor nem fagy el, de -5 fok fölött kell maradni. Ill.nem árt a metszlapokat sebkezelővel lekenni. Ha már lében áll, akkor nehezebb a sebkezelés.
7 tőke az a vesszők kihuzkodásával együtt max negyed óra, úgyhogy én nem látom a problémádat a metszéstől való ódzkodással. Az tény, hogy amit egyszer lemetszettünk, az a rész már nem fog teremni, de aki látott már tisztességesen megmetszett szőlőt, az tudja, hogy a kevesebb néha több. Én 6-8+2 rügyre (szálvesszővel) metszek minden tőkét, így nem kell minden egyes tőkénél vakaróznom, hogy hát ezt a tőkét hogyan kéne metszeni. A 6-8 pedig termő rügy, mert csak azokat számolom a szálvesszőn, amik vízszintesen, a vezérdrót vonalában vannak, a szálvessző tőkéhez közeli, esetleg meddő rügyeit nem, mert azokat úgyis kipucolom az első zöldmunkázáskor.
Gondolom neked sok szőlőd van, talán azért is "hajt az idő". Nekem hét tőke csemegeszőlőm van, az nem sok idő megmetszeni. Vajon mi a rosszabb; az elfagyás veszélye túl korai metszésnél, vagy az erőteljes nedvszivárgás késői metszésnél (ami még tápanyagveszteséggel is jár(hat) a levágott vesszők miatt)?
Tiszta szívű, hithű arab tesrvéreimet leptem meg metszés közben. Érdekes volt látni, burkában metsző asszonyokat.
Képzeld el hogy egy darab vegetáció sincs. Sivatag, szikla, hegy, homok, nyáron 50fok most is 25volt és akkor a semmi közepén egy hegyoldalban szőlőt művelnek, kis területen. Gyűjtik a vizet egy fóliával kibélet gödörben. Hihetetlen hogy a bánatban él meg a növény ilyen körülmények között?!?!?!
Ehhez képest nálam maga a kánaán várja majd, hiába van itt is sivtag.
Paulsenre lesz ráoltva és majd kiderül nálunk jó e valamire? A nyarat tuti bírja, kérdés a telet elviseli e majd?
