Szerintem pusztán arról van szó, hogy a j-ly megkülönböztetését kisiskolás korában tanuéja miondenki, amikor is mnagy az érzelmi hatás. Amikor rossz az érzése valakinek, hogy elszúrta, tudat alatt előjön - na mondjuk a legszelídebb eset - hogy Steinmann tudja, én meg nem. Tudat alatt előjön a kisgyerekkori szégyenérzet. Nem pedig a múlt tisztelete.
Ez valami olyasmi, mintha a múltunk fontosabb lenne, mint a jövőnk... ha ismeritek az idevágó viccet 'Minek már, arra a kis időre, ami még hátravan'... Úgy is nézhetnénk, hogy akár még évezredek múlva is lesznek emberek, akik magyarul beszélnek és írnak... valamikor valaki csak veszi a bátorságot, hogy lemondjon az ly-ról... mint ahogy nincs már 'ch', 'ts' vagy 'cz', 'tz' betű sem, csak 'cs' és 'c'.
Végigolvasva a hozzászólásokat, még inkább az a véleményem, hogy a nyelvi hagyományainkat tiszteletbe kell tartani. Bármennyire keserves a j-ly megtanulása (nálam pl. néha a rejtély szóban cserélődnek össze a dolgok...) mégiscsak egy ápolandó dolog.
A Dzsimmis ügyhöz:
Ha Bódi Sylvy így írhatja a nevét, akkor Jimmy joggal alkalmazhatná a j-s megoldást, ha élne.
Úgy keletkezett, hogy amikor Amerikában volt, és először megkérdezték a nevét, az Imre megfelelője elvileg az Emericus lett volna, de nem tetszett neki, ezért így mutatkozott be: "Imi." Erre először értetlenül nézett a kérdező, majd azt mondta: "Ah! Jimmy!".
Azt hiszem, nem értetted a problémát. Nem az a gond, hogy furán írja a nevét, hanem az, hogy külföldi névváltozatot használ. Mintha egy Lóránt így írná a keresztnevét: Orlando. Vagy egy Jani így: Jimmy, vagy egy Józsi így: Joe.
Egy volt gimnáziumi osztálytársam Zsanett volt, de főiskolás korában a ZH-ira már a Jeanette nevet írta. Nem hinném, hogy a szig-ban, is át lett volna ez írva. Szerintem Bódi Sylvi esetén is ez lehet a helyzet.
Én is számtalan olyan estetről hallottam, amikor a slendrián anyakönyvvezető elírta a a családnevet. De ezek általában régi esetek, és pár betűs tévesztésekről van csak szó. Ennél sokkal durvább hibának érzem mondjuk a Szilvia anyakönyvezését Sylvia alakban. Nem akartam konkrét neveket mondani, de legyen: mondjuk Bartha Sylvia és Bódy Sylvia esetében nem hiszem, hogy 67 előtt születtek volna, másrészt meg nem művészek -- bár nyilván attól még lehet művésznevük, gondolom a művészség ugyanúgy önbevallás alapján működik, mint a kisebbséghez tartozás... (és akkor persze még mindig lehet, hogy az anyakönyvvezteő tényleg ekkorát hibázott, vagy hogy tényleg nem is így vannak anyakönyvezve, és akkor nincs is miről beszélnünk...). Na ennyi, szerintem túlragoztuk... azért ha valaki egy suliba járt ezekkel a hölgyekkel, és tudja, hogy hogyan írták akkoriban a nevüket, az jelezze :)
„Ezek után sem világos számomra, hogy akkor az említett Sylvia, Wanda, Judith nevű személyek vajon nem ezeken a neveken vannak anyakönyvezve de mégis így használják, vagy ha így vannak anyakönyvezve, akkor hogyan érték ezt el??” 1. Nagy valószínűséggel nem így vannak anyakönyvezve. A művésznév és az anyakönyvi név sokszor köszönő viszonyban sincs egymással. Ignotus például Veigelsberg Hugó volt civilben, Csáth Géza nem csupán civilként, hanem orvosi szerzőként is Brenner József, Michelle Wild is Vad Katalin. De ha jól tudom, Gryllus Dániel személyijében is a Grillusz név szerepel, ugyanakkor testvérének, Vilmosnak a személyijében Gryllus áll, mert kijárta, de ő is Grillusznak született – tán a nagyszülők még Gryllusok voltak. Dániel fiúgyermeke, Sámuel viszont művésznévként is a Grilluszt használja. – De Sinkovits Imre testvére is Sinkó László, fia régebben Vitay András, újabban Sinkovits Vitay András. Szóval lehet a példákat sorolni különféle műfajokból. 2. 1967 előtt nem volt utónévkönyv, akkor asszem lazább és egyenetlenebb volt a kontrollmechanizmus. 3. Aránylag sok a slendriánság az anyakönyvvezetők részéről is, részben anyakönyvezhető nevekkel is kötözködnek, részben nem anyakönyvezhető neveket is átengednek.
> A legális útja sem bizottsághoz kötődik, hanem az MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Osztályához, azon belül is Bíró Ágneshez. Nagyjából ő dönt egy személyben igen régóta.
Ezek után sem világos számomra, hogy akkor az említett Sylvia, Wanda, Judith nevű személyek vajon nem ezeken a neveken vannak anyakönyvezve de mégis így használják, vagy ha így vannak anyakönyvezve, akkor hogyan érték ezt el??
Na persze ezt nyilván inkább tőlük vagy a szüleiktől kellene kérdeznem...
„ha Radiátornak akarom nevezni a fiamat, akkor ne is bajlódjak az akadémiai bizottsággal, inkább keressek egy lefizethető anyakönyvvezetőt?” Ez is egy megoldási lehetőség, csak nem legális. A legális útja sem bizottsághoz kötődik, hanem az MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Osztályához, azon belül is Bíró Ágneshez. Nagyjából ő dönt egy személyben igen régóta.
„ha kijelented, hogy nemzetiségi hovatartozásod miatt ragaszkodsz az eredeti formához (Jockey, Jennifer)... azt nem vizsgálják, hogy milyen nemzetiségű polgár milyen nevet vehet fel, tehát mindegy, hogy szerb-horvát vagy-e vagy ruszin” Ez egy néhány évvel ezelőtti állapot. Azóta megjelentek a magyarországi nemzetiségi utónévkönyvek, és a megfelelő nemzetiségek csak abból választhatnak. (Ha nem találnak megfelelő nevet, ugyanúgy külön kell engedélyeztetni, mint a magyar nemzetiségűeknek.)
>Bocs, mikor mondtam én, hogz a MAgyar utónévkönyv nem kötelező.
Én így értelmeztem az előző válaszod, de mentségermre legyen mondva, hogy nem sikerült kihámoznom, hogy mit akartál mondani. Idemásolom neked szó szerint, és kérlek elemezd nekem, hogy mit jelent a saját mondatod: "Ez a Magyar Utónévkönyv kompetenciája. Az anyakönyvvezetők betartják vagy nem tartják be - valószínűleg az utóbbi miatt sem fogják bevezetni"
Kérdésem: "a nem fogják bevezetni" tagmondat mire utal? Mert én úgy értelmeztem, hogy az utónévkönyvre. De nyilván félreértettem. De akkor mire céloztál vele? Mit nem fognak bevezetni? Nem az Utónévkönyv kötelezőségét?
> Én csak annyit írtam, hogy nem akasztanak érte.
Valami felelősségrevonással csak jár, nem? Vagy ha Radiátornak akarom nevezni a fiamat, akkor ne is bajlódjak az akadémiai bizottsággal, inkább keressek egy lefizethető anyakönyvvezetőt??
> Azért itt két dolog kavarog; az egyik hogy te a képernyőn szerepelhetsz "Zámbó Dzsimi" néven, annak ellenére, hogy az igazi neved "Zámbó Imre"; a másik, hogy nem kell az utónévkönyvben előírt fonetikus formát használnod (Dzsoki, Dzsenifer), ha kijelented, hogy nemzetiségi hovatartozásod miatt ragaszkodsz az eredeti formához (Jockey, Jennifer)...
Igen, ezeket tudom. Csak egyszerűen el nem tudom képzelni, milyen motivációból ragaszkodna valaki a "Sylvia" írásmódhoz, ha egyszer hangzásban ugyanaz, mint a Szilvia, és így anyakönyvezni nem lehet, tehát csupa problémákat fog okozni neki, ha bemegy egy hivatalba, és magyarázkodnia kell, hogy ő igazából Szilvia, bár a tévéből mindenki úgy ismeri, mint Sylvia...
Kiss Ádámnak: az a gyanúm, hogy tévedsz, az Utónévkönyv kötelező, és a magyaros írásmód is (bár a jogszabályt nem találtam meg, csak egy Indexes cikket):
"Anyakövezni csak a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékben szereplő neveket lehet. Aki valami különlegeset akar, arról az MTA Nyelvtudományi Intézete ad szakvéleményt az anyakönyvvezetőnek.
Az Intézetben a külföldi nevek esetében például azt mérlegelik, van-e magyar megfelelője a névnek. Magyarországon minden nevet kiejtés szerint írunk, így a Jennifer nálunk - bármilyen hülyén is néz ki leírva - csak Dzsenifer lehet, szigorúan dzs-vel és egy n-nel."
Azért itt két dolog kavarog; az egyik hogy te a képernyőn szerepelhetsz "Zámbó Dzsimi" néven, annak ellenére, hogy az igazi neved "Zámbó Imre"; a másik, hogy nem kell az utónévkönyvben előírt fonetikus formát használnod (Dzsoki, Dzsenifer), ha kijelented, hogy nemzetiségi hovatartozásod miatt ragaszkodsz az eredeti formához (Jockey, Jennifer)... azt nem vizsgálják, hogy milyen nemzetiségű polgár milyen nevet vehet fel, tehát mindegy, hogy szerb-horvát vagy-e vagy ruszin)
> Ez a Magyar Utónévkönyv kompetenciája. Az anyakönyvvezetők betartják vagy nem tartják be - valószínűleg az utóbbi miatt sem fogják bevezetni
Én meg abban a hiszemben voltam, hogy Magyarországon csak olyan utónevet lehet adni, ami el van fogadtatva (benne van az utónévkönyben). Ezek szerint nincs is ilyen, de az anyakönyvvezetők különben sem tartják be? Nahát.
> Van egy Judit, aki Judithot ír, egy Szilvia, aki Sylviát és egy Vanda, aki Wandát. Mi ennek a következménye? Semmi.
Szerintem pedig érdekes a kérdés, mert sosem értettem, hogy ők vajon így is vannak anyakönyvezve? És ha igen, akkor ezt miért engedte meg az a bizonyos bizottság, aki ebben dönt?
Mellesleg van egy olyan magyarázat, hogy azt kell LY-nal írni, amit L-lel is lehet mondani (pl. luk). Igaz, ez csak bizonyos tájszólásokban van meg.
Ez megmagyarázza a Károly és a Mihály írásmódját is, hiszen a Karl, illetve a Michael megfelelői (a Gergelynél bevallom, nem pontosan tudom, hogy alakult ki).
Ami cz-t illeti, az magyarázható azzal, hogy funkciót akartak adni az önmagában álló c-nek.
Ennek a hangnak a jelölése sokáig nem is volt egységes, többek között ez alapján meg lehetett különböztetni a katolikus (cz) és a protestáns(tz) nyomdák termékeit. Talán ezért is lett a cz helyett inkább a kompromisszumos c.
Hasonló volt a helyzet a cs-vel: katolikus nyomdában ch, protestáns nyomdában ts volt.
A magyar helyesírás szabályai szerint Juditot, Szilviát, VAndát kell írni.
Van egy Judit, aki Judithot ír, egy Szilvia, aki Sylviát és egy Vand, aki Wandát. Mi ennek a következménye? Semmi.
Ami meg Erdélyt illeti:
Balassi 'Erdél'-t írt, Mányoki Ádám is, Heltai Gáspár is.
Nézzünk más példát, egy olyan helyesírási változást, amely hasonló kicsit ehhez, a cz-t. Mint tudjuk, az iskolai helyesírás 1903-ban, az akadémiai 1922-ben deklarálta a cz eltörlését, és a c-vel való helyettesítését. Addog Czegléd volt és Tapolcza. Meg Ferencz (körú) meg Laczi (Laczháza). Azóta nincs. Ki lehet bírni?
Na és mi lenne a földrajzi nevekkel? Pl. Erdély. Illetve "Erdéj".
Ami pedig a keresztneveket illeti, ilyen alapon a Richárdot is átírhatnánk Rihárdra. Hogy a ch más hangot jelöl, mint a h? Erre mondhatjuk: már nem úgy ejtik.
De napjainkban is láttam már olyat, hogy a Kittit Kittynek, a Juditot Judithnak írják. Vagy a Megatáncban ott volt Olter Wanda. Meg említhetném az egykori meteorológust, aki, ha jól emlékszem, Bartha Sylviának volt kiírva...
Ha szabad nekem is szavaznom: én is megszüntetéspárti vagyok, az hogy 'régóta így van', nem elég erős érv a szememben. Természetesen a családneveket ez nem érintené. Megj: az utónevek változásáról: nemrég láttam egy 1848-as emléművet, ahol a felsorolt katonák leggyakoribb utónevei a Ferencz, a Jósef és az Istvány voltak... gondolom nekik épp olyan furcsa lenne a mai Ferenc, József és István forma
