SZOCIÁL ÚR
Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él a pesti parlamentben
Szociál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet,
Ha egy ifjú feleség...
Közbevágott Szociál úr:
„Öregecskedik az rég!”
Roskadóban a főváros,
Jön fel az út burkolat,
S a szél száraz kutyaszarral
Már tudj’ isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Megorrolhat ránk a nép...
Közbevágott Demszky Gábor:
„Ej, ráérünk arra még!”
Puszta a kert, e helyett a
Szántóföld szépen virít,
Termi bőven parlagfűnek,
Mindenféle nemeit.
Hol lehet most a sok traktor?
Mit henyélnek az ekék?...
Közbevágott Németh Imre:
„Ej, ráérünk arra még!”
Hát a mente, hát a nadrág,
Ülepén a holdvilág,
Hogyha jön egy lenge szellő,
Nappal is ki kandikál.
Híni kell csak a szabót, a
Posztó meg van véve rég...
Közbevágott Szociál úr:
„Mágnesvasút hamarébb!”
Amint kiürül a buksza,
Hitelt felveszünk ma még,
Hiteleink s a kamatunk,
Visszafizeti a nép.
A hitelből él az ország,
Mint Kádárék idején,
Közbevágott Szociál úr:
„Unokáink fizeték!”
Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő ballibnek születék,
S nincs hazája csak egy jelszó:
„Ej, ráérünk arra még!”
