Jó pihenést! Remélem, mire visszajössz, még megtalálod a válaszomat.
Ikerparadoxon: arra lennék kíváncsi, hogy mi az, amit szerinted nem lehet benne leírni a spec.rellel. És persze, hogy miért nem.
Föld sebessége az űrhajóhoz képest: Ha mindkettő inerciarendszer (azt mondtad, hogy ne foglalkozzunk a gyorsulással), akkor persze teljesen szimmetrikus a helyzet, tehát ugyanaz lesz ez a sebesség, mint az űrhajó sebessége a Földhöz képest.
jóvan, akkor nem sértődök, de a jövő hetet kihagyom.
Az ikerparadoxont meg igen, ki lehet tárgyalni spec relben, de csak addig a pontig, hogy meg lehet mutatni, miért nem egyezik a két életkor.
Addig is várom a választ arra, hogy mennyi a föld sebessége az általad felírt sebességdefinícióval az űrhajóból nézve.
Erre már nem mondok semmit, csak utalnék rá, hogy rossz a megoldásod. Az ikerparadoxon itt a Fórumban is több helyen ki lett már tárgyalva, fogódzkodj meg: a spec. rel. keretén belül. Sok internetes hivatkozást is találsz, érdemes utánaolvasni a dolognak.
Ahogy gondolod, bár nem sértésnek szántam, hanem ténymegállapításnak. Nem szó szerint kellett volna érteni a példáimat, hanem csak olyan analógiának, amikor szintén egy bizonyos dologhoz kötődik a definíció, mint ahogyan az általad elrettető példaként felhozott egy bizonyos koordinátarendszer.
Arról sem én tehetek, hogy a sajátidőt Te vonatkoztatási rendszer-függő mennyiségnek értékeled, amikor tisztáztuk, hogy azonos az invariáns ívhosszal, ami (mint ahogyan a neve is mutatja) vonatkoztatási rendszertől független. Én máshogy már nem tudom ezt magyarázni, úgyhogy maradjunk ennyiben.
bármily meglepő, a spec rel eredeti sebesség defje nem tételez fel abszolút teret. Ugyanis a négyessebességet bármely rendszerben kiszámolhatod, bármely rendszer koordinátáit használhatod, és ezt akár egy problámán belül is variálhatod.
A tied pedig azért abszolút, mert minden megfigyelőnek ezt kell használnia, hogy a sebességek összevethetők legyenek.
A te definíciód szerint, ha elhúz a Föld mellett egy űrhajó nagy sebességgel (a gyorsulást most hagyjuk ki), akkor a hajóról nézve a föld sebessége mekkora?
Persze, ha a tömeg definícióját is változtatom a sebesség, ill. az ebből származtatott gyorsulás definíciójával összhangban (m=F/a). Megnyugodhatsz, a Te általad ismert tömeg ugyanúgy fog viselkedni.
most egyetértünk, ilyen mennyiség volt a méter és a kg is. De most már abban a rendszerben értjük, amiben a test van, és pl egy test hossza nem univerzálisan állandó, hanem a szemlélőtől függ. Egy gyorsan mozgó megfigyelő számára más a tárgy hossza, mint a tágy mellett nyugvó megfigyelő számára. Hasonlóan a tömeg. Ezek tehát nem olyan mennyiségek, amiknek egyszer meg van az értéke és utána rendszertől ftlenül ugyanaz. Más példát kérnék.
Te viszont azt nem érted, hogy a definíciód bevezet egy abszolút térkoordináta rendszert. A te sebesség definíciód azt mondja, hogy ha van sok különböző mozgású űrhajó, akkor mindegyik sebességét a kiemelt rendszer térkoordinátái szerint kell kiszámolni.
Semmi olyat nem mondtam, hogy kell.
És miért lenne abszolút ez a koordinátarendszer? Ha más sebességdefiníciót használok, akkor nem abszolút? Ez ettől függ?
Kicsit furcsán hangzik, amit mondasz, és én azt gyanítom, hogy most is a különböző definíciók között bolyongsz.Tulajdonképpen azt hiszem, hogy alkalmas definíciót használva valóban korlátlan sebességet el lehet érni.Például, ha egy űrhajó sebességét úgy definiáljuk, hogy a Földről nézve megtett útját elosztjuk az űrhajós számára eltelt idővel, akkor ez a sebesség a relativitáselmélet szerint is akármilyen nagy lehet. És ha ezzel a sebességgel, illetve az ő sajátidejével számoljuk a gyorsulását (az erőt meg nem tudom hogyan), akkor valószínűleg igazad van, és az így értelmeztt erő és gyorsulás hányadosának nem kell feltétlenül nőnie (sőt talán még csökkenhet is, ezt egy hozzáértő biztos ki is tudja számolni).
Te viszont azt nem érted, hogy a definíciód bevezet egy abszolút térkoordináta rendszert. A te sebesség definíciód azt mondja, hogy ha van sok különböző mozgású űrhajó, akkor mindegyik sebességét a kiemelt rendszer térkoordinátái szerint kell kiszámolni.
Ez pedig ellentmond a spec rel feltevéseinek.
A 497.-esből indultam ki:
És különben is. A sajátidő egy teljesen objektív dolog. Figyelj egy órát, amint mozog. Írd fel minden pillanatban a Te rendszeredben mért térbeli koordinátáit, és azt az időt, amit éppen mutat. Ezzel tökéletesen leírtad a mozgását, ráadásul nagyon szépen, az ívhosszal (=sajátidővel) paraméterezve.
Ha tudod, akkor azt is tudod hogy ez az idő (ami szerintem nem a sajátidő) nem objektív, vagyis függ a v. r.-től.
Abszolút nem érted a helyzetet. Semmit sem vonok kétségbe a spec. relből, pusztán eg yúj definíciót mondzam, amit Ti képtelenek vagytok felfogni. Ettől nem változik meg semmi!
Igen, ugyanazt mutatja, de ez a különböző sebességgel mozgó megfigyelők számára más-más időtartamot jelent. Vagyis az ő rendszerükben különböző időtartam telik el, míg a mozgó óra egyet üt.
Erre mondtam ugye, hogy tudjuk.
Az 574-es kérdésem meg ez volt:
Nem is kell. De én úgy tudom hogy a sajátidőt a vele együtt mozgó megfigyelő látja, amit egy hozzá képest elmozduló megfigyelő lát az nem az óra saját ideje. Szóval szerinted sem ugyanazt látják? Perspektívikus torzulás?
Szerinted ezek a válaszok ellentmondanak egymásnak? Ha igen, miért?
Igen, ugyanazt mutatja, de ez a különböző sebességgel mozgó megfigyelők számára más-más időtartamot jelent. Vagyis az ő rendszerükben különböző időtartam telik el, míg a mozgó óra egyet üt. Igen. Tudjuk.
Nem is kell. De én úgy tudom hogy a sajátidőt a vele együtt mozgó megfigyelő látja, amit egy hozzá képest elmozduló megfigyelő lát az nem az óra saját ideje. Szóval szerinted sem ugyanazt látják? Perspektívikus torzulás?
