Nos erre csak annyit mondhatok nektek; hogy mindez igen meggyőző! Elismerésem!
Már csak az érdekel, hogy a Duna, Dráva és a Mura folyón kívül nézelődtetek-e már máshol a dúsabb föveny reményében?
A fennt említetteken kívül én még csak a Köröst meg a Zagyvát teszteltem. Mindkét esetben az alsó szakaszokat. Először még a hordalékhoz is nehéz volt hozzáférni (meglehetősen gyéren akad), de az eredmény árulkodó lett.
Lackó369 Egy alkalmas szivattyú 0.4 litert eszik óránként az kb 4 liter naponta (1100FT) és kiváltottad a munka zömét , és felgyorsítottad a folyamatot a sokszorosára.
Davej látom te látod a dolgok gyökerét, a sok munkát ( amíg a természet engedi a mosást.....fagy, árvíz, emberi kitartás és tűrőképesség, akarat, fanatizmus...stb).
Attól függ mit értesz gazdaságosság alatt. Ha csak a jó helyeken mosol, akkor szivattyú nélkül is megkeresheted a minimálbért, illetve egy kicsit többet. Csak kérdés, hogy az a sok munka amivel ez jár, az megéri-e. Lehet, hogy ha elmész építkezésre, akkor kevesebb munkával is ugyanott vagy.
Viszont azt a csöndet és nyugalmat sehol nem találod meg, mint ami aranymosáskor körülvesz. Ha innen nézzük megérheti. :)
Ok nattila34! Amit írtál szép és jó, de gondolom van egy halom smart pontod, a shellnél beváltod benzinre, hogy üzemeltesd a szivattyúd esetleg ingyen fejleszted az áramot. Nameg ötvösmesterként helytállni? Én szkeptikus vagyok e tekintetben.
davej! Én nem hiszem, hogy néhány grammnál többet ki lehet vonni gazdaságosan.
Arra gondoltam, hogy az ékszerek, egyéni pénzérmék...stb a kinyert aranyból el lehet készíteni és azt már megfelelő áron el lehet adni ( főleg ha a reprodukció jól sikerűlt).
(ITT MINDENKI ARRA GONDOL AMIRE AKAR)
Egyébként a háromszorosára fel lehet tornászni a napi teljesítményt, ha olyan szivattyúd van ami a sódert is szállítja. A többi már a padon múlik.
Azt azér vegyük figyelembe, hogy ez nem horgászat, hogy mindenki nagyobbat mondjon a valóságosnál.
nattlia34 én is csak hobbiként foglalkozok ezzel, de az azért szerintem erős túlzás, hogy ma meg lehetne élni ebből, mivel legjobb esetben is napi 0,5-1g a hozam, (ami mindössze néhány ezer forint). Nameg ott a rengeteg munka, egy csomó idő kell, esetleges sikertelenség, csekély mennyiségű Au tartalmú föveny stb. Nem véletlen, hogy alig foglalkoznak vele.
Én arra gondoltam, hogy talán azok a folyók, amelyeken nincsen gátak, erőművek gazdagobb fövenyt szállít az adott folyó. Mit gondolsz erről?
Én a Duna Bp alatti részén szoktam tevékenykedni. Ha a Duna most is hoz friss aranyat akkor az ugyanúgy ahogy a Szigetközben kirakta, most máshól rakja partra, valószínű sokkal nagyobb területen oszlik meg ugyan az a mennyiség.Ezt csak azért írom, hogy valószínű, hogy nem kell nagyon ragaszkodni a Duna felső szakaszához. Én szórakozásból űzőm ezt a mesterséget és úgy érzem ha meg kéne ebből élnem biztos vagyok benne, hogy menne a dolog és tudnám, hogy turbózzam fel a dolgot.
Ács, Ásvány és néhány partmenti község lakói között akadnak, akik még 40-50 évvel ezelőtt is űzték az aranyászást, de az egyre nagyobb tért hódító folyamszabályozás, partépítés stb. annyira megrontotta az esélyeket, hogy a híres ősfoglalkozás már csak emlék a Szigetköz néprajzában.
Adott egy kérdés: Melyek azok (az elsősorban hazai) folyók, amelyek ténylegesen rendelkeznek Au tartalmú hordalékkal?
Duna, Dráva, Mura szinte a teljes magyarországi szakasza
A fokozott dúsításra a "kézi szérkébe" tesszük az Au tartalmú homokot. (Természetesen, ami a mosópadról a posztóról lekerült.) A dunai aranyásznál hosszúkás vályú volt a szérke, de szerintem a serpenyővel a legjobb.
Előbbit kezünkhöz ütögetjük, utóbbit kavaró mozgással forgatjuk. A kis súlyú anyag a tál szélén (vagy a teknő végén eltávozik), a neheze a fenekén marad, így tovább dúsul az Au. Ez a fajta szérelés a különböző fajsúlyú anyagokat választja el, ezért a nehéz ásványok megmaradnak az Au mellett. Én nem tartom jó ötletnek a higannyal való amalgámozást, ugyanis veszélyes, hosszadalmas és még költséges is. A legjobb, ha a nagyon dús "masszából" is fizikai módszerrel vesszük ki a fémet. Például: aktív szénnel vagy rozsdás vaslemezzel. Ennek köszönhetően csak a padon kell mosni a fövenyt és a szérelést követően elválasztani.
Gondolatébresztő:- Gondoltatok már a hungarocelen való szérelésre?
-Gondoltatok a benzines szennyvízszivattyúra ami akár 28mm- es kavicsot is elszállít?( Nem kell lapátolni se meregetni csak valami óriási pad kell hozzá.)
Magam is felfigyeltem az aranymosás témájára, érdekel a technikája, története és hobbiként való űzése. Egyik hobbim az ásványtan és egy, a '60-as években íródott könyvben olvastam először errről.
Az érdekelne, hogy Ti v. (Önök), milyen helyeken "próbálkoztok"? Én Hevesen lakom, így meglehetősen messze esik tőlem a Szigetköz a Dráva és a Mura pedig ...
Ezért valamilyen más alternatív helyet kellene találnom. Egyes forrásokból olyat is hallottam, hogy pl.-ul a Tarna és a Zagyvát illetve a Tiszát is érdemes lehet felkeresni? (történt ott is valami)
Aki tud adni hasznos infókat megköszönném és, ha kell elküldök néhány képet szöveggel az ősi mesterségről nameg az innovatív megoldások ...
(Kisalföld tényleges Au készlete, feldúsulások, munkafolyamatok, "Csapj fel aranymosónak" fejezet stb.)
Lenne egy-két kérdésem ezzel a csapdával kapcsolatban!
Először is felénk a Duna nagyon sok dzsuvát hozz. Gondolok itt arra, h Pesten jó nagy része a szennyvíznek bele megy a Dunába, és hozza a zsíros-szaros vízét, fenéken, vízközt, felszínen. Pl. amikor a fenekezőbot bevan dobva, mondjuk 15-20 percre, sokszor a zsinóron 40-50 centinként csimbókba lóg a szmötyi. Igaz ez nem mindig így van, de azért akad.
A kérdésem a következő, egy ilyen - elnézést a kifejezésért- "takony szerű" anyag közül, alól, felől hogy mosod ki a gyapjúból az aranyat???
(meg mondjuk egy döglött kutyából se értem,h sikerül kimosni a bundájából a cuccost...)
A másik kérdésem pedig az, hogy hogyan feszíted ki a gyapjút?
- Mint egy halász a kerítő hálóját, vagy lefekteted a fenékre, mint egy szőnyeget?
Egy dologról nem írtam még. A csapda anyaga legjobb ha gyapjú. Ezt ha eltelik , kb 2 hét múlva majdnem úgy kell kezelned mint a mosópad anyagát. Ami ebből arany kijön azt közvetlenül feldolgozhatod. A feldúsított fövenyt ez mellett moshatod ki.
A parton nem alakul már ki jó föveny , pont erről írtam eddig. A parti fövenylerakódások a víz alatti föveny lerakódásokból származnak, ha a partot agyon szabályozzák akkor nem rakódnak ki. A parton összeszeded azt ami a víz alatt vastag rétegben volt, ezért van több munkád vele. A Drávai zátonyokban magukban kb 3 gramm lehet a jó helyeken. Ezért csapdázzuk be, így lesz 8-10 gramm kb. Lehet hogy félre értetted , én a csapda előtt beöntöm a vízbe az össze gyűjtött anyagot. Maga a Dráva határ folyó , nem állhatsz le mosni a közepén általában. Kimosni a parton ezt a becsapdázott anyagot szoktam. A vödör az összegyűjtéshez kell inkább. lapátprábát nem csinálok, én egy elszenesitet fadarabot szoktam bedugni a homokba , ami rá tapad abból megsaccolom a dolgot. Nem mindenki él csak ebből, hétközben gyárban dolgoznak sokan. A zátonyokon nem vesznek össze. Találkozni lehet velük a megfelelő falvak környékén. Az egyik panziöban a vendégeknek tanítjak az aranymosást is. Ismerek személyesen olyan embert aki tavaly 350 grammot adott le. Ő csak ezzel foglalkozik , kinn él a folyón. Szerintem a Dunában is lehet csapdázni , mielőtt ide rohannál próbáld ki ott. A Dunán is készültek régen csapdák , szerintem most pont nálatok kellene megnézni ezt a dolgot , merthogy felétek már elfelejtették hogy kell csinálni. Tehát szűz terület ilyen szempontból. Ha figyelmesen vissza olvasod amiket eddig beírtam , szerintem magadtól is kispekulálod hogy kell csinálnod.
Ok ez igaz, hogy a gátaktól messze újra van arany, de talán azért akkor se annyi, amennyi régen. Én Leányfalun lakom, és itt a környéken a legjobb helyek 0,3-0,5 gramm/m3 aranytartalmúak, de nem túl sok ilyen van. Ezért is érdekel, mi van másutt. Feljebb csak Ácsnál érdemes mosni, máshol nincs dúsulás. (Ott viszont kimossák a helyiek.)
Azért ez a 8-10 gramm/m3 egy kicsit sok. Az én eddigi legjobb lapátpróbám úgy 250-300 szemcse volt, ami olyan 3 gramm/m3-nek felel meg. László Endre írja, hogy az ő legjobb próbája 500 szemcsés volt.
Ha tényleg lenne ilyen hely,( 8-10 gramm arany egy köbméterben) akkor én már holnap indulnék oda :).
Te egyébként mennyi aranymosóval találkoztál ott a Dráván? Én még sose találkoztam élőben, csak itt a fórumon. Ha ilyen sokan vannak ott, akik ebből élnek, akkor nem vesztek össze a mosóhelyeken?
Ja még egy ha, nem túl indiszkrét. Eddig a csapdázással/vödrözéssel mennyi aranyat sikerült kimosnod/beváltanod?
Nekem eddig 3 éves, hobbi szintű mosással kb. 3-4 grammot. És még sosem váltottam be. :(
Ha sikerül majd feltennem képeket ide akkor egyből megérted ezt , a csapdázást is. A víz alatti hordalék zátonyokban van komoly mennyiség , azt nem kell sokat mosogatnod , a folyó megteszi helyetted. Pont ezeken imitáljuk döglött állát víz alatti mozgását, sodródását. Kimosni ezt a feldúsított becsapdázott anyagot érdemes , ehhez nem kell sok munka. Ezt a Dunán már kevés helyen teheted meg. Próbáltam feltölteni ide néhány lépet de nem akarja a szerver elfogadni.
Többen is vannak mint 50, ez egy óvatos becslés csak. Pécsen a homok aranyat olyan mennyiségben adják le hogy külön árfolyan van rá az ékszerészeknél. A belépcsőzött folyó a föveny lerakási helyek előtt okoz bajt , lejjebb, pl a Duna Paksnál már ismét tud hordalékot lerakni. Ha megnézed ez Nagymarostól elég messze van. 150 km és elég partszakasz amit rombolhat a víz már elég hogy ismét kialakuljon a föveny. A Dráva és a Mura esetében elég ha most rá nézel kora tavasszal a műholdas képekre és már most is tele van a Magyarországi felső szakasza hordalékos zátonyos helyekkel.. Ezek nagysága kb. 2 hónap múlva lesz a akkora hogy a színét is látni lehet majd. Pont ezek tartják el az aranymosókat. Vödörrel ott mosok ahol megéri , tehát akkora a kihozatal hogy bőven megéri. Ezzel és csapdával csinálom . Meringúlőt akkor használok ha olyan kicsi a tartalma a fövenynek hogy sok munka kell hozzá , tehet nagy mennyiséget kell átmosni. 1 köbméterből durván 8-10 gramm hozható ki , ehhez bőven elég vödör, másrészt ahol ilyen tartalmú hordalék van , oda vagy csónakkal , vagy igen nehezen jutsz be. Ezért nem viszek mást. Ha a saroglyán a szitát érted , azt szúnyog hálódol megcsinálhatod , össze hajtogatod több rétegbe. Mivel én főleg csapdázok , másra nincs is szükségem.
Ezeket az adatokat honnan tudod? (50 aranymosó van a Murán Dráván). Én úgy tudom, hogy ezek a folyók teljesen be vannak lépcsőzve a felső szakaszokon, így már csak kevés hordalék érkezik rajtuk hozzánk. Én nem hinném, hogy ez még ma is el tudna tartani ennyi embert.
A másik, hogy én el nem tudom képzelni, hogy hogy tudsz mosópad nélkül dolgozni. Mire rakod akkor a posztót? Aztán mi van a saroglyával? Azt végképp nem lehet a parton készíteni. Vödörrel önteni a vizet pedig eszméletlen fárasztó. Én is a legelején azzal próbáltam, és hát nem volt túl hatékony. A köpőce, viszont teljesen megfelelő.
Ezeket nem kekeckedésből kérdezem, tényleg kíváncsi vagyok, hogyan lehet ezek nélkül mérhető mennyiséget kimosni (mondjuk fél grammot).
