A 80/100 fokos 15-30 perces hőn tartás megoldható vajon villany sütővel is? végülis be tudok állítani rajta 50 és 250 fok között szinte bármilyen hőmérsékletet, ha bepakolom a befőttes üvegbe a befőzendőt és beteszem a sütőbe x fokra y percre, az úgy működik, vagy valamiért csak a vízfürdős-lábasos megoldás a jó?
Ribizlit lehet most, érés után, amíg nem ked újra hajtani, a hajtásvégeket levagdosva dugványozni, a leveleket is le kell szedni elég egyet vagy egy felet meghagyni. Árnyékos helyen nedvesen tartva a földje, jól gyökeresedik.
Van egy kb. 30 éve kiadott befőzős könyvem, én az alapján dolgozom. Meggynél az előírás 33%-os cukortartalmú felöntőlével a fél literes üvegre 10-15 perc felmelegítési idő 90°C-ra, és 15 perc hőntartás. A 7-8 decisekre 15-20 perc felmelegítés és 20 perc hőntartás.
Most sem repedezett meg amit így befőztem, és máskor sem. És nem is szokott megromlani, pedig semmilyen tartósítószert nem szoktam használni.
Nem emlékszem, hogy lenne olyan gyümölcs, amire 25 percnél hosszabb pasztőrözést írna. Általában 15-20 perc, és 80°C a jellemző.
Én is ki szoktam gőzölni kicsit fazékban a kész lecsót, padlizsán- és mindenféle krémeket, még a lekvárokat is. Ehhez nem kell befőző automata. A befőttekhez lenne jó, de ha azokat megfőzi...
Én is ez alapján csináltam pont ilyen hőfokon és idővel, de az eredmény nem lett jó. A magvalt meggyet nyersen szoktam eltenni, igaz, tarósítóval. azt hiszem, maradok annál, kár lenne azt is elrontani. Majd az őszibarackbefőttnél és a lecsónál megint próbálkozom a géppel.
Köszönöm, de töröltem magam a facé-ről, ez most elgondolkodtatott, hogy talán mégis újra be kéne lépni. De gőzöm sincs, hogy milyen emaillel voltam bent és mi volt a jelszavam.
A facebookon van egy csoport,őket nagyon tudom ajánlani. Ha gondolod keress meg és meghívlak a csoportba.Nagyon segítőkész csapat gyűlt össze,és ráadásul sokak kísérletező kedvűek,és szívesen megosztják a tapasztalataikat. Na és van ott is sok fajta automata tulajdonos.
Meggyet én csak magozva tettem el automatával,így nem tudom kirepedt volna e.De szerintem nem.
Alma.A szomszédomnál tavaly nagyon sok alma potyogott le,ebből igaz nem pektint főztem ( azt venni szoktam por formában),csak lereszeltem,üvegbe tettem natúr és kidunsztoltam.Szuper jó volt télen az almás pitébe.
köszia receptet, de kb. 44 üveg hasonlót készítettünk tavaly,( ezt már valahol írtam) egyébként nagyon igazad van valami ilyesmit kell csinálni belőle, na majd ha egy kicsit több terem
fok perc Szamóca7525Áfonya8525Málna8030Ribiszke, ribizli8520Vörös áfonya9525Pöszméte, egres8030
Csonthéjas gyümölcs Hőfok °C Befőzési idő percbenKajszi,-sárgabarack9030Cseresznye, meggy8030Őszibarack9030Szilva9030Sárga szilva9030Ringló szilva9030
Magos gyümölcs Hőfok °C Befőzési idő percbenAlma8530Almapüré, almaíz9030Körte9030Birsalma9530Görögdinnye9030Szőlő8030
Mindenféle Hőfok °C Befőzési idő percbenAnanász9030RebarbaraKochen30Lekvár9535Gyümölcslé8020
Zöldségfélék Hőfok °C Befőzési idő percbenKarfiolKochen90ZöldbabKochen120Szemes babKochen90BorsóKochen120Uborka, kovászos uborka9030Sárgarépa, karottaKochen90KaralábéKochen90GombaKochen120ZellerKochen120SpárgaKochen120Paradicsom, lecsó9530Paradicsomvelő, ketchup9530Paraj, spenótKochen120Bimbóskel, kelbimbóKochen120CéklaKochen120
Savanyúságok Hőfok °C Befőzési idő percbenSavanyúság9030
Készételek Hőfok °C Befőzési idő percbenHús, előfőzve vagy megsütveKochen90HúslevesKochen60Kolbász és pástétomKochen120PörköltKochen75Vadhús és szárnyas baromfi megsütveKochen65Vagdalt hús, fasírozottKochen120HalakKochen120
Én tavaly ősszel a dióméretű Mutsu termésünkből próbáltam főzni, az is híg maradt. Most nem merem használni, mert hátha csak elrontaná azt, amihez hozzátenném.
Andrea, neked van befőzőautomatád, jól emlékszem? Tudnál mondani valami fórumfélét, ahol tapasztalatokat lehetne olvasni? Vettem egy nagy levegőt és a "legolcsóbb" automatát. Ma feltettem néhány üveg meggyet, hogy kipróbáljam, az ajánlott 80 fok 30 perc szerint. Nagyfazékban jobbat csinálok, szabályosan megfőzte a meggyeket, mind felrepedt. Nem értem rá jobban kutakodni a neten, csak a használati útmutatót olvastam el, de már látom,hogy muszáj lesz.
Te hol tárolod ilyenkor, amikor szezonja van? Iszonyúan nagydarab.
Ne próbáljatok nyári almából pektint főzni, mert nincs benne. :-(
Legalább is az Asztrahániban.
Tegnap egy csomó időt elcsesztem 5-6 kiló félérett almával. A végére mindössze hat decire(!!!) sűrítettem be a kifőzött-kicsöpögtetett levet, de alig lett sűrűbb, mint a víz.
én nem is tudnám tétlenül nézni, hogy az asszony dolgozik én meg a hasamat süttetem
minden napra megvan a feladat, ha nem végzem el másnapra annyival több marad :)
ha már nagyon sok a tennivaló, akkor megoldom úgy, hogy pl. kiviszem az indukciós főzőlapot az udvarra, felkészítem az ételt, közben dolgozom a kertben, és rá rá nézek a kajcsira is, az indukciós lapon Zepter edényben elég nehéz lenne leégetni az ételt :)
közben megy a szivattyú locsolok rendszeresen és még jut idő a többi kerti munkára is
na valahogy így mennek a dolgok, közben azért fogynak a sörök is :)
Félre értettél, bár inkább én fogalmaztam zavarosan :)
van 2 receptünk, ő sajátja szerint főzi, én is a sajátom szerint, de általában a krémleveseket a párom készíti gyakrabban, egyébként abban különbözik, hogy én megpirítom egy picit a cukkinit az elején
amúgy én inkább a bográcsos ételeket, pácokat, koviubit szoktam nyáron elkészíteni, és természetesen a maradék időt a kertnek szentelem
nálunk nagyon jól kialakult a munka megosztása, a konyhában és a kertben is
No, azért olyan messzire ne menjük, biztos, hogy Sambucus a díszbodza, csak meg kell szagolni a levelét, és pl. a magjából kelt csíranövény is pont olyan, és a felnövő növény is. Magról csak közönséges, S. nigra kinézetű növények nőnek alatta, hiába reménykedtem a szép dísznövényben...
De persze tényleg tényleg nem kell mindent össze-vissza enni. Ezeket nem azért tartjuk. Az erdőn-mezőn meg pláne nem legelünk le mindenféle bizonytalan dolgot, részben az egészségünk, és nem utolsósorban a növények védelmében.
Amint megtaláljuk a fényképezőgépünk töltőjét, ígérem, felképelem.
Már keressük vagy két hónapja... :o))
Bár egy flakon kettévágása szerintem nem olyan, mint a paradicsom kötözés. :o)
Utóbbinál minden mozdulatnak jelentősége van, előbbihez meg csak fog az ember egy snicert, oszt hajrá.
Egy ismerősöm még ennyit sem szórakozik vele: a száján keresztül félig feltölti a flakont földdel, beleszúrja a dugványt, valami pálcikával lenyomkodja, és kész. Amikor begyökeresedik, egyszerűen levágja róla a palackot.
Bocs, ez elég hosszú lesz, de szeretném, ha mindenki végigolvasná! Tegyük már végre helyre ezt a bodza-kérdést, mielőtt valaki megbetegszik a sok félinformáció miatt! Mert itt folyamatosan keveredik a szezon a fazonnal...
Tehát: van a Fekete bodza (Sambucus nigra). Ez egy őshonos faj, tele vele az ország. Erdőszél, árokpart, útpadka, kertvége, stb. Az Alföld legmélyebb lukától a Mátra kupakjáig.
A virágja és a teljesen érett bogyója ezerféleképpen ehető-iható. Minden egyéb porcikája, beleértve a magját is, különböző mértékben mérgező. Az éretlen bogyó, és a még teljesen zárt, zöld bimbó is mérgező.
A mag méreganyagai leginkább szétrágáskor táródnak fel, de egészben lenyelve is okozhatnak hasmenéses, gyomorgörcsös tüneteket. Komolyabb mérgezéshez nagyon sokat kellene belőle enni, de betegeknél, gyerekeknél a kevés is megárthat.
Bogyóból készülő szörpbe, lekvárba ezért nem kerülhet mag. Mag nélkül főzött lekvárból bármennyit meg lehet enni, semmivel sem ártalmasabb, mint bármilyen egyéb gyümölcslekvár.
Aztán van a Fürtös bodza (Sambucus racemosa). Ez is őshonos, de kifejezetten ritka, hegyvidéki faj. Nem, nem annyi a különbség a kettő között, mint a piros és a sárga alma között, hanem annyi, mint az alma és a körte között. Két teljesen külön faj. A lombja ugyanolyan zöld, a virága ugyanolyan fehér, mint a két hazai rokonáé. Csak a bogyói élénkpirosak. (És nem tányérban, hanem fürtben nőnek.)
Fogalmam sincs, hogy a virágja és a bogyója mérgező-e. A többi része ugyanolyan mérgező, mint az összes többi bodzafajé.
A harmadik Magyarországon is előforduló bodzafaj a Gyalogbodza (Sambucus ebulus) Ő is inkább hegyvidéki, hegylábi, de az árterekben is megtalálható. Az Alföld szárazabb területeire kevésbé jellemző. Szerintem lehetetlen összetéveszteni a fekete bodzával. Először is nem bokor, hanem egy tarackolva terjedő félcserje. A hajtásai nem fásodnak. A virágtányérok a hajtások végén jelennek meg. Nem bókolnak, hanem nagyjából vízszintesen állnak, csak az érett termés súlyától hajlanak le. Az egész növény poloskaszagú.
Az egész növény mérgező, beleértve a virágot és az érett termést is! Kis adagban csak erősen hashajtó és vízhajtó, nagyobban viszont komoly gyomorgörcsöket, hányást okoz.
Aztán vannak azok a faiskolai díszbodzák, amikről többen is beszéltek. Piros levelű, rózsaszín virágú, meg ezer egyéb variáció.
Fogalmunk sincs, a földön élő rengeteg bodzafaj melyikéből szelektálták ki, illetve mely fajokat használtak fel a létrehozásában. Lehetnek olyanok, mint a mi fekete bodzánk, amely az ökölszabályok betartása mellett fogyasztható. Lehetnek olyanok, mint a Gyalogbodza, amelyik minden ízében mérgező. De akár lehet valamilyen nagyon súlyosan mérgező külhoni faj is. Tudva, hogy a bodzafajok mindegyikében van méreganyag, én biztosan nem kísérleteznék a fogyasztásukkal.
Ráadásul az sem biztos, hogy a Sambucus nemzetséghez tartozik. Attól még, hogy úgy néz ki, mint a mi bodzáink, még lehet távolabbi rokonuk is, akkor meg végképp bizonytalan a veszélyessége.
Az eszébe sem jut senkinek, hogy egy ismeretlen gobát megkóstoljon, csak azért, mert olyasmi, mint az egyik ehető faj. Pedig a mérgező gombák nagy része is csak hasmenést, hányást, gyomorgörcsöt okoz. Akkor meg miért akarunk puszta hasonlóság okán ismeretlen fajú bodzákból főzött szörpöt itatni a gyerekeinkkel?! Emberek! Egy mérgező növény-nemzetségről van szó! Ez olyan, mint az orosz rulett!)
