Teljesen igazad van abban, hogy a szellőzést már tervezéskor ki kell találni és sajnos ezzel a kollégák jó része nem foglakozik. Egy megjegyzést tennék az írásodhoz. Kint hideg és nedves idő, bent fűtés, akkor befelé irányuló páravándorlás igen kis belső relatív páratartalom esetén fog kialakulni, gyakorlatilag soha. De ha akkor szellőztetsz, jelentős mennyiségű nedvességet vihetsz a belső térbe. Volt módom ilyen helyzetre tervezni, pont a külső nedvesség miatt a szellőzőrendszerbe filtert kellett építeni. Tehát a szellőzéssel, szellőztetéssel azért óvatosan, a kézi szellőztetés az mindig jó.
Egyik baratom hivott ki szakertot es 30 rugoert mikroszkoppal megvizsgalta a gombakat es irt par oldalt hogy kell a gomba irmagjat is kipusztitani. Igaz ez konnyezo gomba volt ami nehezsulyu ellenfel mar ha ertitek mire gondolok.
Magamra visszaterve vettem egy gombaolo spret am elso korben levitte a nagyjat, majd meg a sarkokat megint befujom es ezuttal at is torlom, akarcsak a komplett gardrobot. A netrol letoltottem egy franko harmatpont tablazatot ami megadja h x szobahomersekletnel y falhomersekletnel z paratartalom mellett csapodik le a viz. Eloszor megprobalok a paratartalom csokkentesevel jatszani, aztan lehet h bele kell fognom a kulso falszigetelesbe de ez nem 2 filler es iden mar uccse kezdek bele. Azert probalom inkabb kidobni a kukaba a gardrobajtokat elobb, a mosogatogep parajat kivezetni, ill vmi atomra szarito centrifugas mosogepre cserelni ha a paratartalom a ludas. Ja es a csladban van egy csomo epitesz csak mar faj a fejem tole, h mindegyik bolcsen bologat, h hohid, meg tulzott leszigeteltseg es tarsai. Csak epp az nem vilagos h akkor a mienkez hasonlo sztenderd hazak tucatjai miert nem peneszesednek. Vagy csak frankon nem beszel rola senki. Azota mar betegesen kuksizom a sarkokat masok lakasaban egy baratomnal mar fel is fedeztem hasonlo lakotarsakat pedig ott padlofutes van, amire mindenki azt mondja, h na az szarit ezerrel.
Nekem is ilyen gondjaim vannak, most egy éve költöztünk be az uj Ytong házunkba, és még mindíg naponta 2x kelle komplett kereszthuzatot csinálni az egész lakásba, hogy az ablakokon ne legyen 4-5 cm pára és a menneyzet sarkai ne kezdjenek penészedni.
22-23 fok van, de szellőztetés nélkül 3 helységnél is megindult(t) a penész a plafonon a sarokba.
Kérdésem, meddig szárad ki építkezés után a lakás teljesen ?
Illetve hogyan lehet kizárni/megerősíteni a hőhid-problémát ?
Honnan lehet szerezni/kölcsönözni ilyen hőmérőt/hőtérkép akármit ?
Igen, a mérés fontos. Amúgy a felületi hőmérsékletekből, a külső és belső hőmérsékletekből egészen jól ki is lehet a "k" értéket számolni helyileg.
Ha valaki méri a felületi belső hőmérsékletet, csak tájékoztató jelleggel, lakószobában 14 fok, fürdőben 16 fok alatt a fal hőszigetelő képessége már javítandó, van esély a felületi párakicsapódásnak és a penésznek. Persze kihangsúlyozom, hogy más tényezők is szerepet játszanak, ez egy első közelítés.
Örülök hogy egyre többen szolnak hozzá a tropikhoz!
Még egy pár gondolatot!
Kihivtam egy szakit aki a szigetelésbe mellette építész, épületgépész stb szakmálya van!
Én általában olyan vagyok, ha különbözik az elgondolásom mint amit a szaki mond,akkor minden erőmmel azon vagyok hogy bebizonyítsam hogy nekem van igazam!
Ha ész érvet mond egy másik szaki és ugyanazt mint az előző akkor elhiszem!
Nálunk annyit mondott a penészedésre hogy uj az épület vizes nyugodjak bele!
Hozam egy lézeres höméröt és elkészítettem a fal hőtérképét. Meglepő modon azt tapasztaltam hogy 10-15 fok külömbségek vannak!
Ugye azt nem is kell mondanom hogy a pára mindig a hideg(ebb) felületen csapodik le mert alacsonyabb hőmérsékleten a levegő kissebb nedvességet tud felvenni!
kiderült hogy rossz a szigetelés is! A gipszkarton az gyorsan kiszárad annak nem kell 2 év csak a téglának! Visszajött a szaki és azt mondta: Jé igazad van én el is felejtettem mondani!
Ha bárki kihív valaki szakembert akkor mindig késziten egy hőtérképet ebből 100%-ban a szigetelésre lehet következtetni!
Végignéztem a topicot és hezitáltam, hogy hozzászóljak-e? Ennek az az oka, hogy tapasztalatom szerint hiába sújt valakit a penész probléma mégsem hajlandó elfogadni, hogy a megoldás összetett feladat és nem lehet egyéni ötletekkel eredményt elérni. Az összetett feladat megoldása némi szakértelmet igényel és átfogalmazva Murphy törvényét - hozzáértőt csak akkor hívunk, ha már minden más kísérlet kudarcot vallott. Addig pedig sok pénzt lehet kidobni az ablakon és a bizalom is elmegy, mert azok a kóklerek, akik tanácsot adtak, mind szakértőként mutatkoztak be. A szakértő címre jogosította öket pl. az, hogy már hallottak a dolgról. Úgyhogy tanácsot nem adok, hanem röviden összefoglalom, hogy mi a fő oka a penésznek.
1. Első feltétel,hogy a felületen a nedvesség kicsapódjon. A kicsapódást fizikai szempontból a következők határozzák meg:
- a külső léghőmérséklet,
- a külső relatív páratartalom,
- a belső léghőmérséklet,
- a belső felületi hőmérséklet,
- a belső térben keletkező nedvesség terhelés, ami a keletkező(forrás) és a távozó nedvesség különbsége.
Ezek ismeretében meghatározható a helyiségben megengedhető relatív páratartalom értéke, vagy pont ennek méréses ismeretében meghatározható a szükséges szellőzés mértéke, vagy lehet arra következtetni, hogy a forrás nedvesség mértéke mekkora, ha ismerjük a légcserét.
Feltételezve, hogy a fal más úton nem kap nedvességet (jó a szigetelés) ki lehet választani azt az optimális belső léghőmérséklet, felületi hőmérséklet, légcsere értéket, ami mellet a helyiség rendeltetés szerűen használható és nem lesz nedvesség kicsapódás. A technikai megoldás is több dolog kombinációja. Csak egy példa. Lehet, hogy a belső felületi hőmérsékletet elég emelni a fal utólagos hőszigetelésével, de lehet, hogy ez kevés , mert a nedvesség terhelés túl nagy és növelni kell a szellőzés mértékét elszívóval. Az is lehet megoldás adott esetben, hogy helyileg érdemes felületi fűtést alkalmazni. Ezek eldöntése tervezési kérdés.
Más a helyzet, ha a fal valójában a hibás vízszigetelés miatt nedves. A légállapot mérésekből erre is lehet következtetni, ill. vannak falnedvesség mérési módszerek.
2. Legyen gombafertőzés. A gombákhoz én nem értek, csak azt tudom mondani, amit hozzáértők nekem is mondtak.
- A gomba a költözködéssel is terjedhet, vagyis, ha valakinek már előző lakhelyén volt, magával viheti.
- Meg tudja változtatni a felület nedvesedési viszonyait, vagyis képes a nedvességet gyűjteni.
Számomra ebből az következik, hogy érdemes hozzáértőt megkérdezni, hogy milyen módon, milyen szerrel lehet kiírtani.
Röviden ennyit, talán sikerült érzékeltetnem, hogy nem a "barkácsolás" témaköre.
De jo, h van ilyen topik is. Az tudja csak igazan milyen atok dolog a peneszesedes aki megelte. Elso lakasunk egy felsoszinti panel volt, kisbaba miatt futes, parasitas ezerrel a hohidakon (ami a teljes falfelulelet jelentette) megjelent a penesz, mi meg frankon hipoztuk 2-3 havonta.
Uj lakas mar egy csaladi hazban, gazszilikat fal gondoltuk itt mar elbucsuzunk vegre ezektol az atok gombaktol. Elso telen az eszaki sarkokban megmutattak magukat, de mennyisegileg komolytalan volt. Iden a fodemet leszigeteltuk, az egyik iszonyat huzatos nyilaszarot kicsereltuk, ez eleg volt ahhoz h elkepeszto mennyisegben es helyen usse fel a fejet a gomba, dacara az asszony egyebkent is maniakus szelloztetesi szokasainak. Legdurvabb az egyik falra epitett gardrobszekreny volt ahol a cipok vastagon peneszesek lettek, a ruhak szagan pedig erezni, h azok is kaptak nemi sporat. A gardrobajtot rendszerint nyitva tartjuk ugyhogy itt sem erhet minket a rossz szelloztetes vadja.
Most itt tartunk, valami paraszabalyozo rendszeren torom a fejem (resszellozteto, vmi magikus vizetmagabaszivo csodakristaly es tarsai), moso-szaritogep vasarlasan gondolkodom, ill. a mosogatogep parajanak hazon kivulre vezetesen. A szuteren eleg dohos volt, de folyamatosan nyitvatartott ablakkal ez minimalizalodott, gyanitom, h talan nedvesedhet a fal (mivel lejt a telek, a szuteren egyik fala lenyegeben teljesen a felszin alatt van) de fogalmam sincs hol es kivel lehetne ezt a sejtest meressel igazolni.
Szoval minden otlet johet, kinek mi jott be.
Persze, a szellőztetés a legjobb, de egy kb. 8 méter hosszú szakaszt nem túl egyszerű végigszellőztetni (jól nézne ki a 10-20 venti:))
Ha meg már penészes, akkor mielőtt bármit tennél, először mindenképp le kell mosni, mert szárazon a spórák elkezdenek szállni, és azt nem igazán előnyös belélegezni....
Penészesedés nálam is volt a konyhában, természetesen csak a külső falon és ott is a fal alsó részén, főleg ott ahol nem volt légmozgás pl szekrény miatt. Ez tökéletesen eltűnt és minden száraz mióta a központifűtés visszatérő csöve (20éve készült, 6/4") ott megy. Ez azonkívül, hogy fűti azon részeket és nem engedi a lecsapódást, ilyen helyeken a levegőt is sokkal jobban mozgatja. Érdemes elgondolkozni akár egy vékonyabb fűtéscső végigfuttatásán az ilyen kényes helyeken. A másik pedig forszírozott légmozgás pl. számítógépventillátorral végigszellőztetni, többet ér mint a tömény hipó.
Én pár éve hasonló cipőben járok. Az alattam lévő lakást nem lakják, és ráadásul szélső lakás, északra néző fallal, ami tömör tégla. Így télen hiába fűtöm fel a levegőt 23-25 fokra, a padlószinten kb 17-18 fok van, az aldalfalat meg jobb nem is tudni. Ezérthát a fal alsó sarkában szépen meg is jelenik a gomba.
Legjobb és legolcsóbb tüneti kezelés: kb 5l forróvízbe öntesz egy flakon hipót (vagy ha illatosat akarsz, domestost), és gumikesztyűt húzva egy ronggyal, szivaccsal jól ledörzsölöd a penészes részt. Utána száradás és bútor vissza.
Véglegesen csak úgy szabadulsz meg tőle, ha az okát megszünteted (külső hőszig. vagy vizesedés megszünt.)
Nálunk nincsen eladva az alsó lakás és éppen ezért nincs fütve! Sajnos! Ezért a viz jöhet felfele! Próbálj egy nedves szivacsot eggyik felét hűteni a másik felét fűteni. Ugyanugy viszonyul az ytong is.
A múltkor k2 néven futottam. Lespréztem a penészfoltokat és le is festettem, a festékbe kevertem penész elleni szert, 1 hét múlva megjelent a penész, először a falnedvesedés tűnt fel, majd a penész.
Fa ablakok vannak, amit utólag szigeteltek valami csíkokkal, ha azt leszedem, elképzelhető, hogy megszűnik a penészedés, tuti a kicspódás a hibás, mert az ablakok szinte egész nap párások.
Szóval szedjem le az ablak szigetelését, vegyek páraelszívót, vagy szellőzőberendezést szerezzek, esetleg más megoldás?
Ha van valaki aki szakértő, vagy sikerült megoldania hasonló problémát az segítsen plíz.
Ha Te emeleten laksz, szerintem aligha a talajvíz "kapillál" felfelé. A tartófal van Ytongból, jól értelmezem?
Mert ha igen, és az alsó lakás fűtve lenne, tutira megállna a penészesedésed.
Tv, számítógép, ágy, matrac? Most akkor páralecsapódásod van vagy árvíz tombol?
A biztosítási szerződésedben benne van a kártérítéssel kapcsolatos minden lényeges feltétel. Ha biztosításod van és az alapján valakinek fizetnie kell, akkor az a biztosító.
Én is egy új építésű társ.házban lakok! Nálunk most beindult a penészedés!
De csak azoknál a falaknál amely tartofal és összeköti az alsó lakással! (remélem érhető voltam). A belső válaszfalaknál nem penészes. DE az a legnagyobb probléma hogy egy 10 cm sávban körben a lakásban. Nálunk 22 fok az alsó lakásban 8-10. ytongbol épült és elindult a viz felfelé!
Aljzatbeton szigetelése tökéletes mert 10 cm hungarocell + nylon meg miegymás. Ezért a válaszfal nem de a tartofal penészes.
Védekezés? Be kellene fűteni az alsó lakásban hogy ne én penészesedjek?
A Másik: Még nincs 1 éves az épület a biztosítótól kapok kártérítést ? Ágy matrac (ami kuka stb)? Kiterjed elméletileg az biztosítáa minden kárra+ tv szám gép.
Igen, valóban olyan, mint egy penészfolt, én is láttam már ilyet több házon is (közelről még nem vizslattam meg), de logikusan nem tudom elképzelni, hogy az lenne. Valszeg sűrű pókháló, ami idővel telítődik porral, majd a vakolathoz tapad (szél ráfújja, eső áztatja), és egyszerűen teleszkópos seprűvel vagy egyéb műszerrel titkosítható.
Most így látatlanban azt mondom, nem biztos, hogy tudsz olyan szakaszos v. állandó légáramlatot kelteni, amennyi majd a leghidegebb időszakokban is elég lenne a párakicsapódás ellen.
A vegyszeres kezelés a penészt időszakonként ugyan eltüntetheti (ecetsavas, úgy hiszem), de a párakicsapódás negatív hatása nemcsak a penészesedésben van.
Abban nem vagyok biztos, hogy le kellene szedned a belső szigetelést, ha már egyszer ott van, külső hőszigetelés nélkül valszeg ugyanúgy ki fog csapódni a pára a fal belső felületén, - így meg legalább energiát takarítasz meg. Ha viszont kívülről leszigetelitek a lakást, akkor kegyvesztett lesz ez a jelenlegi polifoam, EPS, vagy mi a turbó, ami most ott van...
Ebben a témában mindenképpen kérdezz meg szakembert is.
Szerintem a legfontosabb megtalálni a nedvesedés okát. Ha időszakonként el is tünteted a penészesedést, a nedvességet nem fogod tudni jobb belátásra bírni (legfeljebb intenzív légszárítással, keringetéssel vagy túlfűtéssel).
Ehhez hozzáértő ismerős vagy szaki helyszíni megjelenése szükséges, ő ott helyben biztosabban meg tudja állapítani, mi az oka a nedvesedésnek, és megoldási lehetőségeket is fel tud vázolni nagyjábóli költségekkel. Persze ez a nedvesedés mértékétől is függ, de ha intenzív, akkor mindenképpen érdemes kiküszöbölni is, nemcsak tünetkezelni.
Hmmmm, hát lehet, hogy tényleg por-foltok. Valóban olyan pókhállószerűek. Mondjuk az utca az Üllői útból nyilik. Összefoglalva: tehát akkor nem veszélyes a dolog?
Örömmel látom, hogy gyorsan szaporodnak a hozzászólások, kösz szépen a válaszokat, a szigetelésünk belül van és belül is jelenik meg a penész.
Szóval, ha sikerül valami jó szellőzést megoldani az nem megoldás? Mindenképp szedjük le a belső szigetelést?
Azt a pumpás dolgot tegnap próbáltam ki, mindenféle klór vegyületek vannak benne, úgyhogy csak akkor alternatíva, ha nem kell havonta megismételni, egyébbként szépen levitte a penészt, de még át is fogom ma festeni.
