A rosszabb állapotban lévö így ránéztibe`fakórothadásnak tünik. Az mindig valami sérülés következtében alakul ki: esö utáni kirepedés, moly-, darázs-, muslicarágás.
Teszek fel képet, azt gondoltam, hogy a leírás is elég lesz. Az a lényeg, ha kicsipkedem a látványosan rossz szemeket, akkor a jónak látszók között vannak a keserűk. Ahogy megfigyeltem, ezeken a keserű bogyókon is van mindig egy nagyon kicsi puhulás, ami normálisan maximum aszalódásnak tűnhet, az ember egy kis erjedt ízt várna.
Egy egészséges, amiben szintén lehet keserű:
Egy fürt, ami látványosan rosszabb állapotban van:
Ismertek olyan szőlőbetegséget, aminek a végeredménye az, hogy határozottan és durván keserűek lesznek a bogyók? Pont megérett, eddig egészséges volt, mert különben már lefonnyadt/száradt volna a bogyó. Mikor leveszem a fürtöt, vannak rajta bogyók, amik részben vagy egészben puhák a többi ropogós bogyóhoz képest. Gondoltam dejó, kicsit már ezek megaszalódtak, aztán majd kiköptem a nyelvemet is. Van olyan is, hogy inkább alkoholos volt az íze, de azt gondolom, hogy azt darázs vagy valami megcsípte és megerjedt a belseje. De keserű mitől lehet? Esetleg valamilyen rothadás féle, ami a kemény állag miatt kívülről csak részben látszik? Az ilyen beteg bogyók nem aszottak, inkább a levük folyik. Elszórva vannak a fürtben, a felszínen is, belül is.
Le volt madárhálózva, de persze darázs és poloska járt rajta. Esther fajta, de nem hiszem hogy ennek jelentősége van.
Egy túl édesre sikerült, lekénezett meggybort friss meggy hozzáadásával (esetleg plusz élesztővel) újra forrásba lehet hozni, hogy a meglévő cukor összességében alkohollá alakuljon és így végeredményben kevésbé cukros verzió álljon elő?
Amit tudok,hogy nagy magjaik vannak,a harmadik fehér szőlő illatos enyhén muskotályos valami peronosz lehet rajta látszik a levélzetén,
A piros ízben inkább hasonlít az esther -re mint a néróra,de mindkettőnél lazább a fürtje és oválisabbak a szemek.Ez az első és egyetlen fürtje ha ez jelent valamit
Értem, de az amerikai lepke/szőlő- kabóca volt a vita tárgya, két külön élőlény. A szőlőkabócát már korábban kitárgyaltuk, van itt egy jó kis összefoglalója a nébihnek:
Én egy új kártevőről kell sajnos beszámoljak. Ezek a rohadt márványpoloskák idén a szőlőre is rákaptak, az érett bogyók leveleit szívogatják.
Nekem csemegeszőlőim vannak, leszedéskor lerázom őket a fürtről, de akinél a borszőlőre gyűlnek az bajba kerül. Annyira elképesztően büdösek, hogy ha csak egy két darab bekerül a mustba, lehet kidobni az egészet. Ez nem direkttermő féle poloska íz, hanem az igazi, a hánytató fajta.
A Moldovának a bogyói mostanában kezdenek színesedni, mert tényleg késői. Mostanában a Néró, Esther érhet, ezeket sok helyen lehet venni (meg még jópár más fajtátI. De olvass vissza, akár az én hozzászólásaim között is, le volt már írva részletesen, sok-sok infó kell egy beazonosításhoz.
"hatásos mondjuk burgonyabogárra" Novodor SC-t próbáltad-e már rájuk? És ha nem túl nagy a terület, még kézzel lehet a petéket gyéríteni, így kárküszöb alatt maradnak.
Szerintem nem megoldható, hogy alacsonyabb dózissal ne találkozzanak. (Permetezés után x nappal már alacsonyabb a szint.) A rezisztencia mindenképp kialakul. (Gyorsan szelektálódnak az ellenálló példányok.) A gond csak az, ha semmi nincs rezisztencia törésre, ami meg esetleg lenne azt kivonják a forgalomból.
A fitoplazma, vírus (nem kivi, hanem zab mivel ahhoz volt szerencsétlenségem) egy párhuzam volt. A közös bennük, hogy előre kell védekezni rovarok ellen utólag már csak felteheted a kezed.
A szerek száma korlátozott, ha azt látod hogy erre sem jó meg arra sem jó, akkor miben reménykedhetsz? (Ha tudsz egy szert (vagy többet) ami hatásos mondjuk burgonyabogárra (ott a legszembeötlőbb a sikertelenség) azt megköszönném.
A baj csak az, hogy a szereink pont azért hatástalanok, mert oly sokan hozzáértés nélkül, felül- (vagy alul-)dozírozva, keverve ("koktél"), szabálytalanul használják, ha kell, ha nem, ezzel rezisztenciát kialakítva.
A vírusokról: azt azért, gondolom, te is tudod, hogy a kivit fertőző vírus nem szőlővírus (ahogy az aranyszínű sárgaság fitoplazma(!) sem pusztítja ki az iszalagot, sőt, egészen jól eléldegél benne pár ezer éve)...
Elnézést. Általánosságban fogalmaztam és nem tisztáztam előre. Nálam termésnullázást vírus okozott (nem szőlőben). A fitoplazmás linket arra szántam, hogy ha megvan a baj már nincs visszaút. Hatástalan szerekkel meg nehéz megelőzni.
1. Az amerikai lepkekabóca az nem amerikai szölökabóca. Nagyon nem.
2. Az aranyszínü sárgaság fitoplazma nem vírus, hanem fitoplazma, amit az amerikai lepkekabóca NEM terjeszt, az csakis az amerikai szölökabóca terjeszti.
Az ismeret hiányánál csak a téves ismeretek terjesztése károsabb.
