Igaz nem vagyok Műhód... :-) Ha Dobsina az első célpont és utána mentek tovább a Szlovák Paradicsomba, akkor én úgy mennék, hogy az M3-on végig Miskolcig, onnan a 26-oson keresztül Bánrévére. Innen Tornalja - Rozsnyó - Dobsina. Szerintem ez a leggyorsabb. Legutóbb a Tátrába is gyorsabban értünk ezen az úton, mintha Zólyom és/vagy Besztercebánya felé mentünk volna.
Szia, Műhód tudsz arról infót adni hogy Csingóra mennyi idő az út Budapestről és mi a legjobb útvonal?(autó) Bááár arra gondoltunk hogy először megnézzük a Dobsinai jégbarlangot aztán uccu neki, ha Dobsinára reggel 1/2 9-re szeretnénk érni mikor induljunk Bp-ről??
Kicsit be vagyok mááár sóóózva, kézpeljétek pont pünkösd hétvégére tettek az egyetemen vizsgát (szombatra) , hááát tuti hogy nem megyek vizsgázni, majd megyek a köv. héten, akkor sem fogják elrontani a hétvégénket:)))
Különben is milyen dolog most megmondani..:)))
Mostmár bizti a Hotel Flóra Csingón, ha valaki járt már ott írja meg légyszi' hogy milyen volt:)
A férjem amatőr-fotós remélem kap majd ihletet:))
Végigolvastam a fórumot..joóóóó sok volt, de megvagyok vele:)) Úgy döntöttünk hogy a Tamásfalvi-kilátóhoz biztos megyünk, a Hernád-áttörés is tuti, és jó lenne még a tutajozás ha belefér majd, Dobsina...:) Persze belekalkulálva a kicsit "puhány városi" tériszonyos irodistát (ez lennék én) és az állandóan értem aggódó bevállalósabb férjemet:))
Üdv!Az jó kis kör,áprilisban végigjártam és frankó volt kb 8óra volt nekem.Az egyik doronglétra kicsit hiányos(talán az első-második?)de simán vehető az akadály.Jó rándulást!
Csütörtökön szeretnénk egy Kysel-kirándulást tenni.
Végül Píla mellett döntöttünk, mert így a legrövidebb az út (kb. 17km)
Píla > Piecky > Maly Kysel > maradék Kysel > Velky Kysel > Píla
[image1]
A nyolcvanas években jelent meg, de csak könyvtárból tudtam hozzájutni,
ezért kis módosításokkal kiírtam a Hernáddal foglalkozó fejezetet.
Két ujjal gépelve.
Még az általános tudnivalókat is összesűrítettem.
Most talán már talán kicsit túlzottnak tünik a veszélyekre való figyelmeztetés,
de némely időjárási körülmények között ma is igaz lehet.
Gömör-Szepesi Érchegység(Szlovák Paradicsom, Slovensky raj)Ez a terület vitathatatlanul a Kárpát-medence legszebb tájai közé tartozik.
Ezt a területet, amely mindössze 142 négyzetkilométeres, a régi magyar leíró földrajzból Gömör-Szepesi Érchegység néven ismerhetjük. Turisztikailag 1918-ig erről a vidékről legfeljebb Sztracena-Dobsina környékét jegyezték.
A bizarr, karsztos geológiai alakzat az ősfenyvesek illatában és az alpesi meg kárpáti flóra teljes pompájában temérdek kristálytiszta vízfolyást, csermelyt, patakot, zúgót, zuhatagot, sőt több tavat rejt a mélyén. Területe kisebb, mint Budapesté…
A helyi rendellenes mikroklíma életben tartja a havasi gyopárt, a természetvédelem oltalmában együtt él itt a medve, a hiúz, a farkas és az ember.
(Megtalálható még: 1950 féle lepke, a pataki pisztráng, angolna, köviponty, szalamandrák, keresztes vipera, sasok, sólymok, ölyvek, zergék, őzek, szarvasok, vaddisznók, vadmacskák.)
A legmagasabb vízesés 60 méterről zúdul le, ezer méter feletti csúcsból 21-et találunk.
A gyalog végigjárható kanyonok némelyike százötven-kétszáz méteres falak között húzódik és helyenként egy (!) méter széles.
E varázslatos világban a relatív szintkülönbség 723 m, ami nem csupán szédítő látványossággal, de rendkívül kemény túrákkal szolgál.
A szakadékok, szurdok sorozatán, a napi túrán leküzdött szintkülönbség halmozott mértéke
elérheti az ezer métert , s egyaránt van benne meredek hegyoldali ösvény, szurdokjárás, sziklamászás, vízesés-kapaszkodó- igaz lánc segítségével, fatörzs- és doronglétrahídon, olykor 50-100 méteres vaslétrarendszereken. Télen alpinista felszereléssel, jégcsákánnyal járható…
A Szlovák Paradicsom nem üdülőhely, hanem szigorúan védett Nemzeti Park, rezervátum.
2000. óta a világörökség része.
A jelzett utakról letérni tilos! Indulás előtt tanácsos a Hegyi Szolgálatnál érdeklődni a terep járhatóságáról. Induláskor ajánlatos a szálláson a turistakönyvbe beírni túránk útvonalát.
A bajba jutottaknak mindenki köteles azonnal segíteni, vagy segítséget kérni másoktól…
Kizárólag felfelé szabad menni: - aSuchá Belá kanyonban (5725, 8 Z),
- a Klástorská roklinán (5726,15 Z),
- a Zelena dolinán (8785, 15 Z),
- a Mali Kisel-en (2829/b, 18 M), Kiselen…,
- a Sokolina dolinán (8741, 25 Z),
- a Piecky (Biela) dolinán (8741, 7 Z),
- a Velky Sokol – Kamená vráta- Róthová roklinán (8772, 4 Z),
- a Zejmarská roklinán (8769, 58 Z)
Menet közben kizárólag előre és a lábunk elé nézzünk! Csakis szilárd, száraz talajon állva, megállva gyönyörködjünk a tájban! Mindkét kezünk szabad legyen!Veszélyes a doronglétrahíd. Ha egy kicsit vizes, nagyon csúszik. A legveszélyesebb a sziklához támasztott ferde, rovátkált fatörzshíd. (Megoldás: négykézláb technika, és egymás segítése. Elől-hátul ügyes ember.) Rendkívüli figyelmet követelnek az egymásra torlódott uszadékfákból álló torlaszok. Könnyen közéjük szorul a láb, stb. A sápadt arc, a lábreszketés, a bizonytalan mozdulatok a FÁRADTSÁG jelei, olyankor: PIHENJÜNK!
Ha valaki meg szeretné tapasztalni az igazi tériszonyt ill. a tényleges kitettséget egy kiépített vasalt úton, akkor inkább ezeket az utakat javasolnám. És ezek Budapesthez még közelebb is vannak, mint a Szlovák Paradicsom.
A Hernád áttörés útikönyvből átírt leírása Podlesok felöl:
OLYAN HÁTIZSÁK LEGYEN NÁLUNK, AMELY SZABADDÁ TESZI MINDKÉT KEZÜNKET, MERT IDŐNKÉNT SZÜKSÉGÜNK LEHET RÁ!HA ÚGY ADÓDIK, NE SZÉGYELJÜNK NÉGYKÉZLÁB MÁSZNI!A CIPŐNK LEGYEN KÉNYELMES!P/9 Hernád-áttörésVissza autóbusszal, a Cingov-Spisská Nová Ves-Hrabusice-Myto útvonalon.
Jelzés: kék (2819; 11 M)-kék (2819; 22 M)-zöld (5723/a; 20 Z)- kék (2829/a; 21 M)-sárga (8737; 19 Z); idő: 255 perc; táv: 8,2 km; a (halmozott) szintkülönbség: 120 – 130 m.
A SzP. egyik leghíresebb, leglátványosabb túrájára indulunk, amely feltétlenül emlékezetes mindenki számára, aki végigjárja. Ez a 8,2 km-es, testileg és idegileg megterhelő gyaloglás, a visszafelé kényszerűen megteendő bármely úttal együtt több, mint kirándulás. Nagy élmény.
A Hernád-áttörés teljes hossza kb. 16 km. Ennek a legszebb részét járjuk be, ahol helyenként 300m mélyen száguld a Hernád a szakadékszerű sziklafalak között.Ha valahol érvényes, hogy a jelzett turistaútról letérni tilos, itt az!Ugyancsak rendkívül fontos a fokozott óvatosság. Még annál is elővigyázatosabban kellmozognunk, mint azt a kanyonokban „kötelezően megszoktuk”, hiszen ott a terep- akadályok, a létrák önmagukban figyelemre késztetnek , itt azonban ösvényünk sokszor halad látszatra veszélytelen rézsűn, ám valójában egyetlen rossz lépés, botlás elég ahhoz, hogy a mélybe csússzunk, vagy essünk.(Turista honfitársaink erről az útról e-képpen szoktak élcelődni: „Jézus-Mária, ha otthon ilyen helyen meglátnak valakit, azonnal tűzoltókért és mentőkért telefonálnak!”)S méghozzá itt, a Hernád-áttörésben kétirányú haladás van, tehát ügyelnünk kell a szemben jövőkre is, pedig olykor csak tenyérnyi helyen térhetünk ki.A folyónak ez a szakasza a XX. Század elejéig járhatatlan és szinte ismeretlen volt.Csak 1906 februárjában ment végig Hajtsch Béla és testvére a befagyott folyón, útjukat még abban az évben júliusban kezdetleges tutajon megismételték. A Hernád áttörés ma a vadvízi kajakosok számára minősítőhely.A Hernád-áttörés turisták számára csak 1974 óta járható, amikorra a Hegyi Szolgálat a biztosító berendezésekkel együtt kiépítette a sziklajárdákat.A podlesoki kempingből indulunk. A kék jelzést követjük. 30-35 perc alatt érjük el a Hernád-torkolatot (Hrdlo Hornádu). Az erdei sétány sziklaszirtre vezet, ennek túloldalán 5-6 méter mélységben van a folyó, rajta vashíd. Az ösvény a szirt mögött kanyarog le a hídhoz, amelyen átkelünk. Az elágazásoknál a kék jelzésen csúszós sziklákkal tarkított, keskeny ösvény minden védelem nélkül vezet a hideg vizű, sebes folyó széle fölött.
50. p; a szemközt sziklafal érzékelteti a Hernád-áttörés lényegét. 55. p; vasjárdán hágunk fel egy kis sziklára, majd utána, a lejtő végén faház tűnik a szemünkbe: Pihenő a Fehér Baráthoz.
60. p; doronglétra+ 4 láncos sziklafaltálca. Csúszik! Rögtön utána nem egyenesen megyünk tovább, hanem jobbra le korlát segítségével. 65. p; a túlsó parton barlangüreg, majd veszélyes
sziklajáró, gerendahíddal és néhány sziklatálcával. 70. p; merész percek következnek: 12-14 láncos sziklafaltálca, 5-10 méterrel a zúgó folyó felett; a középen kidudorodó, „hasas” sziklafalon csak homorítva, némi akrobatikával, a láncon „lógva” lépünk tálcáról-tálcára.
Védőkorlát nincs! Abszolút figyelem és lélekjelenlét szükséges! Mivel a sziklafaltálca-járda elején még nem látni a végét, nagyon ügyeljünk arra, hogy szemközt nem jönnek-e?
Csak egyenként, megfelelő térközzel induljunk!
83. p; a folyó jobb kanyarjában doronglétrahíd + 4 vaslépcső + 12 sziklafaltálca.
Itt ugyan magasabban vagyunk a víz felett, (kb. 10-12 m.), de lélektanilag könnyebb az átkelés, mert a sziklák nem dőlnek kifelé! A kanyar után újabb 6 sziklafaltálca.
90. p; a folyó bal kanyart ír le; , majd hirtelen lánchídon imbolygunk át a jobb partra.
98. p; jobbról kis ér fut le, rajta dlh, mellette pihenőasztal. Ez a Betyár zug.
105. p; a Hernád éles bal kanyarulatánál, a hegyomlásnál- a neve: „Állandó eső” – utunkat olyan szikla állja, amelyet ki nem kerülhetünk, meg kell másznunk, mert- tekintettel a kőomlás veszélyére- a Hegyi Szolgálat sem szerelt fel rá sziklafaltálcákat.
Doronglétrán 38-40 lépcsőfokkal jutunk fel a szikla tetejére, majd újra le. Odafent sem tanácsos időzni,, mert alattunk a szakadék a folyóig 35-40 m mély!
118. p; hét „könnyű” láncos trepni, de a lánc utána folytatódik, mert az ösvény különösen veszélyes. Jól tesszük, ha a következő két vaslépcsőig szorosan a lánc mellett maradunk, mert az egy lépéssel lejjebb húzódó ösvény –észrevétlenül- lekopott, síkos sziklára vezet, s onnan menthetetlenül csúszunk le a folyóba. Kapaszkodjunk! Megpróbáltatásainknak most már csakhamar vége, mivel a 130. p; táján átmegyünk egy lánchíd alat6t, jobbra fel a hídfőhöz, s alighanem pihenőt tartunk…
Innen indul az egyik kanyontúra a Kolostor Szakadékon át Klástoriskóra a Vörös Kolostor turistaközpontba, a zöld jelzés mentén.
Utunkat a hídon folytatjuk, tehát ismét át a bal partra. A hídfőnél három nyelvű tábla int:
„Vigyázz! Fokozott óvatosságot! Egyszerre csak öt személy mehet át! A híddal ne hintázz!”
Ismét doronglétrák, sziklafalról-sziklafalra. Az út továbbra is magas meredély szélén vezet.
140. p; tiszafák mellet, morénán haladunk el, majd hasadékokkal 8+8 trepnis sziklafal;
a folyó U-kanyart ír le. 160. p; sziklafaljárda 10 tálcával. Utána jobbra lefelé menjünk a korlát mellett a 15 fokos doronglétrán. Ismét lánchíd következik: át a jobb partra.
168. p; a sárga jelzés elágazása a Zelena dolinába. Itt veszély nélkül mehetünk le a Hernád partjára. Ivóvízgyűjtő területen vagyunk!
175. p; 20-25 méteres sziklafalon lánc, vaslépcső. Ez a folyó feletti eddigi legnagyobb magasság. Itt már drótkötélkorlát is van. Kb. 50-60 méter magasságban lehetünk a víz felett.
177. p; Égbe szökő sziklafalak közti vízmosáson vashíd, s utána tábla közli: Hernád-áttörés.
182. p; ismét himbálódzó lánchíd vezet át a folyón az é. partra.
190. p; Letanovsky mlyn üdülőtelepe tisztással. A piros jelzésen az egykori szerzetesek lábanyomán a Vörös Kolostorhoz Klástoriskóra juthatunk. A régi kőhidat a németek 1944-ben felrobbantották, most vashíd van a pilléreken. A fedett falatozónál bögölyök tanyáznak!
A hídon áthaladva a déli oldalon vagyunk, sétányon megyünk, de a 205 p. táján 17 sziklafaltálcás járdára érünk. Néhány közülük a víz fölött kifelé dől, majd újabb 13 sziklafaltálca következik a szárazföld felett, (lehet, hogy oda jobb esni?), majd még 3 tálca…
210. p; kiadós sziklafaljárda 27 trepnivel. Néhányon megint homorítani kell…
(Találkoztam errefelé egy fickóval, akinek egy tacsikutya volt a hóna alatt, miközben két kezével a láncba kapaszkodva kifelé homorított a folyó fölött a sziklafaltálcán vagy tíz emelet magasságban. Látnotok kellett volna a rettegést, szegény kutya pofáján…L.)
216. p; 8+2 láncos trepni vár ránk. Ez lélektanilag könnyebb. (Teli gatyával ki fél attól, hogy tele lesz?) 220. p; A Szűkület felett vashíd visz át az é. partra. Itt király a kilátás.
245. p; Újabb hídon át a déli partra. A Biely Potok torkolatánál a Vaskapuban vagyunk.
( Jobbra, déli irányban a zöld jelzés elvisz a patakvölgybe a Sokolina dolina kanyonjába és a paradicsomian hangulatos Klauzy nevű duzzasztott tó katlanjába,- majd Klástoriskóra is.)
A patak torkolattól a túlsó, északi part fölött uralkodó, monumentális „sziklaoltár”, a Tamásfalvi-kilátó felséges látványa tárul felénk.
Tovább megyünk a folyóval párhuzamos kék ösvényen, majd láncos kapaszkodóval leereszkedünk, s kis kanyarral egy vízmosás-völgy torkolatának hídján megyünk át. A Lesnica patak érkezik itt a folyóba.
250. p; A túlsó parton megpillantjuk az impozáns Ihla-tűt, a sziklafal kiugró ujját. Innen fenyvesben sétálunk tovább.
275. p; Balra vashíd, alatta a németek által felrobbantott betonhíd romjai.
5-6 perc séta után a cingovi autóparkolóba érünk. Onnan ismét vezet egy vashíd a Hernád déli oldalára, de mi a kék jelzésről balra letérünk a sárgával jelzett aszfaltozott kocsiútra, tehát már nem jobbra a folyó felé, hanem balra felfelé indulunk. Az út megkerüli a barlangüregekkel teli, alacsony sziklát, majd hangulatos fenyők és nyaralók közt enyhén emelkedve 5 perc múltán sorompóhoz és autóbuszmegállóhoz érkezik.
Innen busszal folytatjuk utunkat Spiská Nová Ves-Iglóba, onnan átszállással tovább a Hrabusice-Myto járattal, hogy visszajussunk Podlesokba a kempingbe, illetve a mellette lévő őrzött parkolóba az autónkhoz.
Amíg az autóbuszra várunk, autóbusz-végállomásnál üzleteket, gyorsbüfét találunk, az országút mentén jobbra 300 méterre kellemes étteremben tömhetjük meg pocakunkat…
Szerintem a Szlovák Paradicsomot nem kell nagyon túllihegni, mert nem extrém vidék. Nyilván, ha van tériszonyos ember, akkor az egy kis külön odafigyelést igényel. Nna... legyen szép időtök és jó túrázást !
Ez megnyugtató, meglátjuk akkor, ha ott vagyunk. Úgyis az 1. nap lesz a "puhány" túra, és ha az a csapat nem akarja a Hernádot, akkor megcsiáljuk másnap. De az a fehérpatakos is tök jól hangzik. És persze a sörözés Klastoriskon :)
Igen, ezért gondoltam inkább arra a fehérpatakos túraútvonalra, amit Műhód írt kicsit lejjebb. Aztán a "profikkal" megcsináljuk a Hernád áttörést és a Tamásfalvi kilátót. Anélkül nem jövök haza :) :) :)
gyongyhaju lany: egyébként a 80 emberből volt vagy 3-4 tériszonyatos és mindegyik "simán" végignyomta a sucha belát. azért hernád attörés picit más, tálcák lehetnek gázosak, főleg, ha a párod a panorámaliftbe sem száll be :)) visszafordulni meg vissza lehet, mert a hernád áttörés kétirányú út.
Úgy lehet menni, hogy pl. Csingóból megyünk, benézünk a "brutál" tálcás szakaszra, és ha a félőseknek nem tecc, akkor nem megyünk be? Bocsi tényleg, hogy akadékoskodok, de a férjemmel még a Rám szakadékot sem mertem megkockáztatni :)))) De meglássuk. Ha 5 m magas csak, akkor talán nem fog beparázni. De azt nem szeretném, hogy elindulunk, és az egyirányú út közepén meggondolja magát, hogy ő márpedig visszafordul :)))
Nem rólam van szó, mert én bárhol végigmegyek, minél extrémebb, nekem annál jobban tecc :) A túra anyja is én vagyok, mikor először meghallottam, hogy ilyen kirándulóhely van, én már számolom a napokat :) :)
Kálmánvárosi-ilátó... izé... Tamásfalvi-kilátó az a Károlyfalvi. :-)))) hehehe Ha Csingóból mész, akkor azokon a nagyon extrém überveszélyes és nagyon adrenalinnövelő tálcákon, amiken nyugdíjas, járókeretes emberek is gond nélkül végig bírnak menni, kihagyhatod. :-)))) Ha a Hernád-áttörésen akarsz végigmenni Podlesokból, akkor nem. Azok a "brutál" tálcák kb. 5m magasan vannak a víz felett és szvsz semmiféle veszélyt nem hordoznak magukban. Aki parázik, az markolhatja a láncot és/vagy nézhet felfelé... De aki a Rám-szakadékban végig bír menni, annak a Hernád-áttörés nem hiszem, hogy különösebb pszichés igénybevételt jelentene. :-)
Kb 1,5 hónapja újították fel a Rám szakadékot, Szentendre és térségének önkormányzatai meg ilyen zöldek együttműködésével. Még nem voltam, de inkább egy létrán megyek fel, minthogy megcsússzak a vizes sziklán :))
Ez a Károlyfalvi kilátó merrefelé van? Tud valaki egy térképet? Azon a kis hídon mindenképp át kell menni, ha mész a Hernád áttörésen? Elég vérfagyasztónak tüni. Egyáltalán honnan érdemes elindulni ehhez a Hernád áttöréshez, nagyon para? Nyáron szeretném kipróbálni, olcsó szállást is dobjatok légyszi, meg minden infót erről
