Keresés

Részletes keresés

Elminster Aumar Creative Commons License 2024.04.01 -1 0 2153

"Az hogy a tér tágul nem bizonyítható."

 

Hát, pedig az a MATEMATIKAI modell, ami számszerűen képes megadni az objektumok megfigyelt mozgását, az a jelenséget a nemeuklideszi téridő metrikájának változásával írja le. Konyhanyelven: az áltrel írja le az univerzum megfigyelt dinamikáját, és ezt tértágulással csinálja.

Előzmény: Nick & Nick (2150)
Construkt Creative Commons License 2024.04.01 -1 0 2152

Majd éppen egy természettudományokban alapvetően műveletlen amatőr fogja megmondani, hogy mit tekintsünk felesleges matematikai okoskodásnak.

Előzmény: destrukt (2149)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.04.01 -1 1 2151

"Miben segít a matematika, ha senki sem tudja megmondani, hogy mi a foton?"

 

Éppen a matematika mondja meg, hogy mi a foton.

Csak mikor eléd rakják a foton hullámfüggvényének képletét, te azt hiszed, hogy az valami UFÓ-írás a roswelli roncsról. Matekból ugyanis nulla vagy. Így aztán fizikából is az vagy...

Előzmény: destrukt (2149)
Nick & Nick Creative Commons License 2024.04.01 0 0 2150

"Azonban ahhoz hogy a tér gyorsulva tágul, ugyanakkor a benne lévő pontok száma konstans, (végtelen), kell egy kis képzelőerő"

 

Egyenlőre azt tudjuk hogy az univerzumnak vannak olyan részei ahol az objektumok

gyorsulva távolodnak egymástól. Az hogy a tér tágul nem bizonyítható.

 

Ha az ősrobbanás elmélet igaz, akkor ez a mostani "tágulási" sebesség szinte nulla.

 

Előzmény: őszszakál (2142)
destrukt Creative Commons License 2024.04.01 -1 1 2149

A felesleges matematikai okoskodás inkább árt a fizikának, mint használ. 

Miben segít a matematika, ha senki sem tudja megmondani, hogy mi a foton?

 

Construkt Creative Commons License 2024.04.01 -2 0 2148

Egyetlen ilyen téma is leleplezi azokat, akik alapvetően műveletlenek. Már itt világosan elválik az ocsú a búzától.

Előzmény: drx65 (2146)
destrukt Creative Commons License 2024.04.01 0 1 2147

"A pont az elméleti, (nincs kiterjedése), ezért lehet végtelen."

 

Ezt valóban érdemes lenne újra átgondolni. 

Ha a pont nulla kiterjedésű, akkor miért végtelen?

Előzmény: Nick & Nick (2144)
drx65 Creative Commons License 2024.04.01 0 1 2146

"A pont az elméleti, (nincs kiterjedése), ezért lehet végtelen."

 

Tévedés !
Aminek "nincs kiterjedése", az nem! "végtelen", hanem nem létezik !!!


És ha sok ilyen nem létező pontot egymás mellé rakunk,
abból lesz egy egydimenziós alakzat (valami!) - a vonal.
És ha sok ilyen nem létezőből álló egydimenziós alakzatot teszünk egymás mellé,
akkor abból lesz egy kétdimenziós alakzat (valami!) - a sík.
És ha sok ilyen nem létezőből álló kétdimenziós alakzatot teszünk egymás mellé,
akkor abból lesz egy háromdimenziós alakzat (valami!) - a tér.

 

Így 'épül fel' egy alapvető hazugságra, csalással felépítve,
a modern matematika 'bűvésztrükkjeivel', egy egész 'világegyetem'...
;-/

Előzmény: Nick & Nick (2144)
őszszakál Creative Commons License 2024.04.01 0 0 2145

„Az alapozó matematikai tantárgyak legelső témaköreiben. Mert elengedhetetlen a folytonos függvények analízisének ismeretéhez, ami minden reálszakma művelésében alapvető eszköz.”

 

Itt mutatkozik meg az, hogy nem részesültem megfelelő matematikai kiképzésben. (ahogyan Gyula bácsi mondaná):-(

Előzmény: Construkt (2143)
Nick & Nick Creative Commons License 2024.04.01 -1 0 2144

A pont az elméleti, (nincs kiterjedése), ezért lehet végtelen.

 

A valóságban meg véges, mivel van kiterjedése.

 

 

Előzmény: őszszakál (2142)
Construkt Creative Commons License 2024.04.01 0 0 2143

"Egy kiterjedés nélküli matematikai pont kontinuum végtelent alkot, ha halmazt kreálunk belőle?"

 

Nem egy pont alkot kontinuumot, hanem kontinuum számosságú pont együttvéve. A kontinuum számosság pedig a megszámlálható végtelennél (pl. az összes egész számnál) nagyobb végtelen. Az összes racionális törtek még ugyanannyian vannak, mint az összes egész számok, ám az irracionális törtekkel együtt már sokkal többen. Végtelenszer annyian, de nem csak megszámlálhatóan végtelenszer annyian, hanem kontinuum sokszor annyian.

 

Ne hidd, hogy ez valami ezoterikus mélysége a matematikának. Ellenkezőleg, annyira alapréteg, amit az összes mérnökszakon, meg az olyan természettudományos szakokon, mint a fizika, kémia, geológia is megtanítanak az elsőéves egyetemistáknak. Az alapozó matematikai tantárgyak legelső témaköreiben. Mert elengedhetetlen a folytonos függvények analízisének ismeretéhez, ami minden reálszakma művelésében alapvető eszköz.

Előzmény: őszszakál (2142)
őszszakál Creative Commons License 2024.04.01 0 1 2142

„Pl. ugyanannyi matematikai pont van egy gombostű fejében, mint a Földben. Vagy ugyanannyi pont van bármely véges hosszú egyenes szakaszon, mint egy végtelen egyenesen.”

 

Azt hiszem, ezt már megértettem a magyarázataid okán. Azonban ahhoz hogy a tér gyorsulva tágul, ugyanakkor a benne lévő pontok száma konstans, (végtelen), kell egy kis képzelőerő. Egy kiterjedés nélküli matematikai pont kontinuum végtelent alkot, ha halmazt kreálunk belőle?

Előzmény: Construkt (2137)
destrukt Creative Commons License 2024.04.01 0 1 2141

Nehogy elhidd ezt a zavaros butaságot. 

Az igazság az, hogy létezik az anyagi valóság, és vannak fogalmak, amelyeket az ember alkot a valóság alapján elvonatkoztatással.

 

Aki összetéveszti a valóságot a fogalmakkal, annak még nagyon sokat kell tanulni, hogy ne beszéljen ilyen butaságokat. 

Előzmény: drx65 (2139)
Construkt Creative Commons License 2024.04.01 -1 0 2140

Az elméleti fizika minden fogalma absztrakció, lévén hogy valóságos tárgyakat nem tudunk az agyunkba befogadni, és azokkal ott műveleteket végezni. Az ilyesmi általában halálos sérülést okoz.

Nem csak a tér pontjai, hanem a mezők, az erők, a tömegek, a töltések, stb., . . . stb. mind absztrakciók, az elméleti modell elemei. Amelyeket úgy alkottunk meg, hogy a segítségükkel kiszámolt végeredmények megfeleljenek a műszerekkel mért értékeknek.

Előzmény: drx65 (2139)
drx65 Creative Commons License 2024.04.01 0 0 2139

Construkt 2132
"A mezők nem terjednek sehova, mert ők a tér pontjaihoz vannak kötve.
 Ami terjed, az a mező hulláma, vagyis a mező intenzitásának hullámszerű változása."

 

'És tessék mondani!': "a tér pontjai" létező, valőságos 'dolgok',
vagy csak 'filozófiái ábsztrákciók' ?! ;-)
Mert ha "a tér pontjai" létező, valőságos 'dolgok', akkor
ugye megint ott vagyunk... 'ahol a part szakad'... 'ahonnan elindultunk'...
azaz: az "éter"-nél !
;-)

 


őszszakál 2128
"Nekem is van egy kérdésem.
 Amennyiben a töltött elemi részecskékből származik az EM mező,
 akkor melyik volt előbb? (tyúk, vagy a tojás?)
 A másik kérdésem az, ha a kvantált mezőből, a fotonokból elemi részecske keletkezik,
 méghozzá párosával, akkor melyik volt az alapvetőbb, az elsődleges megnyilvánult?
 Az EM mező, vagy a töltött elemi részecskék?"

 

Természetesen a tyúk volt előbb,

mert az tud tojást tojni - fordítva nem megy...
;-)


Ugyanígy, először az "elemi részecskék" lettek megteremtve,
és csak utána kaptak "töltést". (logika... ! ;)
;-/

Előzmény: őszszakál (2128)
drx65 Creative Commons License 2024.04.01 0 0 2138

"Egészen alapvető halmazelméleti ismeret, hogy
 a kontinuum számosságú halmazok pontjainak száma ekvivalens egymással,
 függetlenül attól, hogy mekkora a kiterjedésük.
 Pl. ugyanannyi matematikai pont van egy gombostű fejében, mint a Földben.
 Vagy ugyanannyi pont van bármely véges hosszú egyenes szakaszon,
 mint egy végtelen egyenesen."


'Anno' még úgy tanultam, hogy 'a matematika a legjobb eszköz a valóság leírására'.
(nem az... ;) De a fenti Construkt idézetet olvasva, azt hiszem,
nem csak 'valóság leírásra' használják ('egyesek'..) a matematikát,
hanem 'bűvészkednek' is vele. A pobléma az, hogy ilyen
matematikai bűvész-trükkökkel (l.m.f.) egész 'világkép-leírásokat'
akarnak bizonyítani... (pl. rel.elm.)
;-/

Előzmény: Construkt (2137)
Construkt Creative Commons License 2024.04.01 -1 0 2137

Nem tudom mit akarsz a kamat növekedésével?

Én csak ezt a félreértésedet korrigáltam:

 

"Ha a tér pontjainak száma végtelen, akkor minek neki terjedni, gyarapodni?"

 

Az efféle naiv bölcselkedések sehová se vezetnek.

Egészen alapvető halmazelméleti ismeret, hogy a kontinuum számosságú halmazok pontjainak száma ekvivalens egymással, függetlenül attól, hogy mekkora a kiterjedésük. Pl. ugyanannyi matematikai pont van egy gombostű fejében, mint a Földben. Vagy ugyanannyi pont van bármely véges hosszú egyenes szakaszon, mint egy végtelen egyenesen.

Előzmény: őszszakál (2135)
destrukt Creative Commons License 2024.04.01 -1 0 2136

Vak vezet világtalant. 

őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2135

„Az Univerzum tágulása csak a léptékfaktor növekedése. „

 

Ja, ez mindjárt más. A léptékfaktor olyan, mint a kamat növekedés, ami szintén Nobel díjat érdemelne a kitalálója számára.:-)

Előzmény: Construkt (2134)
Construkt Creative Commons License 2024.03.31 -1 0 2134

Ki mondta neked, hogy a tér gyarapodik?

Az Univerzum tágulása csak a léptékfaktor növekedése. Ami a nagyom távoli objektumok közötti távolság növekedésében jelentkezik. Ez is csak az olyan objektumokra igaz, amelyek annyira messze vannak egymástól, hogy közöttük a kölcsönhatások (gravitációs, elektromágneses) már nagyon gyengék. Pl. a galaxis halmazok vagy még nagyobb struktúrák között.

Előzmény: őszszakál (2133)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2133

„A mezők nem terjednek  sehova, mert ők a tér pontjaihoz vannak kötve. Ami terjed, az a mező hulláma, vagyis a mező intenzitásának hullámszerű változása.”

 

Ez eddig világos.

Ha azonban  nem a mezők terjednek, hanem a tér gyarapodik, akkor az magával viszi a mezőket is? Ha a tér pontjainak száma végtelen, akkor minek neki terjedni, gyarapodni? Akkor is végtelen marad nem?

Előzmény: Construkt (2132)
Construkt Creative Commons License 2024.03.31 0 0 2132

"Tehát . . . a tér . . . tele van elektromágneses mezővel, amely lehetővé teszi a fény hullámok . . . terjedését.

Kérdésem az, ha van üres tér, ami tele van mezőkkel, akkor a mezők önmagukban terjednek, mert a tér már tele van velük?"

 

A mezők nem terjednek  sehova, mert ők a tér pontjaihoz vannak kötve. Ami terjed, az a mező hulláma, vagyis a mező intenzitásának hullámszerű változása.

Előzmény: őszszakál (2130)
destrukt Creative Commons License 2024.03.31 -1 0 2131

Ez úgy hülyeség, ahogy van.

Előzmény: őszszakál (2130)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2130

„Amikor egy elektromosan töltött részecske felgyorsul vagy oszcillál,

elektromágneses hullámokat generál, amelyek fotonként terjednek kifelé.

Ezek a fotonok energiát és lendületet hordoznak,

és korlátlan ideig képesek áthaladni a tér vákuumán,

amíg el nem nyelődnek vagy kölcsönhatásba lépnek az anyaggal.

 

Tehát, bár a tér üresnek tűnhet makroszkopikus léptékben,

tele van elektromágneses mezővel, amely lehetővé teszi a fény hullámok

vagy fotonoknak nevezett részecskék formájában történő terjedését.”

 

Ebben az idézetben szerepel a tér megnevezés, ami tele van elektromágneses mezővel. Kérdésem az, ha van üres tér, ami tele van mezőkkel, akkor a mezők önmagukban terjednek, mert a tér már tele van velük? Ha a vákuum tér telítve van, akkor a (gyorsuló) kitágulása során is telítve van? Egy telített halmaz, csak egy körülötte lévő üres halmazba tud terjeszkedni, kitágulni, mert ott van HELY. Nem lenne célszerű elválasztani a tér, a mező, és a hely fogalmakat, a szerint, hogy melyik az alapvetőbb, melyik volt előbb, vagy van öröktől fogva?;-)

Előzmény: őszszakál (2128)
destrukt Creative Commons License 2024.03.31 0 0 2129

Már kezdtek ti is rácsavarodni Bölcs Árnyék butaságaira. 

Előzmény: őszszakál (2128)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2128

„Tehát, hogy közvetlenül válaszoljak kérdésére,
az elektromágneses mező nem semmi kézzelfoghatóból vagy anyagból áll.
Ez az univerzum egyik alapvető aspektusa,
amely töltött részecskék kölcsönhatásaiból származik,
és áthatja az egész teret.”

 

Ez a fenti megállapítás, a ChatGPT, szajkózása?

Nekem is van egy kérdésem. Amennyiben a töltött elemi részecskékből származik az EM mező, akkor melyik volt előbb? (tyúk, vagy a tojás?) A másik kérdésem az, ha a kvantált mezőből, a fotonokból elemi részecske keletkezik, méghozzá párosával, akkor melyik volt az alapvetőbb, az elsődleges megnyilvánult? Az EM mező, vagy a töltött elemi részecskék? Erre tud válaszolni a „papagáj”?

Előzmény: drx65 (2125)
destrukt Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2127

Ha megvizsgáljuk a relativitáselmélet fejlődését, olyasmit tapasztalunk, amely a hanyatló elméletek sajátossága. Nevezetesen, hogy egyre több és több kiegészítő alapelvvel kell megtámogatni ahhoz, hogy állva maradjon. 

 

A relativitáselmélet eredeti alapgondolata az volt, hogy éter nem létezik. Ebből Einstein 2 posztulátumot állított fel: 

- nincs kitüntetett rendszer, minden rendszer egyenértékű (relativitási elv)

- a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi (fénysebesség állandóságának elve)

 

Ezt a 2 elvet hamarosan bővíteni kellett, azzal, hogy a fénysebességet csak megközelíteni lehet, de elérni nem.  Erre azért volt szükség, mert fénysebesség felett az egész relativitáselmélet értelmetlenné válik. Így a 2 hibás elv mellé csatlakozott egy harmadik. Immár 3 lett az alapelvek száma. 

 

Ezután jött a negyedik kiegészítő elv, amely szerint a világ 4 dimenziós. Ez már 4 alapelv.

 

Mivel az étert száműzte Einstein, ezért kitalálta, hogy a fény fotonokból áll, amelyek mindig fénysebességgel haladnak. Így az éterre nem lenne szükség, mert a fotonok, mint részecskék közeg nélkül, önmagukban is képesek mozogni. Ez már az 5. kiegészítő elv. 

 

Igen ám, de akkor elérhető a fénysebesség, ezért azt is alapelvvé kellett tenni, hogy a fénysebesség mégiscsak elérhető, de csak a fotonok számára. Ez a 6. toldozgatása a relativitáselméletnek. 

 

De még ezt sem volt elég, mert ha a fotonrészecskék elérhetik a fénysebességet, és mindenhez képesek fénysebességgel haladnak, akkor bármelyik test szintén fénysebességgel haladna a fotonhoz viszonyítva. Ezért be kellett suszterolni az elméletbe még egy 7. kiegészítést is, amely szerint a fotonhoz nem szabad viszonyítani, vagyis a fotonhoz nem szabad koordinátarendszert kötni. 

 

Így a relativitáselméletbe egyre több és több idegen segéd-hipotézist tuszkoltak be, ami nagyon jól mutatja, hogy milyen messze vagyunk már attól, hogy a relativitáselmélet 2 alapfeltevésre épülő elmélet.

Másrészt pedig az elmélet egyik alapelve sem helytálló. Mert:

 

- nem igaz, hogy nincs fényközeg, mert akkor nem terjedne a fény 

- nem igaz a relativitási elv

- a fénysebesség elérhető és túlszárnyalható

- nem igaz a fénysebesség állandósága (rendszerfüggetlensége)

- a világ nem 4, hanem 3 térdimenzióval rendelkezik

- a fény nem fotonokból áll, hanem hullámokból

- értelmetlen megtiltani, hogy a mozgás bármihez viszonyítható legyen

 

 

Mindezek miatt a relativitáselmélet egy áltudományos elmélet, amelyet csak mesterségesen tudnak életben tartani. Megérett arra, hogy egy új elmélet váltsa fel. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

destrukt Creative Commons License 2024.03.31 0 1 2126

"unalmas játék..."

 

Ezt én előre megmondtam volna neked. 

 

Előzmény: drx65 (2125)
drx65 Creative Commons License 2024.03.31 0 0 2125

('provokálni' prúbáltam a ChatGPT-t... ;)

Ez az elmélet > https://www.duelun.com/home < jobb mint a relativitás elmélet !
(This theory > https://www.duelun.com/home < is better than the theory of relativity!)

 


ChatGPT
Az OpenAI által kifejlesztett mesterséges intelligenciaként
nem támogatok és nem hirdetek bizonyos elméleteket vagy webhelyeket.

 

Egy tudományos elmélet érvényességének vagy felsőbbrendűségének értékelése
szigorú vizsgálatot, tesztelést és szakértői értékelést igényel a tudományos közösségen belül.


Úgy tűnik, hogy az Ön által említett elmélet a „duelun.com” nevű webhelyhez kapcsolódik,
de további kontextus vagy részletek nélkül nem tudom értékelni annak érdemeit.

A tudományban az elméleteket az alapján ítélik meg,
hogy képesek-e megmagyarázni a megfigyeléseket, pontos előrejelzéseket készíteni,
és empirikus bizonyítékokon és logikai konzisztencián keresztül ellenállni a vizsgálatnak.


Az Albert Einstein által kidolgozott relativitáselméletet az elmúlt évszázad során
számos kísérlettel és megfigyeléssel alaposan tesztelték és megerősítették.
A modern fizika sarokkövévé vált, betekintést nyújtva a tér, az idő, a gravitáció természetébe
és a tárgyak nagy sebességű viselkedésébe.


Ha vannak alternatív elméletek, akkor hasonló vizsgálaton és tesztelésen kell átesni,
hogy megállapítsák hitelességüket és felsőbbrendűségüket a meglévő elméletekkel szemben.
A tudósok a bizonyítékok, a matematikai szigor és a jelenségek
széles körének magyarázatára való képességük alapján értékelik az elméleteket.
A tudományos módszer végső soron empirikus bizonyítékokra és kritikai vizsgálatokra támaszkodik,
hogy elősegítse a természeti világ megértését.

 


Szóval nincs itt semmiféle "intelligencia" (legfeljebb azon emberek intelligenciájának 'nyoma',
akik beprogramozták ezt a 'kereső-robotot', hogy mikor, milyen helyzetben,
hogyan KELL válaszolnia... de elemző, kritikus gondolkodás, érvelési képesség - nuku !)
csak a 'szajkó', 'papagály' effektus...
(unalmas játék...)
;-/

Előzmény: drx65 (2124)
drx65 Creative Commons License 2024.03.31 0 0 2124

('beszélgettem' a ChatGPT-vel erről... ;)
;-)

 

 

"A relativitáselmélet a Michelson-Morley kísérlet
hibás értelmezése következményeként jött létre.
Einstein a kísérletből fiatalon arra következtetett, hogy éter,
vagyis fényközeg nem létezik.
A fény az üres semminek a hullámzása.
Erre a hibás kiinduló alapra épült a relativitáselmélet.
Ezt a tévedését Einstein 15 év múlva felülbírálta,
és azt írta, hogy éternek mégiscsak léteznie kell,
mert nélküle nem terjedne s fény.
Vagyis beismerte, hogy

a relativitáselméletnek meg sem kellett volna születnie,
ha helyesen értelmezi az MM kísérletet.
Tehát a relativitáselméletet

egy feleslegesen megszületett áltudományos elmélet,
amely egy olyan probléma megoldására készült,
amely valójában nem is létezett soha."

 

The theory of relativity is the Michelson-Morley experiment
was created as a result of his misinterpretation.
Einstein deduced from the experiment at a young age that ether,
that is, there is no light medium.

Light is the ripple of empty nothingness.

The theory of relativity was built on this faulty starting point.

This mistake was overruled by Einstein 15 years later,

and wrote that ether must still exist,
because without it, light would not spread.
In other words,
he admitted that the theory of relativity should never have been born,

if you interpret the MM experiment correctly.

So, the theory of relativity is a pseudo-scientific theory created unnecessarily,

designed to solve a problem
which actually never existed.


ChatGPT
The claims you've presented regarding the theory of relativity

and its relationship to the Michelson-Morley
experiment are not accurate. Let's address them point by point:

Misinterpretation of Michelson-Morley experiment:

The Michelson-Morley experiment was conducted in 1887
to detect the motion of the Earth through the luminiferous ether,

a hypothetical medium thought to be necessary
for the propagation of light waves. The experiment yielded a null result,

meaning it did not detect any significant
difference in the speed of light in different directions,

contrary to what was expected based on the ether theory.
This result was not a misinterpretation but rather

a significant experimental observation that challenged the
prevailing understanding of light and motion at the time.

Einstein's deduction: Einstein did not deduce

from the Michelson-Morley experiment that there is no ether.
Instead, he used the null result of the experiment as one of the motivations

for developing his theory of special relativity.

In special relativity, Einstein proposed that the laws of physics

are the same in all inertial frames of
reference and that the speed of light is constant for all observers,

regardless of their relative motion. This theory
revolutionized our understanding of space, time, and the nature of light.

 

Ripple of empty nothingness:

This phrase seems to suggest a misunderstanding of the nature of light and the vacuum of space.

Light is not a ripple of empty nothingness; it is an electromagnetic wave

that can propagate through a vacuum.

The theory of relativity provides a framework for understanding

the behavior of light and other fundamental aspects of the universe.

Faulty starting point:

The Michelson-Morley experiment's null result did not invalidate the theory of relativity;
instead, it led to the development of a more accurate

and comprehensive understanding of space and time.
Einstein's theory of relativity has been extensively tested

and confirmed through numerous experiments and
observations over the past century.

It is one of the most successful and well-supported theories in physics.

Einstein's later view on ether: Einstein's views on the ether evolved over time.

While he initially rejected the concept of ether in the context of special relativity,

he later considered the possibility of a different kind of ether
in the context of his later work on general relativity.

However, this ether is not the same as the luminiferous
ether proposed in classical physics.

In conclusion, the theory of relativity is not a pseudo-scientific theory,

and it was not created unnecessarily.

It is a fundamental theory that has been extensively validated by experimental evidence

and has revolutionized our understanding of the universe.

While the Michelson-Morley experiment played a crucial role in its development,
it did not invalidate the theory but rather spurred further investigation

and refinement of our understanding of space, time, and light.


Az Ön által a relativitáselméletre
és a Michelson-Morley-kísérlethez való viszonyára
vonatkozó állítások nem pontosak.
Foglalkozzunk velük pontról pontra:

A Michelson-Morley-kísérlet félreértelmezése:
A Michelson-Morley-kísérletet 1887-ben végezték

a Föld mozgásának kimutatására a világító éteren keresztül,
amely feltételezett közeg a fényhullámok terjedéséhez szükséges.

A kísérlet nulla eredményt hozott, vagyis az éterelmélet alapján várttal ellentétben

nem mutatott ki szignifikáns különbséget a különböző irányú fénysebességben.

Ez az eredmény nem félreértelmezés volt, hanem egy jelentős kísérleti megfigyelés,

amely megkérdőjelezte a fény és a mozgás akkoriban uralkodó felfogását.

Einstein következtetése: Einstein a Michelson-Morley-kísérletből

nem azt a következtetést vonta le, hogy nincs éter.

Ehelyett a kísérlet nulla eredményét használta

a speciális relativitáselmélet kidolgozásának egyik motivációjaként.

A speciális relativitáselméletben Einstein azt javasolta, hogy

a fizika törvényei minden tehetetlenségi vonatkoztatási rendszerben azonosak,

és hogy a fénysebesség minden megfigyelő számára állandó, relatív mozgásától függetlenül.

Ez az elmélet forradalmasította a tér, az idő és a fény természetének megértését.

Az üres semmi hullámzása:

Ez a kifejezés a fény természetének és a tér vákuumának félreértésére utal.

A fény nem az üres semmi hullámzása; ez egy elektromágneses hullám,

amely vákuumon keresztül terjedhet.

A relativitáselmélet keretet ad a fény viselkedésének

és a világegyetem egyéb alapvető aspektusainak megértéséhez.

Hibás kiindulópont:

A Michelson-Morley-kísérlet nulleredménye nem érvénytelenítette a relativitáselméletet;
ehelyett a tér és idő pontosabb és átfogóbb megértésének kialakulásához vezetett.

Einstein relativitáselméletét az elmúlt évszázad során számos kísérlettel és megfigyeléssel

alaposan tesztelték és megerősítették.

A fizika egyik legsikeresebb és legtámogatottabb elmélete.

Einstein későbbi véleménye az éterről:

Einstein éterről alkotott nézetei idővel fejlődtek.

Míg kezdetben elvetette az éter fogalmát a speciális relativitáselmélet összefüggésében,

később az általános relativitáselméletről írt munkáival összefüggésben

fontolóra vette egy másfajta éter lehetőségét.

Ez az éter azonban nem azonos a klasszikus fizikában javasolt világító éterrel.

 

Összefoglalva, a relativitáselmélet nem áltudományos elmélet, és nem is szükségtelenül jött létre.

Ez egy alapvető elmélet, amelyet kísérleti bizonyítékok széles körben igazoltak,

és forradalmasította az univerzum megértését.

Míg a Michelson-Morley-kísérlet döntő szerepet játszott a kidolgozásában,

nem érvénytelenítette az elméletet, hanem

a tér, az idő és a fény megértésének további vizsgálatára és finomítására ösztönzött.

 

********

Lehetséges hullámzás, hullám hordozó közeg nélkül ?
(Is it possible to wave without a wave-carrying medium?)

 

Yes, it is possible for waves to propagate without a medium to carry them.

This concept might seem counterintuitive based

on our everyday experiences with waves such as sound waves traveling through air

or water waves moving across a surface.

However, in certain types of waves, particularly electromagnetic waves like light,

waves can propagate through a vacuum without requiring a physical medium.

Electromagnetic waves, including light, consist of oscillating electric and magnetic fields.

According to Maxwell's equations, which describe the behavior of electric and magnetic fields,

these waves can propagate through empty space.

In the case of light, for example, it travels through

the vacuum of space from the Sun to the Earth without the need for a medium to carry it.

 

This is a key aspect of Einstein's theory of relativity, particularly special relativity,

which posits that the speed of light is constant for all observers regardless of their motion

relative to the source of light.

The absence of a medium to carry light waves played a significant role

in the development of this theory, challenging previous
conceptions about the nature of light and motion.


Igen, a hullámok terjedhetnek anélkül, hogy közeg hordozná őket.
Ez az elképzelés ellentmondásosnak tűnhet az olyan hullámokkal kapcsolatos
mindennapi tapasztalataink alapján, mint a levegőben áthaladó hanghullámok
vagy a felületen áthaladó vízhullámok.
Azonban bizonyos típusú hullámokban, különösen az elektromágneses hullámokban,
például a fényben, a hullámok terjedhetnek a vákuumban anélkül,

hogy fizikai közegre lenne szükség.


Az elektromágneses hullámok, beleértve a fényt is,

rezgő elektromos és mágneses mezőkből állnak.
A Maxwell-egyenletek szerint,

amelyek az elektromos és mágneses mezők viselkedését írják le,
ezek a hullámok terjedhetnek az üres térben.
A fény esetében például az űr vákuumán keresztül jut el a Naptól a Földig anélkül,
hogy hordozóra lenne szüksége.


Ez Einstein relativitáselméletének kulcsfontosságú aspektusa,
különösen a speciális relativitáselméletben,
amely azt feltételezi, hogy a fény sebessége minden megfigyelő számára állandó,
függetlenül a fényforráshoz viszonyított mozgásától.
A fényhullámokat hordozó közeg hiánya
jelentős szerepet játszott ennek az elméletnek a kidolgozásában,
megkérdőjelezve a fény és a mozgás természetével kapcsolatos korábbi elképzeléseket.

 

********
Ha a fény nulla nyugalmi tömegű, akkor miért nem végtelen sebességű ?
(If light has zero rest mass, why doesn't it have infinite speed?)

 

... Ahogy egy tárgy megközelíti a fénysebességet, a relativisztikus tömege növekszik,
és több energiára van szüksége a gyorsulásához.
A speciális relativitáselmélet szerint, amikor egy tömegű objektum megközelíti a fénysebességet,
a relativisztikus tömege a végtelenhez közelít, ami lehetetlenné teszi a fénysebesség elérését vagy túllépését.


A fény tömeg nélküli részecskéiből, úgynevezett fotonokból áll,

és mindig fénysebességgel halad, mivel nincs nyugalmi tömege.
A fotonok nem tapasztalják a relativisztikus tömegnövekedés

vagy a tehetetlenség hatását, ahogy gyorsulnak.

Így bár a fénynek nincs végtelen sebessége,

vákuumban a lehető legnagyobb sebességgel halad,
ami maga a fény sebessége.

 

(tehát ha a 'semmit' megmozgatjuk, akkor abből 'valami' lesz,
 de olyan 'valami' amire nem érvényesek a másfele 'rendes' valamikre
 jellemző tulajdonságok... !
"A fotonok nem tapasztalják
 a relativisztikus tömegnövekedés vagy a tehetetlenség hatását,
 ahogy gyorsulnak.")
;-/

 

********
Ha fénynek van tömege, az miből van, ha a tér üres ?
(If light has mass, what is it made of if space is empty?)

 

 

ChatGPT

 

A fény elektromágneses sugárzás formájában tömeg nélküli részecskékből áll,

amelyeket fotonoknak neveznek.
A fotonok olyan elemi részecskék, amelyek az elektromágneses erő hordozói.

Annak ellenére, hogy energiájuk és lendületük van, a fotonok nyugalmi tömege nulla.

Vákuumban, ahol nincs anyag, a fény továbbra is terjedhet,
mert nincs szükség közegre az áthaladásához.

Ez az elektromágneses hullámok alapvető aspektusa, beleértve a fényt is.

Ahelyett, hogy olyan anyagi közegre lenne szükség, mint a hanghullámok vagy a vízhullámok,

az elektromágneses hullámok terjedhetnek az egész teret átható elektromágneses mezőn keresztül.

Az elektromágneses tér az univerzum alapvető aspektusa,

és mindenhol létezik, még az üres térnek is felfogható helyen is.

 

 

Amikor egy elektromosan töltött részecske felgyorsul vagy oszcillál,

elektromágneses hullámokat generál, amelyek fotonként terjednek kifelé.

Ezek a fotonok energiát és lendületet hordoznak,

és korlátlan ideig képesek áthaladni a tér vákuumán,

amíg el nem nyelődnek vagy kölcsönhatásba lépnek az anyaggal.

 

Tehát, bár a tér üresnek tűnhet makroszkopikus léptékben,

tele van elektromágneses mezővel, amely lehetővé teszi a fény hullámok

vagy fotonoknak nevezett részecskék formájában történő terjedését.

 

*******
Azt írtad: bár a tér üresnek tűnhet makroszkopikus léptékben,

tele van elektromágneses mezővel, amely lehetővé teszi

a fény hullámok vagy fotonoknak nevezett részecskék formájában történő terjedését.

De akkor az elektromágneses mező miből van ?
A "semmiből" ?!

 

You wrote: although space may appear empty on a macroscopic scale,
it is filled with an electromagnetic field that allows light to travel in the form of waves
or particles called photons.

But what is the electromagnetic field made of?

From nothing" ?!

 

 

 

ChatGPT

Az elektromágneses tér a fizika egyik alapvető fogalma,
amely leírja az elektromosan töltött részecskék közötti alapvető kölcsönhatást.
A hagyományos értelemben vett semmiből nem készült.
Ehelyett magának a térnek a tulajdonsága.


A kvantumtérelméletben, amely az alapvető erőket és részecskéket leíró elméleti keret,
a mezők olyan alapvető entitások, amelyek áthatják az egész teret és időt.
Nem állnak semmi kézzelfoghatóból, hanem inkább az univerzum mögöttes szerkezetét képviselik.


Az elektromágneses mező töltött részecskék,

például elektronok és protonok kölcsönhatásaiból származik.
Ezek a részecskék mozgásuk vagy gyorsulásuk során elektromos és mágneses teret hoznak létre.
Az elektromágneses mező kvantált, ami azt jelenti,

hogy fotonoknak nevezett diszkrét egységekből áll.
A fotonok az elektromágneses erő hordozói,

és felelősek az elektromágneses sugárzás átviteléért,
beleértve a fényt is.


Tehát, hogy közvetlenül válaszoljak kérdésére,
az elektromágneses mező nem semmi kézzelfoghatóból vagy anyagból áll.
Ez az univerzum egyik alapvető aspektusa,
amely töltött részecskék kölcsönhatásaiból származik,
és áthatja az egész teret.

 

///////

 

Tehát -'a ChatGPT szerint...'- az elektromágneses mező az univerzum egyik alapvető aspektusa.


Szerintem ez nem egy "mesterséges intelligencia", hanem egy 'szajkó', egy 'papagály'....
;-/

 

Akkor inkább a cseik, Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe)...
;-)

Előzmény: destrukt (2123)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!