Kösz! Idàig nincs is probléma: Ibn Ruszta, Gardizi és Al Bakri is egyöntetûen ezekkel a gyökhangzòkkal jegyezték le: s.k.l.
A probléma ott kezdôdik, hogy hogyan lett ebbôl "eszkil" vagy "ezegel" ?
Ki és mi alapjàn tette a màssalhangzòk közé éppen ezeket a magànhangzòkat ?
Egyesek szerint Németh Gyula követte el ezt a hamisitàst (ugyanis "eszkilbolgàr" nép sosem létezett), s azòta ezt mindenki àtvette (Pauler Gyulànàl "ezegel" lett), anélkül, hogy utànanézett volna.
(Régebben Afrikaans és Safi témàztak ekörül, de nem követtem elég figyelmesen, s nem emlékszem mire is jutottak.)
Mi a prablem az "elfajzással"? A második (pesti származású) férjem (Lax Károly, z"l: áldott legyen az emléke) világító kékszemű, fehér-szőke, kissé szeplős volt, s kifejezetten németnek nézett ki. Hány igazolványod volt? (a háború alatt és után, zsidómentőként) kérdeztem. Volt vagy 20. És sose buktál le? Mindig emlékeztél rá, hogy máma hogyan hívnak, és hol születtél? Persze. Jó a memóriám! De szinte soha nem is igazoltattak. Nem látod, hogy "német" vagyok? nevetett. Szal mi ebben a "viccnek is sok"?
A sémi nyelvek átadói a világos bőrű észak-afrikaiak, asszem a berberek ősei voltak. De ami a hébereket (az újkorban a zsidókat) illeti, ők ugyanúgy a két geográfiai alfaj keveréke, mint az európaiak legnagyobb része. Az én elképzelésem szerint (ez persze egyáltalán nem biztos) valamely vörössesszőke-szeplős cromagnoni csoport (neanderes beütéssel) lehetett a héberek kárpátnyelvű őse. S délen ezek is keveredtek az afrikai felvándorlókkal. Ettől vált sémi típusúvá a nyelvük és a többségnek már nem világosak a színei. Legalábbis idelent nem:-).
Hipotézis, vagy nem, a törökből származtatott mezőgazdasági és állatenyésztési szavak 90%-a "as is" megvan a héberben is. És biztos, hogy nem a héberből vették át a magyarok? 100%. Biztos, hogy a törökök sem onnan? Biztos: bika, göböly, sore, ökör, ... összeszedtem vagy ötvenet.
Mé köll hazudozni, hogy a törökből... amikor egy nyelvész (de legalábbis egy orientalista, azokból is van elég) hétszentség, hogy tudja, hogy ezek a héberben is megvannak! S még a héber sem az eredeti nyelv, nem bizony! Hanem vagy Mezopotámia, vagy:-) - még korábbról - a kárpátnyelv.
Szerintem az arabok által lejegyzett 's.k.l szóalak török közvetéítéssel történhetett, így nem biztos, hogy az eredeti nyelven is pont így hangzott. Eszekel/szekel/székely... Én ném nem tartom annyira lehetetlennek, sőt.
A székelyekkel kapcsolatban, talán a legelfogadottabb nézet. De mint korábban írtam, ez is csak hipotézis. Sajnos nem rendelkezünk semmi konkrétummal, amely megerősítené a székelyek származását.
Thúry József 1898-ban közzétett etimológiájához nyúltak vissza a megoldásért. Thúry felfogása szerint a székely név a török sikil ~ sekil szóból származik, amelynek jelentése ’nemes ember, született nemes, előkelő származású, úr, főrangú’. Így hívták önmagukat az avarok (akiknek utódai a székelyek), szemben a szlávokkal, akiket tat ’földműves, paraszt, falusi, alattvaló’ névvel illettek. A sikil-re vonatkozó adat egyébként csak egy régi török munkában, Seikh Suleiman szótárában található meg (Thúry 1898). A teóriát Németh Gyula támasztotta fel 1935-ben megjelent nagy hatású tanulmányában. Véleménye szerint a sikil-ből való származtatás eleget tesz a hangtani és jelentéstani kritériumoknak. Ami a tartalmát illeti, úgy véli, hogy a „székely itt ’herceget’ jelent, illetőleg a népnév eredetileg annyit jelent, mint »a herceg törzse, a herceg népe«” (Németh 1935, 134).
Az, hogy bennük sejthetjük a székelyek őseit? Sajnos ez is csak hipotézis, mivel semmi konkrét bizonyíték nincs rá. De ha valakinek konkrét bizonyítéka van ezzel kapcsolatban, azt megköszönném, ha felvilágosítana.
(Vámbéry Á., A magyarok eredete, 54-76, és A török faj. 82. s köv. l. - Hunfalvy P., Magyarország Ethn. 141-144, 332-339, 389-394. Roskoschny H., Die Wolga und ihre Zufiüsse. Lipcse, 1887. 12. s köv. l. Arch. Ért. 1892 okt. füz. 311-312. l.)
De, szerintem itt zárjuk ezt le. Szemmel láthatóan nem vagy képes felfogni, hogy mennyire felrúgsz minden netikettet, ami itt, ezen a fórumon elvárt. Nem kell itt egymást szeretni, de aki nem képes egy minimális alapot hozni, mind e-kultúrában, mind szakismeretben, az ne csodálkozzon ha üresfejű tramplinak látják. És még finoman fogalmaztam.
Tudtommal ezt a várat, a kőfaragványai alapján a XIII. század első felére keltezik, vagyis még a tatárjárás előtti időszakra. (Erről Havasi Krisztina írt a Budapest Régiségeiben, ha jól emlékszem, de az eredeti Bertalan Vilmosné által jegyzett publikációk is tatárjárás előttről szólnak emlékeim szerint).
Az persze igaz, hogy a hetvenes években megtalált IV. századi későrómai erődöt használhatták a középkorban, (ez a korábbi katonai tábor és a Duna-part között található), mivel ott találtak középkori lefalazásokat, falmaradványokat, kerámiát stb. Vélhetően ez lehetett Óbudán az első királyi központ, amit majd a XIII. század elején vált fel a másik, alább berakott királyi vár.
Csak jelezni mertem feléd, hogy irritálóan túl sokszor térsz el a témától, magyarázol tudatosan félre mindent és személyeskedsz másokkal. Ha egy klubba szándékozol belépni, akkor illik a klubszabályokhoz alkalmazkodnod. Ez igaz egy tudományos vitánál is. A kocsmai és polidili stílust lehet házon kívül hagyni.
A mai Óbudán nem volt királyi központ, az nem volt főváros.
Imre király 1198-ban ugyan átadta Esztergomot az érseknek, azonban a királyi udvar csak 1249-ben költözött el onnan IV. Béla alatt az új fővárosba, a Montis Pestiensis tetejére épített várba. Mi volt akkor a mai Óbudán?
De például Zsigmond Visegrádon élt, s éppen ő szüntette meg az esztergomi érsek kápolnaispáni* pozícióját, ami nem volt semmi, mert a királyi okleveleket ő zárta le a király pecsétjével. Azaz mindig a király közelében kellett lennie. (Mellékesen a királyi család főpapja és gyóntatója is volt egyben.)
(Még mai körülmények között is strapás lenne a király után szaladozni, ha autópálya lenne is a mai Buda – Esztergom – Székesfehérvár háromszögben kiépítve, nem hogy akkor, s főleg télen!)
Ha legalább egy hajszállal többet koncentrálnátok a logikus gondolkodás alapjaira, mint amennyit a rágalmazáskultúrára, akkor már magadtól is rájöhettél volna, mekkora öngólt lőttél a római erőddel a szomszéd topikban. Olyan alapvető dolgokat is figyelmen kívül hagytok, mint hogy egyáltalán a limes melyik oldalán feküdt a Római Birodalom és melyiken a barbár területek. Részemről köszönöm a belinkelt anyagot, éppen elég érvet szolgáltattál pontosan annak az ellenkezőjére, amit állítani szerettél volna. Nagyon tanulságos volt.
------------------
A logikus gondolkodásod a Csörsz árok léte maga cáfolja.
