Miért képzeled, hogy a tér gyorsabban tágul, mint a hely pontjaihoz rendelt mezők? Ez éppen olyan sületlenség, mintha azt mondanád, hogy a tér gyorsabban tágul, mint a tér pontjaihoz rendelt hőmérsékletek.
A foton hasonló jellegű, és ugyanolyan mértékben matematikai fogalom, mint a felhangok. Azon is el lehet vitatkozni, hogy ezek a felharmonikusok fizikailag külön létezők-e vagy sem. De a matematikai magyarázatuk hallatán csak a tudatlan bunkók kurjantják el magukat, hogy "ilyen baromságot régen hallottam".
Az első pár ezred másodperchez képest lassabb, mert kb. 6-7 milliárd éven keresztül egyre lassult. De azóta megint gyorsul.
A leggyorsabb viszont még jóval az első pár ezred másodperc előtt volt, vagyis az első 10-36 - 10-33 másodperc közötti inflációs korszakban.
Miből gondolod, hogy hiba lenne a vöröseltolódás mérésében? Az egy igazán egyszerű eljárás.
Az Andromeda csak 2.5 millió fényévre van, s az ennyire közeli galaxisok esetén még nem domináns a a tágulás hatása, mert ilyen kis távolságokra még a erősebb annál a gravitációs vonzás. Az Andromedával alighanem össz is fogunk ütközni. A tágulást és főleg annak gyorsulását egyértelműen csak a más galaxis-halmazokba tartozó, sokkal távolibb galaxisokra lehet megfigyelni.
"nem is volna lehetséges objektumok egyszerű mozgása során, mert sokkal nagyobb, mint a fénysebesség"
„Szerintem se. Valami hiba van a mérésben.”
Amennyiben az elektromágneses tér, minden „talpalatnyi” helyet kitölt az univerzumban, akkor a nála (az EM mezőnél) gyorsabban táguló HELY, a TÉR magával húzza az EM mezőt. Ezzel a húzással kinyújtja a hullámokat laposra, hovatovább egyenesre. Ez az „egyenes hullám” már nem vörös, hanem színtelen. Úgy is nevezhetném, hogy hideghullám, ha hullámozna. Ha majd lesz olyan mérési eredmény, hogy a CMBR 0 kelvin értéket mutat, akkor elérkezett a világvége.;-)
"a tágulási sebesség a legtávolabbi látható galaxisok esetén már olyan hatalmas vöröseltolódást okoz, amekkora nem is volna lehetséges objektumok egyszerű mozgása során, mert sokkal nagyobb, mint a fénysebesség."
Namost kéremszépen, 'mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás ?'
A hívattaloss túúdommány a "vöröseltolódás"-ból 'következtet' "a tágulási sebesség"-re, vagy a 'látható' "tágulási sebesség"-ből 'számítja ki' a "vöröseltolódás"-t ?! Mert nagyon nem mindegy ! ;-)
És ugye azt is tudod, hogy az Univerzum tágulási sebessége egészen más típusú mennyiség, mint két pont távolodási sebessége? Hisz az Univerzum tágulásának mértékét nem is "út/idő" mértékegységben mérik, hanem "(út/idő)/távolság" szerint.
Tehát legyen mondjuk az Univerzum tágulása olyan lassú, hogy két közeli galaxishalmaz nagyon kicsi sebességgel távolodik egymástól, de az univerzális tágulás azt jelenti, hogy a 10-szer olyan távoli galaxisok 10-szer akkora sebességgel távolodnak, a 10.000.000-szor olyan távoli galaxisok pedig 10.000.000-oszor akkora sebességgel, és így tovább . . .
Így aztán az a tágulási sebesség amit te szinte nullának mondasz, az a legtávolabbi látható galaxisok esetén már olyan hatalmas vöröseltolódást okoz, amekkora nem is volna lehetséges objektumok egyszerű mozgása során, mert sokkal nagyobb, mint a fénysebesség. Részben ebből tudjuk, hogy itt nem is erről van szó. hanem az tér tágulásáról. Másrészt pedig abból, hogy ez a mozgás, bámulatos módon, minden irányban éppen távolodás, és minden irányban egyforma mértékű, ami szintén arra mutat, hogy itt nem egyes objektumok egyedi mozgásáról van szó.
Hát, pedig az a MATEMATIKAI modell, ami számszerűen képes megadni az objektumok megfigyelt mozgását, az a jelenséget a nemeuklideszi téridő metrikájának változásával írja le. Konyhanyelven: az áltrel írja le az univerzum megfigyelt dinamikáját, és ezt tértágulással csinálja.
"Miben segít a matematika, ha senki sem tudja megmondani, hogy mi a foton?"
Éppen a matematika mondja meg, hogy mi a foton.
Csak mikor eléd rakják a foton hullámfüggvényének képletét, te azt hiszed, hogy az valami UFÓ-írás a roswelli roncsról. Matekból ugyanis nulla vagy. Így aztán fizikából is az vagy...
"A pont az elméleti, (nincs kiterjedése), ezért lehet végtelen."
Tévedés ! Aminek "nincs kiterjedése", az nem! "végtelen", hanem nem létezik !!!
És ha sok ilyen nem létező pontot egymás mellé rakunk, abból lesz egy egydimenziós alakzat (valami!) - a vonal. És ha sok ilyen nem létezőből álló egydimenziós alakzatot teszünk egymás mellé, akkor abból lesz egy kétdimenziós alakzat (valami!) - a sík. És ha sok ilyen nem létezőből álló kétdimenziós alakzatot teszünk egymás mellé, akkor abból lesz egy háromdimenziós alakzat (valami!) - a tér.
Így 'épül fel' egy alapvető hazugságra, csalással felépítve, a modern matematika 'bűvésztrükkjeivel', egy egész 'világegyetem'... ;-/
„Az alapozó matematikai tantárgyak legelső témaköreiben. Mert elengedhetetlen a folytonos függvények analízisének ismeretéhez, ami minden reálszakma művelésében alapvető eszköz.”
Itt mutatkozik meg az, hogy nem részesültem megfelelő matematikai kiképzésben. (ahogyan Gyula bácsi mondaná):-(
"Egy kiterjedés nélküli matematikai pont kontinuum végtelent alkot, ha halmazt kreálunk belőle?"
Nem egy pont alkot kontinuumot, hanem kontinuum számosságú pont együttvéve. A kontinuum számosság pedig a megszámlálható végtelennél (pl. az összes egész számnál) nagyobb végtelen. Az összes racionális törtek még ugyanannyian vannak, mint az összes egész számok, ám az irracionális törtekkel együtt már sokkal többen. Végtelenszer annyian, de nem csak megszámlálhatóan végtelenszer annyian, hanem kontinuum sokszor annyian.
Ne hidd, hogy ez valami ezoterikus mélysége a matematikának. Ellenkezőleg, annyira alapréteg, amit az összes mérnökszakon, meg az olyan természettudományos szakokon, mint a fizika, kémia, geológia is megtanítanak az elsőéves egyetemistáknak. Az alapozó matematikai tantárgyak legelső témaköreiben. Mert elengedhetetlen a folytonos függvények analízisének ismeretéhez, ami minden reálszakma művelésében alapvető eszköz.
„Pl. ugyanannyi matematikai pont van egy gombostű fejében, mint a Földben. Vagy ugyanannyi pont van bármely véges hosszú egyenes szakaszon, mint egy végtelen egyenesen.”
Azt hiszem, ezt már megértettem a magyarázataid okán. Azonban ahhoz hogy a tér gyorsulva tágul, ugyanakkor a benne lévő pontok száma konstans, (végtelen), kell egy kis képzelőerő. Egy kiterjedés nélküli matematikai pont kontinuum végtelent alkot, ha halmazt kreálunk belőle?
Az elméleti fizika minden fogalma absztrakció, lévén hogy valóságos tárgyakat nem tudunk az agyunkba befogadni, és azokkal ott műveleteket végezni. Az ilyesmi általában halálos sérülést okoz.
Nem csak a tér pontjai, hanem a mezők, az erők, a tömegek, a töltések, stb., . . . stb. mind absztrakciók, az elméleti modell elemei. Amelyeket úgy alkottunk meg, hogy a segítségükkel kiszámolt végeredmények megfeleljenek a műszerekkel mért értékeknek.
Construkt 2132 "A mezők nem terjednek sehova, mert ők a tér pontjaihoz vannak kötve. Ami terjed, az a mező hulláma, vagyis a mező intenzitásának hullámszerű változása."
'És tessék mondani!': "a tér pontjai" létező, valőságos 'dolgok', vagy csak 'filozófiái ábsztrákciók' ?! ;-) Mert ha "a tér pontjai" létező, valőságos 'dolgok', akkor ugye megint ott vagyunk... 'ahol a part szakad'... 'ahonnan elindultunk'... azaz: az "éter"-nél ! ;-)
őszszakál 2128 "Nekem is van egy kérdésem. Amennyiben a töltött elemi részecskékből származik az EM mező, akkor melyik volt előbb? (tyúk, vagy a tojás?) A másik kérdésem az, ha a kvantált mezőből, a fotonokból elemi részecske keletkezik, méghozzá párosával, akkor melyik volt az alapvetőbb, az elsődleges megnyilvánult? Az EM mező, vagy a töltött elemi részecskék?"
Természetesen a tyúk volt előbb,
mert az tud tojást tojni - fordítva nem megy... ;-)
Ugyanígy, először az "elemi részecskék" lettek megteremtve, és csak utána kaptak "töltést". (logika... ! ;) ;-/
"Egészen alapvető halmazelméleti ismeret, hogy a kontinuum számosságú halmazok pontjainak száma ekvivalens egymással, függetlenül attól, hogy mekkora a kiterjedésük. Pl. ugyanannyi matematikai pont van egy gombostű fejében, mint a Földben. Vagy ugyanannyi pont van bármely véges hosszú egyenes szakaszon, mint egy végtelen egyenesen."
'Anno' még úgy tanultam, hogy 'a matematika a legjobb eszköz a valóság leírására'. (nem az... ;) De a fenti Construkt idézetet olvasva, azt hiszem, nem csak 'valóság leírásra' használják ('egyesek'..) a matematikát, hanem 'bűvészkednek' is vele. A pobléma az, hogy ilyen matematikai bűvész-trükkökkel (l.m.f.) egész 'világkép-leírásokat' akarnak bizonyítani... (pl. rel.elm.) ;-/
"Ha a tér pontjainak száma végtelen, akkor minek neki terjedni, gyarapodni?"
Az efféle naiv bölcselkedések sehová se vezetnek.
Egészen alapvető halmazelméleti ismeret, hogy a kontinuum számosságú halmazok pontjainak száma ekvivalens egymással, függetlenül attól, hogy mekkora a kiterjedésük. Pl. ugyanannyi matematikai pont van egy gombostű fejében, mint a Földben. Vagy ugyanannyi pont van bármely véges hosszú egyenes szakaszon, mint egy végtelen egyenesen.
Az Univerzum tágulása csak a léptékfaktor növekedése. Ami a nagyom távoli objektumok közötti távolság növekedésében jelentkezik. Ez is csak az olyan objektumokra igaz, amelyek annyira messze vannak egymástól, hogy közöttük a kölcsönhatások (gravitációs, elektromágneses) már nagyon gyengék. Pl. a galaxis halmazok vagy még nagyobb struktúrák között.
„A mezők nem terjednek sehova, mert ők a tér pontjaihoz vannak kötve. Ami terjed, az a mező hulláma, vagyis a mező intenzitásának hullámszerű változása.”
Ez eddig világos.
Ha azonban nem a mezők terjednek, hanem a tér gyarapodik, akkor az magával viszi a mezőket is? Ha a tér pontjainak száma végtelen, akkor minek neki terjedni, gyarapodni? Akkor is végtelen marad nem?
