Tetszik ez a nosztalgiázás, így bekapcsolódok én is!
Én valamikor 86-ban ismertem meg a zenekart, mikor a bátyám egyik cimborája adott egy kazit amin több nyú vév együttesnek is voltak számai, köztük a Boys don't cry és a Killing an Arab. Azután nem emlékszem, hogy melyik számokat, esetleg albumokat szereztem meg tőlük. Arra azonban határozottan emlékszem, hogy azt a bizonyos rádióban leadott összes nagylemezt én is felvettem. Én is ott virasztottam a music center elött este 11-kor. A család többi része már aludt, én meg rátapadtam a hangszórókra. Még most is megvannak a kazik. Bár ez már nem ide tartozik, de erről a műsorról jutott eszembe, hogy ugyanígy leadták a The Smiths összes lemezét is.
Bizony, hogy leadták a Glastonbury anyagot a Petőfin! :-) A második (vagy az elő része - mikor lehetett? 91 őszén?) pedig pont egybeesett nekem egy igazi 90-es évek eleji házibulival, amit a társaság miatt nem hagyhattam ki. Ők is szerették a "jó" "zenéket", mint pl. Vanilla Ice, MC Hammer, stb., még más korabeli "sztárokat" (állócsillagocskákat...). Aztán este fél 11körül, amikor kisajátítottam az egyébként korát jóval megelőző technikai felszereltségű és minőségű hifi-szerkót (hiszen készültem, vittem magammal a kazettámat, hogy felvegyem rá az adást!), akkor a többiek egy emberként ültek le egy azonnal, fél óráig meg egyedül voltam a "tánctéren"... Hm... Miért? :-)
1995 február 22., Siouxsie & The Banshees-koncert a szépemlékű PeCsában. (és talán csütörtöki nap?) Idiáig fogalmam sem volt, hogy ki lehetett az, akit akkor láttam. Plusz ha jól emlékszem, de lehet, hogy csak a nosztalgia teszi ezt, meglepetés volt az előzenekar kiléte egészen a koncertig. A koncert, mint talán sokan közületek tudják, elmaradt Siouxsie "hirtelen torokgyulladása" miatt.... ühümm... ;-) Szóval, a lényeg, hogy amikor még nem gyanítottuk, hogy a koncert helyett aznap este-éjjel-hajnalban néhány más addig ismeretlen, de tök feketébe öltözött és "carefully careless mess" frizurájú egyénnel fogjuk elütni a rémhideg órákat a Picasso Point Club pincéjében, amikor még sorban álltunk bizakodva de már bizonytalanul a sok várakozástól, előttünk (3 lánnyal mentem a koncertre! :-)) állt egy nagydarab, magas ember, akire a lányok hívták föl a figyelmem: "Na, megvan! A Cure lesz az előzenekar, nézd má'! Ott van Robert Smith!" :-)
Ja, és a rádiót én is hallgattam annak idején, nemcsak a nagylemezeket adták le, hanem pl a Glastonbury fesztivált is. Felvettem kazira, megvan még mindig a jó kis Polimer :)
1989 ősz. Lullaby és Lovesong videóklip. Aztán a Disintegration gyors beszerzése. Persze csak ez a 2 szám tetszett sokáig, aztán télen kezdett kikristályosodni, meg kaptam pár régi lemezt is és innentől egyértelmű. Kő fan mai napig.
1992 - Wish album. Az a furcsa, hogy akkor még nem IGAZÁN fogott meg. Aztán két év múlva a "Head On The Door", és a "Disintegration" ...asszem fel kellett nőni hozzá:). Eléggé rajongó lettem úgy 10 éve...és még csak 24 vagyok.
Jártam párszor a Tomori utcában, valóban volt ott egy srác, aki nagyon hasonló volt, de ha jól emlékszem elég magas volt, ugye ? Rá gondolsz ? Kicsit "nagydarab"(nem kövér )emberre emlékszem, de nem ismertem egyébként csak látásból.
1990 elején járt valaki közületek a XIII.ker Tomori u.-ban?Ott volt egy nagyon jó Mode club,az egyik srác megszólalásig hasonlított Robertre.Ha jól emlékszem Viktornak hívják.Esküszöm annyi volt a különbség,hogy magasszárú adidas cipőt hordott a srác.Lehet hogy éppen közületek valaki?
Én 1989 februárban kaptam egy cure kazit,azonnal megfogott.Pont 14 voltam akkor.
A koncertről sajna lemaradtam,szüleim "tanácsára".Nem biztos,de ha jól emlékszem,csütörtöki napon volt a buli,és talán másnap ballagtam.Vagy valami ilyesmi.Roppantul sajnálom,fergeteges koncert volt.
'87-'88 körül ment. Kint hallgattam a konyhában és vettem fel a hiányzó albumokat a mono egykazettás magnomra. Mindig este 11-kor kezdödött. Furcsa visszagondolni rá. Szuper volt.
Úr Isten, igen! Azt én is mindíg hallgattam, söt felvettem kazikra, amik ma már nincsenek meg mert már akkor is KO-s minösége volt. "A Cure együttes összes nagylemeze" volt a címe (emlékszem, hogy a the hiányzott) és talán kedd vagy csütörtök késö esténként ment. Én 87-re emlékezem, de lehet hogy korábban volt. Volt egy intro is mindíg, amiben a lemezek hátteréröl, az együttesröl beszéltek és korabeli cikkekböl idéztek. Söt dalszövegeket forditottak le. A 100 years-re kimondottan emlékszem, mert már akkor megfogott az a zürzavaros látomás ("... csak egy darab friss hús a tiszta szobában..."). Aztán mielött leadták az egészet, felsorolták a számokat angolul és magyarul. Nem is reméltem, hogy valaki még emlékszik erre.
Szerintem valahol a rádió archivumában biztos meg van. Érdemes lenne meghallgatni!
Kíváncsi vagyok, mi lesz a következő... Pedofil férfiak aláfestve a Boys Don't Cry-al? Üzenjünk hadat (bizonyos) médiáknak azzal, hogy nem veszünk róluk tudomást! Ez a legtöbb, amit tehetünk.
Valamikor 85-86 táján a Petőfi rádió 'Magnósoknak', vagy valami hasonló cimű műsora szép sorban leadta az addig megjelent Cure lemezeket (ha jól emlékszem a 'The Top'-ig) Nálam valamikor ekkor kezdődött az egész ... Az első 'eredeti' Cure kiadványom a 'Standing On A Beach', kazetta kiadása volt (a második oldalon 'B-side' dalokkal) ... 1989 Bp. Kisstadion - nagyon vártam, és hihetetlenül nagy élmény volt ...
NOV 18 - ROME, ITALY
3 IMAGINARY BOYS, FASCINATION STREET, HIGH, LET'S GO TO BED, LOVESONG, IN BETWEEN DAYS, PLAY FOR TODAY, BOYS DON'T CRY, THE END OF THE WORLD
Én még csak 24,5 éves vagyok, így egy kicsit én is későn eszméltem. Persze már 9 éves koromban láttam és hallottam a Lullaby-t, ami már akkor baromira tetszett. Aztán pedig jöttek az MTV-n sokat adott klipek, de még nem reagáltam. Aztán valamikor '96-ban, amikor 16 éves voltam, egy idősebb haveromtól kértem egy-két kazit. Ezek a Disintegration, a The Top, a Kiss Me és egy koncert volt. Innentől kezdve megpecsételődött a sorsom. Teljes bekattanás. Persze azóta már kb. 60 db cd-m van, szinte minden, ami egy lelkes gyűjtő-rajongónak kell. Kedvenc számot talán nem is tudnék mondani, csak egy-két az életemet mindenképp meghatározót: Lullaby, From The Edge Of The Deep Green Sea, Other Voices, The Hanging Garden, Close To Me.
Csatolok egy jó kis képet, Smith Brian Molko-val, akinek a világon Smith után a második legjobb hangja van.
